Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-06 / 103. szám

1S2I. május 6. NTIRYÍDEC A nyirpasonyi Berta | Szabolcsvármegye statisztikai adatai. Ismerteti; Lipíay Jenő m. kir. gazd. főtanácsos Amidőn az egész ország kötött talajú hegyi szőlőinek kultúráját a íiioxera a 70-es évek végén és a 80-as évek elején tönkretette, és még nem volt annyira ismeretes és nem volt elégséges oltványtele ­pünfc a kipusztult kötött talajú he­gyi 'szőfők rekonstruálására, a kor­mány és gazdaközönségünk figyel­me a fjfoxerára immúnis homok­talajra esett. Itt is megyénkben, mint Tokaj-Hegyaljához legköze­lebb eső részben a Nyírpazony köz­séghez tartozó Sóstón megvásá­rolt a kormányunk nagyobb ho­mokteriiietet és azt a szőlőiket tönk­retett Tokaj-Hegyaljai szőlőbirto­kosoknak mérsékelt áron osz'otta ki. Szakértők vezetésével beteiepi'­tette és a terméketlen homokterü.'e­tet jövedelmező virágzó termetté alakította. így cselekedtem én is, mert ezen l és fél mázsa rozs hozamot adó területben nem volt érdemes a drága ekevasat koptatni, itt talán semmi, még a fűszál is rosszul" ter­mett . 1897-ben kezdtem betelepíteni a feghomokosabb részeket. Kezdet­ben kevesebbet, de csakhamarfei­buzdulv? a jó eredményen, később többet és többet, mig ma a szőlő­terület 69 kat. hold 320.399 tőké­vel, mely fajonként a következőké­pen oszfik meg: Olasz rizling 15 kh. 349 ö] 78.895 Ezerjó 11 kh. 313 öi 50.215 Kövidinka 14 kh. 1046öt 67.506 Szlanka menka 14 kh. 1596 öí 66.7$'4 Erdei 4 kh. 95 öl 19.SÍ7 Kadarka 3 kh. 344 0.12.596 Pozsonyi fehér 2kh. — öl 7.968 Deievár 1 kh. 610öi 6.316 Csaba gyöngye 800 öl 1.992 Csemege' kféie 1 kh. —öt 4.998 Aíicante bouché 660 öl 1.936 Hárslevelű — kh. 80 öl 20S összesen 68 kh. 1573 öl 320.399 tőkével. iSzíntartóan fest! Biró Zrínyi Ilona u. 5.1 Évi szüreti eredmény, mit a muít évi májusi fagy okozott, 250 Hliter­től 2200 filterig voft, mely kat. noídanként kitesz 3 és féi Híiter­tői 32 Hliterig átlag termést. Vol­tak azonban egyes táblák 1—2 Hektolitertői egész 90 literig egy Szlankamerika táblán. Ezt a tábla - part vagy tapos — fekvése, trágyaerő, a peronospóra erősebb vagy gyengébb feífépése, a szőlő fajtája befolyásolta, eredményezte. Mindig maga kárán tanul az em­ben, ha még egyszer szőlőt telepí­tenék, de másnak is azt ajánlanám, — amire fájdalom, már nem igen kerülhet sor, a bor oly rossz ér­tckesithetése következtében — hogy laposba ne ültessen. De két­szer annyi terüket .fogjon fel, mint amennyit ültetni akar. A laposokat gyümölcsössel, vagy konyhakerti veteményekkel ültesse vagy vesse be és csak a partot használja a szőlőnek. Most' utólagosan, én is A még Szent István korában ala­kult Szabolcsvármegye mostani te­rülete 4569 négyzetkilométer. A trianoni határ által elszakított terü­let 69 négyzetkilométer. A jelen­legi népsűrűség négyztekifomé'e­renkjnt 73­A lakosság száma 333683- Sza­porodás az utolsó 10 év a'att 9.7 százalék. A lakosok közül róm. kath­98250, gör. kath- 66048, ref. 123507, ág. h- ev. 19156, gör. kel­248, unit. 79, izr. 26262. A vármegyének kilenc járása van. Járási székhelyek: Tiszalök, Gáva, Kisvárda, Nyiracsád, Nagy­kálló, Nyirbakta, Nyírbátor, Ke­mecse, Mándok. A vármegye székhelye azeiőt* Nagykálló volt, az 1876-ik évi XXXIII. t- c. jelölte ki a megye székhelyéül Nyíregyházát. A vár­megye épülete 1887-tól lS92-ig j épült, a most elhunvt Alpár Ignác tervezte. Alytregytiáza aaafn: A lakosok száma 43340. Népes­ségre az ország 12-ik, terület nagy­ságára nézve pedig 18-ik városa. Anyanyelv szerint 98.6 száza'élr magyar, 0.5 százalék német, 0-6 százalék tót. Vallás szerint: róm. kath- 25.5 százalék, gör. kath 11.2 százalék, ref. 13.9 százalék, ág. h. ev. 37.3 százalék, izr. 11-7 százalék. A lakóházak száma 5734. A város határának területe 46593 leit. hold, amelyből a bel terű le 1262.5 kat. hold. A lakosok közű! őstermelő 37 százalék, iparos 20.5 százalék kereskedelem 8.5 százalék, közle­kedés 7.9 százalék, közszolgálati 8.5 százalék, véderő 4-8 százalék, napszámos 2.3 százalék, cseléd 3.6 százalék, egyéb és ismeretfen 6.9 százafék. A lakosság közül külterületeu ó> {tanyákon) 35.8 százalék­Magyar Földrajz! Társaság kirándulásának ismertetése. Május 7-én reggel 7 órakor a Korona-szálló melletti autóbusz­állomásról indulás két autóbuszon a szentmihályi-uton a Salamon-bo­kori hidig. 4 km. Innen gyalog . bemenet a Sala­mon bokorba. Az egyik legközelebb fekvő tanyabokor 180 lakossal, is­kolával. Útközben tájékozódás a nyíregyházi tanyabokrok elhelyez­kedéséről Pereshalom és őrhalom irányában. Majd a Salamon bokor egy pár gazdasági udvarának cs egy épülőfélben levő földháznak rövid megtekintése. A Nyirvizszabályozó Társulat két csatornájának összetorkolása mel­lett átvonulás a Salamon bokori is­kola megtekintésére. Innen 8 óra 15 perckor indulás gyalogúton az autóbuszhoz és 8 gyümölcsfával ültettem be, vagy ki­hányattam a laposból a szőlőt, mert itt ugy a ^ései (májusi) mmt a jókori szeptemberi fagyok, a köd, harmatlecsapódások nagyobbak és eíősegitik a peronospóra — a szőlő | Uri fehérneműt chJormetite­| sen és tükörfényesen mos Zrínyi Ilona u. 5. legnagyobb ellenségének pusztítá­sát, m'ely képes tönkretenni az egész termést a fegjobb védekezés mefleft is. 1 Nagyon rossz világot éíünk mi, szőlősgazdák, mert most az utóbbi 2 évben nem csak a fagy és a pe­ronospóra invázió következtében semmi termést nem kaptunk, de •kevés borainkat sem tudjuk még alacsony árak mellett sem értéke­síteni, kénytelének íeszünk a sző­lőtermeléssel felhagyni, ez pedig nem csak a gazdát fogja nagy mér­tékben sújtani, de a kenyérkereset forrásától fogja megfosztani" a leg­szegényebb és különösen a női es fiatalabb korú gyengébb erejű nép­óra 45 perckor megérkezés a Ko­rona melletti autóbusz állomásra. II. 8 óra 46 perckor indulás két autóbuszon a Vay Ádám-utcán és Pazonyi trión keresztül Nyjrpa­zonyba, Liptav Jenő «Berta» szőUő­telepére. (Jtközben Oros határá­ban jobbiéz felől látható a város kezelésében levő 1000 holdas Bur­ger alapítványi birtok, melyet a véletlenül szerencsétlenül járt ne­messzivü hagyományozója, a fiatal Burger István a szegények és ár­vák segéjyezésére hagyott. Pazony határában a «Szeles domb» tipikus nyírségi futóhomokos terület Liptay Jenő m. kir. gazdasági fő­tanácsos (apunk más helyén ismer­teti nyirpazonyi »Berfa« mintaszőíő­tcfepét. M» M Hl i. osztályt, kiknek eddig a szőlőmű­velésnek a könnyebb munkája biz­tosi o'ia kenyér és ruhanemű szük­ségletét. Az én szőlőterületem 2— 300 miífió korona keresetet biztosí­tott a szomszéd kis községnek, melynek munkáíását ha abba keh hagynunk, hol keresi meg kenye­rét "ezen gyönge munkaerővel biró néposztály ? Egyidejűleg építettem a szőlőnek megfe'e-'ő présházat és pincét is, melyet 2500 Hí. hordókkal, közte Uccaruhákat felelősséggel tisztít Biró Zrinyi Ilona u. 5. 600 Hl. belől üvegezett beton hor­dóvai láttam ei. A présházat pe­dig motorikus erőfiajtásu, hydraufí­kus és közönséges présekkel 'Sze­reltem fel'. Azt tartotta a nagykö­zönség, hogy csak a hegyi pincék alkalmasak a bor huzamos eltartá­sára, amelyben nincs nagy hőin­gadozás és hűvös, persze ezt már a természetes ész diktálja minden fizikai tudás nélkül is, hogy a hl­fi'.'V V., Mindennapi élvezet! H vgipnikus, tiszta makulátlan, fehér -vánkosok, takarók, le­pedők a lefekvést élvezetessé ás az álmot üdítővé teszik. Az összes ágyhuzatot, a nagv nehéz lepedőket is beleértve — minden nagyobb kiadás nélkül — könnyen moshatjuk otthon Kinso­val. A ruhát este beáztatjuk s a következő reggel mossuk, helye­sebben mondva, öblítjük, miáltal makulátlan fehérré és hygieniku­yan tisztává válik. Készítik a Lnx-gy»rak I íiiso deg konzervá'óbb, mint a meleg. De minden szerénytelenség néfküí is á'íitom, hogy ezen homokpincém is teljesen megfelel a jó pince min­den kellékének, mert hosszú ideig is jói áll benne a bor, nem romlik, nem virágosodik. Nincs egyetlen hordó virágos borom, pedig mutat­hatok itt a pincéiben már 7 éves bort is. Nem ajánlom azonban egy homokpince tulajdonosának, de még hegyipince tulajdonosának sem, hogy a homoki, tehát gyen­gébb borát '2 évnél és a hegyi bort 3—4 évnél tovább tartsa, kivéteft ebben csak a nehéz asszu borok képeznek, mert ezentúl amellett, hogy benne fekszik drága tőkéje, apa,d zamatjából és szesztarfalmából vészit és elsavanyodik. És mégis csudálatosképen éi van tetjedve az a téves hit: hogy anna'i jobb a bor, mentgi régibb. Én az ellenke­zőjét állítom. Isznak, kóstoígat­Alkalmi ruhákat felelős­séggel fest r BIJEtO Zrínyi llana u. 5. nak az emberek áfíitóJag 30—40, sőt 100 éves borokat is, de még olyat is ittak már, melynek elkor­hadt a dongája és .a maga körül íépződöft bőrében áfT. Ez mind egolcsófeb&n szükségletét traktor- és autóoiajokban, kocsikenőcs-, gépzsír-. „LARDOLINE / / kenőanyagokban nagyban és kicsinyben beszerezheti Schwarz Rudolf és T* olaj-, zsiradék és vegyigyár r. t. veaérképviaeleténél: Nyíregyháza, Széehenyi-ót 14. sz. Telefon: 507. 1346

Next

/
Oldalképek
Tartalom