Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)
1930-11-23 / 267. szám
jUVíRYIDÉK. 1930. november 23. Leon Blum, a francia szocialistapárt vezére, a balszélsőség képviselője ugyanugy, mint a minden izében nacionalista Hervé, más és más nézőpontokból ugyan, de egyenlő tüzzeí "felvonulnak a revi" zió érdekében. A revíziót ellenző Herriot pártja, a radikális párt dezavuálni készült, ugy, hogy a pártvezér is revidiálnl kényszerült eddigi merey álláspontját és elismerte az európai területváltozások lehetőségének elvét, csupán azt követelte, hogy a megvizsgálandó isze/ ződéseket. ha valamely változás kívánatos, — egyes egyedül a népszövetségi szabályok keretein belüi változtassák meg. N Ezzel a revízió történetének első korszaka véglegesen lezárult. A második korszakot az fogja jellemezni. Jiogy a revízió kérdése immár netm az emberi társadalomnak^ hanem az egyes hivatott és felelős kormányoknak kérdése lesz mindaddig, amíg a harmadik korszak meg nem hozza a megoldást: a békerevizió megvalósulását. E második korszak küszöbén pi káns szenzációval szofgált a világnak a francia kormány. Két egymás utáni na.pon, két felszólalásban. a francia parlament előtt homlokegyenest ellenkező hitvallást tett a francia kormány külügyminisztere és miniszterelnöke. Mig a külügyminiszter, Briand a békerevizió kérdésével akadémice elismeri egyes államoknak azt a jogát, hogy a békeszerződések mó. dositását kérjék a szövetségi alapokmány XIX. szakasza értelmében, de hozzáteszi azt is: »hogy azután e szakaszra való utalás a kívánt célra vezet-e v az más kérdés«, addig Tardieu, a kormányelnök még mindig a meg nem alkuvó álláspontnak hive és hirdetője és ama véleményének ad kifejezést, hogy »a revízió háborút és forradalmat jelent«. Márpedig egy kormánynak külügyi szempontból csak egyetlen egy irányzatot lehet képviselnie. Kormányok és konmányelnökök sürü sorban váltják fel egymást Franciaországban aimind untalan változó bizalmi szavazatok számaránya szerint, de Briandot hosszú évek óta még egy francia kormány sem tudta a külügyminiszteri székben nélkülözni. Teljesen bizalommal várhatjuk tehát, hogy mit hoz a közel jövő a második korszakban?! Nyíregyházán nem lesz éhező ezen a télen Megírta a Nyirvidék, hogy a városházán dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester irányításával nagyszabású szociális munka folyik, ös&zeirták az ínséges munkanélkülieket akiknek né\j sorát kiegészítették az eddig is a város támogatását élvező szegények névsorával. Az ínségeseket a Stefánia nyíregyházi védőnői meglátogatták és a'apos környezettanulmányozással állapították meg, hogy ki szorul valóban segítségre. Az összeirt családok együttesen mintegy 4100 segélyre szoruló egyént tesznek ki. Közben kivetették a népjóléti miniszter rendelete alapján az inségjárulékokat is, amelyek együttesen kereken 17.000 pengőre rúgnak Nyíregyházán. Természetesen JlPOLLO MOZG Vasárnap utoljára i§3, 8/i5, 7 és íj ii0 órakor DREYFÜS A kémkedéssel vádolt kapitány tragédiája. Vasárnap d. e. V* 1 1' hétfőn 3, 5, 7, 9 és kedden csak 3 órakor a SZENT IMRE HÉT jubileumi ünnepségeinek filmalkotása teljes előadást betöltő filmcsoda eredeti egyházi zenével hoi is van. »Ez hazugság, hiszen a várban nincs is ilyen terrasz — szót mérgesen.« Az első diáksörözést, dalolást még tetszéssel köszönti, de mikor minden második méter után újra csak sörözés, dalolás, párbajozás következik, dühös lesz. »Szemte" l«nség igy beállítani. Ez teljesen nélkülözi a valóságot.« Alig tudom lecsendesíteni. A Jpajuszos ur morgása fenyegetőbb jelleget ölt. De szerencse. Változik a kép. A chémia professzora két táblát ir tele bonyodalmas képletekkel. — »Látja. ez már a vezetőség beavatkozásának á következménye.« Hogy is állunk a diákegyesületekkel ? »Fogalmuk sincs az egyesületi élethez!« — harsogja. — de már az utcán. Hiába akarom magyaráz" ni. hogy nem igen lenne érdekes, ha a professzor egész filmelőadás alatt csak képleteket rajzolna és hiába, a szép képleteknek a publikum mégis csak jobban szereti a diákdalokat. De már késő. A lavina gördül és nem tudom megállítani. Igazi német alapossággal szedi szét és boncolja az egyesületek életét. »Az egyesületek kétfélék. Az egyik csoport sapkát hord és szalagokat visel. (A leg'különféle alakú sapkákat volt különben alkalmunk | látni a filmen. Néha csak egész pici sipka kunkorodott a dus hajzaton. amilyenben otthon a Károi*^ téren Tomasovszky csokoládét árul.) Ezek a ku'őrök. A különböző kulőrök a korpsot alkotják. Szabad nekik párbajozni. A másik csoport szín és szalagmentes, nem párbajozhat. Ide sorolhatók az ének. torna, vallási stb. egyesületek. Az előbbiek összejövetele a Kneipe. Ilyenkor csendesen szórakoznak, énekelnek, játszanak. Ivás kisfoka. Ünnepélyes gyűlés az Eíbummal. Ivás nagyfoku.« Örákig tudna még beszélni a burschenschaftok életéről. El is hallgatnám szívesen, de olyan német precizitással, szárazon adta elő. néha még adatokat is említve, hogy hirtelen félbeszakítom: Mi is igaz abból,. ,hogy — mint a. film lapok irják — már a szőkéket is importálni kénytelenek Her delbergbe. mert az idegenforgalom panaszkodik á Szőkékben beállott erős bessz miatt? »Na, azért találni még szőkét Heidelbergben«« — mosolyog sejtelmesen. Nem faggatom. Bizonyára egy Trude, Hilde vagy Káty szőkesége jut eszébe. A fényreklám színes égői pedig tovább vetítik az égboltra: Szeretlek, szeretsz, szeret. (Őr.) ez "az összeg távolról sem elég hathatós szociális célkitűzés elérésére. Már pedig az idei tél olyan ínséges lesz N hogy nem lehet nagyobb áldozatok nélkül biztosítani a nyomorral szemben meginduló harc sikerét. Ezért a társadalom nagyobbszabásu inségakciójára is szükség lesz. A Nyirvidékben közzétett felhívásra a város polgársága impozáns méretű segítséget nyújtott a városnak a felajánlott természetbeni adományokkal, ame lyeket a Stefánia védőnői osztottak ki egységes terv szerint. Most is szükséges lesz az adakozás. A legcélszerűbb az lesz, ha a jótékony nőegyletek beszüntetik a maguk segélyakcióját és a város rendelkezésére adják az ál táluk gyűjtött összegeket, viszont bejelentik, kik azok a szegények, akikről tudják, hogy segítséget kaptak volna"az egyesülettől, mert erre okvetlen rászorulnak. A városházán elkészült az inségsegélyre szorulók pontos katasztere. Ki fog tűnni, hogy kik a segélyreszorulók és nem engedhető meg, hogy egy család több helyről is felvegye az inségsegélyt, mig más sehol nem kap semmit. Ez most már nem fog előfordulni, mert a város koncentrálja a szociális segitőmunkát. Az inségadón és a társadalom áltai felajánlott segítségen kivül a városnak magának is be kell állítania költségvetésébe a megfelelő összeget^ mert Nyíregyházán mintegy negyvenezer pengő kell ahhoz, hogy hathatós természetbeni segítséget nyújthassanak az éhező családoknak. A polgármester tervezete alapján dr. Polinszky Pál kulturtanácsnok kidolgozta a város szociális segítségadásának egész programím ját. Ez a hatalmas és sokoldalú tervezet lehetővé teszi azt, hogy Nyíregyházán bármilyen szigorú is lesz az idei tél, nem lesz, mert nem lehet éhező ember. Nem lesz egyszerűen azért, mert aki éhezik és akiről meggyőződnek, hogy önhibáján kivül. a jnunkanélkül.iség következtében jutott nyomorba, az egész télen át kap megfelelő efeséget családostul együtt. A perifériákra mozgókonyhát küld ki a város. Ezek a konyhák megállnakaz elhagyottabb városrész utcáin és terein és meleg levest kenyeret adnak mindenkinek, aki kér és aki rászorul. Lesz a város központjában is ingyen konyha, de lesz olyan konyha is, ahol egészen olcsó ebédet kap bárki. Havi nyolc' pengőre tervezik az ebéd árát személyenkint. A heti kétpengős ebéd áll levesből^ húsból feltéttel Ai tésztából kenyérrel. £ Vadász-féle házban lesznek az ingyenes és az olcsó konyhák. De nyyujt a város az összeirt Ínségeseknek más irányú segits£g»: is. Tüzelőt ^ zsírt, burgonyát, lisz-. tet kapnak az ínségesek megfelelő 'kulcs szerint^ amint ez az elmúlt évben is történt. Segítséget kapnak a gyermekes családok is. Tejes étellel száll ki azokban a házakban a védőnő, ahol csecsemő van. Ott a helyszínen figyeli meg. hogy elfogyaszt ják-e a gyermekek a nékik szánt tsejes ételt. A mindenre kiterjedő figyelemmel készült és a társadalom csak nem minden szegényére nagy támogatást jelentő akció megbeszélésre a várostlázán tanácskozásra hívják össze a Nőegyletek vezetőit. Ha a nagyszabású segitőakció sikerül, olyan keretet jelent a kialakuló eljárás a város szociális ügyosztály számára, amellyel a jövőben könnyen veheti fel a város a küzdelmet minden ínséges esztendővel. lagysikerű koltürdélután a Kálvmetunban Feledhetetlenül kedves élményben volt részük mindazoknak, akik a Leánykálvineumban folyó hó ii-én. szerdán délután 5 órakor tartott kulturdélutánon résztvettek. Dr. Bartha Károly debreceni tanító képző-intézeti tanár a székely nép: költészetről tartott előadást. Egyrészt az előadó széles perspektiváju és elmélyedő tudása szerzett a hallgatóknak rendkívül komoly értékű élményt, másrészt a közreműködő szereplők keltettek művészi hatást a népköltészet legszebb termékeinek bemutatásával. Bartha Károly dr. ismertette a székely népballadákat, rámutatott a motívumok vándorlásának érdekes jelenségeire. Bemutatta a legszebb népdalokat s rámutatott a variánsok keletkezésének okaira, beszélt a Kriza János-féle gyűjteményről. ismertette az ezzel 'kap-' csolatos Vadrózsa-harcot, amit annakidején a román irodalom indított a székely népköltészet ellen azzai a megokolással, hogy közöttük az ő népdalaikkal hasonló motívumok fordulnak elő, tehát nem a magyar, hanem a román irodalom kincsei közé számítanak. A harc vége az lett, hogy kimutatták a motívumok vándorjellegét, vagyis azt, hogy ezek a motívumok a legtöbb nép naiv költészetében megtalálhatók. Ami pedig az átvételt illeti, kiderült, hogy éppen a székely népköltészet termékei ha tottak az oláh népdalaira. Akkor a nótánkat perelték, ma a történelmünket perelik el. Volt ebben az előadásban valami 'a havasok üde levegőjéből, a székely falucskák tiszta romantikájából s benne sajgott az egész féltett Erdély lelke. Erdélyé^amely nek románcai, dalai veszélyben vannak, mert egyre ritkábban és halkabban fakad ott nóta és egyre halványabban világit a mécs a fonókban. Most, hogy Bartha Károly előadása alatt szétáradtak előttünk és bennünk a székelység féltve őrzött, dédejgetett kincsei, az erejükben és hasonlíthatatlan szépségükben pompázó balladák, a hegyipatak tisztaságú dalok, egy re jobban éreztük, m en nyi re egy velünk az a föld^ m en nyí r e testvér az a nép. Az ismertetett balladákat dr. Schlammadinger Józsefné, Veress Irma mutatta be megdöbbentő realitással. kitűnő jellemző erővel, csíki lelkének egész szeretetével. Különösen finom és elsőrangú művészi teljesítményt nyújtott »Görög Ilona« és »Moínár Anna« c. balladák előadásával. A dalokat, amelyek között szerelmi és katona dalok, gúnyos rigmusok és cselédnóták kerültek
