Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-23 / 68. szám

4 JSÍYÍRYIDÉK. 1928. március 23 Jajgatás nem segít, ha gyötrő fogfájás Icinoz. itt is,mint megannyi más fájdalmaknál hathatósan se­gítenek. Kérdezze meg orvo«át. Valódi csak az eredeti „JísmisílJMCka" csomagolásban. ^d^T^gyszeríá rban kapható. Tanügyi hírek. Iskolaigazgatók figyelrtfébe ! A vallás és közokt. m. kir. Mi­niszter ur folyó évi'március hó 10-én kelt 15410—928- sz. rende­lete alapján értesítem, hogy Po­gátschnigg Quidó oki. zenetanár a 6—10 éves tanköteles gyermekek részére az ország nagyobb városai­ban zenés meseelőad'ásokat • óhajt tartani. Figyelemmel a nevezett zenetanár e téren elért sikereire, működését az Igazgató urak figyelmébe aján­lóin s ,nem emelek kifogást az ellen, hogy az önként jelentkező tanulók — esetleg tanítóik kíséretében — megjelenjenek az előadás helyéül kijelölt teremben. Az iskolában ezek e belépődíjas előadások nem tart­hatók meg. Nyíregyháza, 1928. március 16. Benkö, kir. tanfelügyerő. Kard és Korbács. Ha voít valaha szenzáció egy film megjelenésében, ugy Douglias Faírbanks fegujabb filmjét mé.tán tehet annak neveznünk. Ebben a férfiúban az izomerő, macskaügyes­ség és elegancia olyan csodálatos harmóniában egyesüf, amely őt a világ egyik legjobb, legkiválóbb művészévé avatja. Artista és szín­művész egy személyben, de ez a két tulajdonság olyan nagy mérték­ben van meg benne, hogy külön­külön is elég vo'fna ahhoz, hogy ünnepelt filmsztár legyen belőle. Kard és korbács a cime annak a nagyszerű, izgafmas darabnak, ame­lyet az ő főszereplésévei mutatott be a Diadal-Mozgó fel 1- házak előtt tegnap. Kisérő filmje egy mulatsá­gos amerikai burleszk volt, amely egy autóverseny izgalmait karriki­rozza. "A pompás műsor egész hé­ten át megy a Diadai-Mozgóban a szokott időben. Csillagfürtöt és 2—3 méter magas szépnövésü, iskolázott sorakácot ad el Nyerges F. Nyirpazony Szentpál Olga, a Színművészeti Akadémia tanára, tánccal illusztrált előadást tart szombaton este a mozgás művészetéről. Bacháns, démoni, szilaj és bizarr táncok szerepelnek a szombati klasszikas táncestélyen. járnak eí stb. A Szentpái-csoport legkiválóbb tagjai: N. Bokor Kata, Botka Lola, Gács Magda és Sümeghy László — lépnek fel 24-én mesterük, R. Szent* pai Olga Személyes vezetése mel­lett. A Szentpál-fánccsoport az utóbbi években a legnehezebb szín­padi feladatokat oldott i meg a sajtó és a közönség osztatlan elis­merése mellett. Jellemző, hogy Szentpál Olga, a kiváló táncrefor­mátor a legkülönfélébb táncprob­íémákat oldotta meg, kezdve pom­pázó bacháns-tánooktói egészen déj­moni koldustáncokig, stilizált ün­nepi felvonulásoktól pajzán türdér­játékokig — ami élénken bizonyítja a csoport nagyszerűen összetanult művészi kifejezőképességét. A tánc­est műsorán a legsikeresebb alkotá­sok szerepelnek. Jegyek Férenczinéi. Telefon : 318. A Szentpál-csoport előadása edí­dig nem tapasztalt szenzációként fog hatni mindenkire, aki a szépet, az érdekeset, a meglepőt szereti. Az estét Sz£ntpái Olgaj a Színmű­vészeti Akadémia tanára és a híres Szentpái-iskofa vezetője nyitja meg a mozgás művészetéről tartandó előadásával, melyet eleven ifiusz­trálás kisér. Azután a műsoron a tánccsoport legsikeresebb számai, szerepeinek, de részben olyan számok is, melyeket eddig Budapes­ten is csak a fegszükebb szakértői körben mutattak be és melyek új­szerűségükkel általános meglepetést keltettek és a legnagyobb elismerést váltották ki. Elsősorban említjük a démoni «AHegro b'arbaro»-t Bartók zenéjére, a nagyszerű «Elemek» ci­mü szüitet, a szilaj magyar «Szü­reti tánc»-ot, a bizarr «Aranymasz­kos tánc»-ot, meíyet zene nélkül A szabolcsvármegyei hősök szobrának elhelyezése kérdésében március 24-én dönt véglegesen a szoborbizottság. (A «Nyirvidék» tudósítójától). A Nyirvidék részletesen ismer­tette a Hősök Szobrának ügyét in­téző szoborbizottság legutóbbi ülé­sének eseményeit. Ezen az ülésen a Rerrich Béla mérnök szakvélemé­nye alápján abban állapodtak meg, hogy a Hősök Szobrát a Károlyi­és Dessewffy-terek között a Szé­chenyi-ut tengelyébe helyezik az itt kialakult Oktogonon. Ez a meg­oldás sokak tetszésévei találkozott, mert művészi szempontból a leg­megfelelőbb. Kisfaludy Stróbl Zsigmond és dr. Behcs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármes­ter amerikai utjok közben Paris­ban több hasonló példáját látták a monumentális szobormüvek elhe­lyezésének és megállapították, hogy az uttestek közepén áUó szobrok á forgalom szabályozói is egyúttal. Párisból irt íevelökben meg is ismétlik, hogy a nyíregyházi Okto-. gonon való elhelyezés tekintetében csak megerősödött álláspontjuk a külföldön. Itthon azonban még min dig aggályosnak mondják egyesek a szobornak a Széchenyi-ut tenge­lyébe való elhelyezését és értesü­lésünk szerint ezek az aggályok új­ra fel fognak merülni, ha a szobor­bizottság összeül. Minthogy erősen közeledik a szobor leleplezésének terminusa, nem lehet a döntést to­vább halasztani. Ezért dr. KáUay Miklós főispán, a szoborbizottság elnöke március 24-ére újra össze­hívta a szoborbizottságot, amelynek féladata most már a hely kérdésé­ben való végső megállapodás és a szobor leleplezési ünnepségének rendezésére irányuló előmunkálatok megbeszélése. Tovább folyik a vita a „Takarékosság" hivei és ellenesei között Nyíregyházán. (A «Nyirvidék> tudósítójától). Vasárnap este — felszabadulva a hivatalos teendők gondjaitól —, négy tisztviselő társammái csalá­dias jellegű összejövetelt rendez­tünk, amelynek során az aktuális beszédtémák között felmerült a Nyír vidék hasábjain per longum et la­tum tárgyalt és nyiltferezett ((Taka­rékosság* kérdése. Megvitattuk a kérdést jobbról is, balról is és vi­tánk eredményét összegezve, az alábbiakban közlöm, arra kérve a tekintetes Szerkesztő urakat, hogy miután tisztviselőtársaimat elsősor­ban érdeklő, tehát közérdekű dolog­ról van szó, azt b. lapjában lekö­zölni szíveskedjék. Olvastuk a Nyirvidéknek egy szá­mát, amely terjedelmesen bekon­ferálta a «Takaiékosság» intézmé­nyét, ami, — ha jól értelmeztük, — a kereskedők egyik tekintélyes csoportjának valamely cél megvaló­sítása érdekében való egyesülését jelenti. Megállapíthatjuk, hogy az így egyesült kereskedők,a város leg­jobb cégei közé tartoznak, akikkel szemben bizalmatlanságra nincs okunk. Igen ám, de kis táblácskák is jelentek meg az üzletek kirakatá­ban, amelyekről olvashatjuk, hogy ez az üzlet,tagja, a másik meg nem tagja a «Takarékosság»-nak és azok között, akik nem tagjai, ugyancsak igen szép számmal látuWk nagyon jó hírnevű, régi, szolid cégeket. Hí­rek és közlemények jöttek forga­lomba 3, 6 és 9 százalékról, ame­lyeknek áthárítása tekintetében az ellentétes két tábor ellentétes meg­állapításokat tesz, stb. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a két érdekcsoport mindenike elsősorban egoi ;z ikus cé­lok szol'gálatában áll, azt is tudjuk, hogy a cél a vásárlóközönség meg­nyerése és lehetőleg egy táborban való tömörítése. A konkurrenciának cz a küzdelme, a vásárló közönségre "nézve igen sok előnyt rejt magá­ban és ezért szívesen látjuk mind­két csoportnak a mi megnyerésünk­re irányuló versenyét. A különböző a «Takanékosság»» szerint 3, az el­lentétes tábor szerint 6, vagy 9 szá­zaléknak a reánk való áthárítását s illetőleg tudatában vagyunk annak, hogy az a múltban is megtörtént minden kereskedő résziről, csak­hogy akkor titkolt, most bevallotti formában, mert hogy a hitelező ke­reskedő a nem fizető, rossz adósok­nál keletkezett kárait és a késedel­mes fizetőknél előállott kamatvesz­teségeit nekünk, — pontosan fizető adósainak — belekalkulálta, az bi­! zonyos, csak azt nem tudjuk, hogy I az mennyit tett ki, mig most ezt Százalékban meg is jelölik. Mi tehát itt a teendő a mi ré­szünkről-, hogy n~ csalódjunk? Na­gyon egyszerű: a ((Takarékosság­nál való vásár-ásra egy vásárlási könyv jogosít; váltsuk ki azt a könyvet és tegyünk kísérletet egy kisebb összegű vásárlásra, hason­lítsuk össze az árakat a készpénz­árakkal és ha csalódtunk volna, a további vásárlást beszüntetjük,mert a vásárlást könyv a vásárlásra csak jogot adhat, de nem kötelezhet. Ha pl. kísérletképpen vásárolok 20 pengőért árut, csak 60 fillért, — a vásiárolt összeg 3 százáékát, — kockáztatom, feítéve, hogy a »Ta­karékosság»» legu'óbbi nyi't'éri köz­leménye megállja a helyét, a mit két­ségbe vonni egyelőre 'nincs okunk. Meg vagyok nyugodva afelől, hogy az ellentábor, — látva azt, hogy ' mi a «Takarékosság»»-niál pró­bálkozunk, — gondoskodni fog ha­sonló, vagy még nagyobb előnyök­ről számunkra, ami a mi érdkün­ket minden esetre előmozdítja. A köz érdekébeni szíves közléséri hálás köszönetünket nyilvánítva, va­gyunk a tekintetes Szerkesztő urnák mély tisztelettel: 5 eHötizeö. A Kovács István emlék­ünnepség előkészítése. (A ((Nyirvidék)) tudósítójától). Évről-évre növekvő erővei lob­ban fel a mártirium előtt való lió­doíás tüze Nyíregyházán Kovács Istvánnak, a nemzeti érzés vértanu­jának emlékünnepén. Immár hete­dik tavasz fakad a nyíregyházi kiér­tekben azóta a végzetes nap óta, amikor a fiatal nemzetőrfőhadnagy vére hullott az ádáz gonoszság tí­rannuszi intésére. A kiomlott vér azóta megszentelte a rögöket és öröktüze ugy ég a fiatalság szivé­ben, mint a templomok soha nem pislanó piros mecse. Az örök tüz védői a Kovács István Bajtársi Egyesület tagjai, akik évről-évre nagy körültekintéssel rendezik rrfeg a Kovács István-ünnepet. A mult évben a vértanú szülőhá­zát emléktáblával jelölték meg nagy ünnepség keretében. Most az emléktáblát fogják megkoszorúzni és ezután vonul ki az ünnepi soka­ság a temetőbe Kovács István sír­jához. Az ünnepséget a Kovács István Bajtársi Szövetség március 25én délelőtt 10 órakor kezdődő választmányi ülésen készíti elő. A választmányi ü'és a Nemzeti Hitel­intézet termében lesz. Ezien a gyűlé­sen állapodnak meg az idei ünnep­ség idejében, az ünnepi óda-pályá­zat ügyében. Megverte nagyanyját egy bökönyi legény, mert nem eresztette De „kilenc óra után" (A «Nyirvidék» tudósítójától). A geszierédi csendőrőrsnél sú­lyos testisértés miatt feljelentést tet­tek egy Kaszás Mihály nevű fiatal­ember ellen. A feljelenést a fiatal­ember nagyanyja tette meg unokája ellen, mert Kaszás Mihály meg­ver.e. A.fiatalember ugyanis ami­nap későn jött haza. Minthogy az öregasszony nem tűrhette a fiu ki­maradását, nem akarta beereszteni és hasz alan zörgetett, nem nyitotta ki az ajtót. Kaszás Mihály éktelen haragra lobbant, betörte az ajtót és az öregasszonyt Tőidre vágva, puszta kézzel ugy megverte, hogy nyolc napon tu' gyógyuló sérülé­seket szenvedett. A nagyszülőjét bántalmazó fiu ellen megindult az eljárás. , • t

Next

/
Oldalképek
Tartalom