Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-18 / 112. szám

^frfRTIDBK. 1930. május 18. Általános részvét mellett temették el Megyery Gézát Mintha a természet is temetne ezen a gyászos, szomorú napon. Mintha a komor felhőpalástot öl_ tött májusi ég is siratná szakadatlan könnyek özönével a tragikus körülmények között hirtelen elhunyt vasmegyeri Megyery Géza ny. kúriai birót, a nyíregyházi kir. törvényszék volt elnökét, a felsőház tagját, a Lipótrend lovagját és Szabolcsvármegye törvényhatóságának örökös tagját, a Nyírvidéki Takarékpénztár r. t. alapító igazgatósági tagját, aki szülőfalujának, Kemecsének kis, egyszer ü templomában felravatalozott fekete ébenfakoporsóban vár gyászoló családjának megtörtszivü tagjaira, munkatársaira, jóbarátaira és ismerőseire, hogy utolsó bucsut vegyen tőlük. Elkomorult a májusi ég ezen az elmúlást fehelő napon, mintha a milliónyi élet tavaszi serkenését akarná megállítani. A szél őszi borzongással sikoltva rohan a kemecsei országúton s két oldalt a százados iák nyögve, megalázva hajtják meg dus lombkoronájukat. A gyászoló közönség Kemecse községben ma egy egész vármegye vesz bucsut nagy halottjától. A róm. kath. templom előtt autók és kocsik beláthatatlan sora várakozik. Fiatal, deli leventék disz őrsége, kivont kardu vármegyei hajdúk sorfala fogadja a gyászoló közönséget. Bent a templom csarnokában az oltár előtt a ravatal. Ezüstveretü, ében. fakoporsó, körülötte égő gyertyák, koszorúk. A ravatal körül a gyászoló Sáry, Horváth, Dobos, Benedek, Krasznay, Erdőhegyi, Jármy, Megyery, Mikecz, Kriston, Olchváry, csicseri Orosz és csepei Zoltán család tagjai. A gyászszertartáson a felsőház képviseletében Lipthay Béla m. kir. gazdasági fő- | tanácsos, főrendiházi tag, a várme- B gye képviseletében Erdőhegyi La- f| jos dr. főispán, Mikecz István al- i ispán, Virányi Sándor főjegyző, I Mikecz Miklós dr. vármegyei fő- g orvos, Sarvay Elek dr. vármegyei I főügyész, Szesztay András dr. vm. alügyész, Mikecz László dr. árv. elnök, Barkóczy Aladár árv. ülnök, Kausay Tibor gazd. főfelügyelő, Olchváry Pál m. kir. kormányfőtanácsos, ny. főszolgabíró, Harsányt László . főispáni titkár, Borbély Sándor dr. főszolgabíró, Kausay ödön főszolgabíró, dr. Ger gelyffy Endre főszolgabíró, Fekete Jenő állategészségügyi főfelügyelő; a vitézi szék részéről vitéz revisnyey Reviczky László ny. tábornok, a szabolcsvárm egyei Vitézi Szék kapitánya és vitéz Rajky Endre ezredes, a debreceni kir. ítélőtábla részéről dr. Kelemen Ernő táblabíró, a debreceni kir. ítélőtábla elnökének képviseletében, a nyíregyházi kir. törvényszék, járásbíróság és ügyészség képviseletében dr. Szarka Sándor h. tszéki elnök, dr. tolcsvai Bóniss Ferenc, dr. Foltin Endre, dr. Kelemen Gábor, dr. Zoltán Béla és Csipkés ödön bírák; Nyíregyháza város képviseletében Juhász Mihály, Szentpétery Endre dr., Polinszky Pál dr. tanácsnokok és Plank Gyula dr. aljegyző; a nyíregyházi rendőrkapitányság részéről majtényi Kiss Sándor rendőrfőtanácsos vesznek részt. A hivatalos személyiségeken kivül ott láttuk még báró Vay Miklós földbirtokost, Mezőssy Béla ny. földmivelési minisztert, Mezőssy László ny. főispánt, Szalánczy Ferenc m. kir. kormányfőtanácsos földbirtokost, Szalánczy Bertalan m. kir. gazdasági főtanácsos földbirtokost, dr. szotyori Nagy Sándor kir. közjegyzőt, dr. Nánássy Andor orsz. gyül. képviselőt, Dobos László földbirtokost, dr. Kovách Elek kir. közjegyzőt, Kriston Ferencet, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesitő Társulat ' ig. főmérnökét és Mikecz Pál mérnököt, Erőss Miklós földbirtokost, Groák ödön, Láng Ernő vezérigazgatókat, Bleuer Sándor földbirtokost, Liptay Jenő m. kir. gazdasági főtanácsost, Mikecz Dezső udv. tanácsos, ny. alispánt, báró Buttler Sándor földbirtokost, Sasi Szabó László dr. m. kir. kormányfőtanácsos, ügyvédet, Krasznay Sándor, Megyery Pál, Stesszel Szilárd dr. Bergstein Jenő dr., Korányi Endre dr., Fráter Ernő dr. az ügyvédi loa_ mara elnökét, Szitha Sándor dr. ügyvédeket, Osgyány József gygóyszerészt, Bodor Zsigmond, Haas Ignác, Haas Sándor, Klár Gyula földbirtokosokat, Groák Lajos földbirtokost és még számos résztvevőt a megye, a város ismert egyéniségei közül. i A gyászszertartás A kis, egyszerű templom csarnoka zsúfolásig megtelik gyászoló közönséggel. Az orgona felbúg, fájdalmasan, mint a szférák misztikus zenéje. A villanyáradatban uszó oltár előtt Énekes János pápai prelátus és Molnár Kálmán helybeli esperes-plébános segédletével Kriston Endre egri püspök pontifikálja a gyászmisét. — Künn a lélekharangok megkondulnak s mintha rezdülésükben egy elröppent, nemes lélek utolsó búcsúját hallanánk... A falu lakossága A aájjusi 46 j xirtartaloa r HORTOBÁGYI JUHTURÓ vissonteladót ára 20°j„-kal olcsóbbodott. Tejszövetkezet! Központ Budapest 4., postafiók 20. 2CT9-7 osztozik a nagy halott zokogó családjának mélységes gyászában, ők is temetnek, temetik a jóság, a megértés és szeretet emberét. A gyászmisén a helyi énekkar megrázó erejű éneke fejezi be: »Midőn az ég és föld megfognak indulni...« — zeng fel a dal, az örök reménység szárnyaló himnusza. — Künn zugnak a harangolk s a család zokogásától kisérve megindul a szomorú menet. De mielőtt az anyaföld méhébe fogadná az ősz patriarcha porhüvelyét, munkatársai egy utolsó Istenhozzáddal köszöntik. ; jében : A vármegye egyik legkiválóbb fia távozott közülünk, — mondotta—a magyar közélet egyik kipróbált erős oszlopa dőlt ki, amikor egy megdöbbentő végzetes baL eset Megyery Gézát tőlünk elragadta. Még mindannyiunk lelkében frissen él az ő tiszteletreméltó pátriarchális alakja, amely hosszú évtizedek óta sohasem hiányzott az ősi vármegye egyetlen figyelemreméltó életmegnyilvánulásánál sem, — amely mindig velünk volt jóban és rosszban, bajban és örömben egyaránt, s kétszeresen fáj a tudat, hogy éppen őt, akinek tisztes szép öregsége, az isteni gondviselés különös kegyelméből magas életkorában is szinte példátlan munkakészsége, a közügyek iránt ki nem alvó meleg szeretete meszHSS53H Riport a sóstói erdőről — A »Nyírvidék« eredeti tárcája. — Irta: ár kosi Barabás Tibor. Hogy mikor és hogyan keletkezett a sóstói erdő, hogy ültette-e, avagy természetes erdő, nem tudja senki. Hiába böngésszük a régi írásokat, hiába lapozzuk a tudományos erdészeti könyveket, hiába fordulunk tudós professzorokhoz, e kérdésre biztos feleletet nem kapunk sehol. Igy kénytelenek vagyunk mi is beérni azzal a mesével, amelyet mint szájhagyományok utján fennmaradt mondát Ferenczi István, a nyíregyházi áll. tanítóképzővel kapcsolatos gyakorlóiskola felső tagozatának vezetője fedezett fel és amely a következőképen szól. Élt ezelőtt vagy kétszáz esztendővel egy nagyon gazdag magyar földesúr, aki mint még igen sok más hönnyelmü honfitársa minden idejét és pénzét Bécsben töltötteköltötte el. Egyszer Bécsben na" gyon felment a mák ára. A földesúr látván, hogy ezzel a terménnyel sok pénzt lehet keresni, leült és irt az ispánjának, hogy a birtokán iooo hold földet azonnal vessenek be mákkal. Egy év múlva, amikor a földesúr hazajött, hogy személyesen vegye át * málctermést, megdöbbenve látta, hogy a birtokán egy szem mák sem termett, annál szebben díszlenek azonban a kijelölt ezer holdon az apró tölgycsemeték. Amikor az ispánt kérdőre vonta, kiderült, hogy levelében az »a« betű felé elfelejtett ékezetet tenni s így az ispán az irás értelmében nem mákkal, hanem makkal vetette be az ezer holdat. Igy keletkezett, a monda szerint, egy tollhibából a sóstói erdő. A sóstói erdő, amint azt Gyurikovics Lajos városi gazdasági főintéző Írásaiból megtudjuk, pontosan 778.7 katasztrális hold terjedelmű. Legnagyobb hosszúsági vonala 5 és 'fél .legnagyobb szélessége pedig 1 és fél kilóméter. Határa északon Kótaj községig, keleten a Nyírpazony községhez tartozó Sóstószőlőtelepig és a nyíregyházi Öszőllő nevü szöllőskertekig, délen a városmajorig, nyugaton pedig a Kótaji utig terjed. Az erdőterület felszíne szelíd hullámu homokbuckákkal tarkított síkság. Talaja elég mély televényréteggel takart homok, amely helyenként homokos vályoggal és szikes foltokkal tűzdelt. Különben az egész terület fásitásra nagyon alkalmas. • Az erdő faállományának egy negyede akác ,a többi része csaknem kivétel nélkül tölgy. A szil, kőris, juhar nyár é» éger csak kisebb foltokban jelentkezik. Az erdő eredetéről, amint azt már fentebb is előrebocsátottuk, semmi adatunk nincs. Csupán annyit tudunk biztosan, hogy 1753-ban, Nyíregyháza ujabb alapításánál a települők a szántóföldek mellett erdőt is kaptak. Dr. Nagy Jenő debreceni tanárnak, a sóstói erdő egyik kiváló kutatójának megállapítása szerint a legvalószínűbb, hogy ezen a területen a régi nyíri erdőknek egy megmaradt foltja volt, amelyet később a 18-ik században is szigorúan kitartott vágásfordulók szerint kezeltek s amelynek védelméről és fejlesztéséről már ábban az időben is gondoskodtak. A fák legnagyobb része 25—45 éves, de vannak 100—120 éves, sőt annál idősebb tölgyerdő részletek is. 1 * A sóstói erdő belseje, mint általában a tölgyerdők, a jórészt csupasz ágak és a levélöblök nagyszáma miatt világos. Igy az erdőalj jó humusz talajával a magasabbrendü növények megtelepedésére igen alkalmas. A nyíri erdők flórájára jellemző növények a sóstói erdőben úgyszólván mind megtalálhatók. Legfontosabbak a 1 zsályák, mécsvirágok, boglárkák, a bükkönyök, tüdőfüvek, az erdei lednek, szilénék, a györgyikék, madártej, csillaghur, továbbá igen . kedvelt növénye az erdőnek aa I épen most nyíló illatos májusi gyöngyvirág és a kellemes, zamatos izü erdei szamóca is. j A cserjék közül nevezetesebbek j a mogyoróbokor, fagyai, bodza, vad labdarózsa, galagonyá, vörösgyürü-som és a kökény. A kúszó növények közül pedig az iszalag és a vadkomló. A sóstói erdőnek igen nagy klimatológiai és higiéniai jelentősége van városunk életében. Ez a megállapítás természetesen Nyíregy házának nemcsak azon polgáraira vonatkozik, akik a város poros levegője elől menekülve, az illatos, krisátlytiszta levegőjű erdő pompás sétányain, vagy Sóstógyógyfürdő árnyas parkjaiban üdülést találnak, de vonatkozik azokra a lakókra is, akiknek az élet mindennapi robotjában nem jut idejük elhagyni a város falait. Az erdő tudniillik igen fontos szabályozója és természetes szűrőkészüléke a rajtuk áthaladó légáramlatoknak. Mérsékli a szél erősségét, megköti a levegő porát s a kiszáradt levegőt pedig friss párával látja el. Egy közepes nagyágu fa naponta átlag 30 liter, nyarantá pedig mintegy 60 hektoliter vizet párologtat el. A futóhomokon épült Nyíregyházának az erdők ezen üdvös klimajavító tulajdonságaira különösen nagy szüksége van. Igaz ugyan, hogy városunkat csupán csak az északi Walán védü erdőzóna, de 4 magyar közélet egyik kipróbált erős oszlopa dőlt ki Elsőnek Liptbay Béla m. kir. gazdasági főtanácsos, főrendiházi tag búcsúztatja a nagy halottat: A magyar felsőház képviseletében jöttem — úgymond —, hogy a mi lelkes, dolgos munkatársunk végtisztességén jelen legyek, s hogy a fájdalom mélységes bucsuüzenetét tolmácsoljam. De mint a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesitő Társulat elnöke is búcsúzom tőled és utoljára köszönöm neked mind azt a sok jótanácsot, buzdítást, amelvlyel elhalmoztál. Szeretettel búcsúzom á kedves, jó Géza bácsitól! Isten veled! E meghatott, ünnepélyes monda, tok elhangzása után Virányi Sándor vm. főjegyz őlép a kopors óelé. Rövid búcsújában egy vármegye szive dobbanását, a fájdalom és a kétségbeesés tompa dübörgését halljuk mondatainak komor zené-