Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-29 / 220. szám

1927. szeptember 29. jHrimnoiaL 3 hogy az iskolázatlan elemeket, mint a haladás" kerékkötőit a tudatlan­ság sötétségéből kivezesse. Ez in­dította arra a község vezető té­nyezőit, hogy anyagi áldozathoza­tallal, társadalmi összefogással és a törvényhatósági népművelési bi­zottság hathatós támogatásával ezt a szégyenfoltot komoly és tervsze­rűen megalapozott munkával el­tüntesse. A tanácskozás legfontosabb pont­ját ezért a levente kö eleseknek téli analfabéta, kurzusokra való beren­delése képezte. E célból a tanköte­lesek összeírásával egyidejűleg, az analfabéták összeírása is megtör­ténik s ennek alapján harmincas létszámmal a község belterületén három, Bátor-liget tanyán pedig egy tanfolyamon az oktatás már no vember első napjaiban kezdetét veszi. Ezenkívül legalább 15 je­lentkező esetén a felnőttek oktatá­sára külön tanfolyam fog meg­nyílni. A község előljárósáaga a í ütés­világ Kason kdivül 400 P hozzájá­rulást ajánlott meg óradii cimen, '•''g a2 ezen felül eső szemel,i k — ''d-'bOK a törvényhatósági népmű­velési bizottság költségvetéséből nyernek fedezetet. Hogy a hallgatóságot semmi anyagi megterhelés ne érje, egy tanfolyamnak az összes tanköny­vekkel, írószerekkel való ellátását az O. K H. helyi fiókja részérői Bálintfv István igazgató vállalta, mig a 'többi tanfolyamokat a helyi pénzintézetek és a gyárüzemek kö­rében indított jótékony adományok ból látják el a szükséges taneszkö­zökkel. A tanfolyamok vezetését arány­lagos munka megosztással nyolc tanerő készséggel vállalta el. Az értekezlet további tárgyso­rozatán a népies ismeretterjesztő előadások megszervezése szere­pelt. E célból a tantestületek és egyesületek vezetőiből szűkebb kö­rű bizottság küldetett ki, amely­nek feladata a helyi művelődési vi­szonyok mérlegelésével részletes munkaterv kidolgozása. Az elő­adásokkal kapcsolatban a főjegyző örömmel hozza tudomására a je­len levőknek, hogy a község kultu­rális életének igen jelentős ténye­zője lesz a földmives és gazdakör befejezé előtt álló kulturháza, — melynek felavatása a közel jövőben fog megtörténni,; amivel a megfe lelő helyiség kérdését, mint az inten ziv népművelési tevékenység e^yik nagy akadályát sikerül 'eltüntetni. Végül a népmüveié: i tí.kár közi:, hogy a törvényhatósági népműve­lési bizottság méltányolni és elő­segíteni kívánván azt a nemes­célu mozgalmat, melyet a község vezetősége és társadalma a nép­kultúra érdekében megalapozni tö­rekszik, ugy a község, mint a föld­mives és gazdakör részére egy-egy 250 kötetből álló nagy népkönyv­tár adományozása iránt tett elő­terjesztést a kultuszkormánynak. Áz értekezletet a főjegyző azzal a kéréssel zárja be, hogy az elő­adók a szellemi felvilágosodás hir­detése közben annak a magyar igazságnak, melynek világító fák­lyáját a nagy angol nemzet fe.men loboagtatja, " legyenek törhetstl n harcosai a bizton elkövetkező fe)­támadá ;ig. B. J. Kiváló jó minőségű BÚTOR Glück Jenő legnagyobb választékú outor­áruházában szerezhető be Vav Ádám ucca 8. szám Telefon: 234. Alapítva 1903. 3391 Nyíregyháza városa pert indít Déry P. Pál örökösei ellen, mert hagyatékának felét vég­rendeletében a város jótékony intézményeinek juttatja, de a végrendeletnek ezt a részét az örökösök nem tartják végrebajtbatónak. Nyíregyháza. (A Nyirvídék tu­dósítójától.) Január 31-én meghalt Nyíregy­házán Déry P. Pál földbirtokos, a város egyik bérlője. Mikor fel­bontották az egyenes leszármazásu örökösök nélkül elhalálozó földbir­tokos végrendeletét, kitűnt, hogy Déry P. Pál hagyatékának felér^ vonatkozólag akként rendelkezik, hogy az Nyíregyháza város jó­tékonycélu intézményeinek jusson. A végrendeletben a földbirtokos ki­jelenti. hogy majd egyik későbbi rendelkezésében névszórint is meg­fogja jelölni azokat az intézménye­ket, amelyeknek a hagyatékot tes­tálni kivan ja. Ez a későbbi vég­rendelet azonban soha nem ké­szült el és igy az oldalági roko­nok, mint örökösök arra az állás­pontra helyezkednek, hogy a vég­rendeletnek az a mondata, hogy a hagyaték fele a város jótékony in­tézményeié legyen, nem érvényes. Nyíregyháza város tanácsa és együttes szakosztályai azonban el­lenkezőleg azt vallják, hogy a vég­rendelet megváltoztathatatlanul és félreérthetetlenül a hagyaték felét közjótékonyságra forditandónak rendeli s ha nem is nevezi meg névszerint, hogy mily intézmények­re gondol elsősorban, a hagyaték a végrendelkező igaz intenciója ér­telmében közjótékonysági célokra fordítandó felerészben. A város el­határozta, hogy pert fog indítani az örökösök ellen, mert kötelességének tartja, mint a jótékony intézmé­nyek és alapítványok képviselője, a hagyatékot a végrendelkező aka­ratának megfelelően jótékonycélu intézményeknek juttatni. A városi szakosztályok előtt az a kúriai dön­tés lebeg, amely szerint, ha egye­nes leszármazó^ nincsenek, csupán oldalágiak, akkor elsősorban a jó­tékonysági célok veendők figye­lembe. Jogászi körökben érdeklődéssel várják az izgalmasnak ígérkező pört. Földmunkások barca Nyiregybáza főterén lapáttal és késsel. Nyíregyháza. (A Nyirvídék tu­dói itójától.) Tegnap reggel hat és hét óra között Nyíregyháza főterén, a Kos­suth Lajos-téren, a Korona-szálló előtt nagy verekedés volt, amelyben több mint tizenöt földmunkás vett részt lapáttal és késsel. A vereke­désben hárman voltak a főtettesek, akik meg is sebesültek a harc he­vében. A csatározás ugy kezdődött, hogy egy Fülöp János nevű kQbi­kus, aki a vármegyeháza építésénél van alkalmazásban, megjelent a Korona előtt, ahol ilyenkor fogad­ják a napszámosokat, földmunkáso­kat. Fülöp jókedvűen köszöntötte a táborozó munká-okat, akik közül azonban egy kubikus legény na­gyon feldühödött, amikor Fülöp igy köszönt neki: ,»Alászolgája«. Előbb éles szóváltás keletkezett, majd a két pártra szakadt föld­munkások lapáttal, késsel mentek egymásnak. Valóságos harc fej­lődött ki a város kellős közepém mig a felvonuló rendőrség vé öef nem vetett a súlyos következmé­nyekkel járó nagyszabású vereke­désnek. A hangosabbak közül hár­man sebesültek meg súlyosabban: Fülöp János, Gincsey Mihály és Balog Sándor. Gincsey Mihály a fejére és a jobb fülére kapott több lapátütés okozta véres zúzódást, Fülöp Jánosnak a bal lapockája mentén vannak fájdalmas sérülések a lapátütésektől, Gincsey Mihálynál az orvosok koponyarepedéstől tar­tanak. Súlyosan megsérült Balog Sándor is, akit a ballapockája alaft késsel szúrtak meg. A rendőrség elővezettette a verekedés főcinko­sait, akik ellen megindul az eljá­rás. Ofctóber 15-én kezdődik a XIX. országos katolikus nagygyűlés Budapesten. Szabolcsvárraegyéből igen sokan utaznak föl a nagyjelen­tőségű kongresszusra. — Utazási kedvezmény a nagygyűlés résztvevőinek. (A »Nyirvidék« tudósítójából.) Az Országos Katolikus Szö­vetség a következő felhívást inté­zi Csonkamagyarország katoliku­saihoz : Magyar Katolikusok ! A lüktető élet megállás nélkül halad és az ember elé nap mint nap ui kérdéseket dob. A magyar katolicizmus fejlődését jelentő vo­nalat is ilyen kérdések szakítják meg; követelvén a megoldást, hogy Krisztus örök birodalmának hatalmas fáján minden levél az élet örök zöld színében pompázzék. Az országos Katolikus Nagy gyűlések­szánt ják és öntözik a földet, amely az ehhez szükséges erői adja. Is­mét e nagy munkának a napjai közleednek, amikor A XIX. Országos Katolikus , Nagygyűlés tanácskozásain valamennyi magyar katolikus összefogó erejével mu­tathatjuk meg, hogy élünk, öntu­datosan élünk, élni akarunk és élni fogunk. 1927. október 15—/6—11 és 18 napjai i nyílik megint alkalom, hogy erről bizonyságot tegyünk, ami­kor legvetek ott mindnyájan. A XIX. Országos Katolikus Nrgygyülés rendje a kővetkező : Október 15-én, szombaton : Délután 4 és fél órakor ünne­pies Veni Sancte az Egyetemi templomban, mondja Cesare Orse­nigo c. érsek, pápai nuncius. Szent­beszédet mond Magyarász Ferenc ciszterci plébános. Este 7 és fél órakor a Katolikus Népszövetség diszgyülése a székes­fővárosi Vigadó termében. Délelőtt 11 órakor a HiUerjesztés filmjének bemutatása a Rádius filmszínházban (Nagymező-utca 22) Október 16-án, vasárnap : Re^el 8 órakor a Mária Kongre­gáció tagjainak és a nagygyűlés résztvevőinek közös szentáldozása a belvárosi főplébánia templomi­ban. A szentmisét Cesare Orsenigo c. érsek, pápai nuncius mondja. Reggel 9 órakor ünneplés főpapi szentmise a belvárosi főplébánia templomban. A szentmisét Rott Nándor veszprémi püspök, a szent­beszédet Lepold Antal prelátus, ka­nonok mondja. Délelőtt 11 órakor I. nyilvános (megnyitó) gyűlés a székesfővárosi Vigadtf termében. Elnöki meginyitót mond Zichy János gróf, v. b. t. t.» az Országos' Katolikus Szövetséjg elnöke. Beszédet mondanak : Cesa­re Orsenigo c. érsek, pápai nuncius* Zichy Gyula gróf v. b. t. t., kalo­csabácsi érsek. Haller István v. mi­niszter, országgyűlési képviselő, Glattfelder Gyuía, csanádi püspök. Délután 3 órakor szentséges kör­menet, melyet a Szent István bazi­likától az Országház-térre Szmre­csányi Lajos egri érsek, az Ország­ház-térről vissza a Szent István ba­zilikába pedig Zichy Gyula gróf kar locsabácsi érsek vezet. Az Ország­ház-téren Vass József kalocsai nagyprépost, m. kir.' miniszter szent beszédet mond, majd rövid könyör­gés után a legméltóságosabb OUári­szentséggel áldás fejezi be az ün­nepséget. Gyülekezés pontosan 2 óra 45 perckor a Szent István ba­zilika körül kijelölt utcákban. A körmenet eleje pontosan 3 órakor, az ^Oltáriszentség és kísé­rete 4 órakor indul. Október 17-én, hétfőn: Reggel 9 órakor ünnepies főpapi szentmis? az örökimádás-templom­ban, mondja Glattfelder Gyula csa­nádi püspök. Délelőtt 10 órakor eukarisziikus diszgyülés az örökimádás-íemplom ban. Délelőtt 11 és fél órakor az 1926. évi chikagói eukarisziikus vi­lágkongresszus filmjének ünnepies bemutatója a Corvin Színházban (Üllői-ut és József-körut sarok.) Délután 4 órakor II. nyilvános gyűlés a Székesfővárosi Vigadóban. Beszédet mondanak: Marczell Mi­hály a pesti Szent Imre Collegium igazgatója, Czettler Jenő egyetemi tanár, Huszár Károly az országgyű­lés alelnöke, Mikes János gróf szom bathelyi püspök, Bangha Béla Jé­zustársasági atya. í MAGYAR HIRDETŐ IRODA FIÓK HIBUPTEBJESZTŐ OSZTáLTÁBftH (Dohány Nagytőzsde) a leggyönyörűbb bel- és külföldi színes divatlapok* folyóiratok, sportlapok, összes újságok stb. kaphatók. — Újság, plakát, kisvasúti és egyéb hirdetések felvétele. Saját kirakatban kis hirdetések elhelyezése. „MAGYAR RÁDIÓ ÚJSÁG" fóelárusitó helye. Újságokra, folyóiratokra előfize­tések felvétele. 5729-3 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom