Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-01 / 98. szám

7 Nyíregyháza, 1927. május I. * Vasárnap XLVI1I. évfolyam. 98. szám EidfUatétE árak Utybtn to ví-íéhm: Sfy Mr« fi'80 p«ng& Neeyodéw?* 7 80 KMtafriiMfoMk te ^ttőtauüc Wh m^o&mea^ Alapította JÓBA ELEK Pteefffeoastő i Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. F*laMtafeurkMxtd i VERTSE K. ANDOR, ti» Ittad&hivatais SZÉCHEMYI-UT 9. SZÁM. Talafen wím !S&. Postachaqu® : Kéxk&ialwt caaa adunte •é&aza^ A líra javul. Másfél hónappal ezelőtt még csak 25 pengőt adtunk száz líráért, ma már 30 és felet. Szédületes emel­kedés. Okaira nézve különböző magya­rázatok vannak. Többek közt ma azt olvasom, hogy a rendkívüli emelkedés oka egyrészt a nyugati tö­ke megmozdulása, másrészt pedig a nagymérvű idegen valuta eladá­sa, amit Olaszországból jelentenek. Hát persze, ez mindkettő igaz, de ebben a formában egy.kisma­gyarázatj-a szorul. Olaszországnak gyönyörű szép földjei több mint felerészben ter­méketlenek. Nem hinném, hogy mezőgazdasági termékekből kivitele lenne, sőt igen valószínűnek tartom hogy erős bevitelre szorul. K erü veteményékből, szőlőből azonban határozottan erős a kivitele. Mind­annyian ösmerjük az olasz kelvirá­got, olasz borsót, a narancs-citrom s egyéb déligyümölcsféleségekről nem is beszélve. Halászata is sok tulprodukciót termel ugy, hogy abból is biztos kivi ie le van. Mindez azonban semmivel sem indokolná pénzének erős javulá­sát. Van azonban egy olyan tétele, amely külkereskedelmi forgalmának egyensúlyát minden körülmények közt biztosítja, sőt annak aktivi­tását horribilis bevételi többlettel gazdagítja és ez a hihetetlen nagy idegen-forgalma. Ez az a bizonyos tényező, amely a fent emiitett két faktornak ma­gyarázatra szoruló tétele alatt lap­pang. Ez az a tényező, amely meg­mozgatja a nyugati tőket, sőt nem­csak a nyugatit, hanem a keletit, az északit és a világ minden tá­jéka felől odaözönlő külföldi pén­zeket. És ez a tényező, ami lehe­tővé teszi számukra a nagy ösz­szegü külföldi valuták eladását, piacra dobását. A mult hetekben jártam Olasz­országban s így közvetlen tapasz­talat alapján számolhatok be a minden képzeletet felülmúló ide­gen forgalomról, ami Olaszország nevesebb városaiban, kikötőiben, vasútjain, hajóin, üdülőhelyein észlelhető. Nagyobb városoknak százszám­ra menő szállodái zsúfolásig telve. Hajókon, kikötőkben alig lehet } már olasz nyelvet hallani; minden- ] j féle idegen beszéd közt szinte el- j vész. Különösen az angol dominál j — jelentve természetesen a sok ] szép dollárnak, fontnak özönlését. Hányszor jutott eszembe a mi erőlködésünk az idegenforgalom gyarapítása után. Bezzeg az olasz nem erőlkö­dik. Sőt mondhatni, mindent el­követ, hogy az idegent elriassza. Az árak méregdrágák. Az idegent egyáltalán nem kimélik, kizsákmá­nyolják. Szállodákban szobát nem adnak, csak penzióval együtt, a penzió pedig olyan drága, hogy közönséges halandó alig birja. — Az ott tartózkodást megkeseri ik a sok tolakodással. Az idegennek nincs nyugta a lépten-nyomon felkínálkozó utcai árustól, vezetőtől, fiakerestől, utcai fotográfustól, ké­regetőtől. Legtöbb helyen kelle­metlenül kiabálós, hangos a szűkös utcák túlfűtött forgalma. Nem épen kifogástalan tisztaságúak az utcák, terek... Szóval, nincsen itt bizony még csak látszata se az igyekezet­nek, hogy oda-édesgessent'k, csa­logassanak, messzeföldről jövő ide­geneket... Az idegen azért mégis megy és tolakszik, vagy amint He­gedűs Lóránt mondaná: az idegen mégis forog. Forog és szórja a sok, a te­mérdek pénzt, az idegen valutát, ami milliókat, meg milliókat je­lent az állami gazdaság mérlegé­ben. így javul napról-napra az olasz külkereskedelmi mérleg ak­tivitása és igy tudnak ők napról­napra nagy tömegű idegen valutát piacra dobni. Az idegenforgalom alapjait meg­vetették kétezer év előtt a császári Róma hatalmasai, művészei, akik­nek halhatatlan müvei még rom­jaikban és mágneses erővel vonz­zák a szépért lelkesedő idegent és megalapozták a pápai Róma és Ve­lence 14—15-ik századbeli mecéná­sai, festői, szobrászai, építőmeste­rei, a Rafaelek, Ticiánok, Miche­langelok és Bramanték, akiknek halhatatlan müvei ma is többé­kevésbé ép állapotban teszik az idegen előtt nélkülözhetetlenné egy olaszországi útnak a megtételét.... Maga a jelenlegi Olaszország s annak városai, mint modern vá­rosok absolute érdektelenek. Azok ugyan egy idegent sem csábitaná­nak. Hanem a régi nagyság ezer­nyi ezer emléke és művészi ma­radványa.... azután csinálja az idegen forgalmat minden ellen­kező kényelmetlenség és kellemet­lenség dacára is. Ez az alapja a lira javulásának az olasz kereskedelmi mérleg bo­Beetísoven hajíürtje a pécsi muzeumbaD. Ma: MASGOLD REZSÓ. Beethoven halálának centennáriu­mát lázasan ünnepli az egész em­beriség. Öt világrész kuhurtömege gyújt emlékmécsest lelkében, hogy, a legtisztább zene oltárán, a klasz­szikus dal és harmónia szent apostolának hódolhasson. 1927. március 26-ika Beethoven századik halálozási évfordulója. Ez a nap mementója a művészet konyháján élősködőknek, akik a jazz posvá­nyában, artikuláüan és kannibál­lármás, zagyva harmóniák között kánkántáncöt járnak. Talán elhatol oda is Beethoven szelleme, ahol a zenei szépet atonalizmussal és holmi frázisos «izmusok»-kal pro­fanizálják. Hogy ki volt Beetho­ven, az ember, a bölcsész, a. költő és muzsikus? Elvégezték azt már a biografusok, történészek és esz­tétikusok. Minket csak egy érde­kel, vájjon meditálni fog-e a ma­gát homo sapiensnek nevező kui­turember, ha a dal mai fertője he­lyett, Beethoven harmóniájánaic szent tisztaságát fogja hallani. Váj­jon megáll-e ez a pokoli zaj, ha halhatatlan szelleméért megkondul­nak a harangok, amelybe a Missa Solemnis isteni hangjai elvegyül- g nek, hogy az örök, igaz szepet: az örök dalt és szent harmóniát újra felébressze, beplántálja az Emberbe. Beethoven é Ietviszonyai minden megnyilatkozásában hátramaradt levelei, kompozíciói és általában minden ofyan tárgyi bizonyítékok, amelyek a halhatatlan Mester mi­voltját jellemzik, amit csak lehe­tett, már felkutatták a biografusok' a kutatók. Számos partiturát és le­velet rejtegetnek különösen az os­trák és más német muzeummok, de alig hinnők, hogy hasonló erek­lye birtokában lennének, mint amit a pécsi múzeum rejteget. Hatalmas fejét diszitő göndör hajának egy fürtje a pécsi városi muzeumban van. E hajfürt szoros tartozéka a Beethoven történelemnek. Hogy ho­gyan került Pécsre, az alantiakban részletesen közlöm. 1827. március 26-án délután az agonizáló Beethoven ágyánál egy­néhány barátja jelenvolt, neveze­tesen dr. Schmidt Ágoston, a wieni Mámergesangsverein elnöke, Sau­ter Antal költő és Hölzi Sera'f Ferenc zeneszerző, utóbbi Beelho­ven tanítványa, majd 1843-tól pé­csi dóm karnagy. Beethoven egy­negyed 6 órakor beállott halála j után Sauter Antal levágott egy fürtöt emlékként, amelyet a Bee­thoven hozzátartozók utólag jóvá is hagytak. Sauter megtartotta ma­gának a hajfürtöt, míg egy későbbi megállapodás, amely Schmidt dr. és közötte történt, ugy intéződött el, hogy az véglegesen a kiváló zeneszerző és muzsikus: Hölzi tu­lajdonába ment át. Az erről szóló hivatalos átadási okmány, amely 1878. március 3-án kelt, igy hangzik: (eredetijeugyan­csak a pécsi niuzeumban). «Ich bestáttige hiemit Augen­zeuge gewesen zu sein, als der Dichter Ferdinánd Sauter, ausdem Sterbehause Beethovens zurückge­kehrt, einen Kreise von Freunden eine Haarlocke vorgfezeigt habe, welche er kurz vorher von dem Haupte des vérbliechenen Meis­ters abgeschnitten hatte. In mei­nem Beisein machte Sauter sei­nem in der Gesellschaft anwe­senden Freunde dem Compositeur Franz Seraf Hölzi diese Haarlocke mit der Bemerkung zum Geschen­ke, dass dieses kosfcare Anden­ken an den grossen Tonheros in den Hánden einer jungen TonseF zers einen -würdigeren Platz finde, als in den seinen.» Unt. St Veit bei Wien am 3. Marz 1878. Dr. August Schmidt, m. p. Dr. A. S. m. p. (monogrammos pecsét) Magyarul: Ezennel bizonyítom, mint jelen volt szemtanú, amidőn Sauter Fer­dinánd költő Beethoven halottas­házából visszatért, egy hajfürtöt mutatott fel barátaink körében, amelyet röviddel a boldogult Mes­ter halála előtt fejéről vágott le. Előttem és a jelenlevő társaság előtt Sauter azzal a figyelmeztetés­sel ajándékozta meg Hölzi Seraf Ferenc zeneszerzőt, hogy ez a drága ajándék, amely a nagy zene­titánra emlékeztet, egy nálánál méltóbb helyre, e fiatal zeneszerző kezeibe kerüljön. Veit bei Wien 1878. márc. 3. Dr. Árgust Schmidt, s. k. Dr. A. S. (monogrammos pecsét) Igy került tehát a hajfürt a hiteles okmánnyal együtt Hölzi ke­zébe. Mint már említettem, Hölzi 1843-tól 1884-ig, a pécsi székes egyház zeneszerzője és chorus di­rigendije volt, aki Pécs város ze­nei életére már puszta jelenlété­3MCólj"U.ss»Jl slágercipö Női szürke és drapp divat pántos cipők ... 23'— pengő 287.500 K I Férfi divat fél és magas divat cipők 20 — pengő 25 0.000 K Női lakk divat pántos cipők 2380 pengő 298.500 K | Kis női divat pántos fekete „Trotteur" cipők 15 80 pengő 197.500 K óriási választékban Benedekffynél a Hungária Cipőáruházban, Nyíregyháza, ,Zrinyi Ilona-utca 5. Telefon: 195. Világhírű Salamander. Commers, stb. cipőujdonsagok. Egyes szám ára 1© fillér. i-V

Next

/
Oldalképek
Tartalom