Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-11 / 107. szám

6 jáÍKíldSK. 192S. május 11. I MII ————i szatórköhSgésről. Az idei hideg tavászban ismét jóval több szamárköhögés esetről hallunk, mint más esztendők ha­sonló időszakában és megint csak felbukkan az a nagyon téves hie­delem is, mintha a szamárliurut je­lentéktelen és könnyű gyermekbe­tegség vo'na. pedig a dolog éppen ellenkezőieg ál) ; " különösen az apróbb gyermekek kőiében a sza­márhurut a hozzá csatlakozó egyéb betegségek révén igen szomorú pusztításokat végez. Nagy hiba volna tehát ezt a betegséget leki­csinyelni és abban nem veszedel­met, csupán kellemetlen és a per­meket rövid időre gyötrő, egyéb­ként ártatlan beteges állapo ot te­kinteni. Igenis: előtérben azok a gyötrelmek állanak, melyek a kis gyermeket akkor veszik elő, midőn a kinzó köhögés rohapi szerűen je­lentkezik, de nem szabad azt hin­nünk, hogy a roham elmultával, midőn a gyermek szederjes arca ismét pirospozsgássá válik s midőn a kurta, kínzó légzés helyébe ismét az egészséges léiegzétvé'ei ti lem é lép, minden baj megszűnt. Nem szabad azt hinnünk, hogy a kis gyermek, aki a roham alatt oly te­hetetlen ijedtséggel, kidülledt sze­mekkei remeg a kinzó köhögéstől, utána pedig vidám és gondiaian játékba merül újra — minden ve­szedelmen kivül van. Elsősorban is a gyakran ismétlődő köhögési ro­hamok még az igen erőteljes és különben egészséges gyermeket is igen elgyötrik, elgyengitik, tehát ha egyéb bajnak nem vo'na is ki­téve, már emiatt sem szabad kö­zömbösen néznünk a rohamok is­métlődését. Az orvos el is követ mindent, hogy a köhögési ingert lehetőleg csillapítsa. Azonban a rohamok kö­zötti, látszólag teljesen nyugodt szünetek alatt is ott leskelődik az apróbb gyermekekre a tüdőgyulla­dás veszedelme, ez a betegség ugyanis a leggyakrabban fellépő kísérője a szamárhurutnak. Ma­gyarországon áz a szomorú tapasz­talata az orvosoknak, hogy az ap­róbb gyermekek között, egészen a 3_4 éves életkorig nagy pusztítá­sokat okozó tüdőgyulladások hátte­rében a szamárköhögést kell fel­ismernünk, mint elősegítő ténye­zőt. És ha ennek a szomorú esetnek az okait kutatjuk, akkor éppen ab­ban a tudatlanságban találjuk meg azokat, amely ezt a betegséget könnyű gyeímékbajjá fokozza le. Ebbő' folyik egy másik nagy hát­rány is, jólehet ellenkezik mindén egészséges észjárással és ez a: szamárköhögésben szenvedő gyer­mek ((levegőváltozásra)) való kü<­dése, vjvése. Azt tudjuk erről a betegségről 1, hogy igen nagy fokban ragádósi nem lehet tehát mindegy, ' hogy egy beteg gyermeknek esetleg szóm széd megyébe, vagy még messzebb való elcipelése folytán hány uj eset fog előállani az akaratlan fer­tőzéssel. Ugyanígy arra se m ügyel­nek az emberek kellőleg, hogy az apróbb gyermekeket távolítsák az -o'yan környezettől, ahol sZamárhu­rutos gyermekkei juthatnak érint­kezésbe. Az igaz, hogy az orvosi tapasz^ taiatok is mutatják, mennyire hasznos az i yen kis betegekre a megszokott környezet megváltozása, ámde ujabban azt is tudjuk,'hogy itt nem annyira a levegőváltozásban, keli a jótékony hatást keresnünk, hanem általában a környezet meg­változásában, egészségesebbé válá­sában. Természetes azonban, hogy ennek a változásnak oly módon kell végbemennie, hogy ne veszé­lyezfessen másokat, viszont a fertő­zés ellen legtökéletesebben ugy lehet védenünk a,, gyermekeket, hogy távo' tartjuk őket a gyanús, vagy beteg környezettől. Az egyszerű, szövődmény nélküli szamárhurut esetek gyógyítása nem okoz kü önösebb gondot az orvosnak, de rr.ég mindig jobb megelőzni a betegség kitörését, mint .gyógykezelni magát a beteg­séget. A megelőzést pedig a fen­tebb emiitett módon szolgálják legkönnyebben, amire köteéz nem­csak a saját gyermekeinkkel, de az idegeneKke* szemben való fele­lősségérzés is, ha fe.ismertük a be­tegségnek valóban veszedelmei mi­voltát. á Luther utcáiban leszúrtak egy hétmilliós aigoltelivérf, mert magas vérnyomása miatt hirtelen rosszul lett. Borialmas Yérayemok végig a Bocskay uccáa. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Tegnap délelőtt "a Luther-uteái­ban nagy csődület támadt és"meg­döbbentő látvány fogadta az oda­seregiő kíváncsiakat. Egy pompás angol telivér hevert a földön, szü­gyén tátongó sebbei, amelyből öm­lött a vér. Az első pillanatban min­denki azt hitte, hogy összeütközés történt és a nemes állat szügyébe kocsirúd fúródott, de kiderült, hogy a sebet maga az állat gazdája ej­tette kegyelemdöfésként a lovon. Boros András nyirsző'ősi gaz­dáé vo't az angol telivér, amelyet néhány héttel ezelőtt vásárolt egy uradalomban hét millióért, 560 pengőért. A nagy értékű paripának magas vérnyomása vo't és rendelle­nes vérkeringése miatt rosszu' lett a Luther-utcában. Gazdája, Boros András látta, hogy a drága, lónak mindjárt vége lesz, tehát hogy leg­alább a húsát mentse, elővette késet és agyonszúrta vele az angol teli­vért. Nagy vértócsa maradt a nyiü vágóhíd helyén és a Bocskai-utca feé szállított állat teste az ut kö­zepét sürü vérfoltokkal festette be. Eik látogatták a Jósa ffluzenmot az elmnlt évben és kik járultak toozzá a nmeim gyarapításához ? (A «Nyirvidék» tudósítójától). ' A Jósa Múzeum legközelebb már I impozáns uj termekben tárja fet a j messze muHról regélő kincseit a » nagyközönség előtt. Érdeklődtünk, hogy kik voltak a messze földön híres rnuzeum látogatói az elmúlt évben és kik gyarapították ado­mányaikkai '3 múzeum kincseit. Ezekre a kérdésekre maga a várme­gye alispánja ad kimerítő feleletet a májusi közgyü és elé terjeszteit jelentésében, amikor a következő­ket mondja: \ Az elmúlt évben a múzeum láto­gatómaK szama emeiKeae:t; rtirrfd" a nagyközönség, mind az iskolák ré­szérő'. Eelke resték a muzeumot Ka­locsáról a tanulmányútra Szabolcs­ba eljött kisgazdák. Nyírbátorból a polgári leányiskola nö vendé ka, Polgárról az állami polgári fiú­iskola és leányiskola, Dombrádró 1 a po'gári iskola növendékei, á Nétota-tanyai községi iskola, a 103. R. M. S. T- cser. észcsapat, aí ipariskolai tanítók debreceni tanr fo'yama, a pápai ref. főiskola nö­vendékei, a kisvárdai r. kath- ta­nítóképző növ. és az egri dalárda­Helyből a leánygimnázium V., az á'lami tanítóiépző intézet I—IV., V., a polgári leányiskola IV—B oszt., a po'gári fiúiskola II—A osztáya. A Kossuth Lajos reálgim­názium VIII. oszt., az ág. h. e\y elemi III. oszt- növendéke, a" mandabokori elemi iskola növendé­kei és a ref. eemi iskola III- oszt., továbbá a LeánykáKineum I — II. és IV. oszt-, az 1906-os levente­csapat, az állami tanító! épző gya-í kor óiskotája III. oszt. növendékei. A iátogatóK számá 2921. Muze­umunk szívesen látott vendégei kö­zött üdvözölhettük az elmúlt évben: Szabó Sándor tengerész akadémi ü igazgató, dr. Schneller István egyetemi tanár és Siposs Béla mér­nök budapesti lakosokat. Dr. Scho­ber Emi' tanárt Szatmárnémetiből. Dr. Banner János egyetemi m. ta­nírt 'Szegedről. "Stoman János mér­nököt Londonból. Sesztina Jenő kamarai elnök Debrecen. Dr- Vis­ky Károly muzeumőr Budapest. An­gyal János tanár Budapest. Há ával és köszönettel emléke­zem meg e helyen is azokról, kik nagybecsű adományaikkai a muze­um gyarapításához hozzájárultak, kérvén egyszersmint, hogy muzeu­munk fejlesztése iránt jövőben is .hasonló érdeklődést és áldozatkész­séget támasztani szíveskedjenek. Adakoztak: A múzeum könyvtara részére: j. Misko'c városa: Hivatalos értesítő­jét. 2- Szabotcsvármegyei Tanítók Szövetkezete; A Nemzetek Szövet­ségéhez benyújtott memorandumot. 3. Papp Berta'an jegyző (Csobaj) 24 drb. régi irás. 4. Jeney Szabó Árpád kéményseprő (Szécsény) tevéltári közlemények III— IV.év­folyam Arcli. Értesítő XXI- kö­tet 2. sz. Kemecsey László: Mus­solini. Derzsi József: £let könyve cimü müveket. 5- Komáromy Ká­roly villany társasági igazgató: gróf Zichy ödön kjvégeztetesének prokiamálását és Pest városi állan­dó válaszímanynak 1848 március 27-én kelt felhívását. A regiségtar reszeye: Nagy Károly vm. irodatiszt 2 drb­osztrák szükségpénzt, 3 drb. Kos­suth Bankót, 2 drb. 10 koronást, 18 drb. 2 koronást, 8 drb- 1 ko­ronást, 19 drb. 20 fillérest, ösz­szesen 47 drb. magyar papírpénzt, azonkívül 2 drb. orosz papírpénzt. 2. Humenszky Ferenc vm- iroda­igazgató: svájci 10 frankost, leg­újabb magyar 25, 20, 10, 2 és 1 fillérest. 3- Győri Mihály vm. haj­dú Dohány-utca 3. sz. háza udva­rán talált József császár krájcáro­sát. 4- Sztankovjánszky -Lajos nyomdász 7 drb. különböző érmet­5. Ujfaíussy István vm- iroda­tiszt: 3 drb. román, 1 drb- o'asz nikkel pénzt. 6- Mak István jegy­ző (Pátroha): IV. Béla (1235— 37) bracteatot, melyet zemplénme­gyei Karács községben talált. 7. Turi Sándor ref. tanitó (Paszabj: friedrich August szászfejedelem kétharmad ezüst tallérosát 1791-bői Ferenc osztrák 20 kr. 1809-bőL Lipót ezüst 15 és 1 kr. a Rákóczi libertását 1705-ből, Olasz és osztrák rézpénzt, Ferencz József és XIII. Leó bronz emlékérmet, gyű­rűt és a Lónyai uradalmi bélyeg­zőjét. 8- Énekes János róm. kath. p'ébános, egri kánonok, pápai ptfeiátus; á helybeli Honszeretet Egyesület aranyérmét és diszokle­veéc. 9- Rakovszky József (Gáva) a beítelkén t aIá't Zsigmond len­gyei es osztrák 20 krajcárost. 10. Jeney Szabó Árpád kéményseprő (Szécsény): 1 drb. 1000, 1 drb­10, 1 drb. 2 koronást, egy réz­krajcárost 1848-ból és egy osztrák hatos 187?-bői. 11- Barna Miklós vm. hajdú: osztrák vas 20 fillérest, 1 rézérmet. 12. Bariha László (Buj) jegyző-gyakornok 1 drb. magyar réz, 6 osztrák réz, 2 drb. német réz, 2 drb. orosz, 7 drb­nikkel, 2 drb. cseh réz,' 10 drb­rornán pénzt, 4 drb. Kossuth Ban­kót, 48 drb. magyar papírpénzt, 1 drb. német papirpénzt, 1 drb­osztrák papírpénzt, 1 drb. o'áh, 2 drb. orosz, 1 drb- japán papír­pénzt, azonkívül 2 drb. jetont és drb. japán -eve.ezőlapot- 13-Hagy­mássy Lajos irodaigazgató: 2 drb. papírpénzt. 14- Hatvani József szobafestő 1 drb. Lipót érmet 1663-ból 15- Özv. Oláh Sándorné (Bercel) .scheinkrajcár. 16- Popo­vics György vm. hajdú 5 drb­vas, 2 drb. nikkel, 1 drb- oláh pénzt. 17- Fékesházy József ref. tanitó (Balsa) 57 drb.' cári, Kol­csák, Kerenszki és szovjet papír­pénzt, 3 drb. fogoly szükségpénzt és 7 drb. magyar papirpénzt- lo. B'aii Ármin II. polg- iskolai nö­vendék Mária Terézia és Ferencz császár rézpénzét.. 19- Lippa Mi­hály 20 krajcárost 1870-ből. 20­Ifj. Ujfaíussy István 2 drb- vas 20 fillérest. 21- Csizmarik Pál 9 drb. különböző országbeli nikkei­pénzt. A néprajzi osztály re szere: 1. Gencsy Albert földbirtokos (Kis­léta) ezüsttei berakott, faragott tajték pipát, mit apja Ba'tyányitót kapott emlékbe 1743-ban. 2- Ko­zák István gimn. rajztanár festett régi óraiapot és a rimaszombati szűcs céh artikulusait. 3- Sztan­kovjánszky Lajos nyomdász: 100 éves üveg poharat. 4. Kondor Jó­zsef (Nagykálló): Telekoldalban talált gyűrűt. 5- Komjáthy Pál (Nyirpazony): patkót. 6- Biró András gazdálkodó (Paszab): kar­colt virágokkal, levelekkel diszitett, borotva tartót, mely készült 1828­ban a nagykállói tömlöcben. 7­Özv. Szűcs Bertaianné darálót 1800-as évekből. 8- Dr. Petriko­vics Lász'ó orvos rózsavágó és. kartács sziiesszerszámokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom