Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

na, ha megvettem voína! Annál jobb lett volna, úgyse jó az a szoros cipő! — Odaadtad volna a malacot? — Oda én, neked ne adtam volna, itt a kezem, szervusz! — Én is odaadtam, volna a cipőt, mert barátságból én mindent megteszek. A korcsmáros türelmetlenül várta, hogy végre kitakarodjanak, rájuk kiabált, csukják rriár be az ajtót, kihütik a helyiséget, más is akar még ide jönni. A vágott fülü elérzékenyülve nézett az uj komájára: — látod, az ilyen ember valóságos disznó. Most már nincs pénz, vége a becsületnek. Kimentek az ajtón, éppen idejében, mert a vendéglős már tettlegességre készült, bevágta utánuk az ajtót s dühösen kiorditott: részeg disznók. Szilveszter Még tart a karácsony, bűbájos álma még itt kisért közöttünk, a friss hó első örömei még mindig csiklandozzák a szemet és a képzeletet, ebben a mesehangulatban nincs is hétköznap: a Szilveszter is ünnep, a legmeghatóbb ünnepek egyike. Szomorkodni kellene, hiszen egy esztendővel, öregebbek lettünk és mégsem szomorkodunk, Szilveszter estéje kicsit borongósan kezdődik ugyan, az emlékezés diktálja az ünnep első óráit, de azután fölcsillannak a szemek, izgatottan türelmetlenül lessük az órát, mikor f-r a nagymutató a tizenkettőshöz. Mikor telik lc az esztendő, amelyet már meguntunk, mert apró gondíjaívaí, a hétköznapok állandó nyügösködésévef kifárasztott, megalázott és megszoritott bennünket. De van-e ember, aki minden bajért ne várna kárpótlást az újesztendőtől?! Ugy nézünk SziiveSzter estéjén az óesztendőre, mTnt egy csődbekerült emberre, aki nem tudja teljesíteni kötelezettségét, de megérkezett a csődbekerült ember rokonszenves barátja, az uj esztendő, aki körülnéz a követelődzők seregén, rejtélyes mozdulattal a zsebére mutat, és azt mondja: majd én elintézek mindent, amit ez a haszontalan összezavart. Elérzékenyülten nézünk most már az öreg Szifveszter apóra, sajnáljuk, amikor a kalendárium utolsó lápjávai a hátán kivonul az élők sorából és annál nagyobb örömmel várjuk az éjfélt, amikor a toronyóra ütése jobban megdobogtatja a gzivet, mint más éjfélen és az elaludt villany jelzi azt a szünetet, amely a két határkő között: a Múlt és a Jövő között van. A Szilveszter mindenütt ünnep, de nálunk, magyaroknál kétszeresen az, mert nagyon megfelel a magyar temperamentumnak. Magyar dolog: elmélyedni a múltban és egy kis kesergés után csak azért is mulatni és hinni abban, hog) talán az uj évben, de ha nem abban, akkor egy még ujabb évben »Lesz még egyszer ünnep a világon!« j/VíRYIDÉK. Mozaikok orvosi hírekből 4 1930. január t. 8106-5 Eladó szőiőyesszők, szőlöoltványok. Őszi szedésü fajtiszta simavesszők csemege é3 borfajtákban. Csemegef a'jták: Csabagyöngye. Muskát Ottonel, Chasselas fehér és piros. Borfajták: Piros Szlankamenka, Kövidinka, Pozsonyi fehér, Mézesfehér, Kadarka. Egyes fajtákból még hazai gyökeres is kapható. Cim: Szabó Gyula szőlőoltványtelepe, Gyöngyös. á Tilág legjobban kereső karuzslója. — Egy német orros oroszországi impressziói A »Nyirvidék« munkatársától. Általánosan ismert az a tény, hogy a kuruzslók ma nagy divatnak örvendenek. Nemrégen állított elő egy szolgabíró egy erdei remetét, kihez oly nagy számmal tódultak a környék lakói, hogy bucsujárásnak is beilíett. A kuruzsló négyszemközt bevallotta, hogy diplomás orvos és a fővárosban van rendelője. Ott sehogy se indult a praxisa és cselhez folyamodott. Egy erdei kunyhót választott ki tevékenysége helyéül és elterjesztette, hogy uj gyógymódot fedezett fef. Hogy orvos, azt gondosan titkolta, rr\ert a nép a titokzatosságot mindig szereti. Így lassanként az erdőben nagy praxisra tett szert és a rendes orvosi honoráriumnál "sokkal többet keresett mert busásan fizették a csodás és titkos kezelést. Hetenként háromszor fogadott. A többi napon Pesten rendelt. Adóeltitkolás míatt indult csak ellene eljárás. Mig ez a kolléga titokban kuruzsolt és tett vagyonra szert, addig az ausztriai Zeileis Frigyes dr. egész nyiltan folytatja kuruzsló praxisát, ki valószínűleg a világ legjobban keresett orvosa. Gallspachban már régen hires csodagyógytudósnak és kuruzslónak Zei leis Valentinnék a fia: Zeileis Frigyes dr.. Hogy milyen horribilis összegeket keres, kézzelfoghatóan bizonyítják az adózás alkalmával megejtett nyomozások. 1925-ben Zeileis dr. 75.000 Schil* I Iingről (60.000 P.) nyújtott be adóvallomást. A pénzügyi hatóság a beszerzett adatok alapján nem sokat teketóriázva 150.000 Schilling .^120.000 P) orvovsi jövedelem utáni adót hozott javaslatba. j\ fiscus a következőképen számolt általánosan tudott, hogy naponta 80—400 paciens keresi fel, akiktől személyenként 2 Schillinget vesz; ennélfogva a páciensátlagot napi 250-nek veszi fef, a vasár— és ünnepnapokat, szegény ingyenes betegeket leszámítva 150.000 Schillinget tartott előírásra méltányosnak. E javaslat adatait az orvosi kamara helyesnek találva azzal a kiegészítéssel küldte vissza, hogy Zeileis nemcsak Gallspachban folytat praxist, hanem Wienbeu, Linzben és Salzburgban is vannak üzemi fiókjai. Ezen értesítés után az adóhivvatal 160.000 Schilling után (128.000 P) vetett ki adót, amely ellen Zeileis a közigazgatási bírósághoz fellebbezett, ahoi azonban elutasításra talált. Általános a vélemény, hogy Zeileis pácienseinek száma megkétszereződött és évi jövedelme elérte az egymillió Schillinget (800.000 P.) (Schl. Arztezeitung 1929. XI. 3.) Most jelent meg a németországi nemi' betegségek leküzdésére alakult egyesület főtitkárának könyve melyben szejnélyes tapasztalatait irja le a moszkvai III. nagyorosz venerológiai kongresszusról. Az ismerkedési estén a bevonuló 0 : Az Apolló kérelme. Péntektől, január 3 tói matatja be ac Apolló az egyesitet* német francia filmgyár reprezentatív filmjét, az nj feldolgotás GEÓF MONTÉ CHRISTÓT melynek ffiszereplői: LIL DAGOVER és BERNHARDG ÖTZKE ' Péntekea, szombaton es vasárnap 3 óris előadás kfratében 3—3 elfadást tart az Apolló, mind három nap 3, 6 és 9 órai kezdettel. Az Apolló arra kéri a közönséget, hogv ezen előadások jegyeiről idejekorán gondolkodni síitestedj^nek. Ma Szilveszterkor A kinematográfia csodamive! A CÁRNŐ ÉS A GÁRDAHADNAGY Szerelmek a cári adranúl 10 F*lv. Irta: Vajda László. Rendezte: Z. PaNt. SZIRIP03ZTÁS: A cár .. .. W Gaid»roff A gárdatiezt .. PctrOTÍeb SZYItiUllT A róraé .. Eízterházy Ágnes Az U'l?»rhölgT M»ry K d Kisérő műsor. Rendes helyárak. Kedden nagy Szilveszter-est Mókás nóták, nótái mókák, burleszk óe ingyen sorsolás m a Cárnő és a g

árdahadnagy a Szilva^teri 8'4l0 órás előadág emelt belyárskksl. Tisitvi »15-je;yek a Cárnő é« gárdabadaagy c. filmhez csak hétfőn az 5, 7 éa 9 órAg, kedden csak a 3/«fi órái aiősdás

hoz é

rvén

yes Szerdán újévkor és csGtörtökőn f 2 világszenzáció ? "WC9 ORfENT EXPRESS FANTOMJA Egy vakmerő rablótimaaás története 8 felv. Rendezte : Bolráry Géza. fentHAi rcomnla nevető orkán 7 fel*. keresztül ^saidüi csemete rs„>e-episit: „a m-h»rd-nk" Eladások kezdete ; Kedden, Szil vKerto': »/< , »/*8 é» »/4'0 órakor. németeket felállással és szünra nem akaró tapssal fogadták. A német munkának szólt az ünneplés. Érdekes volt, hogy az összes élőadások zsúfoltak voltak. Nemtsák a vérbaj' elterjedését tanulmányozta 9. főtitkár, hanem az orosz egészségügyi intézményeket is. A leningrádi nagy Metschnikoff korház a városon kivül épült. Mindenrütt a legnagyobb jóakaratot, intenzív munkálkodást tapasztalt; mindent még az adminisztratív munkát is külön alkalmazott orvosok végzik. A modernül felszerelt uj korház nagy feltűnést keltett. A városról magárój nem a legjobbak benyomásai. Az előkelőbb részek szinte kihaltnak látszanak és a .palotákról elmondhatja, hogy »sivár ablakaikban a borzalom tanyázik^ A főkereskedeimi' utcákban teljes pangás a még nyitvaIevő üzletekben főleg régi holmit árulnak. Csak az élelmiszerüzletek látogatottak, hosszú sorokban kígyóznak a várakozó emberek, amt szomorú látvány. Egyes élelmicikkek (csirke, burgonya) szabadkereskedés tárgyai, azonban olyan drágák, hogy a benszülött fakosság ajjg engedheti meg magának. A valuta fenntartására külföldi árut alig engednek be. így pl. Le

J mngrádban csak egyféle irópapir volt kapható, amelyet Németorban legfeljebb csomagolásra haszinálnák. Igaz, hogy Leningrád, mióta degradálták, visszafejlődött és a lakosság száma 1 .ooo.ooo-rói 700 ezerre esett vissza. Egészen más a kép, amit Moszkvából kap az utazó. Itt élénk az élet, tele üzletekkel, nagy forgalommal. A nemi betegségek elleni küzdelem központjában az állami venerológiai intézet áll, amelynek nemcsak poliklinikái, tanácsadó jés kezelőállomásai vannak, hanem egész sereg ággyal is rendelkezik. Az intézet azonban mindenekelőtt tudományos kutatómunka céljaira és orvosi továbbképzésre szolgál, bakteriológiai, teológiai experimentális stb. állomásokkal. A vidéki dispansairek vezetői majdnem kivétel nSIküI ebből az intézetből "kerülnek ki, ami az együttműködést nagy mértékben elősegíti. A dispansairek, vagyis a tanácsadó és kezelőállomások igen jói fel vannak szerelve, az előszobában tanulságos képekkel, felvilágosító iratokkal, jól berendezett kezelőhelyiségekkel, a kezelt betegek felügyeletére a legnagyobb figyelmet fordítják. Igen áldásosak az u. n. »porphyIakzoriumok«, ahoi a nemi beteg asszonyok és leányok tálálnak (elhelyezést fertőzőbetegségük idejére. A betegek betegségük szerint vannak különválasztva és napi 8 órát dolgoznak, többnyire szőnek, rendes fizetés mellett. Mun ka Után szakorvosi kezelésben részesülnek. Szabadon mozoghatnak, azonban este 11 óra után otthon keli lenniök. Aki nem engedelmeskedik, azt elbocsájtják. Az intézetet a produkált áruk eladásából tartják fent. Az élet nagyon drága. Leningrádban i, Moszkvában 3 nagy hotel van üzemben, jó szoba ellátás nélkül, 7—8 rubel, vagyis 15— 18 márka, (20—25 P). Az állam azonban sok otthont tart fent a kevésbbé tehetősek, parasztok diákok stb. részére. Az ilyen otthonokban rendszerint kiállítások vannak, könyvtárak, tanácsadók, fürdők stb. állandóan előadásokat kurzusokat tartanak bennük, ugy, hogy ezek az otthonok a nemi betegek szempontjából 'is fontosak, mert szórakozást nyújtanak és meg vonják az ifjúságot a kicsapongó életmódtól. (Telei 1929.) (Dr.),