Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-18 / 112. szám
1930. május 18. sze tul e vármegye határain is általános és mély tisztelet tárgya, — egy szerencsétlen véletlen miatt ilyen váratlanul kell elveszitenünk. Tisztelt gyászoló közönség! Amikor tőle vármegyéje nevében ezen a szomorú helyen bucsut veszek, nem érzek magamban elegendő erőt arra, hogy vármegyénk e kiváló nagy fiának elmúlt életét visszaidézzem s érdemeit illően méltassam. De azt hiszem, nem is kell itt erről beszélnem, mert hiszen mindenki tudja, hogy éppen e vármegye közönségének tisztelete és megbecsülése hivta őt hat évtizeddel ezelőtt a törvényhatóság önkormányzati testületébe, majd hosszú éveken keresztül változatlan bizalma közigazgatási bizottságába s a vármegye egyetemének hálás elismerése bizza rá a törvényhatóság felsőházi képviseletének egyikét és ezt tiszteli meg legutóbb a törvényhatósági bizottság örökös tagságával. JníyíryiöEK. De mindez csak külső megnyilvánulása az igaz érdemek elisme-1 résével. Valójában az ő hosszig élete, serdülő ifjúságában, 19 éve/ korában megkezdett és mindvégig fényes közhivatali pályafutása, áldásos és önzetlen közéleti munkássága, de egész tiszteletreméltó j egyénisége mind elválaszthatatlanul összeforrottak az ősi vármegye életével s igazán hűen és méltóan csak annak története lapjain j lehetnek és lesznek megörökítve. Ugy érzem, a bucsu eme szo- I moru pillanatában nem is ez az én feladatom, hanem kifejezést kell adnom az egész, — szivében is gyászoló vármegye mélységes fájdalmának és igaz bensőséges kegyeletének, amely a haza és fajszeretet, a nemzet és ősi vármegyéje mindvégig hűséges öreg szolgájának emlékét szeretettel és nemzedékeken át változatlan tiszteletben fogja megőrizni. A Hegyei? Gézák szelleme acélozta meg a magyar biró jellemét Virányi Sándornak a gyászoló szivek belső sugallatát manifesztáló búcsúja után tolcsvai Bóniss Ferenc dr. a következő szárnyaló szavakkal búcsúzott el az igazságszolgáltatás egykori lelkes bajnokától: A nyíregyházi kir. törvényszék, kir. ügyészség és kir. járásbíróság is elzarándokolt a koporsóhoz, hogy utolsó Istenhozzádot mondjon nagy halottjának, — az igazságszolgáltatás egykori fáraghatatlan, lelkes bajnokának, a nyíregyházi kir. törvényszék volt szeretett elnökének, vasmegyeri Megyery Gézának. 4 Nem a hivatali kötelesség, vagy az illendőség parancsszava késztetett bennünket a megjelenésre, hanem ennél egy sokkal nagyobb hatalom, — a szivünk sugallata. Az a határtalan nagyrabecsülés, tisztelet és ragaszkodás, mellyel a kir. törvényszék volt elnöke iránt viseltetünk. ^ Ezeket az érzelmeket ott melengetjük szivünk kellő közepén. Ott őrizzük nemcsak azok, akik pz ő elnöksége alatt működtek, hanem ott őrizgetjük valamennyien. Ezeket az érzelmeket a régi birói nemzedék szent örökségeként hagyta reánk. Ez az örökség, a Megyery Gézák szelleme acélozta meg a magyar biró jellemét, ez önt belénk erőt, kitartást, fáradságos nehéz munkánkban, Ez késztet bennünket arra, hogy igyekezzünk méltók lenni nagynevű elődeinkhez, hogy igyekezzünk méltók lenni ahhoz a magyar államhoz, amelynek nevében az ítéleteket hirdetjük. Megyery Géza bírói működésének fénykora a nyíregyházi "kir. törvényszékhez fűződik, — ahol már fiatal korában feltűnt nagy tudásával, kiváló judiciumával, fáradhatatlan szorgalmával, előzékeny, kedves megnyerő modorával. Nem ceoda, ha ezek a kiváló tulajdonságok, melyek mellett még ott ragyogott családjának 1000 éves tradíciója is, — magára vonták feletteseinek figyelmét és az alig 37 éves fiatal birót az elnöki székbe emelték. Abba a nehéz állásba, melynek Millió meg milifó ember hord a világ mindsn rószin évröJ-óvre PMLMA-guríiiearkct. Akik a korra! haladnak, nem járnak mér Dőrsarkon. Az okosak ós a haJütíao biritil mind rugalmas PALMA-aarkon {árnak. A PALM A-sarok Jótétemény minden gyaiOQj&ré tzémíra, hiszen tovább xtrt a lealubb bbrnél ós mindenki, gazdag és szegény egyaránt olcsón megvásárolhatja. önnek Is meg kellene próbálnia. amit az egé3z vllágo • ai' emberek milliói Jónak és célra vezetőnek találnak. Szereltesse fel oipészévei még ma a Jó PALMA-sarkot I Hálás lesz ezért a tanáosárt I ! PALM A KAUCSUK SAROK 1 11 TTTII • mii dekóruma mellett ott lappang a mindenkiért való felelőség lidércfénye is. Megyery Géza tisztét itt is fényesen betöltötte. A 37 éves fiatal biró magával vitte az elnöki székbe a 60 évesek bölcseségét, tapasztalatát, komolyságát, tudását és fiatal, nagyratörő lelkének minden ambícióját. Mint törvényszéki elnök, mindig arra törekedett, hogy embertársainak és kedves hazánknak boldogulását előmozdítsa. Ez az átfogó nagy hatalmas érzés nyilvánult meg nála Ítélkezéseiben. Ez késztette' őt arra, hogy mindent ebből a szemszögből nézzen, hogy a törvény rideg paragrafutekintettel arra, hogy Nyíregyháza szeleinek átlag 41 és fél százaléka északi és északkeleti irányú, a sóstói erdőnek védőszerepe igy is felbecsülhetetlen értékű. A sósti erdő kezeléséről és a most készülő uj üzemterv főbb gazdasági elveiről Gyurikovits Lajoe főintéző a következőket mondotta munkatársunknak : — Az erdő 1923. év végéig sarjerdő üzemmódban 40 éves vágási forduló mellett kezeltetett. Az* uj üzemterv a viszonyoknak megfelelőleg más üzemmódot és magasabb vágási fordulót gJlapít meg. Az uj üzemterv főbb gazdasági elvei a következők : — Az egész erdő területe 5 tagra oszlik. A tagok határát az erdőt átszelő főnyiladékok képezik. A közbeiktatott 3 hosszúsági és 5 szélességi melléknyiladékokkal összesen 35 különböző nagyságú tábla ala" kul. — Az erdnőek két gazdasági osztálya van: a tölgyes és a parkerdők. A tölgyesben benne foglaltatik a többi összes fanem, igy az akácos is, amelynek kiirtása és tölgyessé való átalakítása 30 éven belül fokozatosan fog megtörténni. — Az uralkodó fanem ezentúl is a tölgy lesz, amely között kisebbnagyobb csoportokban és egyenként előforduló szil, kőris, juhar, nyár és éger mint jól termő fanemek továbbra is fenntartatnak. — A tölgyes osztályban, ahol a felújító vágás nem vezet sikerre, ott tar vágás után mesterséges felújítás fog alkalmaztatni. A parküzemmódja a szálerdő szálalása. — A tölgyes gazdasági osztály vágási fordulója 100, a parkerdőé pedig 120 évben állapittatik meg. — A fokozatosan felújító vágás alkalmazása mellett bőséges magtermés idején a felújítandó terület a cserjéktől és gyomoktól megtisztíttatik. Tar vágás esetén, valamint a régi fel nem ujult területek 1 évi mezőgazdasági előhasználat után mesterségesen beerdősíttetnek és 2 évi mezőgazdasági köztes használattal kezeltetnek. Mesterséges felújításnál a sortávolság a 2 métert, csemetetávolság az 1 métert nem haladhatja meg. Az erdősítés lehetőség szerint mindig ősszel történik. A parkerdő tisztán természetes uton, magkelevényekkel ujittatik fel. A városi irattárban alig van adat a sóstói erdő múltjáról. Gál István, a vármegyei könyvtár igazgatója, városunk történetének egyik legbuzgóbb kutatója, aki az agész iraittánait áttanulmányozta, alig talált néhány feljegyzést az erdőre vonatkozólag. Ezek a feljegyzések a sóstói fasorról, a fürdőház építéséről, az erdő keleti részének fásításáról és az 1828 év telén garázdálkodó farkasok ellen indított hajtóvadászatról szólnak. Az érdekes feljegyzések szószerinti szövege a következő : »A Sóstónál a most épülendő fürdő mellett allékat ülteltek 1826, márc. 28-án napszámosokkal a főbíró jelenlétében.« »Fincz János kőmíves és Muntak János ácsmester 1826, ápr. 10-én megkezdték a sóstói fürdőház építését^ »A városi erdő kelet felé eső részét, amely a gróf Károlyi-féle határba esik és nyugati oldalát, mely gróf Dessewffy határán van, még 1817-ben bevetették makkal. Mivel azonban a mak nem kelt ki, 1826 márc. 5—20-ig mákból kelt csemetékkel, számszerint 127 5 szállal, ültették be.« >>1828 telén sok farkast jeleztek a városi erdőben. Dec. 31-én nagy hajtóvadászatot rendeztek a helyben állomásozó katonatisztek bevonásával. A puskásoknak négynégy lövésre puskaport és »ordinári tisztes ebédet pro accomodatione« a város adott.« Azt, hogy milyen eredménnyel járt a hajtóvadászat ,már nem közli a Diarium. saíba életet öntsön, hogy az ész szavába a szive dobbanása is bele szóljon. Megyery Géza, aki birói működése alatt oly sok ember felett ^-tt, eltávozott az élők soráu Z , 0g y.? i s megjelenjen a leghatalmasabb bírónak Krisztusnak az Ítélőszéke előtt. Jóságos lelke, szelleme azonban továbbra is itt marad közöttünk ő lesz továbbra is a mi világító szovetnekünk. Kedves halottunk, Isten veled! Megyery idealizmusát Széchenyi szelleme nevelte S végül Mikecz Ödön dr a Felsőszabolcsi Tiszai Armentesitő I arsulat nevében búcsúzott a multakat felidéző s a nagy halott sugárzó egyéniségét felelevenítő beszédben Megyery Gézától. Amikor ez a férfiú életre ébredt — úgymond — akkor kezdte hóditó útját e vidéken a kultura. S ahogy a zsenge gyermek nőtt, fejlődött és férfivá izmosodott, ugy multak el a mindent eltakaró vadvizek, a mérget lehelő lápok, mocsarak. És később e hóditó kultúrának egyik előharcosa lett akinek idealizmusát gróf Széchenyi szelleme nevelte. A magyarság, a magyar kultura egyik kiváló katonája volt, aki megérte a nemzet virágvasárnapját és nagypéntekét. Majd Megyery Géza hirtelen halálának tragikumát s azt a mélyen átérzett csapást és veszteséget tolmácsolta, amely a Társulatot érte, hogy a halott ifjú energiáját, friss vezérlő szellemét nélkülözni kénytelen. A fájdalom sebeit szaggató búcsúzók után ismét megindult a gyászmenet. A temetőben az ég barna felhői néhány percre szétnyíltak, mintha kaput tárnának a halhatatlanság örök birodalmába egy szárnyaló léleknek, mig lent dübörögve omoltak a mély sírba a rögök . — Saxophonmüvész Nyíregyhá zán. Balázs László saxophonmüvész Nyíregyházára szerződött és mától kezdve esténkint a Lengyelcukrászdában hangversenyezik.
