Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-30 / 221. szám

HYÍRYIDEK. Í9 427. szeptember 30 Tengerihántás. Arany János ismert gyönyörű kői teménye után mi csak néhány pró­' zai sort szeretnénk irni. a tCngeri­hántásról, más szóval: kukorica­fosztásról, amely egyike a legked­vesebb magyar munkáknak, — ha ugyan munkának lehet nevezni ?zt a könnyű, nagyobb társaságba történő, sok tréfával, évődéssel és egy kis szerelemmel füszerez-tt cselekedetet. Tagadhatatlan: a ku­korica sok munkát is ad a dolgos­kezű gazdának, amig a fö'dbeszórt kukoricamag az áldott magyar hu­muszban hatalmas szárú, nagy csö­vű, aranysárga, tűzpiros vagy^ ci­gánybarna szemű kukoricává érik. Á kukorica megkapálása, törése is sokszor pergeti I? a gazda homlo­káról a könny után a legszentebb nedvet: a verejtéket, — de már a kukoricafosztás az annyi, mint jól végzett munka után egy hálás te­kintet egy asszony szeméből, akit becsülünk. Midőn ez a szó: tengerihántás kedves muzsikával lepereg az aj­kunkról a szomorú, keserű és sa­vanyu magyar jelenből önkéntele­nül' is visszarepülünk a magyar múltba. Mert a magyar ma, mi­kor élete fölött állandóan gyász­felhős az Ég, nem tehet mást, mini hogy azokat a régi képeket idézgeti/ amelyek valamikor dússá és gyö­nyörűvé tették a magyar élet kép­tárát. A nagy olasz költő, Dante mondja hires költeményében: »Nincs nagyobb fájdalom, mint boldogtalanságunk idején vissza­gondolni azokra az időkre, amikor még boldogok voltunk...« £., még­is-mégis: édes és boldogító a ma­gyar múltra visszagondolnunk és magunkban szentül megfogadnunk, hogy ezt a halott, gyönyörű mul­tat vagy előbb, vagy utóbb ismét jelenné tesszük. Kukoricafosztás! Bogárhátú kis ház földdel tapasztott, fehérre meszelt mestergerendás szobáját látjuk magunk előtt, amelynek petróleum lámpája sárgásarany fény udvart sugároz maga körül, ebben a fényudvarban erős, szép magyarok ülnek 'égymás mellett kicsiny zsámolyokon. Bikanyakú, bronzos arcú, tüz-szemü magyar legények zsinoros magyar ruhában, rámás csizmában, ingujjban, me­lyet az édes anyja barna keze mosott hófehérre. A legények mellett a pünkösdirózsaarcu leá­nyok, akiknek szemében ott ragyog & mezők és puszták délibábja s pipacsszinii ajkukról gyönyörű mu­zsikával csilingel le a magyar szó drágagyöngye. A fiatalok mellet 1 ott'ülnek az öregele i;, akiknek a haját már fehérre puderozta az Idő s akik, már tul az élet fárasztó robotján és ezer édes boldogságain már csak hallgatnak s lelkük szeme előtt szines, tarka filmjét pergeti az Emlékezés: mily en is volt a világ, az élet és az ő szivük, ami­kor ők is fiatalok voltak... A zsámolyokon a fiatalok, a zsá­molyok szélébe vert éles pengéhez dörzsölve a kukoricacsövet, vidá­man fosztják a kukoricát. Egész­séges tüdejükből dallamos szárnya­kon régi, szép magyar nóták száll­nak elő, amelyekben ott könnyezik a mélabú, ott kacag a vidámság és ott ábrándozik, epekedik és vá­gyik, bugó galambhangon, a szerelem... Aki piros csövet talál, az megcsókolhatja mellette ülő szomszédját, a férfi a nőszömszédo<­és viszont, — de ez nem kötelező, csupán akkor, ha a szerelem pa­rancsolja. Tréfák, élcek is csattan­nak s kiharsan a torkokból a sziv boldog nevetése. Igy telnek az órák), s mikor a kakukos óra tizen­kettőt kakukkol, a kukoricafosz­tókí a jól végzett munka örömévei hazamennek s boldogan alusznak és a szép ma után a még szebb holnapról álmodnak. A mai kukoricafosztások nem ilyenety — szomorúak, mint az egész mai magyar é.et... De érez­zük!, hisszük, tudjuk, hogy a kuko­ricafosztás is, a magyar élet is lesz- még olyan szép és boldog, mint valamikor volt!... Hódolatos szeretettel készül az Alföld a kormányzói pár fogadtatására. A díszsátor előtt elvonuló festői szépségű menet fogja kifejezni az Alföldi aép szeretetét és hódolatát. Az Alföld különben lege ende­sebb városkájába, Szentesre ér­kezve, még annak is észre kell ven­nie a nagy napokra való készülő­dést, aki nem olvas lapokat és nem hallott még semmit arról a nagy­szabású alföldi kultur-megmozdu­1 lásról, amelynek az október 1—5 közt Szenteden rendezendő Tisza­vidéki Kiállítás lesz a megnyilvá­nulása. Szentes ünnepre készül, csino­sítják, rendezik az utcákat, a leg­nagyobb munka azonban kétség­telenül a kiállítás rendező-bizOit­ságának vármegyeházi irodájban folyik. A rendező-bizottság az el­nökkel, a kiállítást kezdeményező alsótakáchn Farkas Béla dr. főis­pánnal és a főtitkárral, Vaszlits Pál rg. tanárral az élén fáradha­tatlanul dolgozik az impozáns és páratlan kiállítás sikere erdekében. A kiállítás legnagyobb esemé­nye két égtelenül az lesz, hogy an­nak második napján, október 2-án Szentesre érkezik a főméltóságu Kormányzói Pár is a magyar köz­élet valamennyi számottévő ténye­zőjével együtt ugy, hogy az Alföld eddig elhanyagolt értékei ezen a napon fognak tulajdonképpen az országos tudatba belekerülni. A Főméltóságu Pár fogadtatá­sára természe esen a legmesszebb menő intézkedések történtek. A Kormányzói Párt a város határá­ban a főispán és a polgármester fogják ofgadni. A városba érkezt a főméltóságok a Pjac-téreh felállí­tott díszsátorban fognak helyet foglalni. A Piac-téren és a felvo­nulás utvonalán a vármegye ható­ságainak, testületeinek, egyesüle­teinek tagjai, és a tanulóifjúság fog sorfalat állni. A hódoló felvonulás efstői lesz. A menetet a vármegye váro­sainak, községeinek magyár ruhás lovasbandériumai nyitják meg. — Nyomukban haladnak ^vármegyei vitézek, azután a Bajtársi Szövet­ségek tagjai. Utánuk a ^Csongrádi Nemzeti Gyermeknap»-|akció kis magyarruhás csoportja következik a mozgalmat kezdeményező Urbán Mihály rk. hitoktató vezetésével, majd a Leventék fogják bemutatni hódolatukat. A gyönyörű menetet 100—150 felvirágzót kocsiból álló kocsikorzó fogja berekeszteni. á város képviselőtestülete pénteken délután 3 érakor tartja rendes közgyűlését. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Nyíregyháza város képviselőtes­tülete szeptember 30-án délután 3 órakor tartja rendes közgyűlését, amelynek tárgysorozatán mintegy száz különböző tárgy vár feldolgo­zásra. A főbb közgyűlési programmá pontok a következők : A m. kir. belügyminiszter ren­delete a hirdetési ügyről alkotott szabályrendelet jóváhgyása tárgyá­ban. Szabolcsvármegye közönségének véghatározata az 1927. évi évi jár­dakészitési munkálatokról. A forgalmi adó szedésében közre működő vá'O-i ti-ztvuelők jutalma­zásáról. Kabay Sándor számtiszt fegyelmi ügyében. Sztankó András és neje császár­szállá i lakosok ingatlan átruházása Pilinszky János és neje ingatlan átruházása, Jarkó János és neje ingatlan át­rmházása, a Kaszinó Egyesülettel kötött szerződés jóváhagyása, az Erzsébet közkórház haszon­bérlete, a községi óvódák 1925- 26. évi számadása, a nagylaposi és hosszúháti is­kolák 1925—26. évi számadása a hosszúháti községi iskola 1926 —27. évi költségvetésének jóváha­gyása, Cseh András építkezése, Hercz Pál és társai kisajátítása, Pollák Dezső építési tilalom ügyében. Az esztergomi-'Székesfőkáptalan átirata. Samarjay Lajos Máv. elnökigaz­gató levele. Tanácsi javaslat Ruhmann An­dor nyugalomba vonuló kereskedő­tar.onciskolai igazgató részére több évtizedes munkássága után elisme­rés nyilvánítása tárgyában. Pál János és torsai illetmény és nyugdíjügye. A vasúti hozzájáró ut burkolásá­ra beérkezett ajánlatok elbírálása. A Rákóczi-, Debreceni- és Vay Ádám-utcák burkolása. Az 1927. évi költségvetési hatá­rozat kiegészítése. Az Üzemi R.-T. kérelme az 1926 évi nyereségrészesedés átengejdése I tárgyában. Tanácsi javaslat a betegszabad­ságon lévő tiszti főügyész helyet­I telítésére. Az 1927. évi járdaburkolási munkálatokra megkötött szerződés bemutatása. A Kálvineum igazgató tanácsá­nak kérelme megterhelési tilalom felfüggesztése iránt. Tanácsi jelentés Déry P. Pál ha­gyatéki végzése ügyébén A tanyaföldek vadászati jogá­nak értékesítése. A m. kir. Honvédelmi minisz­térium leirata uj gyalogsági lakta­nya építése iránt. A Nyíregyházi Villamossági Rt. haszonbérleti szerződésének bemu­tatása. A Burger-alapitvány 1926. évi számadása. Előterjesztés a papírkorona ér­tékű alapok összesítésére. A vármegyék, városok országos mentőegyesüle'.ér.ek elő erjesztése mentő-állomás létesítése iránt. Ezekben a főbb tárgyakon kívül több kérelem, illetőségi' t^lepedési, költségvetési és személyi ügy ke­rül tárgyalásra. MEGBÍZHATÓAN olcsón BllTOtt és kárpitosáru szükségletét Suhanesz bútorcsarnokában szerezheti be Nyíregyháza, Káliói ucca 4-. blflbflL nOZGÓ Szeptember 29-én, csütörtökön utoljára r, 5, 7 és 9 órai kezdettel Apa kerestetik! UFA vígjáték 6 felvonásban. Főszereplő: Lilian Harvey, a ,,Főhadnagy úr a feleségem" címszereplője. A halál ura Filmregény egy artista életéből 6 felv. — Főszereplők ; Frederik So'm és Simoné Van dry. Előzetes jelentés: Szeptember 30-án és október 1-én, A 13-as szoba titka Ivor Novello. Bécs i l ányo k Midy Christians. Miután a népiskolák nyomtatott értesítőket, jelentéseket ritkán ad­nak, igy működésűkről csak a köz­közvetlen hatóságok vesznek tudo­mást. Pedig e mulasztással vá­dolni fogja a multat és jelent a kuliurtörténész. De nem vádolhat­ja az iskola a családot és társadal­mat, ha munkáját nem becsüli; mert hiszen : honnan ismerje, ha életjelt nem ád magáról ? Hogyan szeresse, becsülje, ha nem ismeri?' A néma gyermekről szóló mondás itt is helyen való. Szólaljanak meg a népiskolai igazgatók a nagy kö­zön eg előtt is, neesak az értekez­leteken, gyűléseken s akkor az ér­deklődő "figyelmet a tanügyre és munkásaira fordítják. Sajnos, hogy nálunk vannak és mint ritkaságok említetnek a tanügybarátok ; mely­ből azt következteti a svájci tanul­mányok írója, hogy itt nagy szám­mal lehetnek a tanügynek ellensé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom