Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-25 / 69. szám

1930. márris 25. • mm hmbiji—mm; mnam Közgazdaság Gazdasági épületeinkről Irta: Pap János építőiparos. Előző cikkemben rámutattam azon körülményre, amely szerint rentábilis mezőgazdálkodás korszerű beredezések, eszközök nélkül lehetetlen. Iparkodtam bebizonyítani azt is, hogy a modern berendezések fogalma nemcsak a gépekre vonatkozik, hanem a gazdaság szolgálatában álló mindennemű épületekre, illetve létesítményre is. Sőt egyik a másik nélkül nem gazdaságos, előnyeik egymás nélkül nem használhatók ki teljes mértékben. Modern gazdasági épületek létesítése különös szakértelmet igényel. 'Az építőiparosnak nemcsak a saját szakmájába vágó ismeretekben kell tökéletesnek lennie, de ismernie keli a 'földmivelés és állattenyésztéssel kapcsolatos összes tudnivalókat, szokásokat. Ismernie kell az összes mezőgazdasági termékek külföldi előállítási módozatait is s ezen külföldi módszereket hazai viszonyainkkal összeegyeztetve láthat hozzá az adott gazdasági létesítmény megalkotásához. Általános szabályokat az épületek anyagára és szerkezetére bajos megállapítani. — Azok legtöbb esetben az ^pületek rendeltetésétől függnek. A vezérelv ,mi§gis az, hogy a szerkezet és anyag mindig az épület rendeltetésének a legtökéletesebben legyen megválasztva, de a takarékosság elvének legszigorúbb szem előtt tartásával. Gazdasági épületek létesítésénél legnagyobb körültekintést a szarvasmarha istállók igényelnekEzeket is több csoportba osztályozzuk. Más kivitelezést kiván J^rtrÍRYIDBiC az igás jószág, imásat a tehén, a Növendék állat és a hizó jószág is. Mert addig, amig az igás állat a napnak legnagyobb részét munkában, az istállón kivül tölti, a tehén és hizómarha többet tartózkodik az istállóban s ez utóbbiak más kezelést igényelnek. Akkor, amikor a tehén istállót intenziven kell világitanunk, mert a világosság élénkitőleg hat a jószág szervezetére, fokozza az anyagcserét, vérképződést és ezek révén a tej kiválódást, a hizóinjjarha istálló inkább homályt igényel, mert a sötét tunyává teszi az állatot s ezáltal a zsirképződést fokozza. A tehén istállónak helyét lehetőleg a takarmányhoz közei„ ugy válasszuk meg, hogy az épület homlokzatával északnak vagy délnek forduljon. Ezen állásnak az az előnye, hogy sem a délelőtti, sem a délutáni nap nem fekszik be az Istállóba, a legyek sem veszik magukat annyira be. Falainak legalkalmasabb anyaga az égetett tégla. Ugyanis a salakbeton kivételével a téglának van a legnagyobb porózitása a szilárd építőanyagok között, márpedig a porózitás olyan helyiségeknél, amelyek mesterséges fűtéssel nem rendelkeznek hőtechnikai "szempontból rendkivül fontos. Fontos a légáteresztő képesség a helyiségnek természetes szellőzése szempontjából is, mert annak dacára, hogy az istállóknak különböző rendszerű szellőző készülékek valamelyikével okvetlenül birniok kell a természetes légáteresztő anyagú falazat az istállónak "felsőrendű követelménye. — Ugy a fő, mint a határfalat másfél tégla vastagságura kell készítenünk, sőt a széljárásnak erősen kitett falakat ajánlatos két tégla vastagságura készítenünk. A talajszinttől 15 cm magasságban aszfalt szigetelő lemezt kell alkalmaznunk azon célból, hogy a talajnedvesség a falakba fel ne szivárogjon. Karbantartási költségek redukálása szempontjából a külső falsíkok vakolását kerüljük. Ehelyett a tégla hézagait kitisztítva, cementes habarccsal tömjük ímeg a hézagokat, vizes téglával és végül vizes zsák darabbal tisztítsuk át. Belső falsíkját 160 cm magasságig cementhabarccsal vakoljuk s vízhatlan simítsuk, mert ezen vakolat szilárd lesz és amellett könnyen mosható. Ezen felül rendes fehérmész habarcscsal vakoljuk és simítsuk. A meny nyezetet különböző szigetelő anyagokkai iparkodjunk a tetőszerkezettel együtt megvédeni az istálló páradús levegőjétől, amely időnek előtte tönkre teszi, az útjába kerülő faszerkezetet. Természetesen a romlott levegőnek szabadba való jutását, mint előbb is emiitettem, valamely jól bevált esetleg szabadalmazott szellőzők által kell lehetővé tenni. A mennyezetet főként ha azon takarmányt • nem raktározunk, 3 padlástér felől jól burkoljuk, különben a helyiség hideg lesz. Az istálló padozatát, különösen pedig a tehén istállókét olyan anyagból készítsék, amely anyag könnyen mosható ugyan, de amellett az 'állatoknak meleg fekvőhelyet biztosit. Legalkalmasabb anyag erre az aszfalt lenne, de mivel ez nagyon költséges a legtöbb esetben meg kell elégednünk a salakbetonnai és az erre alkalmazott finomabb rovátkolt simítással, vagy téglaburkolattal. A belső elrendezés legújabban inkább keresztjászlas állásokban történik. Előnyeit hely hiányában nem áll módomban fejtegetni. Az istálló nagy ságát aképen állapítjuk meg, hogy hány számos állát részére készül, figyelemmel arra is, hogy számos állatonként legalább 18 m

4 levegő álljon rendelkezésre. Az istálló padozatára visszatérve, meg kell (még említenem az állati híg ürülék, trágyalének elvezetésére szolgáló csatornákat. Ezen csatornákat a hossz, vagy keresztállásnak megfelelően kell készítenünk aképen, hogy azok a beléjük szivárgó ürüléket akadály nélkül közvetítsék a trágyáié kutakba és hogy könnyen tisztogathatók legyenek. Ujabban beton jászlakat alkalmaz a modern mezőgazdaság, mégpedig az alacsony típusokat. Az alacsonyról evés felel meg leginkább a jószág természetének s a takarmány elszóródás is minimálisabb. Sőt az is előnye, hogy a jószágnak nem kell vissza lépnie s trágyájában feküdnie lefekvés alkalmával. Hollandiában úgyszólván általánosan, nálunk azonban csak ritkán nagyobb uradalmakban használatosak a különféle önitató berendezések. Ezeknek az az egyébként pótolhatatlan előnyük, hoggy a jószág akkor és annyit iszik, amikor és amennyit szervezete megkíván. A kézi itatás a kiszolgáló személyzet nem mindig megbízhatósága folytán tejelés tekintetében szakemberek állítása szerint olyan káros, hogy az önitató berendezésekbe fektetett összeg ebből kifolyólag, különösen nagyobb gazdaságokban már 2—3 év alatt megtérül. A nyakkeretek, illetve nyakláncok, takarmány-rácsok s általában minden más berendezés és szerkezet u. m. ajtók, ablakok, födém és fedélszerkezetek pontos körülírását egy lap szúk kerete lehetetlenné teszi, ezért következő cikkemben a takarmány és tejhütő kamrák illetve helyiségek leírását fogom hasonló ^ mód

on ismertetni. — Grammofonlemezujdonságok állandóan a legnagyobb választékban kaphatók az Ujságboltban. Dán Endre házassága — REGÉNY. — 11 Irta: TartaIIyn§ S. Ilona. Bájos volt. Ránézett a férfia. A szeme gyanúsan csillogottlA pillái hirtelen erősen lecsukódtak. — Bébyke...! Ne legyen gyerek! — Gondolhatja, hogy kinek írtam a levelet... — De édes Istenem! Honnan sejthetném? — Magának irtam... — lehelte alig hallhatóan, őszinte volt s a szüzek szemérmes odaadása hajlott ki a szóból. Dán ideges mozdulatot tett. A »régi« Béby pikáns arcának vonalait idézte kettőjük közé, hogybeleöltöztesse a most ébredt kedves komoly arcot. Nem sikerült. Mintha Béby most jött volna a templomból £ a tragikus barát rejtelmes ecsettel végig kente volna az arcát, a mozdulatait, a lelkét... Uj volt neki á le íny. Tagadhatatlanul érdekesebb, mint eddig. — Mutassa azt a levelet — kérte a lányt egy kicsit nyersen. Bosszantotta, hogy Bébynek ezt az uj arcát viszi emlékezetében Bergengócra. Belelépkedhet a bergengóci napok első impresszióiba. Zavarni fogja talán. — Nem mutathatom. Ezt azért irtam, mert nem jött. Azt hittem, hogy már el sem jön... — Bocsásson meg Bébyke, előbb szerettem volna jönni, de nagyon fontos ügy foglalkoztatott. Tudja már ugye... elmegyek Büdapestről... A leány nagy szemekkel nézett rá s arcán megkövült a meglepetés. Sápadt és mozdulatlan volt. mintha nem is lélekzene. A kezei sem mozdultak. — Igen, Bébyke, uj exisztenciát teremtek magamnak — folytatta — ez a pesti élet nem élet. A háború nyomorúságos harcot hagyott maga után. Kenyér-harcot, Bébyke. Ki "tudja...? Itt talán elbuknék a becstelenek, a kufárok, a ibörzte s a kártya magukba rántanának. Az élet vad őrülete kavarog körülöttem s fölszivna engem és magával sodorna a dühödt forgószél tölcsére. Bébyke ! Dantei poklok fülledt, véres fürdői után eleven fák összetört tagjai vonaglanak itt, ha mélyen belenézünk az életbe. Ha nem akarunk mélyre nézni, akkor persze nem látunk belőle semmi mást, csak pár grimasz arc utálatos tolakodását s a távoli hangok sóhajba vesző kínját. De... mit is beszélek, Bébyke... maga remeg, csupa félelem.. Ostoba vagyok, megijesztettem. Megértek bennem ezek a szavak, hiszen Panyó is mindig ezeket fújja s most kiteregettem maga elé. Pedig magunkra nézve nem olyan sötét ez, magunkban csak $ annyi, amennyit megélünk belőle. Én ... egyszerűen nem tudok itt maradni. Kevés a fizetésem. Azzal együtt kevés, amit hazulról kapok. Megyek Bergengóc megyébe szol gabirónak. i Azért nem jöhettem azóta. A lány még mindig pem szólt, j Lassan összegyürögette a levelet. Mintha belegyürte volna lelke kínját... — Bébyke... semmit sem mond ? t — Nagyon meglepett ez az egész... — mondta s most érdes volt a hangja, mintha a torkába gyűlt keserűség marta volna föl a hang puhaságát. — Lehet... hogy egyszer viszszajövök... — mondta Dán. Akaratlanul buktak ki a száján a szavak, hogy a lányt vigasztalja, mert valójában nem gondolt arra, hogy visszajön. Tervei messze, a jövőbe nyúltak, Bergengóc megye kereteibe. . — Egyszer... — szólt Béby halkan — ez az egyszer ugy hangzik, mintha mesét mondana : egyszer volt, hol nem volt... — Bébyke ... maga itt marad, Panyóval találkozik néha-néha s ha jól esik, majd rólam is beszélnekPanyó jó fiu. .. tudja Bébyke ... — Ne mondja nekem többé hogy Bébyke. Én nern^ vagyok Béby. Már Panyolaynak megmond"' , tam. Dán elképedve nézett rá. — Igen, igen! Balló Irénnek f hivnak és nem Bébynek. Csak azért mondtam, hogy Bébynek hív nak, hogy Bébynek ... higyjen ... az olyan ... szinésznős ... tudom is én... azt hittem, érdekesebb... — Hiszen elhittem, hogy Béby... — Igen ... azért mondtam, hogy foglalkozzon vélem, mint egy BébyveL És majdnem ugy volt. Már magam is beleéltem magam. Béby í kezdtem lenni a Béby név leg- j könnyebb értelmében .Mert ugy j még van valami komoly, valami f tartózkodó benne, hogy : Balló Béby ... de magában Béby, ugy, minden magyarázat nélkül... tudja, mintha fátyol repülne fel a levegőbe. Nem is fátyol : könnyű füst egy cigarettából... annyi ez a név magában. — Ne higyje... Irénke. A névnek külön, magában csak addig lehet jelentősége, mig meg nem ismerjük viselője lelkét. Akkor aztán az egyéniségtől kapja a név: fényét, szinét, tartalmát. — Nekem nem kellett a maga neve után várni.. . előttem az a név ... Endre... szépséges szent név... Hiszen a bátyám viselte. — Elismerem, Irénke, hogy ez előnyömre volt. — Ne mondja ezt nekem. Maga egy nagyon udvarias fiu. csak azért foglalkozott velem. _ — Zavarba hoz, kis lány ... — Nem hiszem, hogy ezért zavar ba jönne. Én ... csak most kezdtem ... akartam, hogy meglásson. Már nem fog sikerülni. Azért merek ilyen őszinte lenni, mert elmegy. Én azt akartam, hogy több értéket lásson meg bennem ... — Bébyke ... azaz: Irénke 1 Ne fáradjon magyarázatokkal. Én ked ves, szép lelket látok magában. Megnyugtatom : sokszor gondolok majd magára Panyóval egyetemben. Irén a férfi szavait mégis csak nagyon hűvösnek találta. A bőrén végig borzolt a hang. Gyönge ütéssel a szivéhez ért. Kellemeden nyugtalanság ébredt egész testében. — Igen, Panyóval együtt gondol rám — állapitotta meg magában keserűen — Panyó, a kávéház, meg én ... De én, magamban... ? Mosolygott. Egy kicsit megrázkódott, hogy lehulljon róla a borzongató érzés. (Folytatjuk.)