Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)
1926-11-19 / 263. szám
6 JSÍYÍRY1DEK. 1926. november 19. SZÍNHÁZ. f Igazgató: Gufyds Menyhért. Heti műsor. Csütörtök, nov. 18. Az Orlow (általános közkívánatra). Péntek, nov. 19. A pálinka. Szombat, nov. 20. A bajusz. Vasárnap, nov. 21. Délután: A kis gróf. Este: A bajusz. Hétfő, november 22. Szeretek egy színésznőt. Kedd, november 23. Szeretek egy színésznőt. Ma este „Az Orlow" c. 3 felvonásos operett megy a következő szereposztásban: Nadja — Koronkay Rózsi John walsch — Szabó István Jolly Jefferson — Jávor Antal Hai.-y — Révész Béla Fredd — Visky István John — Késmárki Kálmán Escarboniere — Faragó Dezső Jessy — Pethő Mária Brown, detektív — Csorba Dénes Jegyszedő — Endrődy Miklós Munter, munkavezető — Lovass József Dolly — Szigethy Annus Alex — Solti Rezső Redrock — Czombál Lajos Stepanow — Kondács András * A pálinka. Zola Emil L'assomoir című regényéből készült francia életkép 8 képben. Színre kerül 1926. november 19. pénteken, a Városi Színházban. Zola hatalmas regénycsoportja „Les Rougon Macquart." A hatalmas regénysorozat vége felé járunk a L'assomoir cimü regényével, melynek magyar fordítása „A pálinka", vagy a Colombe apó korcsmájának cégére: „A patkányfogó". „A pálinka" után következik „Nana", ,,Állat az emberben 1', „Qerminal", „A föld" és „Pascal orvos". S evvel a húszkötetes regényciklus véget is ér. A RougonMacquart család előszavában Zola igy ir: „Az átöröklésnek megvannak a maga törvényei, mint a nehézkedésnek." Súlyos és méiyérteimü szavak; Zolához valók. És elindul a csaiád tragédiája Rougonék szerencséjével. A pálinkában már az öröklött iszákos sággal állunk szemben és Kupó öröklött betegsége leányokkal Nanávfl meghal. Zola alakjai nem symbolikus tnsgasságig felstylizált egyének, de igazak, hozzánk közel áildk és általánosabb jelentőségűek, mint az irány dráma alakjai. Zola és követői elhagyják az arisziokrácia és bourzsoázia előkelő szalonjait és kispolgár vagy paraszt inierieuröket rajzolnak. A természettudomány és sociológia segítségével megalkotja világnézetét, amelyben az átöröklés és milieu a hatalmas, az uralkodó erő. Nagyarányú gondolatait csak sorozaíos regényekben tudja kifejezni, de itt aztán egy egész világot felölel. Alakjai typikus vonások összerakásai és az az energia, mellyel regényeiben a milieut érezteti. És ez az az erő, mely a figyelmes szemlélőt leköli „A pálinka" cimü darabban is. Oly hatalmas a jellemzése minden alaknak, hogy mindegyiket élőnek érezzük. „A pálinka összes alakjait ismerem itt Nyíregyházán is s a kíváncsiaknak megmulathatom a tömeglakásokban a Bethlen-utca végén és a Buza-téri korcsmákban s befejezésül a kórházban. Zola ,,A pálinká" ben, épp ugv mint a többi regényeiben, az életet igen radikálisan látja s bhtosan minden stylizálás nélkül elénk adja. És ebben van „A pálinká"nak — a darabnak is — rendkívüli ereje. A néző itt nem néző, hanem szintén szereplő, ki együtt él nem a színészekkel, mert itt nincs színész, csak a meztelen élet! Zola lemondott a régi dráma minden eszközéről. Nála nincsennek művészileg elragadó tulajdonságok; hatása mégis, talán ezért, sokkal nagyobb! Nemcsak erkölcsi hatása van, hanem elsősorban abban volt a hatása, hogy mit mert a színpadra vinni. Az előkelő salonokhoz és gazdag nyárspolgári milieukhoz szokott közön ség kénytelen volt a csapszékek és lebujok világát is elfogadni a színpadon. Ezáltal a színpadi lehetőségeket is igen megnövelte. Ő volt az, ki uj irányt s ez uj irányhoz bátorságot adott az utána jövő írónemzedéknek. Hogy ez az uj irány jó-e vagy rossz, mnek eldöntése a kritika feladata. De hogy a szerencsétlen Kupónak a tragédiája mély részvétet s legalább pillanatnyi javulást kivált a nézőből, ez Zola hervadhatatlan érdeme. Bihari László. * Holnap pénteken „A pálinka" c. színmüvet adják, amelyet Zola Emil regénye után William Busnach és Octave Gartineau 8 képben alkalmaztak szinre. A darabot Rákosi Jenő fordította magyarra. A drámai ensemble teljes létszámban színpadra vonul holnap, hogy diadalra vigye ezt a megrázó fordulatokban gazdag darabot. Bihari László ez alkalommai mint rendező fog excellálni amellett, hogy a darab egyik férfi főszerepét ő játsza. Koppány Erzsi alakítása méltán fog sorakozni eddigi drámai sikerei mellé. Solti Rezsó holnapi szereplésétől szintén sokat várunk. A többi főszereplők : Gábor Antónia, Szabó István, Endrödi Miklós szintén hozzájárulnak majd az est sikeréhez. * „A bajusz" szombati reprize Koronkay Rózsi fellépésével szenzációsnak ígérkezik. Verő György nagymultu darabja uj betanulással és a legújabb táncokkal tarkítva kerül szinre. A főbb szerepeket Koronkay Rózsin kivül G. Székely René, Sz. Zsolnay Manci, Solti Rezső, Gulyás Menyhért és Bihari László játszák. mond egy Amerikát járt nyíregyházi fiatalember Lhevinneről ? Hangversenyének jegyeit sár a spekulánsok. — Lhevinne a (A »Nyirvídék« tudósítójától.) A Bessenyei Kör november 20-iki hangversenyén tudvalevőleg Lhevinne József, a világhírű zongoravirtuóz játszik, egész estét betöltő műsorral. Ebből az alkatomból a »Nyirvidék« munkatársa beszélgetést folytatott egy fiatal nyíregyházi kereskedővel, aki nemrégiben tért vissza Amerikából. A fiatal ember, aki maga is kiváló müvelője a hegedűnek és tagja is volt a legnagyobb newyorki szimfonikus egy (létnek, a következő érdekes dolgokat mondotta Lhevinne Józsefről : Misa Elman, Jaska Heifetz, Rachmaninoff és Lhevinne: Newyork kedvencei. A »Cornegie«, vagy »Eolien Halk minden fellépésükalkalmával tömve van. Amikor Lhevinne hangversenyezik, minden más zenei esemény eltörpül mellette. Egyedül Jeritza Mária konkurrái vele, amikor a Metropolitan operában énekel. Amikor híre megy, hogy Lhevinne hangversenyezni fog, az összes jegyek ugy eltűnnek, mintl*a a föld nyelte volna el őket. A spekulánsok összevásárolják az.ösz- ? hetekkel előbb elkapkodják newyorki közönség kedvence szes jegyeket, azután magas árfolyamon adják tovább. Dacára a jegyek ifyen nagy kelendőségének, a Lhevinne szobornagyságú reklámképei már hetekkei a hangverseny előtt megjelenjek a hirdető táblákon. A nagy lapok oldalas hirdetéseket közölnek a hangverseny napjárói, de a hirdetések árát nem Lhevinne fizeti, sem a hangversenyét rendező iroda, hanem a »Knabe«, vagy a • »Wurlitzer« zongoragyárak, amelyeknek hihetetlen reklámot jelent |az, hogy a magyar virtuóz az ő készítményeiken játszik. Ez a Lhevinne fog játszani november 20-án Nyíregyházán, a »Korona« nagytermében. Nem nagyképűség és nem közönséges reklám, ha azt mondjuk, hogy igazán kivételes alkalom lesz ez a dátum a nyiregyházi publikum részére, hogy őt meghallgatja. — Lhevinne jön és megy, áthajózik a földgömb másik oldalára, s ialán soha nem halljuk többé ördöngös játékát, ameíy végső határán van az emberi teljesítő képességnek. Közben valaki meübeszurta. Ez a sérülés nem volt súlyos, a kés mindössze egy kis karcolást okozott A hívatlan vendégek tovább erőszakoskodtak, Pintér és társai újra erélyesen léptek fel. Ekkor történt hogy egy ismeretlen fiatalember a hívatlan vendégek közül Pintér ágyékába szúrt. A szúrás mély, fájdalmas és veszedelmes volt, Pintér összesett. A falubeliek meleg trágyát raktak a vérző sébre. Ezzel amint a kórházban foganatosított műtét közben megállapították, a sebet inficiálták, ugy^ hogy Pintér állapota életveszélyessé vált. A súlyosan sérült legényt kihallgatták, de nem tudta támadóját megnevezni. Késelés « Dob-utca sarkán. A másik sérült, akit a kórházba szállítottak, Sánta György nyiregyházi szabósegéd, akit hétfőre virradó éjjel egy mulatásbói hazatérő társaság valamelyik tagja késsel ugy megszúrt, hogy szintén életveszélyes sebet kapott. A késelésnek előzménye az volt, hogy Sánta és társasága egy vendéglőben öszszekiílönbözött egy rrjásjk asztaltársasággal, amelyben" négy vasutas vett részt. A korcsmai összeszólaikozást folytatták az utcán, ahol a veszekedésből véres tettlegesseg lelt. Sánta ellenfeleit letartóztatták, őt pedig megoperálták. (*) Régiség és mükereskedés Nyíregyházán- Az egész Tiszán tu> iól ismert debreceni Brüll-cég egyik beltagja, Brüli Zsigmond Nyíregyházán, Luther-utca 4- sz. alatt, Ungár Lipót mellett, régiség és mükereskedést nyit. Nyíregyháza és Szabolcsvármegye egész közönségének igy alkalma fesz most már Nyíregyházán is beszerezni műtárgyakat, különösen régi bútorokat és mindenféle antikvitásokat. Világégés Két életveszélyesen megszúrt embert szállítottak be az Erzsébet kórházba. Nyíregyháza. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A nyiregyházi Erzsébet-közkórházba két életveszélyesen megszúrt embert szállítottak be. Egyiket Nyirpazonyban, a másikat Nyíregyházán a Kossuth-utca és a Dobutcán sebesítettek meg súlyosan. — Mindkét sebesülten műtétet kellett végrehajtani. A "falubeli emberek elmaradottságára jellemző, hogy a pazonyi sérült sebére állandóan meleg trágyát raktak és ezzel a sebet végzetesen megfertőzték. A sérülésről a következőket jelenti tudósítónk : Nyirpazony határában, az úgynevezett Sütőtagban lakadafom voít amelyen meg nem hivott legények is megjelentek, akik zavarták a meg hívottak táncát annyira, hogy a házigazda kiadta a jelszót : a hívatlanokat eí keli távolítani. Pintér József nyiregyházi kocsis is ott volt és ő is igyekezett a hívatlan zavargókat erőszakkai eltávolítani. URAK! Ha szép, hattyufehér és tökéletes fényű fehérnemű ing, gallér és kézelőt óhajtanak viselni, úgy forduljanak bizalommal Fapp László vegytisztftó ás kelmefestő Üzeméhez, Nyíregyháza, Rákóczi út 30. Gyűjtő telepek: Széchényi-út 2. szám. Véső-utca 3. szám. Kiss-tér 2. szám. 0216-3 Hindu síremlék Csak pénteken az Apollóban