Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-19 / 263. szám

6 JSÍYÍRY1DEK. 1926. november 19. SZÍNHÁZ. f Igazgató: Gufyds Menyhért. Heti műsor. Csütörtök, nov. 18. Az Orlow (álta­lános közkívánatra). Péntek, nov. 19. A pálinka. Szombat, nov. 20. A bajusz. Vasárnap, nov. 21. Délután: A kis gróf. Este: A bajusz. Hétfő, november 22. Szeretek egy színésznőt. Kedd, november 23. Szeretek egy színésznőt. Ma este „Az Orlow" c. 3 fel­vonásos operett megy a követ­kező szereposztásban: Nadja — Koronkay Rózsi John walsch — Szabó István Jolly Jefferson — Jávor Antal Hai.-y — Révész Béla Fredd — Visky István John — Késmárki Kálmán Escarboniere — Faragó Dezső Jessy — Pethő Mária Brown, detektív — Csorba Dénes Jegyszedő — Endrődy Miklós Munter, munkavezető — Lovass József Dolly — Szigethy Annus Alex — Solti Rezső Redrock — Czombál Lajos Stepanow — Kondács András * A pálinka. Zola Emil L'assomoir című regényéből készült francia életkép 8 képben. Színre kerül 1926. november 19. pénteken, a Városi Színházban. Zola hatalmas regénycsoportja „Les Rougon Macquart." A ha­talmas regénysorozat vége felé járunk a L'assomoir cimü regé­nyével, melynek magyar fordítása „A pálinka", vagy a Colombe apó korcsmájának cégére: „A patkány­fogó". „A pálinka" után következik „Nana", ,,Állat az emberben 1', „Qerminal", „A föld" és „Pascal orvos". S evvel a húszkötetes regényciklus véget is ér. A Rougon­Macquart család előszavában Zola igy ir: „Az átöröklésnek meg­vannak a maga törvényei, mint a nehézkedésnek." Súlyos és méiy­érteimü szavak; Zolához valók. És elindul a csaiád tragédiája Rougonék szerencséjével. A pálin­kában már az öröklött iszákos sággal állunk szemben és Kupó öröklött betegsége leányokkal Nanávfl meghal. Zola alakjai nem symbolikus tnsgasságig felstylizált egyének, de igazak, hozzánk közel áildk és általánosabb jelentőségűek, mint az irány dráma alakjai. Zola és követői elhagyják az arisziok­rácia és bourzsoázia előkelő sza­lonjait és kispolgár vagy paraszt inierieuröket rajzolnak. A termé­szettudomány és sociológia segít­ségével megalkotja világnézetét, amelyben az átöröklés és milieu a hatalmas, az uralkodó erő. Nagyarányú gondolatait csak so­rozaíos regényekben tudja kife­jezni, de itt aztán egy egész világot felölel. Alakjai typikus vonások összerakásai és az az energia, mellyel regényeiben a milieut érezteti. És ez az az erő, mely a figyelmes szemlélőt leköli „A pálinka" cimü darabban is. Oly hatalmas a jellemzése minden alaknak, hogy mindegyiket élőnek érezzük. „A pálinka összes alak­jait ismerem itt Nyíregyházán is s a kíváncsiaknak megmulathatom a tömeglakásokban a Bethlen-utca végén és a Buza-téri korcsmák­ban s befejezésül a kórházban. Zola ,,A pálinká" ben, épp ugv mint a többi regényeiben, az életet igen radikálisan látja s bhtosan minden stylizálás nélkül elénk adja. És ebben van „A pálinká"­nak — a darabnak is — rend­kívüli ereje. A néző itt nem néző, hanem szintén szereplő, ki együtt él nem a színészekkel, mert itt nincs színész, csak a meztelen élet! Zola lemondott a régi dráma minden eszközéről. Nála nincsen­nek művészileg elragadó tulajdon­ságok; hatása mégis, talán ezért, sokkal nagyobb! Nemcsak erköl­csi hatása van, hanem elsősorban abban volt a hatása, hogy mit mert a színpadra vinni. Az elő­kelő salonokhoz és gazdag nyárs­polgári milieukhoz szokott közön ség kénytelen volt a csapszékek és lebujok világát is elfogadni a színpadon. Ezáltal a színpadi lehetőségeket is igen megnövelte. Ő volt az, ki uj irányt s ez uj irányhoz bátorságot adott az utána jövő írónemzedéknek. Hogy ez az uj irány jó-e vagy rossz, mnek eldöntése a kritika feladata. De hogy a szerencsétlen Kupónak a tragédiája mély részvétet s leg­alább pillanatnyi javulást kivált a nézőből, ez Zola hervadhatatlan érdeme. Bihari László. * Holnap pénteken „A pálinka" c. színmüvet adják, amelyet Zola Emil regénye után William Bus­nach és Octave Gartineau 8 kép­ben alkalmaztak szinre. A darabot Rákosi Jenő fordította magyarra. A drámai ensemble teljes létszám­ban színpadra vonul holnap, hogy diadalra vigye ezt a megrázó fordulatokban gazdag darabot. Bihari László ez alkalommai mint rendező fog excellálni amellett, hogy a darab egyik férfi fősze­repét ő játsza. Koppány Erzsi alakítása méltán fog sorakozni eddigi drámai sikerei mellé. Solti Rezsó holnapi szereplésétől szin­tén sokat várunk. A többi fősze­replők : Gábor Antónia, Szabó István, Endrödi Miklós szintén hozzájárulnak majd az est sike­réhez. * „A bajusz" szombati reprize Koronkay Rózsi fellépésével szen­zációsnak ígérkezik. Verő György nagymultu darabja uj betanulással és a legújabb táncokkal tarkítva kerül szinre. A főbb szerepeket Koronkay Rózsin kivül G. Székely René, Sz. Zsolnay Manci, Solti Rezső, Gulyás Menyhért és Bihari László játszák. mond egy Amerikát járt nyíregyházi fiatalember Lhevinneről ? Hangversenyének jegyeit sár a spekulánsok. — Lhevinne a (A »Nyirvídék« tudósítójától.) A Bessenyei Kör november 20-iki hangversenyén tudvalevőleg Lhe­vinne József, a világhírű zongora­virtuóz játszik, egész estét betöltő műsorral. Ebből az alkatomból a »Nyirvidék« munkatársa beszélge­tést folytatott egy fiatal nyíregy­házi kereskedővel, aki nemrégiben tért vissza Amerikából. A fiatal em­ber, aki maga is kiváló müvelője a hegedűnek és tagja is volt a leg­nagyobb newyorki szimfonikus egy (létnek, a következő érdekes dolgo­kat mondotta Lhevinne Józsefről : Misa Elman, Jaska Heifetz, Rachmaninoff és Lhevinne: New­york kedvencei. A »Cornegie«, vagy »Eolien Halk minden fellépésük­alkalmával tömve van. Amikor Lhevinne hangversenyezik, minden más zenei esemény eltörpül mellet­te. Egyedül Jeritza Mária konkur­rái vele, amikor a Metropolitan operában énekel. Amikor híre megy, hogy Lhe­vinne hangversenyezni fog, az összes jegyek ugy eltűnnek, mint­l*a a föld nyelte volna el őket. A spekulánsok összevásárolják az.ösz- ? hetekkel előbb elkapkodják newyorki közönség kedvence szes jegyeket, azután magas árfo­lyamon adják tovább. Dacára a jegyek ifyen nagy ke­lendőségének, a Lhevinne szobor­nagyságú reklámképei már hetek­kei a hangverseny előtt megjelen­jek a hirdető táblákon. A nagy la­pok oldalas hirdetéseket közölnek a hangverseny napjárói, de a hir­detések árát nem Lhevinne fizeti, sem a hangversenyét rendező iro­da, hanem a »Knabe«, vagy a • »Wurlitzer« zongoragyárak, ame­lyeknek hihetetlen reklámot jelent |az, hogy a magyar virtuóz az ő ké­szítményeiken játszik. Ez a Lhevinne fog játszani no­vember 20-án Nyíregyházán, a »Korona« nagytermében. Nem nagyképűség és nem közönséges reklám, ha azt mondjuk, hogy iga­zán kivételes alkalom lesz ez a dátum a nyiregyházi publikum ré­szére, hogy őt meghallgatja. — Lhevinne jön és megy, áthajózik a földgömb másik oldalára, s ialán soha nem halljuk többé ördöngös játékát, ameíy végső határán van az emberi teljesítő képességnek. Közben valaki meübeszurta. Ez a sérülés nem volt súlyos, a kés mindössze egy kis karcolást okozott A hívatlan vendégek tovább erő­szakoskodtak, Pintér és társai újra erélyesen léptek fel. Ekkor történt hogy egy ismeretlen fiatalember a hívatlan vendégek közül Pintér ágyékába szúrt. A szúrás mély, fáj­dalmas és veszedelmes volt, Pin­tér összesett. A falubeliek meleg trágyát raktak a vérző sébre. Ezzel amint a kórházban foganatosított műtét közben megállapították, a sebet inficiálták, ugy^ hogy Pintér állapota életveszélyessé vált. A sú­lyosan sérült legényt kihallgatták, de nem tudta támadóját megne­vezni. Késelés « Dob-utca sarkán. A másik sérült, akit a kórházba szállítottak, Sánta György nyiregy­házi szabósegéd, akit hétfőre virra­dó éjjel egy mulatásbói hazatérő társaság valamelyik tagja késsel ugy megszúrt, hogy szintén élet­veszélyes sebet kapott. A késelés­nek előzménye az volt, hogy Sánta és társasága egy vendéglőben ösz­szekiílönbözött egy rrjásjk asztal­társasággal, amelyben" négy vasutas vett részt. A korcsmai összeszólai­kozást folytatták az utcán, ahol a veszekedésből véres tettlegesseg lelt. Sánta ellenfeleit letartóztatták, őt pedig megoperálták. (*) Régiség és mükereskedés Nyíregyházán- Az egész Tiszán tu> iól ismert debreceni Brüll-cég egyik beltagja, Brüli Zsigmond Nyíregy­házán, Luther-utca 4- sz. alatt, Ungár Lipót mellett, régiség és mükereskedést nyit. Nyíregyháza és Szabolcsvármegye egész közönsé­gének igy alkalma fesz most már Nyíregyházán is beszerezni mű­tárgyakat, különösen régi bútoro­kat és mindenféle antikvitásokat. Világégés Két életveszélyesen megszúrt embert szállí­tottak be az Erzsébet kórházba. Nyíregyháza. (A »Nyirvidék« tu­dósítójától.) A nyiregyházi Erzsébet-közkór­házba két életveszélyesen megszúrt embert szállítottak be. Egyiket Nyirpazonyban, a másikat Nyír­egyházán a Kossuth-utca és a Dob­utcán sebesítettek meg súlyosan. — Mindkét sebesülten műtétet kellett végrehajtani. A "falubeli emberek el­maradottságára jellemző, hogy a pazonyi sérült sebére állandóan meleg trágyát raktak és ezzel a sebet végzetesen megfertőzték. A sérülésről a következőket jelenti tu­dósítónk : Nyirpazony határában, az úgy­nevezett Sütőtagban lakadafom voít amelyen meg nem hivott legények is megjelentek, akik zavarták a meg hívottak táncát annyira, hogy a házigazda kiadta a jelszót : a hí­vatlanokat eí keli távolítani. Pin­tér József nyiregyházi kocsis is ott volt és ő is igyekezett a hívatlan zavargókat erőszakkai eltávolítani. URAK! Ha szép, hattyufehér és tökéletes fényű fehérnemű ing, gallér és kézelőt óhajtanak viselni, úgy forduljanak bizalommal Fapp László vegytisztftó ás kelmefestő Üzemé­hez, Nyíregyháza, Rákóczi út 30. Gyűjtő telepek: Széchényi-út 2. szám. Véső-utca 3. szám. Kiss-tér 2. szám. 0216-3 Hindu síremlék Csak pénteken az Apollóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom