Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-09 / 105. szám

2 J/YÍRYIDEK. 1929. május 9.' Székházavatás Ha valamikor érezhető volt szüksége a társadalmi foglalkozáskörök tagjainak együttmunkálására, ugy bátran mondhatjuk, hogy nálunk ez az idő ma igazán elérkezett. Csonkított volta mellett Hazánknak, és a gazdasági háborúnak kellős közepén élve és ezt a háborút ellenünk a legkíméletlenebbül lefolytató népek között a nyomorúságnak, a munkanélküliségnek keserveit szenvedve, lehetetlen, hogy szüksége ^e jelentkeznék a javítani akarásra törekvésnek, ahol a gondolatok kicserélése, a teendők megbeszélése, a nélkülözhetetlen haladás a szellemi téren, otthont találjon. Amióta a nyíregyházai iparosság régi székházát Nyíregyháza városának, polgári fiúiskolái célra eladta, az a törekvés, hogy az iparosság magának otthont teremtsen, állandóan élt. A szerencsétlen háborúnak mindent felemésztő mo lochja elvitte az iparosságnak a hadikölcsönbe fektetett egész vagyonát. Élt a vágy szüntelen, hogy otthont szerezzen az iparosság, de az ország szerencsétlen pénzügyi helyzete következtében a fizetőeszköz-infláció folyvást elpusztította azokat az összegeket, amelyeket az iparosság gyűjtött. Huray János kezdeményezésére, más' oldalról is támogatottan, megindult az iparosság szervezkedése, hogy a már tarthatatlan állapotokon változtasson. Megalakult a Keresztény Iparosok Országos Szö vétségé és illetve ennek kebelében a nyíregyházai csoport, amely rövid idő alatt hatalmasan izmosodott, nagy tábort gyűjtött és erős szervezetté alakult. Szinte követelőleg jelentkezett szüksége az otthon megteremtésének, mert hiszen a sok száz tagnak találkozóhelye nem volt és más egyesületek szívességére támaszkodva folytathatta a szövetség helyi csoportja működését. Iskolákat kellett igénybe venni, hogy a nagyértékü és hazafias keresztény szellemű előadásokat megtarthassa a szövetség, de ezeknek az iskoláknak termei is mind szűkebbnek bizonyultak az érdeklődőknek nagy tömegei befogadására. Mi sem volt könnyebb, mint elhatározi a székház megszerzését, és ezt az elhatározást azután, férfias akaraterővel tett követte. Ma már megvan a KIOSZ székháza, olyan keretek között és formában, aminőnél jobbat, a mai gazdasági viszonyok között és az iparosság mai helyzetében kívánni nem lehet. Tágas helyiségek, üde tisztaság, jó világítás, szép és bőséges berendezés, a társasjátékoknak megtartásához szükséges eszközök, a kellemes otthonnak minden kelléke rendelkezésre áll, hogy az iparosság a napi fáradalmak után elvonulva a saját körébe, eleget tehessen kulturigényei kielégítésének és emellett az egymással érintkezés, a kari összetartozandóság ápolása, a gazdasági helyzet megvitatása, szakkérdéseknek feltárása és megbeszélése és ezekkel egyező kívánalmak kielégitéséMegvan a székház, amely szeretettel fogadja magába mindazokat, akik szeretettel közelednek feléje és akik ennek a szeretetnek ápolására nemcsak szivük és lelkük, hanem keresztény hazafias érzésükkel is közremunkálkodni kívánnak. Szives szeretettel várja ez az otthon mindazokat is, akik az iparosság körében ugy érzik, hogy ennek a csonka-hazának ízig-vérig magyar munkásai között szívesen tartózkodnak, akik tudják, hogy abban az otthonban nem lakozhatik más, mint a keresztényi szeretetnek üde virága, hogy felfrissítse a szivét, a lelkét, vérét és életereje minden lüktetését, a magyar iparnak és annak gyakorlói iránt érezhető őszinte megbecsülésnek, a magyar iparosság iránt mindenkiben elmaradhatatlan szeretetnek. Lehet-e ez másként ? Szabad-e hogy ne igy legyen? Hiszen ma mindannyiunknak a legnagyobb szeretettel kellene felkarolnunk a magyar munkás iparost, aki egész életét áldozza arra, a munkára, hogy itt, a holt anyagból, hasznos eszközöket, tárgyakat, ruházati, élelmezési cikkeket és otthonokat teremtsen. Mert hiszen minden magyar iparosnak veleszületett legfőbb törekvése az, hogy itt, ebben a hazában termelje ki azokat a javakat, amelyeket egyébként idegenből kellene hoznunk. Minden magyar iparos életével és vérével azé a hazáé, aki teljes fegyverzettel küzd és harcol az idegen ellen, amely idegen, legyen az áru, vagy legyen az bármi, a mai gazdasági háborúban csak a mi elpusztításunkra működik közre! Díszközgyűlésen avatja fel házát a nyíregyházai iparosságnak, azoknak díszes tábora, akik szeretettel karolják fel a nyíregyházai iparosságot és akik az ország fővárosából, más vidékeiről, megyénkből és városunkbői ott megjelennek. Lelkes, szives szeretetet hoznak cserébe azért a lelkesedésért és szives szeretetért, amelyet az otthonba tömörült iparosság ápol. Legyünk ott mindannyian, mutassuk meg, hogy ezt a nyiregyzai iparosságot megbecsüljük és szeretjük! (P. J.) fflikecz István alispán a hős! halottakról Megjelent a szabolcsi hősi halottak névjegyzéke (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A Jóba nyomdában most került ki a sajtó alól a szabolcsi hősök névjegyzékét községenként feltüntető ízlésesen kiállított könyv. A négyszázötvenhat oldalra terjedő könyv címlapján a vármegye címere. A névsort megelőzően Kisfaludi Stróbl Zsigmond remekművének, a Nyíregyházán felállított hősök szobrának fényképmása látható. A dadai alsó járás községeinek együttesen 1037 hősi halottja van. Buj "községben 20, Büdszentmihályon 234, Csobajon 24, Polgáron 259, Prügy hősi halottainak száma 37, Taktakenézé 17, Tiszabüdé 57, Tiszadada 61, Tiszaeszlár 81 hősi halottal szerepel, Tiszaladány 44, Tiszalök 84, Tiszatardos 20 hősi halottat sirat. A dadai felsőjárás halottainak száma 694. Balsán 36, Bujon 56, Gáván 84, Ibrányon 77, Kenézlőn 36, Paszabon 38, Rakamazon 114, Szabolcs községben 15, Timuron 19, Tiszabercelen 43, Tiszanagyfalun 61, Vencsellőn 62, Vissen 39, Zalkodon 15 hősi halott van. A kisvárdai járásban összesen 618 a hősi halottak száma. Ezek közül Ajak 25, Anarcs 22, Dombrád 132, Döge 47, Fényeslittke 28, Gyulaháza 22, Jéke 13, Kékese 20, Kisvárda 78, Komoró 13, Nyírkárász 15, Nyírtass 48, Pátroha 46, Rétközberens 8, Szaloncsbáka 29, Szabolcsveresmart 17, Pap 21, Tiszakanyár 34, hősi halottal van képviselve. A ligetaljai járás 377 halottat szerepel a névsorban. Közülük Nyír ábrány 73, Nyiracsád 25, Nyiradony 48, Nyirbéltek 31, Nyirgelse 28, Nyirlugos 102, Nyirmartonfalva 40, Nyirmihálydi 30 halottat áldozott a világháború viharában. A nagykállői járás hősi halottaiDOUGLRS FAIRBANKS legnagyobb világattrakciója BAGDADI TOLVAJ Csak pénteken 1 napi£ na Apollóban. POLLO Csütörtökön Szerdán OLGA CSEHOVA és PAUL WEGENER A HADIFOGOLY FÉRJ (A FELESLEGES EMBER) Drámai történet napjainkból 9 felv. BETTY BALFOUR ÜZ EZRED LEÁNYA Mulatságos kaszárnyai történet 9 felvonásban Pénteken csak 1 napig 1 DOUGLAS FAIRBANKS SS? A BAGDADI TOLTAJ Misztikus keleti történet 12 felvonásban ANNA MAY WQNQ a női főszerepbe

n Előadások kezdete; 5, 7 és 9 órakor nak száma 881. Balkány 130. Biri 31, Bököny 88, Érpatak 45, Geszteréd 39, Kállósemjén 28, Kiskálló 12, Nagykálló 145, Napkor 48, Szakoly 33. Ujfehértó 281 halottal szerepel. A nyirbaktai járás 500 hősi halottat adott. Apagy 32, Besenyőd 19, Laskod 23, Levelek 21, Lórántháza 13, Magy 13, Nyirbakta 21, Nyiribrony 15, Nyirjákó 17, Nyírkércs 14, Nyirmada 65, Öfehértó 69, ör 18, Petneháza 24, Pusztabocs 25, Ramocsaháza 27, Rohod 37, Vaja 47, halottal szerepel a névjegyzékben. A nyírbátori járásban 398 a hősi halottak száma. Ezek közül Encsencs 35, Kisléta 23, Máriapócs 18, Nyírbátor 170, Nyírbogát 32, Nyirgyulaj 39, Nyírpilis 11, Piricse 22, Pócspetri 48, halottal szerepel. A nyirbogdányi járásban 726 a hősi halottak száma. Az egyes községek között igy oszlik meg ez a szám: Berkesz 14, Beszterec 19, Demecser 42, Gégény 26, Kék 45, Kemecse 92, Kótaj 87, Nagyhalász 123, Nyirbogdány 13, Nyirpazony 45, Nyírszőlős 30, Nyírtét 11, Nyír tura 22, Oros 74, Sényő 22, Székely 18, Tiszarád 10, Vasmegyer 27 hősi halottal szerepel. Nyíregyháza város hősi halottainak száma 920. A tiszai járás hősi halottainak száma 434, Benk 13, Eperjeske 25, Gemzse 13, Gyüre 20, Kisvarsány 10, Kopocsapáti 29, Lövőpetri 10, Mándok 55, Mezőladány 20, Nagyvarsány 12, Nyírlövő 15, Révaranyos 25, Tiszabezdéd 37, Tiszamogyorós 11, Tiszaszentmárton 27, Tornyospálca 50, Tuzsér 29, Újkenéz 19, Zsurk 18 halottal szerepel. Csonka Ung és csonka Bereg vármegye adatai: Győröcske 3, Kislónya 19, Mátyus 9, Nagylónya 34, Tiszakerecseny 28, Záhony 30 Aősi halottal szerepel. Magyar szemek hullatnak könynyet.... A hősi halottakat feltüntető impozáns könyv elé Mikecz István alispán a következő előszót irta: Szabolcsvármegye közigazgatásának állapotára vonatkozó időszaki alispáni jelentés kapcsán az összes törvényhatósági bizottsági tagoknak megküldöttem azt a terjedelmes könyvet, mely 6702 szabolcsi hősnek tartalmazza a nevét, kik Magyarország becsületéért és annak ezer éves határai védelmében vagyont, jólétet, kényelmet, boldogságot, vért és életet áldoztak. Ennek a halálmezőkre imádságos lélekkel, nótaszóval ment 6702 szabolcsi apának, hitvestárspárnak urnában elhelyezett nevét zárja kebelébe az a csodálatos remekmű, a Szabolcsi Hősök Szobra melyet Nyíregyháza városában, a vármegyei székház előtti térségen Szabolcsvármegye községei és Nyir egyháza város emeltek a szabolcsi hősök emlékének s amelyet 1928. évi október hó 21-én leplezett le ünnepélyes keretek között Magyar ország Kormányzója, az ország számos előkelősége jelenlétében. Ez a művészi alkotás nem a halál diadal jelvénye, de az önfeláldozó hazaszeretet oltára, mely felett ott ég, ott izzik, ott lángol 'messze időkbe bevilágító fénnyel a nagynevű ősök késő unokáinak lelkesedése. Ez a remekmű nem a különböző harctereken, jeltelen sirban nyugvó hamvak jelölője, hanem az önfeláldozás tanítója s hirdetője annak, hogy dicsőült hőseink emléke élni fog, mig a nyírségi homokon, a Tisza mentén magyarul dobog a szív s magyarul csendül a