Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-12 / 257. szám

J^fRYIDÉK. 1930. november 12. Kísérletek a rádiópiac őszi újdonságaival 1092 re emeikedett a rádiósok száma Nyíregyházán A Magyar Hét tanulságai: Vannak rossz gépek a drága készülékek között és vannak jók az olcsók között is A Magyar Hét keretében be­mondotta a rádió, hogy 1929-ben 20 millió pengő értékű külföldi rádiócikket hoztak be Magyaror­szágba. Ehez csak annyit teszek hozzá, hogy Nyiregyházán körül­belül egyenlő arányban van bel­és külföldi gép és hogy mindkettő között akad olyan, amely a nyír­egyházi viszonyoknak megfelel, de van olyan is, amelyért kár volt a pénzt kidobni. Helyi vagy távolsági vevő? Aki kocsiba keres lovat, az ne vegyen stájer igavonót, aki távol lakik a fővárostól, az ne vegyen helyi ve­vőt. A rádiót ugyanis két csoport­ra lehet osztani, még pedig olyan­ra, amely a leadó állomás helyén óriási energiákat képes feldolgoz­ni és olyanra, amely a leadóállo­mások kis energiáját is felvenni képes. Előbbinek nincsen magas frekvenciás csöve, utóbbinak pe­dig van. Tanács: árjegyzék alap­jánlátatlanba soha se vegyünk rá­diót, mert a drágasága még nem bizonyitja azt, hogy a helyi viszo­nyoknak megfelel. Lakásunkon pró báljuk ki a gépet, mielőtt fizetést teljesítenénk! Hány állomást vesz egy átlag­gép ? Közönséges csövek haszná­lata mellett ezt ugy számithatjuk ki hozzávetőleg, hogy a rádiólám­pák számát önmagukkal megszo­rozzuk. Egylámpás gép tehát egy állomást vesz, 2 lámpás 4-et, 3 lámpás 9-et, 4 lámpás 16-ot. Este jpnnek a duplája, télen pedig a há­romszorosa is bejön. Detektoros gép is veszi Budapestet, de üzeme bizonytalan. Árnyékolt rácsu és többrácsos csövek hatásfoka jobb, de azok értéke csak próbák által dönthető el, mert a hangerő sok­szor a minőség rovására megy. Magyar vagy külföldi árut ve­gyünk ? Nem kívánok egyetlen gyárt mánynak sem reklámot csinálni, a midőn azt ajánlom, hogy a kül­földi gépekkel párhuzamosan ma­gyar gépeket is hallgassunk meg. A belföldi készítmények is meg­állják ma már a helyüket, ugy mi­nőség mint ár tekintetében és ez csak természetes, ha meggondol­juk, hogy nem kell utánuk vámot fizetni. Mennyibe kerül egy rádió ? De­tektoros gép 40 pengőből kiállít­ható. Lámpás gépeknél 75 pengőt vegyünk számításba rádiólámpán­kint. Hálózati gépnél az egyenirá­nyító lámpát tehát hagyjuk figyel­men kivül. Telepes gépeknél, vagy anódpótlós kivitelnél is helyes ez az adat, mert azoknál töltőkészü­lékeket is számításba kell venni. Akinek nem telik nagy gépre, az érje be egy vagy kétlámpás ké­szülékkel, mert Budapest 12 órás műsorával teljesen ki fogja elégí­teni. Ruházkodásnál sem köti ma­gát mindenki az angol szövethez, a rádiónál sem szükséges, hogy ke­vés pénzű ember fogja az angol állomásokat. Ezek szerint tehát két­lámpás gép 150 pengőbe, 3 lám­pás 225 pengőbe, 4 lámpás pedig 300 pengőbe kerül. A vételár azon­ban másfél év alatt törleszthető. Természetesen vannak csinosabb kivitelű gépek is amelyeknél a luxust külön még kell fizetni. Mennyi az üzemköltség? Há­romlámpás hálózati gép napi 3 órás üzem mellett havonta 1 pengő 20 fillér áru villanyt használ fel. Lám­pánként tehát a hálózatigépek csak 40 fillér üzemköltséget jelentenek; Háromlámpás anódpótlós és fűtő­akkumulátoros kivitelnél már 2 P 40 fillér anódakkumulátorok hasz­! nálatánái 5 pengő, szárazanódnál pedig 8—10 pengőt is kitesz a havi kiadás. Ahol világitóáram van ott a hálózati gépeket használjuk, mivel a telepes készülékek ma már csak falukra és tanyákra va­lók, ott azonban megfizethetetle­nek, mert a kulturember szellemi robinzonságában, valósággal a Péntek szerepé ttölti be. Mit érnek a szoba és a keret­antennák? Előnyük, hogy zivata­ros időben is használhatók, hátrá­nyuk, hogy felényi hangerőt adnak csak a magas antennákhoz képest/ A keretantenna elfordításával a zavaró állomást ellehet hallgattat­ni, de jó eredményt csak 5—8 lámpás gépnél ad. Viüanyantenna havibéres szoba­uraknak való, mert akár naponta más helyen lehet vele a rádiót meg szólaltatni. 3 lámpás gép már ad csendes hangszórós vételt. Milyen antennát csináltassunk? Nyíregyháza, Miskolc és Pécshez hasonlóan csendes zónában fek­szik s ezért jó antennára van szük—' ség. A postakísérleti á'-lomás ide 8 méter magas antennát ajánl. Ezt cserepes háznál a földtől, plé­hesháznál pedig a tetőtői kell szá­mítani. Az antenna vizszines drót­ja detektornál 80, 2 vagy 3 lámpás gépnél 60, nagyobb gépnél pedig 40 méter legyen. Jó földelésről is gondoskodni kell. Van-e értéke a detektoros ve. létükét­vőnek. Városokban nehéz vele ál­landó üzemet tartani, mert sok a magas és fémfedeles épület. — Faluban és tanyán azonban jó an­tenna mellett ad olyan erős han­í got, aminő a drótos telefonok ' hangja szokott lenni. Ilyen helyek­j re ajánlható már csak azért is, mert villamosenergiát egyáltalában ' véve nem kiván. Szabolcsmegyé­ben is elég sok községben haszná­latban is látható. Ajánlja az, j hogy üzeme semmibe sem kerül. ] Szelektivitás és a hangtiszta­? ság. Szürőkörökkel ei lehet érni, hogy az állomások ne zavarják • egymást, de ennek ára van, mert. a hullámcsapda a hangrezgések ! szélét lenyesi és ezáltal a beszéd s és a zene fakóvá válik. Meg kell { tehát egyezni 50 százalékra és csak kevés szürőkört alkalmazni, mely esetben ugyan lesz áthallásj ha valamelyik állomás nem tart­ja be az előirt hullámhosszat, de az á :lomások háromnegyede nagy hange'ővel és természetes színezés sei jön be. Miiyen hangszórót vegyünk. Két lámpás gép nem ad olyan erős ára­mot a hangszórónak mint egy 5 lámpás 3 ezért nem lehet olyan hangszórót alkalmazni mellette, mint az utóbbinál. Kristálydetek­toros géphez 8ooo ohmos fejhall­gató 2 lámpás géphez kónuszos hangszóró, 3 és 4 lámpáshoz 4 pólusu dupl^kónusz, 5 és 8 lámpás géphez elektrodinamikus hang­szóró való. Ara a fejhallgatónak 8, egyszerű konuszos hangszóró­nak 35. dupla kónuszosnak 60, a dinamikus hangszórónak pedig körülbelül 200 pengő. Van-e szükség rádióra. Nagy­apáink évről-évre megvették a ka­| lendáriumot, hogy az időjárásról ' és a világ folyásáról tájékozódva ; legyenek. Ma az időjárást csak I 24 órára jósolják meg, azonban | sokkal megbízhatóbban és ebben a í a rohanó világban szükség van a ! hírszolgálatra is, melynek hasznát még a kenyérkereső pályán is érez­hetjük. A szórakoztató részről sem szabad azonban megfeledkez­nünk. Egy fillérért óránkint egy egész család szórakozhatik, ami­nél többe kerül a gyerekek cipő­rongálása, ha nincs ami a figyel­müket lekösse. Ezt az áldozatot meg lehet hozni még ebben a gaz­dasági téren leromlott világban is. A Rádióunió budapesti ülésén elismeréssel adóztak a delegátusok a magyar leadóállomás technikai felkészültsége előtt. Megállapítot­ták, hogy Európa 22 állama között országunk az 5-ik helyen van, ha a rádiók számát ezer lélekre szá­mítjuk át. A statisztika azonban egyebet is elárul. Van Magyaror­szágon 291500 előfizető és ezek között 172200-nak olyan a fog­lalkozása, amely nem jár havonta 140 pengőnél nagyobb dijazássai. Én ezekre a rosszul dotált embe-. rekre vagyok büszke, akik testi táplálékuk megszorításán tudják csak kielégíteni szellemi szükség­S. A. »A 13 hjs« holnaptói az Apollóban Raupach világhírű népdrámája, »A molnár és gyermeke« pergett le előttünk tegnap az Apolló mo­zivásznán. Utána pedig a magyar filmeknek egyik legsikerültebb re­meke, »A három árva« követke­zett, amely Gyulay Pál borongós hangú, gyönyörű költeményét vi­szi vászonra filmdráma alakjában. Mindkét darab alapmotívuma a fájdalom, amelyet megható, szívbe markoló jelenetekben juttat kifeje­zésre a szcenárium-iró és a rende­ző. Külön elismerésssel kell meg­emlékeznünk a kisérő zenéről, a mely a hangos.leadógép hangszó­róján keresztül preciz aláfestéssel simul a képek változó hangulatához. Az Apolló e héten még két nagy szenzációt tartogat a közönség szá­mára. Az egyik »A 13 hős«. Ez a legelső Conrad Veidt-film, amely­ben a nagy színésznek rokonszen­ves szerepe van. A francia—porosz (háborúnak egyik epizódját vará­zsolja elénk. Teljesen újszerű han­gosfilm, amelyben a hangot nem a kisérő gépzene adja, hanem a fegyverek kattogása, ágyuk dörgé­se, lódobogás, szekerek dübörgése stb. A másik nagy sláger a »Ki a tigris ?« a legelső beszélő bűn­ügyi film. A nyíregyházi kir. járásbíróság, mint telekkö nyvi hatóságtól. íBiCKE MODERN RÁDIÓK KAPCSOLHATÓK. HÁLÓZATBA 23564—1930 tkszám. Árverési hirdetmény és kivonat Magyar Leszámítoló és Pénz­váltó Bank budapesti cég végre­hajtatónak Grosz Dezső és neje Horovitz Etel végrehajtást szen­vedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következte-' ben az 1881. LX. t. c. 144, 146. 147- §§• értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 8000 P tőke­követelés, ennek 1927. évi október hó 20. napjától járó 8 százalék­kamata, 1 százalék bekebelezési illeték, egyharmad százalék váltó­díj, 1068 P 82 fillér eddig megál­lapított per és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megál­lapított 113 P 80 fillér költség, valamint a csatlakozottnak kimon­dott Hajdúnánási Takarékpénztár R. T. 218 Kor, Widder és Ber­celler budapesti cég, 4252 Kor. 20 fül., -f- 1490 Kor., Nyírbaktai Ta­karékpénztár R. I. 980 Kor. -{­3920 Kor. Műtrágyát Értékesítő Szövetkezet 2588 Kor. 61 fillér, itj. Deutsch József 1795 Kor. Grünberger Dezső 4000 P. Belvá­rosi Takarékpénztár 500 P -j- 76 P 22 fillér, tőkekövetelése és já­rulékai behajtáisa végett, a nyíregyházi kir. járásbíróság területén levő Ujfehértó község­ben tekvő s az ujfehértói 2516 sz. tkvi betétben A I. 4. sorsz. 1247/1. hrsz. alatt foglalt Grósz Dezső és neje Horovitz Etel ne­vén álló, a Beltelekben fekvő 103 négyszögöl területű kertre 1200 P kikiáltási árban, továbbá az ugyanezen betétben. A -j- 2 sorsz. 1246'3. hrsz. alatt foglalt Grosz Dezső és neje Ho­rovitz Etel nevén álló, a Belte­lekben fekvő 117 négyszögöl te­rületü kertre 2400 P kikiáltási ár­ban, A telekkönyvi hatóság az árve­résnek Ujfehértó község házá­nál megtartására 1930 évi decem. ber 18. napjának délelőtt 9 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. tc. 150. §-a alap­ján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatla­nokat a kikiáltási ár kétharmadá­nál alacsonyabb áron -eladni nem lehet (1908. XLI. tc. 26. §.) 2. Az árverelni szándékozók kö­telesek bánatpénzül a kikiáltási ár 100/0-át készpénzben vagy az 1881, LX. tc. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított, óvadékké­pes értékpapirosban a kiküldöttnél ietenni vagy a bánatpénznek előle­gesen birói letétbe helyezéséről ki­állított letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árverési fel­tételeket aláírni (1881.LX. tc. 147, 150, 170. §§.' 1908. XLI. t. c. Nyíregyháza, 1930. évi október hó 27. Dr Reményi sk., ömkf, titkár. A kiadmány hiteléül: Benedek, kiadó. Philips, Standard, Astra, Te!efunken, Orion stb. gyártmányokban legolcsóbban csak Nyiregyhaza, iókai-u. 4. TELEFON 6 61. (Bessenyei tér sarok) TELEFON 6-61. Rádió-, Keréípír-Kereíkedílmi vállalatnál kaphatók. Kerékpárok, csillárok, varrógépek, villamossági és rádió alltatrészek budapesti olsó arbin szerezhetők be. Kiégett iradió lámpákat 2 70 ráfizetéssel újra cserélem be. javítás. Accum ulátor töltés, 710 7—0 Kapható mmdenüül

Next

/
Oldalképek
Tartalom