Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-01 / 222. szám
Nyíregyháza, $930, október 1. * Szerda 1,1, évfolyam. 222. sz. POLITIKAI NAPILAP „Ne engedjük, hogy a mezőgazdasági válság a demagógia eszközévé váljék ! f í Az OMGE állattenyésztő-szakosztálya vándorgyűlésének második napja Látogatása Tejszövetkezetben A kongresszus résztvevői reggel korán a Debrőbokorban tettek látogatást. majd délelőtt io óra tájban az egész társaság a Szabolcsi; Központi Tejszövetkezet ujvásártéri telepét látogatta meg v ahol a vendégeket dr. Erdőhegyi Lajos főispán, a szövetkezet elnöke fogadta aki üdvözlő beszédében hangsúlyoz ta -A szövetkezetnek a vármegye gazdasági életében való fontos szerepét és hivatását. Azután Vasváry Árpád tejszövetkezeti igazgató kalauzolta a vendégeket, akik megtekintették a működésben lévő gépeket és nagy érdeklődéssel hallgatták Vasváry igazgató szakszerű magyarázatát. Bemutatták a sterilizáló gépeket és mosodát^ a pasi tőröző gépeket, vajgyártó gépet és nagy sajtráktárat. valamint a vegyvizsgáló laboratóriumot. — Gróf Somssich László OMGE elnök, valamint a kíséretében lévő földbirtokosok és gazdák a legnagyobb elismeréssel adóztak a tejszövetkezet nagyszerű munkájának, amely lehetővé ceszi naponta tizezer liter tejnek a feldolgozását, amely tejmennyiség a szövetkezet fennállása előtt úgyszólván veszendőbe ment. A szövetkezet telepének; ez évi eddigi forgalma egymilliói négyszázezer liter tej volt, amely; mennyiségből kétszázezer liter a helyi és debreceni piacon nyert elhelyezést, a többi tejből pedig vajat készítettek. A vajjá feldolgozott áruból a nyíregyházi és debreceni piacon 18 ezer kg. kelt el Budapestre pedig 70 ezer kg. vaj szállíttatott. Hozzávetőleges számítás szerint körülbelül ötezer tehén tejhozama került feldolgozásra a nyíregyházi tejszövetkezetben s ebből a számból is látható, hogy ez az intézmény mennyire számottevő Szabolcsvármegye gazdasági életében. A vándorgyűlés Innen a Gazdaszövetség Bethlen utcai székházába vonult a társaság, majd ennek megtekintése után a vármegyeháza nagytermében kezd' tek gyülekezni, ahol háromnegyed 11 órakor kezdetét vette a vándorgyűlés. Szalánczy Bertalan m. kir. gazdasági főtanácsos, a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke nyitotta meg a népes gyűlést, amelyen kb. 300 főnyi hallgatóság jelent meg s megnyitó beszédében megemlékezett a vándorgyűlést megelőző mozgalom lemmamammmBmmmm folyásáról. Azután átadta helyét gróf Somssich Lászlónak, aki az ülést megnyitotta. Ezután egymásután emelkedtek szólásra az egyes hatóságok és intézmények jelenlevő képviselői, hogy üdvözöljék a vándorgyűlést. Szabolcsvármegye törvényhatóság nevében Sarvay Elek; dr. tiszti főügyész, Nyíregyháza megyei város nevében Bencs Kálmán dr. kir. kormányfőtanácsos polgármester^ a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara nevében Meissner Károly titkár, a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület nevében Szalánczy Bertalan, a Szaboicsvármegyei Szarvaspiarhatenyésztők Egyesülete neveben dr. Orosz Sándor, a vármegyei gazdasági felügyelőség képviseletében Kausay Tibor főfelügyelő, a nyíregyházi Gazdaszövetség nevében Pápay Mihály elnök^ üdvözlik a vándorgyűlést. Gróf Somssich László elnök együttesen köszöni az üdvözléseket, majd kimenti a szakosztály elnökét. Névszerint emlékezik meg a vándorgyűlés előkészítőiről, különösen Kausay Tibor főfelügyelőről s hálásan emlékezik meg dr. Erdőhegyi Lajos főispánról^ aki fáradhatatlan buzgalommal kisérte végig vármegyei szemleutjukon a vándorgyűlés résztvevőit. A gazdasági válság okai Elnök ezután részletesen vázol- g ta a jelenlegi gazdasági helyzetet. — A szántóföldi termények ára — mondotta többek között — oly hihetetlen mértékben zuhant, hogy dacára a kormány segítségének, — messze alatta marad a termelési költségeknek. A kormány jóindulattal sietett a gazdasági válság enyhítésére, azonban az árzuhanás oly nagy mérvű tett, hogy ma már a bolettával együtt sem é'rjük el a gabonanemüek termelési költségét. A rozs ára egyenlő lett a korpáéval, ami a gazdálkodás történetében még nem fordult elő. Ennek az óriási árzuhanásnak f. főoka az, hogy óriási arányú árukészlet van a világpiacon. Uj jelenség az orosz gabona megjelenése. Erre vonatkozólag az a feltevés, hogy ez a gabonamennyiség nem az orosz termelésből ered, aminek okai tavasszal abban fognak megnyilvánulni, hogy az orosz kormány kénytelen lesz az eladott gabonát visszavásárolni. Ezi a legújabb módja a mezőgazdasági körök nyugtalanít ásának ,<? nem tagadjuk, roppant veszélyt rejt magában. Azonban nem szabad megengedni, hogy a mezőgaz'dasági válság Magyarországon a demagógia eszközévé váljék. Áldozza mindenki teljes szellemi és gazdasági erejét a válság enyhítésére s ne engedjenek éket verni a a gazdatársadalom és más társadalmi osztályok közé^ mert aki ezt« megteszi, vagy türi, legnagyobb ellensége a hazának. A másik oka a gazdasági válságnak az iparcikkek aránylagos és abszolút drágasága s hogy ? mezőgazdasági nyerstermények árának olcsósága dacára az élelmiszerek drágák. A termelő és fogyasztó árkülönbözet abnormis. A kenyér plyan drága, mintha 32 pengős búzából készült volna. Ez oly uuzsora, amit nem tűrhetünk. Hí olcsó a buza, legalább az az elégtétele legyen meg a gazdának, — hogy olcsó kenyeret eszik. A kormánynak nem lenne szabad <-ürni. hogy az utódállamok kereskedői a budapesti tőzsdén játsszanak s ezt ha kell, erőszakkal is meg kellene akadályozni. Elvégre | mégsem türhetjük, hogy idegen s velünk szemben ellenséges érzülettel viselkedő államok a mi sajár tőzsdénken tegyék tönkre mezőgazdasági termelésünket. Három csoportba oszthatók ama teendők, amelyekkel a válságot meg lehet oldani. A válság egyik oka bennünk van, amelyet meg kellene szüntetnünk. Egy nagy mezőgazdasági világversenybe lökettünk bele, amely versenyben nem rendelkezünk akkora tőkével, és olyan minőségű áruva^ mint hatalmas versenytáraink. A hihetetlen mennyiségű kanadai buza minőségre nézve elsőrendű és egyöntetű, ami alatt sajnos alulmarad a 8—lo-féle fajtában termelt magyar buza. A másik teendő volna a mezőgazdasági tényezők nemzetközi kooperációja a világgazdaság kérdéseiben. Államközi konferenciákat kellene összehivni, amelyeken megtárgyalnák a válság megoldásának módozatait. Mert mihelyt ebben a kérdésben az önző nemzeti politika kerül felül, akkor megbénul minden cselekvési lehetőség, épp ugy, mint ahogy kizárólag vámvédelemmel nem lehet ipart kreálni. A magyar kormánytól most már tetteket várunk. Egy kis hideg borogatás vagy injekció talán ideigóráig javit a helyzeten, de tartós javulást nem nyújthat. Nem várunk mindent a kormánytól, de hathatos és energikus cselekedetet remélünk, A terheket csökkenteni kell, mert a gazda nem birja az adót és a kamatot. Az inproduktiv kiadása kat meg kell szüntetni. Ez nem önző cél, hanem országos érdek. A hosszas éljenzéssel és tapssai fogadott beszéd után enesi Dorner Béla, a földmivelési miniszter kép* viselője tartott vonzó és érdekes előadást a baconsertéstenyésztésről. Utána Bertl Ferenc járási gazda'sági felügyelő adta elő a szabolcsi szarvasmarha tenyésztésről szóló tanulmányát. Meissner Károly, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara tit kára a szabolcsi lótenyésztésről beszélt, mig végül dr Konkoly-Thege Sándor, az OMGE főtitkára rezii málta a két nap tanulságait. — A tárgysorozat- befejezése után Ha lász Miklós debrecen. gazdasági akadémiai tanár terjesztett elő igen figyelemre méltó inditványt egy Debrecenben létesítendő állattani kórbonctan, fiókintézet felállításáról. A bankét A közgyűlés befejezése után sz&z terítékes bankét volt a Koronában, ahol az első felköszöntőt dr Erd# hegyi Lajos főispán mondotta gr. Somssich László elnökre. Bár az Országos Magyar Gaz' dasági Egyesület szabolcsi vándorgyűlésének rendezőitől — mondotta — azt az információt nyertem^ hogy a ma délelőtti hivatalos közgyűlés szónokaitól eltekintve^az üdvözlések. beszédek lehetőleg mellőzve lesznek, mégis tekintettel arra, hogy a szigorú eív 'a tegnapi napon már megsértetett — abban a reményben, hogy e felszólalásom! nem fog senki részére precedensül szolgálni — méltóztassanak ne-i kem megengedni, hogy egy párt rövid pillanatra az önök szivea türelmét igénybe vehessem. Én ugy érzem ugyanis, hogy mi, legalább is mi szabolcsiak nem) kelhetünk fel e fehér asztal mel1 Iől anélkül, hogy ne köszöntsük ne üdvözöljük a mi sziviijnk tel-t jes melegével, a mi szivünk teljes lelkesedésével az ország minden részéről idesereglett gazdatársain-" kat, a mi kedves vendégeinket —< elsősorban pedig az Országos Magyar Gazdasági Egyesület hoz* Folytatása az 5. oldalon n
