Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)
1930-09-14 / 208. szám
10 JNíyíryidék. 1930. szeptember 14. {ÜltXIt VED JEGY szárazelemek és telepek zseblámpa és anódtelepek számára. 5714 30 Teljesitményllk felülmúlhatatlan ! Minden szaküzletben kaphatók. WWm wim ii i iiii iii ni Mwtimmmit mátitt A nyirbogdányi járás tűzoltó versenye A nyirbogdányi járás tűzoltó egyesületei Demecser községben 1930. szeptember hó 14-én vasárnap reggel 9 órai kezdettel a községháza előtti téren járási tűzoltó versenyt rendeznek. Ennek a ver* senynek a programja a következő: 1. Ugy a versenyző, mint a nem versenyző testületek érkezése és jelentéstétele a járási tüzrendészeti felügyelőnek. 2. A járási tűzrendészen felügyelő az egyesületek helyét kije-, löli és a tűzoltó parancsnokokkal közli a versenyre vonatkozó tudnivalókat. 3. Pontosan 9 órakor a vármegyei és tüzrendészeti zsűri tagoknak érkezése és fogadtatása, valamint a járási tüzrvendészeti felügyelőnek jelentése. 4. Himnusz, énekli a közönség. 5. Megnyitó beszéd. 1 6. A versenyző csapatok sorrendjének megállapítása és a zsűri tagok beosztása. 7. Verseny 5 és 9-es iskolai és gyorsszerelések: j Bemutatják: Kemecse, Kék, Demecser, Gégény, Berkesz, Nyirtét, Oros, Nyirpazony, Nyirbogdány önkéntes tűzoltó egyesületei. 8. Taktikai gyakorlat. 9. A zsűri tagok értekezése. 10. A dijak kiosztása, záró beszéd. 11. A Tűzoltó Egyesületek díszfelvonulása. A zenét a demecseri levente- és, tűzoltó zenekar szolgáltatja. — Versenydijak: dr. Erdőhegyi Lajos főispán vándordija, amely jelenleg az orosi egyesület tulajdona. Szabolcsvármegye második dija, a Tűzoltó Szövetség III. dija, mint csapatdijak. Továbbá számos egyéni dijak. 2x — Hirdetések feladása az aznap megjelenő lap részére délelőtt 11 óráig eszközlendők. scéleüum hű. korái SIM3EM m # VARRÓGÉP. Xadwsvo /víjBÍÁ&L/EcltátoLoJk* ; JUtxcMrrvy haMi rá»-xZoioh. 81N0CA VARRÓGÉP oáSíV TÁR& ' Nyíregyháza, Vay Ádám u 2. Grafológia Részletes, mindenre kiterjeszkedő magánváiaszt mindenki kap, aki irásonkint 50—50 fillér értékű postabélyeget és megcímzett válaszlevelet f levélpapírt ís!> mellékel a szerkesztőségbe küldött s »grafoIógus« jelzéssel ellátott levelében. Tekintettel, hogy a grafológus részére rengeteg levéi érkezik ugy, hogy a válaszok közlésére csak hónapok multán kerülhet sor; ezért mindazok, akik levelükre egy héten belül akarnak választ, 20 filléres bélyeget mellékeljenek. Morituri te salutant. Korához képest nagyon fejlett intellektus. 1 Komoly, szorgalmas, körültekintő, tehetséges, csak túlságosan aprólékos és életlehetősége gátolja fejlődésében. Meglehetősen nervózus, hiu és érzékeny. Társaságban zavart és félénk' bár ezt igyekszik palástolni. Kedvezőbb szituációk között Ígéretes jövőjű. A céf szentesíti az eszközt. BiI zarr, különös egyéniség. Intellektusa zavaros. Autodidakta, sok eredetiséggel. Érzelmei khaotikusak. Nagyratörő vágyak gyötrik, de nincs ereje és tudása hozzá.Túlfűtött érzékiség, perverz hajlamokkal. Pénz, az élet. Tiszta, egyszeri^ nemes jellem. Családias, vallásos. Fejlett izlés, kevés akarat, a reális élettől való félelem és éles intelligencia jellemzi. Magyar rapszódia. A szelvény mellé még legalább 10—15 tintával írott sort kérek. Tiiicsóka. A szelvény magában nem elegendő. Legalább 10—15 tintával írott sor szükséges az analízishez. Haivány sárga rózsa: Igen inteligens, mélyen gondolkozó, de kissé érzelmes. Van akarata, határozottsága, bár meglehetősen megviselt idegzetű. 1 Nyjrvidék: Intelligens, bár kis műveltségű. Érzékeny, vigkedélyü, kissé hanyag és rendetlen. Eléggé nyugodtan cselekszik, de könynyen befolyásolható. Meglehetősen hevülékeny. Szeretni nem bün: Intelligens, határozott, sőt bizonyos mértékig önző és erőszakos, markáns egyéniség. Beképzelt, nagyzoló, fölényeskedő és a tekintélyt nem ismeri el. Meglehetősen érzéki, könnyelmű, bár van morális érzéke. i Szabadság, szerelem: A szelvény magában analizálásra nem ele gendő. Legalább 10—15 tintává irott sort kérek. Távírász: Egészen nyers, brutális, lehet mondani ragadozó típus. Nagy intelligenciáját, tudását tudatalatti beteges ösztönei letompítják. Nem bir romlott érzékiségével. Meglett kora ellenére nem nősül meg, hanem éjszakai kalandok után jár. Vére fertőzött, fizikuma leromlott- Hivatali teendőit hanyagul látja el, amiért állandó szemrehányásoknak van teljes joggal, kitéve. Röviden: szomorú példánya a testileg és lelkileg lezüllött embernek. Narancsvirág: Igen intelligens, de bizarr, különleges egyéniség. Szereti a feltűnést, Túlságosan hiu, könyelmü. Életfelfogása ledér és szeszélyes. Néha a könyelmüségig adakozó, máskor zsugoíi. Szerelmi életet él. Szenvedélyes, féktelen, de nem álhatatos. < gyon kétséges. Az ilyen homokbuckák nem bírják a minden évi mezőgazdasági művelést, áz erdő és az Szabolcs Tármegye déli és délkeleti részét be kell fásitani* mert a fotóhömokbuckákon többet jövedelmez az erdő, mint a mezőgazdaság vi. Az Alföldfásitásnak, már. külön irodalma van, mely minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy az erdő nemcsak azért kell az Alföldre, hogy fát adjon, hanem azért is, hogy a mezőgazdasági többtermelést előmozdítsa. Ezen megállapítást a kormányzat is magáévá tette s igy született meg az Alföldfásitásról szóló 1923. évi XIX. t.-c!, amely é]: rendeli, hogy a mezőgazdasági ter-. melés előmozdítása, továbbá az egészségügyi és klimatikus viszonyok megjavítása érdekében, valamint a lakosság faszükségleténék fedezése céljából az Alföldön erdőket kell telepíteni. A törvény értelmében elsősorban oly területeken kell erdőt telepíteni, amely mezőgazdasági müvelésre nem, vagy alig alkalmasok, amilyenek a szél által mozgásba hozható fu-tóhomokok, silány,, homokos szikes részek és az ifyen ártéri területek, valamint a csak aránytalan nagy költséggel megjavítható vadvizes területek. Továbbá minden egytagban 50 k. holdnál nagyobb szántó s 20 k. holdnál nagyobb rét, vagy legelő fasorral veendő körül", ugyancsak fasorok létesítendők a gazdasági utak mentén. 1 Nézzük most már a törvény indokolását részleteiben. ' ' ' I A mezőgazdasági termelés 1 előmozdítása. - I Az erdő, a fasor megtöri a szelet, 1 megfogja a homokot, a hó levét a csapadék vizet megköti, lehűti a levegőt s ezzel elősegíti a harmatképződést. Mind olyan tényezők, amelyek a mezőgazdasági termelést előnyösen szolgálják. Megyénk déli, délkeleti részén nagykiterjedésű oíyan futóhomokbucka van, amelyet a szél állandóan mozgásban tart, amellett pedig az alatta elterülő jó szántó földeket befuvással fenyegeti, a mezőgazdasági termelés rajta naA „Nyíl-vidék" grafológiai szelvénye. Jelige Életkor Férfi, vagy nő 1—2 évig ugarként kezeltetnek s minden második vagy harmadik évben vonatnak mezőgazdasági növények termelésére, eredmény azonban csak akkor lesz, ha ezen év kedvező, ellenkező esetben a szél kifújja a vetőmagot, vagy pedig a már kikelt 10—30 cmmagas növényeket elhordja, halomra dönti, elvivén lábuk alul a talajt. Erre a szabolcsi gazda azt mondja: Nem liijják semminek Könnyű ezek után kiszámítani mit jövedelmez az ilyen föld s nem szenved kétséget, hogy mint erdő jobban volna hasznositható v mert bármily rossz homokon létesített erdő jövedelmez 'k. holdankint 20 pengőt. A jobb talajon álló, rendszeresen kezelt erdő jövedelmezőség tekintetében ma már felveszt a versenyt a mezőgazsággai. A rossz homok birtok kiterjedésének arányához képest kevés jószágot bir el s igy a birtok nem tudja a viszonylag nagy trágyaszükségletét fedezni, mig ha az arra való területeket befásitja, birtok többi része jobban trágyázható, a mezőgazdaságnak meghagyott kisebb területén pedig feltétlen termelhető annyi, mint az egészen, a mérleg pedig feltétlen jobb, mert a jövedelem kisebb kiadással jött létre s' mintegy ráadásul ott lesz még a fahozadék. Az Alföld klímája nem volt anynyira száraz s levegője párat eltebb volt, amig az erdők borították, de nem volt a levegő annyi ra száraz a fátlan Alföldön sem, amig a folyók szabályozatlan állapotban hosszabb vonalban szelték a vidéket s a lassú lefolyás révén átitatták a talajt s amig a belvizeket le nem csapolták, nagyobb volt a párolgó felület. Azóta a levegő száraz s a növénytüdítő vízpára helyett benne az embert ölő por foglalja ex. S épen ezért a mezőgazdaság fontos feladatát képezi a csapadék s "talajvízzel való takarékosság s a művelési módok oda irányulnak, hogy. azt a lehetőségig raktározzuk. Az erdőnek a viz raktározása körül' kifejtett tevékenységét már vázoltuk, itt csak a viz fontosságát világítjuk meg a növények életében, Ezt igen érthetően a Liebig-féle minimum elmélettel tehetjük meg. — Ezen elmélet szerint a növény a rendelkezésére álló tápanyagokból csak annyit vesz fel, mint amennyi a talajban legcsekélyebb mennyiségben jelenlevő tápláló anyag szerinti aránynak megfelel. Tehát ha a talaj száraz, mint a homokbuckákon s nyáron 30—50 eső nélküli nap is van, ott hiába adunk nitrogént, foszfort, mész, káli trágyát, ezekbői csak a legcsekélyebb mennyiségben jelen levő viz arányában vesz fel a növényzet, tehát esetleg semmit. Az ott levő anorgonanikus anyagok tehát, mivel viz hiányában nem oldódnak, nem kerülnek a növény által felvehető állapotba, nem mint trágya, hanem mint a növényzetet ölő anyagok lépnek fel s erre mondja a gazda, hogy a homokon erősen trágyáznak a termények »kiégnek«. Újból megállapíthatjuk, hogy er-_ dőt a neki való talajra. | Hogy az Alföld klímája ezelőtt nedvesebb, párateltebb volt, igazolja ama körülmény is, hogy magas homokbuckákon, utmenti fasorokban gyakran látunk egyedül
