Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-10 / 230. szám

twwwMgMP Wy fWnw r.' i Aa JSfVíRYIDJSK.­1926'. október 10. tói délre, a halász—kemecsei kőut mellett) fehérlik. Szépek az ilyen vadszikek. Kü­lönösen csillagos nyárutón. AzAs. ter virágainak tömege halvány üli koszorúval övezi a kopár laposok kerek foltjait. Tovább befelé az Altropis selymes füvének deres-zöld szőnyege borul a "kifakult talaj fi­nom porondjára. Még tovább a Camphorosma húsos, pozsgás le­velű, vörös szárú sós-növénye ter­peszkedik, kanyargós, be-beöbiösö­dő takarójával. A finom színekből szőtt pompás szőnyeget itt-ott si­vár foltok szakítják meg. Hamvas fehérre fakult homokfoltok ezek, amelyek sekély mélyedéseiben hara­gos barna, szinte fekete hártya ap­róra repedezeti cserepei 'hevernek. Ez a «szik-bőre». A lúgos vizek kioldotta humusznak (felaránynak; beszáradt maradványa. A szikes vi­zek talajrontó hatásának legszo­morúbb bizonyságai. Minden egyes szikbőr-folt a környező jó talaj hu­muszából oldatott ki s a szivárgó vizek révén kerül a szikes laposok horpadásaiba. E káros jelenség nyo­mában fehéredik meg a szik és szürkül hamuszínűvé helyenkint a szántóföld. Ez a Kemecse környéki vadszi­kek általános képe. Ilyen' a nyír­egyházi Sóstó is. .Ha a szik-lapos teljesen száraz és homokja laza, a sókivirágzás a lapos belsejét közepét lepi el. Tavas, tócsás szik­laposban pedig a kivinigzás a lapóa peremét üli meg, középütt nádasj kákás bozót vagy rét zödet. Tetsze­tősebb képet a tócsás szik nyújt, sivárat a kiszikkadt tófenék. Ke­mecsén nádas, rét zöldéi a Ber­tény-tóban, kopár a két Fertő és még néhány apró lapos. A Rádi-tó nyílt vizű szik-tó, mása pedig a buji Sóstó. A rádi azonban tetszetősebb. Kemecse környékének vad-szikii az iménti vad-szikektől eltérők. A vad-szikek nem feltűnők. Fehérlő foltok nem árulják ei helyüket, csu­pán a talaj sajátos hamvasszürke színe jelzi. Még könnyebb a nö­vényzet alapján ráismerni. (Eh­hez azonban a Nyírségre jellemző mintegy 5—8 sziki növény isme­rete szükséges. Ezi bármelyik gaz­da játszva megtanulhatja. S hogy megtanulhassa, arra módot a me­gyei gazdasági felügyelőségek is nyújthatnak.) A lappangó szikek növényzete nagyjában ugyanaz, mint a vad­szikeké. Aki figyelemmel kiséri a sókivirágzásos, szóval a, közismert szikek növényzetét, az a növénye­ket a "lappangó vaksziken is meg­ismeri. Ennek felismerése pedig annyiban fontos, hogy a gazdák a szikesedés tovaterjedését, a szikek elharapózását hamarabb tudják megismerni. Kemecse környékén ugyanis a szikek nem csökkennek, hanem — növekednek. A szikesek e növeke­dése a vizlecsapo 1 ásokka 1 és a ta­: lajnak ezt követő kiszáradásával kapcsolatos (hiba volna azonban emiatt a vizszabályozások mérnö­-keit okolni!) S hogy Kemecse kör­nyéke a Rétköz méiyfekvésü terü­letének éppen a szélén fekszik, az altalaj kiszáradása és a nyomában járó foltonkinti elszikesedés gyor­1 sabb, mint egyebütt. . A szikesedés• tovaharapózását Ke­mecse 'táján több helyt tapasztal­hatjuk. Legvilágosabban a turai ut mentén, mindjárt az állomás mö­gött figyelhető meg. Itt a szik már a kőut túlsó oldalára is átkapott és szürkülő foltjaival senyveszíi a közeli szántók féltett termését. Ilyen harapózó szik egyebütt is akad s éppen ezek a foltok sür­getik a szikjavitós gyakorlati meg­oldását. Vannak Kemecse környékén sze­líd szikek isi Ezeken minden meg­terem ,de a szántásnál nagyobb munkát igényeinek, terméshozamuk pedig kevesebb. Javításra ezek is rászorulnak, sőt javításuk olcsóbb is. Az ilyen «jőindulatu» termő­szikek megismerése már nehe­zebb ,mert sziki növényzet nincs rajtuk. Ezeket csak gazdájuk vagy csak szántójuk ismeri, A térkép nyomán járó kutató az ilyen rejtett kicsi foltokat csak igen tüzetes tér­képezés mellett tudja megtalálni. Erre pedig ez idén sem. időm, sem alkalmam nem jut. Szelíd szikek Kemecse nyílt vi­zes és nádassal borított nagyobb tavai is. így a Kónya és a Zsadány tavak, a vasút két oldalán, majd odább a kicsi Sóstó. Valamig sürü és sudár nád n'ő bennük,, földjük hasznos, de ha csak víz és' sár fedi, — haszontalanok. Ezeket, ha le nem csapolhatok, halastavaknak kell berendezni, mert különben partjuk sovány legelője édes keve­set ér. A 'halastavak telepítésének Kemecse melleit semmi technikai áka dálya sincs, mert a mostani vad­vizes tavak mellett elfutó Lónyay­ifeaaforna bő és mindig üde vizze^ tudná táplálni a halastavakat. A halastavaknak alkalmatlan vad és egyéb szikek megjavításának mó­dozatai a Nyírség, illetőleg Sza­bolcs többi sikereivel kapcsolato­sak. A javítási módozatok ismerte, lését tehát csak a többi szikes-terü­letek. vázolása után fogjuk közölni. HM lovo évben véres karddal a kegyeleti stafétát. A Magyar Atlétikai Szövetség ve­zérkara a kegyeleti staféta idei síke­rén felbuzdulva, elhatározta, hogy ezentúl minden esztendőben ok­tóber 6-án rendez kegyeleti stafé­tát, de már nem az egyes vá­rosokon, hanem az országon ke­resztül. A terv szerint Budapestről és a jelentékenyebb vidéki városokból staféták indulnak Csonka-Magyar­ország határára s a staféták szim­bolikus véres karddal körül fútnak az ország határán s ugy térnek vissza kiindulási" helyükre. Ez a külföldön is bizonyára nagy feltűnést keltő stafétafutás hatal­mas apparátust igényel, amelyben á szövetség a különböző városi ha­tóságok és társadalmi testületek teljes támogatását reméli. á ievenieverseny zsűrije elkészült a verseny birálatával. Az ezüst serleg yándoröijáí ismét Ibrány község nyerte ®/ A verseny részletes eredménye. Nyíregyháza, október 9. (A Nyirvidék tudósítójától.) 'Hálás, de szerfölött nehéz mun­kát kellett elvégeznie e hó 8-án a vármegyei testnevelési bizottság vezetőségének, amikor is az összes főszolgabíróknak, Nyiregyháza vá­ros polgármesterének, a verseny in­tézőségének és a zsűri tagjainak bevonása mellett, a vármegye al­ispánjának elnökléséver ítélt afe­lett, hogy az e hó 2-án és 3-án Nyíregyházán lezajlott vármegyei leventeverseny nagyszámú és iga zán értékes szép dijait melyik járás­nak és melyik községnek ítéljék oda. Hálás volt a feladat, mert mind­nyájan hatása alatt állottak az ítél­kező 'bizottság tagjai, de hatása alatt áll a vármegye nagyközönsé­ge is, annak az igazán ragyogó kül­ső képnek, melyet a vasárnapi le­ven teverseny küisö felvonulásával, nagy és színes tömegévei, szebb­nél szebb és tökéletesebbnél töké­letesebb mutatványaival és gya­korlataival nyújtott, s viszont an­nak a hatalmas belső értéknek, me­lyet ez a verseny, az ezt megelőző járási és háziversenyekkel s egy év minden szorgalmas munkájával és meleg lelkesedéssel karöltve pro­dukált a vármegye fiatalságának test iedzése, fegyelmezetté tétele kö­riil és az irányban, hogy alacsony szenvedélyek és indulatok helyett, a hazafiasság, fegyelmezettség és sportszeretet medrébe tereitessék az a sok-sok értékes és kihasználat­lan testi-lelki energia és tehetség, mely ott szunnyadozik szabolcsi falvaink jóravaló és nagyratermett népében. De nehéz is. volt az ítélkezés. Jobbnál jobb csapatok és szebb­nél szebb eredmények között lehe­tett és kellett választania a bizot 1­ságnak és igazán csak a verseny­dijak korlátozott, bár nagyszámú mennyisége gátolta meg az intéző­séget abban, hogy minden csapa­tot ne részesítsenek kisebb-nagyobb jutalomban. Külön elismerő alis­páni iratot ezek .is kaptiak s az összes csapatokat' méltó büszkeség­gé; töltheti el a versenyen , részt­vevő Kőnek Emilnek, az országos testnevelési tanács illusztris társ­elnökének azon nyilatkozata, hogy a verseny eredménye országos vo­natkozásban is, szinte páratlannal mondható. Az ítélkező bizottság aztán ösz­szegezte és levonta a verseny ta­nulságait s beható eszmecserét foly­tatott az irányban, hogy — e ta­nulságok felhasználásával — mi­ként fejleszthetik a jövő évben még tökéletesebbre a levente-intézményt, A legújabb Rudolf llalentlnó attrakció a október 9-és 10-én, szombaton és vasárnap A DIADALBAN. NEM REPRÍZ! Jutalomkiosztás 1926. november 15-én. Gyűjtse az ALTESSE cigarettapapír borítékait!! 5303-5 melynek test és Iélekfejlesztő eredményei igazán szinte belátha­tatlanok. Az impozáns eziist-serlegbölálló vándordíjat a köíélhuzásban első csapat, <a már a mult évben is győztes Ibrány kapta meg. Még cgf/ évben kelt maja megküzdenie ér­it, hogy végleg magáénak nevez­hesse. Mindén jaras és Nyíregyháza város is kaptak értékes első dijat, az egyes községek pedig szép ju­talomdijakban, céllövő fegyverek­ben, ezüst és bronz érmekben ré­szesültek, melyeket ünnepélyesen osztanak majd ki a járásokban. A versenyak részletes jutalmazá" isa a következő: A felvonulás alkalmával,, vala­mint a versenypályán tanúsított ma gatartásuk alapján a bíráló bizott­ság javaslatára a következő közsé­gek levente csapatai részesültek ok­levéllel való kitüntetésben és pedig a felvonulás sorrendjében: I, Tetszetős megjelenésért, ha­tározott fellépésért és fegyelmezett magatartásáért: Tiszanagyfalu, öfehértó, Nyírbá­tor, Büdszentmihály, Tiszadob, Kemecse, Kótaj, Nagyhalász, Nyír­tura, Dombrád, Kis várd a, Anarcs, Nagykálló, Ujfehértó, Tátra, Ba­ross. II. Határozott fellépésért és fe­gyelmezett magatartásért: Gáva, Mándok, Tornyospálca, Nyírbogát, Kisléta, Poi'gár, Tisza­eszlár, Tiszaladány, Oégény, Sé­nyő, Nvirlugos, Nyiracsád, Nyir­ábrány,"Nyiradony, Nyirmárton­falva, Ajak, Szabolcsveresmart, Ti­szakanyár, Vaja, Ramocsaháza, Napkor, Kállósemjén, Adria, Fiume, Királytelek, Siposbokor, Nagyhalász, "ibrány, Székely. III- Fegyelmezettségért: Szabolcs, Rakamaz, Zsurk, Me­zőladány. Eperjeske v Záhony, Benk, Kopócsapáti, Encsencs, Tiszalök, Demecser, Kék, Nyirbogdánv, Oros Nyirpazony, Pátroha, Szabolcsbá­ka, Apagy^ Biri, Hargi'tta (Nyiregy­háza), Szarvassziget. A vármegyei bajnoki verseny egyik legérdekesebb versenyszámá­ban a kötélhúzásban 20 leventecsa­pat mérkőzött meg egymással és pedig azok, amelyek az előzetesen szeptember hó folyamán megtartott járási versenyeken legerősebbek­voltak. Mindegyik járást és Nyir­egyháza várost 2—2 csapat képvi­selte. E verseny győztese, amint már emiitettük, "ibrány község 10 fő. bői álló csapata lett. A második helyet Tiszaksrecseny és Mátyus községek közös csapata, a harmadik helyet Nyiracsád le­ventecsapata, mig

Next

/
Oldalképek
Tartalom