Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-11 / 256. szám

>frfRYIDÉK. 1930. november 11. Mezőgazdaság A bérbeadó íöldtulajdonosek sérelmesnek tartják a bolettatörvényt Az aegyes gabonanemüek értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről* szóló 1930. évi XXIl. t.-c. által életbe léptetett gabonajegyrendszer a mezőgazdasági termelők megsegítését célozza, igy annak a gabonajegyszelvények juttatásával kifejezett előnyeit a gazdatársadalom azon része, akiknek földbirtokaik a hivatkozott törvény életbeléptekor bérbe voltak adva, egyáltalában nem élvezhetik. Kétségtelen té*y viszont, hogy a gabonajegyrendszer életbeléptetésével a mezőgazdasági, termelés oly kedvezményhez jutott, amely a földbirtok értékére is kiliat, tehát mindazon földtulajdonosok, akik a hivatkozott törvény életbeléptetése után adják haszonbérbe birtokukat, a haszonbérleti Szerződés megkötésénél a gabonajegyrendszer által teremtett kedvező helyzetet a bérösszeg megállapításánál előnyösen figyelembe vehetik. Ennélfogva a régebben bes beadott birtokuk tulajdonosai "hátrányos helyzetbe kerültek és különösen azok, akiknek szerződéseik csak több év multán járnak le, ínég inkább pedig azok, akik a bérbeadott földek utáni közterheket rész ben. vagy egészben maguk viselik és haszonbérkövetelésük természetben, buza vagy rozsban állapíttatott meg, a haszonbérleti szerződés szerint. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara felterjesztésben kérte a földmüvelésügyi minisztert, hogy a gabonajegyrendszer folytán megváltozott viszonyokra tekintettel, mindazon esetekben, amelyeknél a bérbeadott földbirtok utáni közterheket a bérszerződések értelmében a bérbeadók viselik, a haszonbér pedig természetben van megállapítva: tétessék lehetővé a bérbeadók számára a haszonbérszerződések felmondása, illetve módosítása. Kikötendő lenne azonban, hogy a r égi bérlő számára nundenilyen okbói történő felmondásnál elsőbbségi (előbérleti) jog biztosíttassák. ffliért nem térnek át Szabolcs szőlősgazdái a csemegeszőlő termelésére ? Mostanában igen sok sző esik bortermelő vidékeken az értéke-, sités válságáról. Szakértők azt han goztatjak, hogy a mostani termeié-' si 'rendszert abba kell hagyni s a gazdák térjenek át a borszőlőről a csemegeszőlő termelésére. Szabolcsban is erre ösztönzik a szőlősgazdákat s az eszme propagálói amiatt panaszkodnak, hogy a gazdaközönség nem érti meg az idők szavát. Maradiságbői ragaszkodik a régi "termelési módszerhez, holott a csemegeszőlővel sokszorosan mcgfokozhatná jövedelmét- > egészen más világításban látjuk a dolgot. Nagyon jól tudják a szőlősgazdák, hogy kifizetőbb dolog a csemegeszőlő termelése, mint a borszürés, különösen ma. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagy-; ni azt a tényl^ hogy 3 csemegeszőlőre valö áttérés súlyos áldozatot jelentene a gazdáknak. akik elesnének ilyenformán jövedelmük egy részétől. Ma a szőlőbirtokosnak, különösen a kisebbnek, aki évek óta a rossz termés és az értékesítés válságával küzködik, nincs pénze az uj oltványok beszerzésére. A kormánynak módot kellene találni arra, hogy az uj oltásu csemegeszőlőket legalább hat évre mentesítse az adó alól. Ennek a segítésnek igen nagy jelentősége volna és nagyon jó ösztönzésül szolgálna a gazdák részére. Az állam is megtalálná a szá mitását, mert elesne ugyan attól, hogy tartalékolja az adóból a befolyt összegeket, de az export megindulásakor szép összegű idegen pénz javítaná kereskedelmi tflérlegünket. Nem szabad elfelejteni, hogy ma három mülió hektó eladatlan bor van az országban s ez ma teljesen holt tőke. Belügyminiszteri körrendelet a „biztosítással" foglalkozó gazdaegyesületek ellen A biztosítóintézetek munkáját még a legutóbbi időben is rendkívül megnehezítették azok az egyesületek, amelyeket a vidéki gazdák alapítottak, hogy azok ál-, tal biztosítsák egymást tűzkár ellen. Egyrészt alakultak egyesületek külön ezzel a céllal, másrészt már meglevőket használták fel array hogy ezt az üzletet lebonyolítsák. Ezek a biztosítási üzletekkel 7og-> lalkozó egyesületek vigan prosperáltak mindaddig, amíg csak a dijak felvételéről volt szó. Amikor azonban egy nagyobb tűzkár után fizetésre került a sor, kiderült, hogy az üzleti elgondolás minden megalapozottságot nélkülöz és a biztosító nem tud fizetni Persze a gazdák ekkor már csak a saját kárukon tanulhatták. Az ilyen egyesületi összeomlás után a gazda az egész biztosítási intézménnyel szemben bizalmatlanná vált. Természetesen ez nagy károkat okozott maguknak a biztosítótársaságoknak is, amelyek már hosszabb idő óta küzdenek ezen erkölcsi és anyagi alapot nélkülöző alkaimi egyesülések ellen. A belügyminisztérium most eíélyesen hozzálátott, hogy ezen a téren rendet teremtsen. Körrendeletet intézett az alispánokhoz és polgármesterekl hez, | hogy az ilyenfajta társaságok működését akadályozzák meg. Azon egyesületek ellen, amelyek alapszabályok nélkül, vagy alapszabályaik ellenére biztosítási üzletekkel foglalkoznak, a vármegyei adminisztráció fog fellépni és működésüket lehetetlenné teszi. A belügyminisztérium a felügyelőhatóságnak is módot nyújtott arra, hogy ilyen esetek megismétlődése esetén rövid uton forduljon az illetékes hatóságokhoz és n»>, tehesse a szükséges lépéseket, hogy; az ilyen egyesületek biztosítási ü?r" letekkel többé ne foglalkozhassak nak. Annál nagyobb eréllyel fogják keresztülvinni a belügyminisztérium rendeletét, minthogy az ilyesfajta egyesületek működését** semmiféle jogalap sincsen, miután a törvény szigorúan körülírja azt, hogy milyen fajta vállalkozások fog, lalkozhatnak biztosítási üzletekké | á Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara íeliraíoi intéz a bndapest—nyíregyházi gyorsvonatforgalom csökkentése miatt a kereskedelemügyi miniszterhez A debreceni Kereskedelmi és Iparkamara november 5-én délután 3 órakor tartotta átruházó közgyűlését dr. Varga Elemér h. polgármester vezetésével, dr. Varga Elemér bejelentette a közgyűlésnek, hogy a kereskedelmi miniszter hoz; ái itézett leiratában közölte, hogy Sesztina Jenő felsőházi 'tagnak kamarai elnökké, Békés Lajosnak és Zelinger Edének kamarai alelnökké való megválasztását megerősítette. A bejelentés alapján a közgyűlés az elnökre formálisan is átruházta a tisztséget. Az átruházó közgyűlés utin meg kezdődött az újjáalakított Kamara első közgyűlése. Sesztina Jenő elnök tömören vázolta a gazdasági helyzetet s a közgyűlés állandó he-) lyeSlése közben mutatott rá, hogy a nehéz időkben a kereskedelmi és ipari érdekeltség érdekeinek megóvása fokozottabb munkát követel a Kamarától. Nagy figyelemmel kísérte a közgyűlés dr. Radó Rezső főtitkár ter-». jedelmes eliratát, amelyet a Kamara elfogadott s a~ kereskedelemügyi miniszterhez terjeszt fel. A felirat a budapest—nyíregyházi gyorsvonatforgalom csökkentésének a Tiszántúl kereskedelmére gyakorolt káros hatásával foglalkozik s részletesen, számadatokkal is alátámasztva mutat rá azokra az érdekekre, amelyeket a gyorsvonatpár beszüntetése károsan érintett. Rendkívül élénk felszólalásokat váltott ki a kiskereskedői és kisipari "kölcsönakció kérdése. A kisipari kölcsönakciónáí a felszólalók annak az óhajuknak adtak kifejezést, hogy feltétlenül szükséges a hitelszervezet decentralizációja, míg a kiskereskedelmi hitelnél növelni keli a veszteség-tartalék arányát. Dr. Diczig Alajos h. titkár a kar tellekrői szóló törvénytervezet ügyé ben azt a véleményt terjesztette elő, hogy a közgyűlés elvileg a kartelitörvény megalkotása mellett foglaljon állást, azonban az igaz-*ságügyminiszter által előterjesztett tervezetet túlságosan tágkörünek találja s azt módosítani ""kívánja. Dr. Diczig Alajos h. titkár ismertette ezután az adó- és illetékügyekben a Kamara elnökségének javaslatait. A forgalmi adózás kérnestben a Kamara közgyűlése felír a pénzügyminiszter úrhoz, és ké-< ri, hogy a textiláruk forgalmi adóváltsága január elsején életbeléptethető legyen. Megsürgeti a Kamara közgyűlése az üvegáruk, továbbá a vasáruk forgalmi adóváltságának rendezését. Helyesléssel tudomásul vette a közgyűlés a közszállitásokkal lerovandó illetékek és a számlák illetékezése ügyében tett előterjesztéseket. Dr. Olasz Vümos ismertette a mezőgazdasági lakosság olcsó lábbelivel'és ruházattal való ellátásának tervét. Bernfeld Sámuei beltag azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy ez az akció a kereskedelem szolidságának diszkreditálására alkalmas azért, mert az úgynevezett olcsó ruházati cikkeket akción kívül is ugyanolyan áron meglehet kapni. Állástfoglalt a közgyűlés a mátészalkai hetivásár zárttá nyilvánítása mellett; szükségesnek tartja az inkasszó irodák engedélyhez kötését. Dr. forda Balázs kamarai s. fogalmazó ismertetésében foglalkozott a közgyűlés a gumitalpu vászoncipők fűszer- és vegyeskereskedők által való árusításának ügyével, majd azt a véleményt fogadta el, hogy a szakvizsgálat alap ján iparigazolványt nyert szabóiparosnőket a tanonctartástól eltiltani nem lehet, mert az ipartörvény szempontjából első és másodosztályú iparosok nincsenek' Dr. Diczig Alajos h. titkár ismertette ezután Kálmin Sándor kisvárdai kültag javaslatát aziránt, hogy a Kamara a mezőgazdasági termények vasúti szállításának olcsóbbá tétele érdekében a kereskedelemügyi' miniszter úrhoz előterjesztéssel 'forduljon. E javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A kereskedelmi és iparjogi vélemények letárgyalása után a késő esti órákba benyúló közgyűlés véget ért. § KÖZPONTI SZÁLLODA HOTEL CENTRÁL Budapesr, VII,, Baress-tér 23. A Keleti pályaudvartól alig 2 percnyire. A nyíregyháziak kedvelt találkozó helye Elsőrangú modern családi ház. Központi fötés. Minden szobában hideg-meleg folyóviz. Egy ágyas szobák árai

: 6, 6, 8, 9, 10 P Kétágyas szobák árai: 10, 12, 13, 14, 16, 16 P. Fürdőszobás szobák. Rádió Telefon a szobákban. Tulajdonos

: PALLAI MIKSA 3425-13 — Nyíri Szabolcs most megjelent uj verskötete, a Jó engesztelődés. kapható Dicker Gyula és Szántó Ernő könyvkereskedéseiben. 6515 — Budapesten, a Központi Szállodát (Centrál), melyet Pallai Miksa. a Grand Hotel Esplanade, István király. Deák Ferenc szállodák volt tulajdonosa vett át, lapunk olvasóinak melegen ajánljuk. — A polgári családoknak ez az egyik legismertebb fővárosi otthona alig 2 percnyire a Keleti pályaudvartól, újonnan berendezve,, gőzfűtéssel, hideg-meleg vízzel, telefonnal, rádióval várja vidéki éskülföldi vendégeit. A főváros idegenforgalmának nagy nyeresége az uj vezetés alatt álló szálloda, mely ben a polgári árak mellett már 5 pengőtől kezdve kaphatók szobák. i 3423-13 Fajtiszta GYÖKERES VESSZŐK nagyobb mennyiségben eladók KLÁBER TELEPRŐL. U. p Kláber telep. Telefon : Lajosmizse 5. vagy Dr. Dobránszky Béla zárgondnok, Budapest, IV., Ferenc József-rakpart 16. sz. Aut. 841-93. 7274-93