Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-16 / 209. szám

6 JNrtrÍRYIDáK." 1930. szeptember 16. Az OMKE főtitkára a fázis-rendszerű forgalmi adó bevezetésétői gyökeres javniást vár Előadás a Kereskedők és Gazdák körébea Szombaton este nagy érdeklő-' I dést kiváltó előadás hangzott el , Nyíregyházán a Kereskedők és • Gazdák Körében. Bodrogi József egyetemi magántanár, az OMKE j országos főtitkára, a kiváló tudós* jött városunkba, hogy a gazdasági válság mélypontján vergődő kereskedőknek és a közgazdasági élet problémái iránt érdeklődő közönségnek előadást tartson az adókérdésekről. Az előadáson megjelent dr. Tóth Bálint miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató, Horváth Bertalan h. pénzügyigazgató, Eötvös* Pál pénzügyi főtanácsos és a kir. pénzügyigazgatóság számos tisztviselője, dr. Tóth Pál vármegyei főjegyző, Margócsy Emil, a városi felsőkereskedelmi iskola igazgatója, Pisszer János a Nyirvidék közgazdasági munkatársa, Maurer Károly bankigazgató és szá mosan a közgazdasági élet kérdései 'iránt érdeklődő szakemberek köréből. ! < Bodrogi professzort Hoffmann Mihály, az O.M.K.E. nyiregyházi csoportjának elnöke üdvözölte felhasználva az alkalmat arra is, hogy a kereskedőtársadalom nevében meleg szeretettel köszöntse Bodrogi Józsefet egyetemi magántanárrá történt kinevezése alkalmából, amely kinevezés a közgazdasági, pénzügyi ^kereskedelem ügyi téren való tudás ,szorgalom jólesően ható elismerése. Bodrogi József az üdvözlést meg köszönve kegyeletes szavakkal Idézte fel á Kereskedők és Gazdák Köre elhunyt elnökének Baruch Arthurnak emlékét, majd megkezdte mindvégig lebilincselő, éles logikával felépített, szellemes előadását, amelynek első felében általános gazdasági problémákkal foglalkozva arra a kérdésre igyekezett feleletet adni, mi is tulajdonképpen a gazdasági válság oka, majd ismertette az OMKE különböző akcióit, amelyeket az adózó kereskedők helyzetének meg könnyítése érdekében nagy sikerrel kezdeményezett. Arra a kérdésre, hogy a gazdasági válság főoka az adóterhekben keresendő-e, nem felel határozott igennel, de kijelenti, hogy a válság egyik lényeges előidézője az adók elviselhetetlenül nagy terhe. > Hibáztatja azt a pénzügyi politikát, amely egyfelől állandóan • felfelé nyomja a közterheket, másfelől lefelé szorítja a fogyasztó/ jövedelmét. Végét kellene már vetni annak a rendszernek, amely az állami bevételeket a kiadásokhoz szabja és nem megfordítva. A kiadásokat kellene a bevételekhez lecsökkenteni. A fogyasztás már katasztrofálisan csökkent, amit a a forgalmi adóbevételek zuhanásával igazolhatunk. A kereskedők a válsággal szemben ma. már képtelenek védekezni. Sokan inzoivensek, ugy, hogy talán nem is tudják. A hitelező pénzét fogyasztják. A kereskedő ellenállóképessége megtört azzal, hogy hiányzanak a tartalékok, amelyeket már a pénzlebélyegzés, a vagyondézsma, a kényszerkölcsön felemésztettek. Mitől várhatjuk ma a szorongatott helyzetből való menekvést. Néhány "év előtt a jó terméstői, meg a külföldi köicsöntői reméltek javulást. Volt is egy jó termés, és a kölcsön is megjött. Igy a válság eltolódott, az ország gazdasági helyzete injekciókat kapott. Ma azonban miben keressük a kivezetőt utat? önmagunkban, a magunk erejében kellene a megoldás lehetőségét megtalálnunk. Annak meggondolásában, hogy 'itt nyolc millió ember dolgozni akar és tud ugy legalább, hogy a kenyerét megkeresse. Arra kell most már gondolnunk, mit tehetünk mi

v a magunk erejéből. r Az egyes adónemek kritikájánál különösen kiemelte az előadó a luxusadó eltörlésének szükségességét és rámutatott arra, hogy a nagyarányú csempészettel az állam mily nagyarányú munkaalkalmat veszít el. A munkanélküliség idején valósággal a munkaalkalmak exportját segítik elő a iuxusadóval. A forgalmiadóval előforduló, a klincstárt és a kereskedőket egyaránt sújtó visszaélések is sürgetik a forgalmiadónak fázisrendszerüvé való átszervezését. — Ennek érdekében az OMKE állandóan munkálkodik és legközeifebb az üveg és porcellánáruk, továbbá a bőráruknál várható a fázisrendszerre való áttérés. A textilben egyelőre még nehézségek vannak. Az egyenes adónál a kontingentálásért küzd az OMKE Bodrogi József azzal fejezte be előadását, hogy a kereskedők szívesen résztvesznek a közterhek viselésében és nem sokalják az adóterheket, ha dolgozhatnak és megkereshetik az adóra valót. Hoffmann Mihály, az O.M.K.E. nyiregyházi csoportjának elnöke, meleg szavakkal köszönte meg az előadó élvezetet nyújtó, nagy tanulságokkal járó előadását és a maga szakmája területéről vett példákkal illusztrálta, hogy a forgalmi adó a mai kettős természete mellett nem tartható fenn. A luxus-cikkeknek vám- és adófizetés mellőzésével való behozatalát magá is tapasztalta a nyáron ausztriai utján. Dr Tóth Bálint miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató felszólalásában hangoztatta, hogy az értékes előadás nem felelt meg arra a kérdésre, hc>gy a nyolcmillió ember, akikre hivatkozott, miként keresheti meg mind a kenyerét ebben az országban, ö megfelel erre. Ha tud mindenki önzetlenül, a közéletben dolgozni, ha összetartva támogatjuk egymást minden téren, ha nem visszük ki a magyar pénzt a külföldre, ha nem vásárolunk idegenben és nem vonjuk el a munkaalkalmakat a hazai munkásoktól. A legrosszabb pénzügyi politiká tmi magunk csináljuk azzal hogy idegenbe visszük pénzünket. Jól megszervezett öntudatos társadalomra van szükség. Ami az egyenes adó kontingentálását illeti, ez nem valósitható meg, mert az egymásközötti adófizetésnél nem tudnak az adózók megegyezni. A fázisos forgalmi adót valóban szükséges kiterjeszteni az egész vonalon. A pénzügyi igazgatás legfőbb gondja, hogy a közterheket arányosan, igazságosan vesse ki. A kir. pénzügyigazgatót lelkesen megéljenezték a kereskedők és ezzel az értékes előadói est véget ért, — Fleuron állatregényei újból kaphatók az Ujságboltban. áz erdő és az alföldfásitás közgazdasági jelentősége Az erdő szerepe a tüdővész elleni küzdelemben. — A Nyír ség több községében megindult már az intenzív erdősítés A kormány ingyen csemetét, adómentességet és 20 évi kamatmentes kölcsönt ad a fásításhoz mert a szegény ember vagy VII. Nem íekicsinylendő az §rdőnek az egészségügyi viszonyokra gyakorolt befolyása. Ki ne ismerné a tikkasztó hőségben a fa árnyékának jótékony hatását. Mily szerencsések azok a városok lakói, melyek közelében erdő van, hány dolgozó ember talál ott enyhülést idegeire s hány üdülő beteg helyet utókurára ^cinek nincs mójában a Tátrába vagy a tengerpartra menni. i A fásításra vegyünk példát a városszabályozásokból. A város belterületén a földnek, a teleknek aránytalan nagy az ára a mezőföldekhez képest, mert tetemes értékű építkezések eszközölhetők rajtuk s dacára annak, hogy i k. h. terület 80—100.000 pengőért lenne értékesíthető, a város íiem értékesiti, nem épiti be

K hanem! ! I i parkokat, fás ligeteket létesít, a lakosság pihenésére, üdülésére, mert igy ezek az oázisok, ezek a porszívó gépek a város lakóinak fenti összegnél is nagyobb értéket képvisel- 1 ijek. Ha ennek szükségét belátták a beltelkeken, célszerű és szükséges, hogy ezt csináljuk a mezőföldön; is, hogy a tüdővészt elősegítő porszemeket megkössük s hogy* a szántó-vető ember s állatjai déli pihenőjüket a fa árnyékában töltKöz tudom ásu, hogy "hazánk a tüdővész terén vezet. Ezen szomorú helyzethez hozzájárul a fahiány Í

1

S _ . nem tudja kellőkép fűteni a he-! lyiséget, vagy annyira takarékoskodik á meleggel, hogy szellőzetien helyiségben összezsúfolva la. kik, nyáron pedig a poros, homokos szemecskékkei telt levegő emészti. Ha a fenti indokok fenn nem is állanának s ha eziránt még kételyeink volnának, a fásítás szükségességéről meggyőznek a statisztikai adatok, kereskedelmi mérlegünk passzív volta. ( Évenkint az alig számottevő, mintegy 35.000 köbméternyi kivitel /eszámitásával átlag 3.900.000 köbméter a fabehozatali többletünk, ha már most ezt értékelni akarjuk s tekintetbe vesszük, hogy. egy köbméter ipari fa ára 80—; 100 P s hogy építkezéseinknél fel-: használt szarufa, decska palló anyag csaknem kivétel" nélkül külföldi beszerzésű, elképesztő öszszeget nyerünk, mit külföldi birtokosnak, idegen kereskedőnek,! idegen szállítónak, vasútnak^ munkásnak fizetünk s amely összegek többé nem kerülnek vissza a mi. gazdasági vérkeringésünkbe De még szomorúbb a hefyzet, ha öszszehasonlitást teszünk egyéb behozatallal és kivitellel. Agrár állam vagyunk, ipari cikkekből nagy; behozatalra szorulunk s mégis, egyéb iparcikkekért sokkai keve-' sébb pénz megy ki, mint a fáért^ ezért a legtöbb. I ( több múlt amennyit összes i mezőgazdaság*, termékeinkért < behozunk. 1 Ezt tudva, mindenki bebizonyitottnak látja, hogy itt tenni kell. { Közgazdasági és gazdasági ir<£k felhívnak a veszélyre, amely a mei zőgazdaságot fenyegeti, mert túltermelésünk van s megállapítják,hogy mintegy i.000.000 k. holdat ki kell vonni a mostani termelési ágból s egyebet pl. lentermelésti ajánlanak. Miért nem erdőt? Valószínű csak azért nem, mert csuE

án a mezőgazdasági ággal fogilkoznak s mert ismeretlen előttük hazai erdőgazdaságunk állapota s fakereskedelmünk elszomorító helyzete. Ezen i.000.000 kholdon átlag épen 3.000.000 köbmétert termelhetnénk évenként s akkor már csak 900.000 köbméter volna az évi behozatalunk^ ami már könnyen elviselhető. Ennyi indok mellett, ha ezek megfelélnek a valóságnak, felvetődik a kérdés, hogy tényleg történik e valami e téren a valóságban. Örömmel mundhatjuk, hogy igen. < ' í I Nytrbéltek, Nyíracsád, Nyír- < ábrány, Ny'rlugos, Nyircsászá- • ri, Encsancs, Kántorjánosi, Nyirtura, Sényő, Nyirpazony t sfb- községek birtokosai szín- * te egymással versenyeznek a fásításban. • > ' í ( A gróf Dessewffy hitbizomány nyirbéiteki uradalma a megcsonkítás óta 500 kohold erdőt létesítette s még ugyanott iooo k. holdat

1 szándékozik létesíteni 5000 k. hold birtokán, tehát területének 30 százalékát. Hasonló mérvű fásításhozfogott Báró Vécsey nyiracsádi uradalma. Még a megcsonkítás előtt minden homokdombját befásitotta gróf Zselénszky Róbert nyircsászárii és encsencsi uradalma s az ott lévő gazdatisztek nem kíván ják más vidékre az erdőt s nemr panaszkodnak, hogy az erdő k> holdankinti mérlege kedvezőtlenebb, mint a mezőgazdaságig mert ott már ipari üzemeket is bekapcsoltak az erdőbe. 1 t«®BUt®Éí EL I . f Különösen gazdasági szerszámokat, zsindelyt dongát, fürésztelep beállításával különféle fürészárukat termelnek, s itt hivatkozom a műegyetemi rektor elől idézett szavaira. 1924-ben Nyíregyházán az Alföldfásitás érdekében megtartott előadás után felmerült vita folyamán egy közismerten jó gazda a homokdombok fásításának szüksége elleni álláspontot képviselte, hivatkozván a különféle trágyázási módokra, csiflagfürti müvelésre. Ma a legpontosabb fásitó 9 minthogy állami csemetekertből nem tudott elegendő csemetét kap ni, szükségletének biztosítása végett állami szakember utmutatásaimellett maga létesített csemetekertet. Sivár homokdombjaiból a szél nem fogja többet elvinni a csillagfürtöt. 1 Számos ilyen példát sorolhatnék fel, amely az Alföldfásitást a gyakorlatban mutatja be. Ennek mérvére megemlítem,' hogy a 1 t" Szabolcs, Csonka Szatmár-Bereg, Hajdú. Bihar vármegyék ; területére Kiterjedő eidőígazgatóság kerületében 60 k. hold állami csemetekert van, ) t ezek évi csemete termelése átlag 14.000.000 csemete s a jelen év tavaszán az igényléssel szemben 2.000.000 hiány mutatkozott, amelyek egy része más erdőigazgatóságok kerületéből nyert kielégítést, ugy, hogy feltehetjük, hogy évenkint a fenti kerületben átlag} 15.000.000 csemetét ültetnek el,