Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-10 / 230. szám

twwwMgMP

Wy

fWnw

r.'

i

Aa JSfVíRYIDJSK.1926'. október 10. tói délre, a halász—kemecsei kőut mellett) fehérlik. Szépek az ilyen vadszikek. Különösen csillagos nyárutón. AzAs. ter virágainak tömege halvány üli koszorúval övezi a kopár laposok kerek foltjait. Tovább befelé az Altropis selymes füvének deres-zöld szőnyege borul a "kifakult talaj finom porondjára. Még tovább a Camphorosma húsos, pozsgás levelű, vörös szárú sós-növénye terpeszkedik, kanyargós, be-beöbiösödő takarójával. A finom színekből szőtt pompás szőnyeget itt-ott sivár foltok szakítják meg. Hamvas fehérre fakult homokfoltok ezek, amelyek sekély mélyedéseiben haragos barna, szinte fekete hártya apróra repedezeti cserepei 'hevernek. Ez a «szik-bőre». A lúgos vizek kioldotta humusznak (felaránynak; beszáradt maradványa. A szikes vizek talajrontó hatásának legszomorúbb bizonyságai. Minden egyes szikbőr-folt a környező jó talaj humuszából oldatott ki s a szivárgó vizek révén kerül a szikes laposok horpadásaiba. E káros jelenség nyomában fehéredik meg a szik és szürkül hamuszínűvé helyenkint a szántóföld. Ez a Kemecse környéki vadszikek általános képe. Ilyen' a nyíregyházi Sóstó is. .Ha a szik-lapos teljesen száraz és homokja laza, a sókivirágzás a lapos belsejét közepét lepi el. Tavas, tócsás sziklaposban pedig a kivinigzás a lapóa peremét üli meg, középütt nádasj kákás bozót vagy rét zödet. Tetszetősebb képet a tócsás szik nyújt, sivárat a kiszikkadt tófenék. Kemecsén nádas, rét zöldéi a Bertény-tóban, kopár a két Fertő és még néhány apró lapos. A Rádi-tó nyílt vizű szik-tó, mása pedig a buji Sóstó. A rádi azonban tetszetősebb. Kemecse környékének vad-szikii az iménti vad-szikektől eltérők. A vad-szikek nem feltűnők. Fehérlő foltok nem árulják ei helyüket, csupán a talaj sajátos hamvasszürke színe jelzi. Még könnyebb a növényzet alapján ráismerni. (Ehhez azonban a Nyírségre jellemző mintegy 5—8 sziki növény ismerete szükséges. Ezi bármelyik gazda játszva megtanulhatja. S hogy megtanulhassa, arra módot a megyei gazdasági felügyelőségek is nyújthatnak.) A lappangó szikek növényzete nagyjában ugyanaz, mint a vadszikeké. Aki figyelemmel kiséri a sókivirágzásos, szóval a, közismert szikek növényzetét, az a növényeket a "lappangó vaksziken is megismeri. Ennek felismerése pedig annyiban fontos, hogy a gazdák a szikesedés tovaterjedését, a szikek elharapózását hamarabb tudják megismerni. Kemecse környékén ugyanis a szikek nem csökkennek, hanem — növekednek. A szikesek e növekedése a vizlecsapo 1 ásokka 1 és a ta: lajnak ezt követő kiszáradásával kapcsolatos (hiba volna azonban emiatt a vizszabályozások mérnö-keit okolni!) S hogy Kemecse környéke a Rétköz méiyfekvésü területének éppen a szélén fekszik, az altalaj kiszáradása és a nyomában járó foltonkinti elszikesedés gyor1 sabb, mint egyebütt. . A szikesedés• tovaharapózását Kemecse 'táján több helyt tapasztalhatjuk. Legvilágosabban a turai ut mentén, mindjárt az állomás mögött figyelhető meg. Itt a szik már a kőut túlsó oldalára is átkapott és szürkülő foltjaival senyveszíi a közeli szántók féltett termését. Ilyen harapózó szik egyebütt is akad s éppen ezek a foltok sürgetik a szikjavitós gyakorlati megoldását. Vannak Kemecse környékén szelíd szikek isi Ezeken minden megterem ,de a szántásnál nagyobb munkát igényeinek, terméshozamuk pedig kevesebb. Javításra ezek is rászorulnak, sőt javításuk olcsóbb is. Az ilyen «jőindulatu» termőszikek megismerése már nehezebb ,mert sziki növényzet nincs rajtuk. Ezeket csak gazdájuk vagy csak szántójuk ismeri, A térkép nyomán járó kutató az ilyen rejtett kicsi foltokat csak igen tüzetes térképezés mellett tudja megtalálni. Erre pedig ez idén sem. időm, sem alkalmam nem jut. Szelíd szikek Kemecse nyílt vizes és nádassal borított nagyobb tavai is. így a Kónya és a Zsadány tavak, a vasút két oldalán, majd odább a kicsi Sóstó. Valamig sürü és sudár nád n'ő bennük,, földjük hasznos, de ha csak víz és' sár fedi, — haszontalanok. Ezeket, ha le nem csapolhatok, halastavaknak kell berendezni, mert különben partjuk sovány legelője édes keveset ér. A 'halastavak telepítésének Kemecse melleit semmi technikai áka dálya sincs, mert a mostani vadvizes tavak mellett elfutó Lónyayifeaaforna bő és mindig üde vizze^ tudná táplálni a halastavakat. A halastavaknak alkalmatlan vad és egyéb szikek megjavításának módozatai a Nyírség, illetőleg Szabolcs többi sikereivel kapcsolatosak. A javítási módozatok ismerte, lését tehát csak a többi szikes-területek. vázolása után fogjuk közölni. HM lovo évben véres karddal a kegyeleti stafétát. A Magyar Atlétikai Szövetség vezérkara a kegyeleti staféta idei síkerén felbuzdulva, elhatározta, hogy ezentúl minden esztendőben október 6-án rendez kegyeleti stafétát, de már nem az egyes városokon, hanem az országon keresztül. A terv szerint Budapestről és a jelentékenyebb vidéki városokból staféták indulnak Csonka-Magyarország határára s a staféták szimbolikus véres karddal körül fútnak az ország határán s ugy térnek vissza kiindulási" helyükre. Ez a külföldön is bizonyára nagy feltűnést keltő stafétafutás hatalmas apparátust igényel, amelyben á szövetség a különböző városi hatóságok és társadalmi testületek teljes támogatását reméli. á ievenieverseny zsűrije elkészült a verseny birálatával. Az ezüst serleg yándoröijáí ismét Ibrány község nyerte ®/ A verseny részletes eredménye. Nyíregyháza, október 9. (A Nyirvidék tudósítójától.) 'Hálás, de szerfölött nehéz munkát kellett elvégeznie e hó 8-án a vármegyei testnevelési bizottság vezetőségének, amikor is az összes főszolgabíróknak, Nyiregyháza város polgármesterének, a verseny intézőségének és a zsűri tagjainak bevonása mellett, a vármegye alispánjának elnökléséver ítélt afelett, hogy az e hó 2-án és 3-án Nyíregyházán lezajlott vármegyei leventeverseny nagyszámú és iga zán értékes szép dijait melyik járásnak és melyik községnek ítéljék oda. Hálás volt a feladat, mert mindnyájan hatása alatt állottak az ítélkező 'bizottság tagjai, de hatása alatt áll a vármegye nagyközönsége is, annak az igazán ragyogó külső képnek, melyet a vasárnapi leven teverseny küisö felvonulásával, nagy és színes tömegévei, szebbnél szebb és tökéletesebbnél tökéletesebb mutatványaival és gyakorlataival nyújtott, s viszont annak a hatalmas belső értéknek, melyet ez a verseny, az ezt megelőző járási és háziversenyekkel s egy év minden szorgalmas munkájával és meleg lelkesedéssel karöltve produkált a vármegye fiatalságának test iedzése, fegyelmezetté tétele köriil és az irányban, hogy alacsony szenvedélyek és indulatok helyett, a hazafiasság, fegyelmezettség és sportszeretet medrébe tereitessék az a sok-sok értékes és kihasználatlan testi-lelki energia és tehetség, mely ott szunnyadozik szabolcsi falvaink jóravaló és nagyratermett népében. De nehéz is. volt az ítélkezés. Jobbnál jobb csapatok és szebbnél szebb eredmények között lehetett és kellett választania a bizot

1ságnak és igazán csak a versenydijak korlátozott, bár nagyszámú mennyisége gátolta meg az intézőséget abban, hogy minden csapatot ne részesítsenek kisebb-nagyobb jutalomban. Külön elismerő alispáni iratot ezek .is kaptiak s az összes csapatokat' méltó büszkeséggé; töltheti el a versenyen , résztvevő Kőnek Emilnek, az országos testnevelési tanács illusztris társelnökének azon nyilatkozata, hogy a verseny eredménye országos vonatkozásban is, szinte páratlannal mondható. Az ítélkező bizottság aztán öszszegezte és levonta a verseny tanulságait s beható eszmecserét folytatott az irányban, hogy — e tanulságok felhasználásával — miként fejleszthetik a jövő évben még tökéletesebbre a levente-intézményt, A legújabb Rudolf llalentlnó attrakció a október 9-és 10-én, szombaton és vasárnap A DIADALBAN. NEM REPRÍZ! Jutalomkiosztás 1926. november 15-én. Gyűjtse az ALTESSE cigarettapapír borítékait!! 5303-5 melynek test és Iélekfejlesztő eredményei igazán szinte beláthatatlanok. Az impozáns eziist-serlegbölálló vándordíjat a köíélhuzásban első csapat, <a már a mult évben is győztes Ibrány kapta meg. Még cgf/ évben kelt maja megküzdenie érit, hogy végleg magáénak nevezhesse. Mindén jaras és Nyíregyháza város is kaptak értékes első dijat, az egyes községek pedig szép jutalomdijakban, céllövő fegyverekben, ezüst és bronz érmekben részesültek, melyeket ünnepélyesen osztanak majd ki a járásokban. A versenyak részletes jutalmazá" isa a következő: A felvonulás alkalmával,, valamint a versenypályán tanúsított ma gatartásuk alapján a bíráló bizottság javaslatára a következő községek levente csapatai részesültek oklevéllel való kitüntetésben és pedig a felvonulás sorrendjében: I, Tetszetős megjelenésért, határozott fellépésért és fegyelmezett magatartásáért: Tiszanagyfalu, öfehértó, Nyírbátor, Büdszentmihály, Tiszadob, Kemecse, Kótaj, Nagyhalász, Nyírtura, Dombrád, Kis várd a, Anarcs, Nagykálló, Ujfehértó, Tátra, Baross. II. Határozott fellépésért és fegyelmezett magatartásért: Gáva, Mándok, Tornyospálca, Nyírbogát, Kisléta, Poi'gár, Tiszaeszlár, Tiszaladány, Oégény, Sényő, Nvirlugos, Nyiracsád, Nyirábrány,"Nyiradony, Nyirmártonfalva, Ajak, Szabolcsveresmart, Tiszakanyár, Vaja, Ramocsaháza, Napkor, Kállósemjén, Adria, Fiume, Királytelek, Siposbokor, Nagyhalász, "ibrány, Székely. III- Fegyelmezettségért: Szabolcs, Rakamaz, Zsurk, Mezőladány. Eperjeske

v Záhony, Benk, Kopócsapáti, Encsencs, Tiszalök, Demecser, Kék, Nyirbogdánv, Oros Nyirpazony, Pátroha, Szabolcsbáka, Apagy^ Biri, Hargi'tta (Nyiregyháza), Szarvassziget. A vármegyei bajnoki verseny egyik legérdekesebb versenyszámában a kötélhúzásban 20 leventecsapat mérkőzött meg egymással és pedig azok, amelyek az előzetesen szeptember hó folyamán megtartott járási versenyeken legerősebbekvoltak. Mindegyik járást és Nyiregyháza várost 2—2 csapat képviselte. E verseny győztese, amint már emiitettük, "ibrány község 10 fő. bői álló csapata lett. A második helyet Tiszaksrecseny és Mátyus községek közös csapata, a harmadik helyet Nyiracsád leventecsapata, mig