Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-16 / 87. szám

1930. április 16. mmmmmmmímmmm J^IfÍRYIDÉK. A riyiregyházi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 7341—1930. tkszám. Árverési hirdetmény és árverési feltételek Dr. Erős János és dr. Nyerges Miklós végrehajtatóknak Olasz Ferenc végrehajtást szenvedő el­len indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehaj­tató kérelme következtében az 1881 :LX. t. c. 176. és 185. sza­kasza értelmében elrendeli a vég­rehajtási ujabb árverést 306 P tő­kekövetelés, ennek 1929. évi május hó 1. napjától járó 8 százalék kamata 67 P 08 fillér eddig meg­állapított per és végrehajtási és az árverési kérvényért megállapí­tott 23 P 70 fillér költség, vala­mint a csatlakozottnak kimondott Németi Ferenc 47 P 17 fillér, Sza­muely Lajos 196 P + 212 P- — Nagy János 126 P 52 f. -1- Kühne Mezőgazdasági Gépgyár r. t. 400 P tőkekövetelése és járulékai be­hajtása végett a nyíregyház ikir. járásbíróság területén levő Nyirpazony község­ben fekvő s a nyirpazonyi 231 számú telekkönyvi betétben A I., 1, 2, sor, 282, 283. hrsz. alatt foglalt Olasz István, Bodó János­né, Olasz Eszter, Olasz Ferenc, János és Antal és László nevén jálló, a beltelekben levő összesen 1 hold és 700 négyszögöl területü szántó, ház és udvarból az Olasz Ferenc nevén álló 1/ v,-ed illető­ségre 200 P kikiáltási árban, de a 3431 — 1925. tksz. végzéssel özv. Olasz Jánosné sz. Sándor Bor­bála javára. bekebelezett szolgal­mi jog sérelme nélkül, a 346 sz .tkvi betétben A I. 1—5 sor, 1130, 1131, H32, II33. 1134 hrszám alatt foglalt Olasz István, Bodó Jánosné sz. Olasz Eszter, Olasz Ferenc, János Antal és László nevén álló Poroska dű­lőben levő összesen 1139 négy­szögöl területü ház, szőlő és végzéssel qzv. Olasz Jánosné sz. tető egyhatod részre 240 P kikiál­tási árban, de a 3431—1925. tksz. végzései özv. Olasz Jánosné sz. Sándor Borbála javára bekebele­zett szolgalmi jog sérelme nél­kül, a 403 sz. tkvi betétben A I., 1—3 sor, 1332—16, 1333—1 és 1334—8 hrsz. alatt foglalt Olasz Fe­renc, Antal, László, Kovács András és neje Tóth Erzsébet nevén álló a Kiserdő dűlőben lévő összesen 11 hold és 818 négyszögöl terü­letü szántó és erdőből az Olasz Ferenc nevén álló egynegyed ille­tőségre 1125 P kikiáltási árban, de a 3431—192^. tksz. végzéssel özv. Olasz Jánosné sz. Sándor Boj­bála javára bekebelezett szolgalmi jog sérelme nélkül az 550 sz. tkvi betétben A I. 6—12 sor, 1342, 1348, 1339—2, 1340—2, 1341—5, 1341—7, 1341—9. hrsz. alatt fog­lalt Olasz János, Ferenc, Antal, Boros Andrásné, Hudák Anna, Olasz Antalné Fábián Jusztina ne­vén álló a Kiserdő dűlőben lévő összesen 11 hold és 652 négy­szögöl területü szántó, ház, mo­csárvizárok és erdőből az Olasz Ferenc nevén álló egynegyed rész illetőségére 1125 P kikiáltási ár­ban, de a 3431—1925. tksz. vég­zéssel özv. Olasz Jánosné sz. Sán­dor Borbála javára bekebelezett szolgalmi jog sérelme nélkül. Azután a 7341 -1930. tksz. kér­vény alapján a Kühne Mezőgaz­dasági Gépgyár végrehajtatónak, Olasz Ferenc végrehajtást szen­vedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi' hatóság a végrehajtató kérelme következté­ben az 1881 :LX. t. c. 176. és 185. §§. értelmében elrendeli a végre­hajtási árverést 400 P váltótőke s ebből 186 pengőnek 1928. évi feb­ruár hó i-től, 102 pengőnek 1928. évi április hó 15-tői, 112 pengőnek 1928. december i-tői járó 8 szá­zalék kamata, egyharmad száza­lék váltódija és 85 P 50 fillér ed­dig megállapított per és végrehaj­tási és az árverési kérvényért ez­úttal megállapított 26 P 70 fillér költség, valamint a csatlakozott­nak kimondott dr. Erőss János és dr Nyerges Miklós 306 P, Né­met hy Ferenc 47 P 14 f., Nagy Já­nos 126 P 52 f. tőkekövetelés és járulék abehajtása végett, a nyír­egyházi kir. járásbíróság területén levő Nyirpazony községben fekvő s a nyirpazonyi 93. sz. tkvi betét­ben A kereszt 1. sor, 115 hrsz. alatt foglalt Olasz István, Bodó Jánosné Olasz Eszter, Olasz Fe­renc, János, Antal és László nevén álló a Poroska dűlőben levő 586 négyszögöl szőlőből- az Olasz Fe­renc nevén álló 1/ e-od illetőségre 20 P kikiáltási árban, de a 3431—925. tksz. végzéssel özv. Olasz János­né sz. Sándor Borbála javára be­kebelezett szolgalmi jog sérelme nélkül . A nyirpazonyi 3401, 403, 231. és 559 számú tkvi betétekre vonatkozólag végrehajtató dr Erőss János és dr Nyerges Miklós végrehajtatók­hoz fentebb csatlakozottnak mon­datott ki. A telekkönyvi hatóság az árve­résnek Nyirpazony községházánál megtartására 1930. évi május hó 2. napjának délelőtt 9 órájáf tűzi ki és az árverési feltételeket az i88i:LX. t. c. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg (1908:XLI. t. c. 26. §.) 2. Az árverelni szándékozók kö­telesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy az 1881. LX. tc. 42. §-ában meghatá­rozott árfolyammal számított, óva­dékképes értékpapirosban a kikül­döttnél letenni vagy a bánatpénz­nek előlegesen bírói letétbe helyé­zéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláirni (1881: LX. Ic. 147., 150. 170. §§. (1908. XLI. tc. 21. §.) 3. A vevő köteles a vételárat az árverés napjától járó 5 százalékos kamatával együtt a nyiregyházi m. kir. adóhivatalnál, mint birói letétpénztárnál három egyenlő részletben megfizetni, még pedig az első részletet 15 nap alatt, a másodikat 30 nap alatt, a har­madikat negyvenöt nap alatt az árverés jogerőre emelkedésétől számítva. A bánatpénz az utolsó részletbe be fog számíttatni (1881: LX. t. c. 147. ij. f) pont, 150. §.) Az árverési feltételek a hivata­los órák alatt a telekkönyvi ható­ságnál Bocskai-u. 2. sz. 31. ajtó és Nyirpazony község elöljárósá­gánál tekinthetők meg (i88i:LX. t. c. 187. §. g) pont.) Nyíregyháza, 1930. évi április hó 7-én. Dr Koszta sk.. ömkf. titkár A kiadmány hiteléül: Benedek, kiadó. wm Üzletszerzőket felvesz magas jutalékkal, esetleg fix fizetéssel előkelő magyar biztosító Tinin " tm • IHIIMIIim -irr».>in«M társaság nyiregyházi főügynöksége. Kezdők kioktatást nyernek. Nyugalmazott csendőrök és vas­utasok előnyben részesülnek. Cim a kiadóban. t747-? •n Dán Endre házassága , — REGÉNY. — Irta: Tartallyné S. Ilona. 28 — Ezt magad sem hiszed, öre­.gem ... Hanem egyszer. .. nagyon szeretnélek meglátogatni. Dán felélénkült. — Boldog lennék, öregem ! — Megismernéd ott a környezetemet, és megmondanád, hogy, olyanok-e. mint amilyeneknek én láttam őket ? — Mennék is, de félek... iri­gyelném ott azokat a jóléttől csö­pögő, nagyhasu urakat, akik nem dsmerik a nyomorúságot. Ugy szé­gyenlem ... lásdd, újra csak az apámat nyúzom, mint valami ki­fogyhatatlan mesebeli pénzeszsá­kot. Szeretném már, ha megalakul­na a korgó gyomruak ligája s egy hangversenyt rendeznének a kép­viselőház üléstermében. A főgyo­mor-korgató ott korgatná a leg­kacskaringósabb disz-korgást a mi­niszterek fülébe. Azt hiszem, hogy borsózna tőle a bőrük ! Dán nevetett. — Azt hittem Panyókám, hogy időközben megjavultál. De te csak a régi vagy. — Vőlegény vagyok, édes fiam, komolyan és visszavonhatatlanul. Most már a jövőt féltem I A mi jö­vőnket ! Az Erzsikém jövőjét! Csupa jó íz duruzsolt ki a hang­jából, ahogy a lány nevét mond­ta. Azok a rozsdás hangon elmon­dott lázongások üres levegővé vál­tak. J f ; Dán nagyon boldognak látta Pa­nyolayt. >• • Kis ebédjüket fogyasztották épen. Az ajtó be volt csukva, kulccsal. Irén felfigyelt. —Valaki zörget... — Hagyd fiam, legalább nyu­godtan ebédeljünk. Annyit topo­gunk egész nap, majd elszakad a lábunk. Én még most sem azok­tam meg. — De hallgasd csak anyám ? ! Én megyek, megnézem, talán va­lami jó ismerős... Egy pillanat s már jött is vissza. Dánnal és Panyolayval. — Anyácskám, régi ismerősöm, a minisztériumból... Dán ur se­gített nekem, hogy megkapjuk az engedélyt... ,* — Irénke... de semmi érde­mem ... A lány a szemébe mosolygott. Mintha csak azt mondta volna : Ugyan csacsi, hát csak kell mon­danom valamit. Nagyon szigorú az én kis öregem ... A kis öreg keskeny száján hal­vány mosoly derengett. — örülök, igazán nagy«n öruiók — mondta kissé zörgősen s hely­lyel kínálta meg az urakat. Azután beszélgettek. A kis öreg­nek lassan kiperrent a könnye. Ilyen volt az én fiam is... lelkes... csupa akarat... én drága gyer­mekem ... Elhallgattak. A gyász előtt hó­doltak a hallgatásukkal. A fájda­lom előtt... Már menni készültek s Dán ci­garettát kért Iréntől. J3ementek a boltba, ketten. — Irénke ... A lány dobozokat tett elé. Mintha csak a szivét kínálná ben­nük. Most... most. csupa gyö­nyörűség volt látni... az az asszo­nyos alázat, gyöngéd érzékeket korbácsoló lágyság hullámzott felé. És hosszan, felajzott gyönyörű­séggel szivta magába a kábitó ró­zsa-illatot. Kicsit kevesebb volt belőle, mint azelőtt, megölte a ve­gyes, átható dohány-illat, de... elég volt. Árnyékok hintáztak át a Dáí< szivén ... egy íorró emlék.,. az autó... — Bébyke — súgta — még hol­nap itt leszek, jöjjön ki a Szigetre... — Nem tudom, hogy elenged-e anyám... — Mondjon valamit. Keressen valami ürügyet, hiszen azelőtt is... — Igen — nevetett a lány — so­kat hazudtam . maguk miatt, azaz — tette hozzá elkomolyodva — ma­^am miatt... Most nézte meg Dán a lányt igazában. Csakugyan halványabb. És len­gébb, ahogyan Panyó mondta ... Szegéijyke ... Egyszerű, enyhe meleg járta át a szivét. Ez a gyermek dolgozik ... És ez a munka nem neki való. Gügyögő szók kívánkoznak a szá­jára, hogy valakit becézzen. Az­után ez a lágy vonalú termet, ez a finom hajlékonyságu lány-test arra való volna, hogy becézze va­laki. Vette észre önmagán, hogy mos­tanában nemcsak Irént, de min­den dolgozó nőt igy szemlél. Neki való-e a munka, amit végez ... ? Formái, egészséges szépsége nem arra való volna-e, hogy a jövő nemzedéknek szolgáljon áldott szent hivatással. Nem kár-e igy elveszni ifjv nőknek ...?. Ha lenne, aki minden ilyen asszony-anyagban _ életre hivná az anyát... De Irén maga is megérezte, hogy a cifra testű, meddő, rongy életre kárhoztatott bébyk kora ez! A férfi is elszórja legszebb fér­fi kora erejét ! Talán mikor már I rokkant, mikor foltozott testüL erőtlen lelkű, akkor gondol utó­dokra . p. ? Irén megjátszotta egyszer Béby szerepét. De kihullott onnan a szürke, robotos napokba, mert nem oda való volt. De nem oda hullott, aho­va lelkét-testét korbácsolva üzi egy Csodálatos, szent hatalom... Szeretni! Bebiztositottan, örök fogadalom Inal s nyugodtnak ígérkező jövőbe építeni Ser. életet... Látszott rajta, hogy kényszerex dett, gyűrt élet ez neki. Megállapodtak abban, hogy Dán eljön érte. A kis öregnek megma­gyarázza, hogy jólevegőre van szüksége Irénnek. Okos kis öreg az, s |Dánék bizalmat keltettek ben­ne. A kis mogorva öreg egészev felderült. Panyó apró tréfákkal mulattatta, mig ott voltak, kigú­nyolta a pesti nyaralókat, az uj gazdagokat, a tőzsdét s a koszt(­pénzt. Panyó nagyon értett az ilyesmihez. Meg volt az a jó szo­kása, hogy lázongásaival csak na­gyon intim körben hozakodott elő. Ilyenkor meg, ha kellett, meghin­{táztatta a kedélyét s nyaktörő ma­gasságokig lendítette. Sokat nevettek. S amikor elment a két fiatalem­ber, kinyílt a bolt. Megkezdődött" a munka. — £z most már itt fog megsava­nyodni ebben a boltban — mond­ta Panyolay könnyedén. — Azt hiszed ... ? Miért ? Kiszá­míthatatlan minden élet utja. A Balló Irén sorsa sincs még eldönt­ve. Nagyon igazságtalan volna S — Sorsnak ez a legismertebb tu­lajdonsága : igazságtalan. (Folytatjuk:.) . / í

Next

/
Oldalképek
Tartalom