Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-01 / 123. szám

N>fregyháza, 1930. junius 1. * Vasirnap Xal. évfolyam. 123. sz. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : Egy hóra 2 50 P. Negyedévre 7 50 P. - Köztisztviselőknek és tanítóknak 20°/« engedmény Alapította : JOBA ELEK Felelős szerkes*t6: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22 A kiadóhivatal telefonja: 1 39. PosUcbeque 29558 Javul az export Irta: Havas Jenő A gazdasági válság nyomasztó napjaiban a sokféle jogosult — nem ritkán, azonban bátran elmondhatjuk, jogosulatlan, vagy legalább is túlhajtott — panasz közepette, igazán örvendetes jelenség exportunk állandó fejlődése, áprilisban kivitelünk 73 millió, behozatalunk 74 millió pengő áru volt, importtöbbletünk, tehát mindössze 1 millió pengő. Ezzel szemben a mult év' áprilisában kivitelünk 32 millió pengővel maradt alatta a behozott áruk értékének. Még kedvezőbb képet mutat külkereskedelmi mérlegünk, ha az esztendőnek négy első hónapját állitjuk szembe a mult esztendő ugyanezen időszakának idevágó számadataival. 1930. január-április havában behozatalunk 20 millió pengővel kevesebbet tesz ki, mint kivitelünk. Ezzel szemben a mult esztendő négy első hónapjában exportunk közel 100 millióval maradt alatta a behozott áruk értékének. Gazdasági életünk ilyképpen, 100 milliós passzívum helyett most egy 20 milliós aktiv kereskedelmi saldót produkál. A fejlődésnek ez az iránya valóban, megnyugtatónak, kedvezőnek mondható, az exporttöbblet ugyanis azt bizonyítja, hogy nem élünk erőnkön felül, ami ellenben, még nem egyértelmű a takarékossággal. Mert mit jelent a külkereskedelmi mérleg passzívuma ? Azt, hogy áruexportunkkal nem tudjuk kiegyenlíteni szükségleteinket és a külföldi importot csak részben ellensúlyozhatjuk termékeink kivitelével, a hiányt pedig kölcsönből fedezzük. Jó, hogy ennek az állapotnak vége szakadt. Reméljük, hogy nem is kerül többé a sor arra, hogy fogyasztásunkat, akármilyen kis mértékben is, külföldi kölcsönpénzből kelljen fedeznünk. Ha 1927-ben és 1928-ban külkereskedelmi mérlegünk igen jelentős passzívumot mutatott is, ezt megokolhatjuk azzal, hogy a háború folyamán elhasznált gazdasági berendezkedést az inflációban külföldi kölcsönpénzzel kellett reorganizálni, de a jövőben, azért, hogy fogyasztásunkat külföldi kölcsön segítségével stimuláljuk, már nem szabad adósságot csinálnunk. Mindenkinek annyiból kell megélnie, amennyit keres. Ez ép ugy vonatkozik magánosokra, mint a közre. Senki többet ne költsön, mint munkájának, vagy egyéb jövedelmének az értéke. Ha adósságot veszünk magunkra, azért, hogy ennek révén fogyasztásunkat emeljük, akkor csak jövő megélhetésünket nehezitjük meg. Adósságot csak olyan produktív beruházások foganatosítása végett szabad csinálni, amely beruházások a kölcsönvett pénznek kamatján és amortizációján felül hasznot is hajtanak. Ezekben a beru-, házásokban is mértéket kell tartani. Minden beruházásnak a végcélja, exportfejlesztés kell, hogy legyen. A reparációs tárgyalások kritikus pillanataiban és a nemzetközi pénzpiac válságos hónapjaiban magyar föld exportképessége biztosította Magyarország gazdasági helyzetét. Hitelezőinknek bebizonyítottuk, hogy meg tudunk élni a magunk erejéből is, ezzel, egyszersmind be

1 bizonyítottuk azt is, hogy nem vagyunk méltatlanok arra a bizalomra, amelyet hitelezőink a mi fizetésképességünkbe és fizetéskészségünkbe helyeztek és hogy kiviteli feleslegünkkel, csakugyan, fizetni tudtuk a mult években felvett kölcsönök kamatainak és amortizációinak jelentékeny részét. Az exportfejlesztés nemzeti érdek. A megkezdett munkát folytatnunk kell, redukálni az árubehozatalt, ruházati s pipere és más cikkekben egyaránt és növelni a kivitelt, mert ha az export emelkedett is, még korántsem értük el azt a nivót, ami a magyar gazdasági élet szempontjából kívánatos — helyesebben mondva: elengedhetetlen — és a kormánynak is öszsze kell fognia az összes termelési ágakkal, hogy a kiátel fokozása minél sikeresebb legyen. Dalos Pál árván marad — A »N'yirvidék« eredeti tárcája — Irta: Péter Károly. Nagy dolog történt a bogárháti tanyákon. Beszélhettek a képviselő urak az. ország házában cseh huncutságról, oláh panamáról, erőszakról; gázolhattak a lapok nyakig a szenzációk tengerében, szidhatták a városban az iparosok, kereskedők ezt az áldatlan, pénztelen világot, a gazda meg mind a kettőjüket, nem törődött vele senki. Sőt még a Tóbiásné félszarvu tehene is eltaposhatta Kukucska Miska libáját öt asszony szemeláttára, amiből pedig ezelőtt egy pár héttei véres verekedésig menő per-patvar fejlődött volna ki és három évig emlegették volna kukoricafosztáskor, esti tanyázáskor, hogy hogyan akarta a tehenet Tóbiásné megfogni, hogy a kiszabadult, lihegő libára ne lépjen. De bizony egyenesen azt akarta, hogy pocsikba menyik a szip jószág! Mán hogy lehet azt errül a jóságos asszonyrul feltenni, aki még a légynek sem árt? Jóságos biz a, mikor alszik!... Hát tán a gecsi Varga Máté kocáját is nem ű igézte meg?... Attúl vetélt el!... Megmutatta a tüzes üszök, meg a seprünyél!... Hát osz ugyan mért tette vóna? Hát mer a koca megette két tyúkját, amék ippen a vájujábúl fette a kolompért! Az is hazugság! Ez is! Ez pedig ippen igaz, meg a másik is! Látták mikor a tehén el akart térni, oszt Tóbiásné meg rávezette, úgy lipett a jobb szárnyára! Nem a! Én láttam! A balikra ment először! Hogyisne! Hiszen egyenesen a nyakára lipett! Én láttam! A két szememmel láttam! Hát fussék ki a két szemed, ha láttad! Mer nem úgy vót! És igy tovább, míg a szegény jobblétre szenderült liba hült tetemének emlékezete újabb nyelvcsatát, s másik két esztendőre való rossz szomszédságot nem .1 teremt az egymást büszkeségben, rátartiságban túi-licitáló tanyasi társadalomban. Mindez most hiába való cselekedet volt Még a nyikorgó szekerén furulyázva utazó tyúk és tollszedő Mózest is el-elfelejtették megkérdezni, hogy mi újság a Borockástanyán? Ami pedig ember emlékezet óta talán elő sem fordult, lévén a két tanya kutya-macska barátságban, mióta 40 évvel ezelőtt Bogárhát iskolát kapott, Borockás meg nem. Pedig az külömb tanya minden tekintetben! Az se igaz! Vetek ellen a bogárhátiak. Tán a kü utat is azért vezették arra? Bizony külömb ami tanyánk! Külömb, mert bele esik a Nagyszik! Azon meg Paroli vót öt>nagy úr az árendás, a meg a főszógabiró úr sógora! Veték ellen a borockásiak. De tanyának a miénknek még feléje se jár! A két tanya között aztán folyton járta a diplomáciai levélváltás, — melyben posta vala Mózes, levél a hír és az izenet. Mózes pedig szerfelett jó diplomatának született, aki mindenik tanyán tudta, mit kelljen a másikról mondani, milyen izenetet kelljen átadni, hogy kellő elkeseredést a másik tanya, bizalmat, megbecsülést maga iránt, főképen pedig olcsó tyúkot, tojást, tollat nyerjen a szekerén felhalmozott ketrecek és kosarak számára, hoi is a két tanya voksai igy megbékéltek a piaci árusításig és tovább virúlt a két tanya keresztyéni szeretetben és megértésben. Ott nyikorgott a Mózes szekere most is a tanyák mellett, egy rúd mellé fogott egy kehes szürkéjével. Fújta is a furulyáját, sőt át is kiáltott Czibak Istvánné, meg Pernyés Jánosné kapujába, hol de bizony rá se hederítettek az asszonyok. Még a férfinép hangulata is kidöccent valahogy a rendes kerékvágásból. Ami nem is csoda, hiszen sok minden függ attól, ami a tanyát izgalomban tartja, hogy: milyen lesz az új tanító? Czibak Istvánné magyarázza is mind a két kezével hadonázva hozzá, hogy rossz választást csináltak, mert Dalos Pál tanitó úr házas ember! A választáskor csak azért tagadta le a feleségit, mert igy jobban számithatott az iskolaszéki tagok pártfogására, akik közt háromnak is van eladó lánya. Belé is ugrottak a választásba, pedig hiába számítottak, mert az úgyse vette vóna el, se a ragyás Bagoly Esztit, se azt a vereshajú Béres Júcsát, de még azt a szegeletes Tikos Borcsát se, aki mindig egy marék ólmot varrat a kabát végibe, hogy fel ne borítsa a szél, oszt csak kacsintgatni tud, de dógozm nem; mikor van itt jány eladó külömb is! Itt van teszem a Vera jányom! olyan dógos fehércseléd nincs ebbe a határba! Meg oszt festeni, kézimunkálni is tud! Húsvétkor is ő festette ki a tornác falát! Az iskolába meg vizsgára olyan párnát hímezett evvel a szóval, hogy: »csak egy félórát«, — hogy még a király is elalhatna ra> I Cégváltozás miatt leltári árakon alul árusítunk HUNGÁRIA CIPŐÁRUHÁZBHN. Férfi 12 P-töl Mjlb

b, női ÍO P-t öl feljebb. Egyes szám ára IS fillér