Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-23 / 68. szám

1928. március 2 > Holnap jön a Ganges királynője! Vidám históriák. köeIí : Erdélyi Farkas HOGYAN HÚZATTA Ki A FURFANGOS SZÉKELY A FÁJÓ FOGÁT? Egy Székeíy legénynek fogfájástól megdagadt a képe erősen. Elhatározta, hogy kihúzatja a rossz fogát s be ís ballagott Brassóba. Bátyja tanácsára, aki ott szolgált, benyit egy borbélymü helybe s megkéri a mestert, hogy húzza ki a fogát. A borbély végignéz a legényen, nem volt valami nagy bizalma hozzá s amikor a legény elárulta magát, hogy egy fillér pénze nincs, a mester kitess'ékeíte őkelmét az üzletből, sőt segített is neki á gyors távozásban. iifllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllli. Szegény legény igy kódorogta végig feldagadt képéyef Brassó utcáit s közben elérkezett í^dél ideje, amire különösen erősen korgó gyomra is figyelmeztette. Elvetődött a piacra, nagy busán megállt a pecsenyesütő asszonyok sátra meu'ett s kidüiedő szemekkel nézegett a jóféle ennivalókat s a szájában összefutó nyálat nyelegette ebéd helyett. Egy termetes asszonyság észreveszi az életunt képet vágó székely fegényt, nem állhatja meg, hogy meg ne szófitsa: — - Mit ülsz itt, ha nem e

szef? Nem hallod, hogy delet harangoztak? .,illllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllH|llllllllllh. táncestéig — Bizony jó volna egy kis gombóc felelte a legény — ennék is, ha vóna pénzem! Az asszonyság nyomban megszánta a szegény legényt ,s megkérdezte tőle: ' " ( — Asztán hányat íudnái megenni? Hát bion megennék én vagy hatvanat is! — És.ha nem eszed meg? Hát akkor tesseny kihuzatnyi a fogamat. — Jói van, de ha nem eszed meg, bizony Isten kihúzatom..lllllllllllllllllllllllllililllillllllllllllllllllllllllllilllllllli. a Koronában •Ezzel kitesz elébe egy n^gy tát lekváros gömböcöt s ft legény kezdi őket okkai-móddaf befelé gyűrni. Már szinte a verejték veri ki a homlokát, a füle kétfelé állt a jóilakástól s ugy az ötvenedik kis gombóc tájékán egyszerre csak leteszi a kanalat s nagy megadással kijelenti: — A többit már nem bírom. De nem addig ám, gyere most már te gazember a borbélyhoz. — Kihúzatom a fogadat. S ezzei mar nyakon is csípte a legényt'-ílz aszBzony s vitte nagy- diadallal" a borbélyhoz, ahol meghagyta, hogy nyomban hueza ki a fogát. j A borbély kihúzta. Az asszony pedig igy §eólt a legényhez: Most aztán eriggy, többé ne fássalak! Majd a borbélyhoz fordulva igy szólt: — Mivel jartozom ? A borbély megmondta a taksát, az asszony pedig fizetett. A borbély nem állhatta meg, hogy meg ne dicsérje az asszonyt, s igy fordult hozzá: — De jó szive van asszonyságnak. Ez a fiu mán, vót itt egyizben a fogával, de mivel nem vót pénze, hat nem húztam ki a fo(gát s kirúgtam. Hej nagyot fordult e Szavakra a termetes asszonyság, keresve a "legényt, aki ekkorára már eiszeíéit: — Hogy a fene egye még — enyhített indulatán én még jól tartottam gombóccal s még ráadásul a fogát is kihúzattam. VÁSÁR KÉRÉS. V. község fakóit, főként pedig érdemes főjegyzőiét nagyon "bántotta, hogy nekik csak egy országos va'Sáruk van. Elhatározták, hogy a jegyző vezetésévei deputációt menesztenek a miniszter ur őkegyeimességéhez, akitői kérni fogják, hogy engedélyezzen a községnek még négy országos vásárt, ezen. kíviii minden csütörtökre hetivásárt. A deputáció felutazott Budapestre, ahot a kerület érdemes képviselője már elegyengette a kére»e

m ifi ját s a fogadtatást is kieszkör/ zöíte a deputáció számára. A miniszter kegyesen fogadta a küldöttséget. A küldöttség ékes szavú szónoka szivhezszóíöan ecseteli jöveterük célját s szerencsésen túlesnek az országos vásárt kérő részen- Mikor azonban a heti vásár tartására vonatkozó kérelmükbe kezdett voma -bele, valahogyan zavarba jött s beszédét igy fejezte be: — Tisztelettel arra kérjük ezek alapján Nagyméltóságodat, méltóztassék községünk részére minden héten egy csütörtököt engedélyezni. A miniszter csak nehezen tudta elfojtani előtörő nevetését, nyugal. mát azonban sikerült megőrizni s azzal nyugtatta meg és bocsátotta el magától a küldöttség tagjait, hogy a község ez utóbbi kérését örömmel és nyomban teljesiti, az országos vásárok tartása ügyébetí előterjesztett kérelmet azonban minisztertanácsi 'határozat alapján nem teljesítheti. Mikoi a küldöttség elhagyta a fogadótermet, akkor kapOVt csak észhez a küldöttség, hogy mit kértek s mire adott engedélyt a miniszter. Szegény szónokot pedig, akit a jegyző világosított fei baklövéséről, majd megütötte a guta. A MEGKONTRÁZOTT ABSZOLÚT. Két pasas kafáberezik a kávéházban Az egyik állandóan fixirozza a szemben 'levő asztalnál ülő két höfgyet. A höfgyek nagyon kellemetlenül érzik magukat s hogy a tolakodó fixirozást'beszüntessék, az egyik hangosan, hogy a kártyázók is hallják, megjegyzi: Mégis csak hallatlan szemtelenség, egy nőnek ma már kávéházba sem szabad mennie. Elvégre hogy jövünk mi ahhoz, akik abszolút tisztességes nők vagyunk, hogy tűrni legünk kénytelenek az íiyen molesztálási. A megjegyzést hallja a fixirozó kártyás s társának hangosan a 'következőket mondja: - Az abszolútot előJrői megkontrázom. A FELPERESI ÜGYVÉD. Két hetes beszélget egymással az utcán. Megkérdi egyik a másiktól: A te gazdád micsoda ? Ügyvéd. Hát a tiéd? Az enyém is az, de az enyém felperesi ügyvéd. AZ ELDUGOTT DOHÁNY. Egy szabolcsmegyei földbirtokos ellen névtelen feljelentés érkezett a pénzügyőrséghez, hogy nagymennyiségű szüzdohányt tart elrejtve. A feljelentés alapján az egyik főbiztos egy szakasz finánccal megjelenik a birtokos kúriáján s elmondja, hogy feljelentés alapján kutatást keli " tartania. A földbirtokos nem lepődik meg az eseten, igen barátságosan fo" gadja a hatóság embe-nejí; s a kivetkező kijelentést "teszi': - Való igaz, hogy nagyobb mennyiségű szüzdohányt tartok elrejtve. Azt is kijieientgm, hogy ut a ház környékén 50 méteres 'körzetben van "eldugva. Azonban nem adom olcsón az esetet. Tudom jól, hogy büntetést kell fizetnem, eppen ezért azt mondom, teSsék a dohányt megkeresni. Kijelentem egyúttal, hogy a házban nincs, tehát ne is fáradjanak. A földbirtokos erre a főbiztost é

s egy jelenlévő másik urat szívesen meginvitálja egy kis kvaterkára, kiülni a hűs ámbitusra, ahonnan az egész tereperbe éhet látni, a finánclegények pedig hozzálátnak a kutatáshoz. Gondosan átkutatják az összes gazdasági épületeket, "azok padlását, nincs. Átvizsgálják az istállókat, ólakat, vermeket, nincs. Szétszedik a górákupokat, kazlakat, a dohány csak nem kerül eío. A legénység vezetője szomorúan teszi meg a jelentést a főbiztosnak, hogy a dohányt nem tudják előkeríteni. A főbiztost azonban bosszantja a kudarc s ezt a bosszúságot még fokozta a házigazda folytonos hecc«íődése. Kiadja a parancsot: Mindent tűvé keli tenni" a ház környékén, a dohányt, ha törikszakad ,elő kell keríteni. Végre bealkonyodik, dé a dohány mégse kerül efő, a fináncok szégyenszemre hazavonulnak. Csak a főbiztos maradt ott, aki poharazgatás közben magyar szokás szerint már pertut is ivott a gazdával. - Beismerem, hogy kudarcot vallottam, mondolfa a főbiztos, arra kérlek, mondd meg, mint magánembernek, mint jóbarátnak, hová dugtad el a dohányt. ígérem, hogy semmiféle hivatalos eljárást nem fogunk inditanii Hát idenézzetek — mondotta a földbirtokos — a dohány itt van a szemetek előtt, a gémeskút, "~nehezékjére kötve, egész délután itt járt fei és alá a szemetek előtt. Odamentek és tényfeg találtak 15 kg. dohányt a gémes kut gémjének végére kötve. — Mi ujság az anyakönyvi hivatalban? A nyiregyházi anyakönyvi hivatalban március 20-án a következő bejegyzések törytéritek: Születtek: Stomp Zoltán Ferenc r. kath. Meghaltak: Gombos István gulyás g. kath. 75 éves, Varga Já- j nos ny. Máv. kazánkovics, ref. 52 éves, özv. Tokár Istvánné Figula Márta dohányggyári munkás g. kath 56 éves, Rögoz Ferenc nyomdász segéd g. 'kath., 52 éves, Tamási jános r. kath. 11 hónapos. — A legjobb menetrend a Vasúti Útmutató. Tavaszi kiadása most jelent meg. Kapható áz Ufságboftban, A szabolcsi tiszti Yiíézek értekezlete. (A «Nyirv,idék» tudósítója;óíj. Vármegyénk éleiében mindjobban előtérbe lépő vitézi élet vármegyei Székünk ezidöszerint már 50 tagot számlá'ó tiszti vitézeinek március 18-iki értekezletében — ujabban is impozánsan nyilvánult meg. Az ériekezletre gyülekező Rend-i tagok a pénzügyi palota tanácstermében gyülekeztek, tne'y ez alkalomra a vitézi nagycimer fenyőg'allyal övezve és nemzeíiszinben díszelegve várta az illusztris társaságot. Á terem bejárata előtt őrködő két marcona küísejü altiszti vitéz kalauzolta a helyiségekbe érkező rendtagokat. Az értekezletet, melyen vi!éz Toókos Gyula vitézi törzslapitány is megjelent, víiéz Reviczky László ny. tábornok, vármegyei Székkapiány nyitotta meg. A zöld posztova' bevont és nemzetiszínű zászlócskákkal díszített hosszú kerékasztalnál sorrendben helyezkedtek el a járási funkcionáriusok : vi ézi hadnagyok és vitézj őrmesterek, széki ügyészek és az: őket követő rend.tágo,,. Miu-tán elnöklő székkapitány' Kormányzó Ur Ő Főméltóságáról ugy is mint a Rend vitézi Főkapitányáról hódolat'al emlékezett meg,, a jelenlevő Törzskapitányt és rendtagokat üdvözölve, az üíést a nem ze-ti Hiszekegy elmondásával megnyitja, mit a megjelentek merev állásban hallga nak végig. E szertartásszerűségek után megnyílt értekez.et terjede.mes 'tárgysorát vitéz Barczaujfalusv Egon széktartó ismerteti. Ezután a szék nemzetvédelmi szerve olvassa fél értekezletét. A tárgysorhoz többek hozzászólása után az ü'és berekesztése előtt lelkesen megnyilvánult közóhajhoz képest Kormányzó Ur Ő Főméltósága kabinetirodájához hódolati távirati üdvözlés küldetett. Az ülés berekesztése után a meg-jelen :ek egy-sgv csoportkép rt örökítették meg az utódok számára az első szerartásos vitézi értekezlet rész vevőit, majd pedig a KoronaszáHó diszlakomatermében vitézi áldomásra jöttek ossz- a vitézek. A lakomán Kormányzó ur ÖfőméUóságára \i éz Reviczky László mondott magasan szárnyaló felköszöntőt, utána pedig a székkapi lányukra, vitéz Reviczky László ny. tábornokra, mint a vármegyei szék megalapozása körű' elévülhetlen érdemeket szerzett, székük szerető és gondos apjára emelte vitéz Veress Bálint Nagykálló község hazafias főjegyzője serlegét.. Az é.ekt'ogások közeit élvezetes zenével töltötte ki Kiss János karnagy igazgatása alatt helyőrségünknek művészi és precíz játékáról jól ismert derék zenekara. A lakoma befejezése után a Szent. László gimnázium növendékeinek apród és dalia csoportjaibó' alakított daloskara csodás készséggel és fegyelmezettséggel előadott regős énekszámaival szerzett a vitézi táblának azt mintegy a multak dicső emlékeibe varázso'va vissza kedves meglepe ést. A daioskar két daliája pedig vitéz őseink hőstetteit szavalataikban dicsőítették. E lélekemelő szellem ifjuságunkbani megnyilatkozása dicséretes fényt vet érdemes vezetőikre. Zatskó Gyula tanár, aki az énekkart igazgatta e téren kiváló teljesítményt ért el. A még az alkonyi órákig bajtársi \