Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-02 / 26. szám

/ J^YŰüíIDEK 1926. február 2 Szószegők. Mohácsi napokat él ismét nem­fíefüri^ s a történelmi idők eme visszatérése, amikor a rövidlátás, a pártharcok, hatalmi aspirációk csúnya, önző célok, a nemzet ká­rára, történő marakodás vezetik köz­életi férfiainkat, mélységesen el­szomorító' jelenség. Trianon és Mo­hács analógiája gondolkozóba kel-' lene, hogy ejtse politikusainkat, akik között ma is ott látjuk sánta Báthoryt a háttérben, Szerencsés, Imrét, sok-sok pártoskodó, viszály-; kodó:rnagyar főurat, akik között az! ország érdekeit Szem előtt tartó Fráter György tjtáni erőfeszítése­iket ..tesz nemzete jövőjéért. Ma Bethlen Istvánban látjük az ő szel­lemét, aki öt esztendő óta szinte bámulatos elszántsággal irányítja az ország rúdját. Ezer gáncs és tá­madás éri, de kitart a posztján, ahová a sors rendelte. Ellenfelei mp,st/a frankhamjsitási ügyet akar* ják felhasználni, hogy kilőjjék po­zíciójából s helyébe üljenek. Fel­használnak ellene a burkolt és alat­tomos támadásoktói kezdve a szó­szegésig mindent, de a kormányel­nök mindezek ellenére sziklaszi­lárdan áll. A frankügy kivizsgálá­sára az ellenzék kívánságára parla­menti'bizottságot küldtek ki, amibe gróf Bethlen Istvánt is belement. Paktum 1 jött ugyanis létre az ellen­zék és a kormány között, hogy a frankhamisjtási ügy politikai ré­szét, ahová a felelősség kérdése is tartozik, a dolog kivizsgálásáig ez a bizottság tárgyalja. Amikor az ellenzéki miniszterek és magas­áUásu közífunkcüonáriusok meg­hallgassa után ebben a bizottság­ban" részletes információt szerzett a bűnügyről, elérkezettnek látta az jidőtarra, hogy szószegés árán is a; parlament plénuma dlé vigye a bot­rányt, mielőtt ez a bizottság meg­állapodás szerinti jelentését meg­tenné. Előljártak ebben a szociális ták, de a hátuk mögött verték a cirkuszi nagy dobot a radikálisok ép kaján arccal kisérték figyelem­mel az eseményeket sánta Báthory poljtikai örökösei. A szocialisták két szónokot vonultattak fel a mi­napivnemzetgyülésen azzal az'ütasi­tással, hogy kíméletlen hangon tá­mdják Bethlent, fogják rá, hogy jóieleve tudott a frankham te.it,ís-j ról. Nagyon helyeseljük, hogy a miniszterelnök a szocialisták szó­szegését csak visszautasította, mert mindaddig, amig a parlamenti bi­zottság jelentés ea Ház elé nem ke­rül, az ilyen rosszhiszemű machH nációkat cáfolni sem érdékes. Kor­történeti szempontból is érdekes je­lenség, hogy ezt a szószegést a parlamentben hallgatólagosan he-' lyeselték, orgánumokban pedig ak­tívé is szolgálták azok, akiket poli­tikai felfogás tekintetében a jobb­oldal szélső területein látunk. Olyan kíméletlen és eléggé el nem ítélhető hangon vették ujságjukbán támadás alá gróf Bethlen Istvánt, ami szinte példátlannak mondható közéletünk terén. Történik ez ak­kor, amikor a miniszterelnököt a legmesszebbmenő elismerés és di­cséret illeti minden ténykedéséért és ezt az elismerést megkapta már a külföld részéről, ahol Szintén a legnagyobb bizalommal tekinteneak­személye felé, mert bíznak bentie, hogy ezt a frankhamisítási ügyet is teljes eréllvel fogja elintézni. Eeztfü sárga 9za>-vasbőrból, kitűnő minő­ségben 120 000 ért, mig a raktár tart; Blumbergnél, Nyirsgyháza Dr. ántal István előadása a Bessenyei Sörben a iocarsói konferenciáról. (A «Nyirvidék» tudósítójától-) Azokhoz a magas színvonalú elő­adásokhoz, amelyeket a Bessenyei Kör szabadliceumában az idén hallottunk, méltán kapcsolódik dr­Antal Istvánnak a locarnói konfe­renciáról tartott előadása- — Az előadó kétségtelenül olyan témát választott, amely minden intelli­gens ember érdeklődésére számot tarthat s amelynek ismerete nélkül a jelen és a közeljövő nemzetközi eseményeinek rugóit ezeknek az eseményeknek a magyar közélettel való vonatkozásait felismerni nem tudhatjuk. A külpolitikai kérdésék­nek a magyar szemek előtt még mindig chaosnak tünő tömkelegé­ből az előadó biztos kézzel ragadta ki azokat a jelentős momentumokat, amelyek a mai idők történelmét determinálják s ezeknek az adatok­nak az alapján biztos vonalvezetés­sel, kristályos logikával rajzolta a hallgatóság elé annak a nemzetközi helyzetnek a képét, amelyben á'rna­gyar nemzet vagyait s céljait érvé­nyesíteni akarjuk Dr. Antal mindenekelőtt arra a szerepre utalt, amely a. nemzet kül­politikai közvéleménye és a kül­politika hivatalos tényezői között kell, hogy fennálljon s annak a több ízben tapasztalt sikertelen­ségnek az okát, amelyet külügyi politikánk szemére vetünk, nagy részben annak tulajdonítja, hogy a nemzet külpolitikai közvéleménye most van fejlődése ,első stádiumá­ban s még messze alatta marad a külpolitikai iskolázottságnak ama fokától, amely a nyugati államok/ ban olyan hathatósan tudja támo­gatni, sőt néha irányítani a hi­vatalos diplomácia munkáját- Ez a tudatlanság az oka azoknak a sok­szor naiv, ostoba és káros egyéni külpolitikai akcióknak, amelyeket csirájukban fojtana meg a nemzet külpolitikai közvéleménye, ha az egyáltalában létezne. Ismertette az előadó, azt a hatalmas és bizonyos mértékben nekünk például szolgáló nmkát, amelyet Massaryk és társat minden hivatalos szervezet nélkül a cseh állam felállítása érdekében folytattak s amellyel szemben ne­künk, minthogy nemzeti diplomá­ciánk nem volt s ment magyar külpolitikusaink egyáltalában nem voltak, védekezni nem volt mó­dunk­A békeszerződéssel a győztes ha­talmak három kérdést akartak meg­oldani, a német birodalom kérdé­sét, a keleti kérdést és az osztrák­magyar monarchia kérdését- Az a dásai biztosítják Franciaország ke­leti határait, viszont Németország jogot nyert a keleti határainak egye lőre békés uton történő megváltoz­tatására. Ezzel a francia diplomá­ciai fronton áttört a békerevizió gondolata s ez a gondolat előrelát­hatólag hosszú ideig uralni fogja a közeljövő minden diplomáciai akcióját. - A locarnói konferencia egyelőre nyugvópontra juttatta a német-francia kérdést, megoldatlan maradt azonban a volt osztrák-ma­gyar monarchia kérdése s ennek a megoldására mindsürübben fel­hangzik egy «keleti Locarno» meg­teremtésének a gondolata­A magyar külpolitikai előtt ma a legfontosabb kérdés, melyen állást foglaljon s milyen akciót indítson a keleti Locarno gondolatával szem­ben. Kétségtelen, hogy nélkülünk e kérdést megoldani nein» lehet, viszont mi semmi olyan megoldás­ba nem mehetünk bele, amely sta­bilizálja a mai lehetetlen állapo­tokat. A magyar diplomácia felada­ta más nem lehet, mint minden vonalon lehetővé tenni, különösen a határmegállapitásokra vonatko­zólag a békeszerződés re\iziójának elvét­Ez az ut az amelyen újra kon­centrálhatjuk a nemzet erőit s elő­készíthetjük a nemzetet a külpo­litikai helyzet esetlegfs változásá­ból várható előnyök kihasználására­A gondolatokban gazdag, mind­végig érdekes előadást a közönség amely a város intelligenciájának legértékesebb elemeiből rekrutáló­dott, feszült figyelemmel hallgat­ta s iaz előadás végén Szívből ün­nepelte a kiváló előadót­mód, ahogyan ezeket a problémá­kat a békeszerződések megoldot­ták politikai es gazdasági tekintet­ből egyaránt Katasztrofálisnak bi­zonyultak nemcsak a legyőzött, ha­nem a semleges sőt a győztes ha­talmakra s az ő kegyükből szüle­tett uj államokra is. Az a politikai és gazdasági helyzet, amelyet kü­lönösen Németországban és Közép­európában a békeszerződéseknek a francia doktrína szerinti kímélet­len végrehajtása előidézett a mini­málisra csökkentette ennek a hatal­mas fogyasztó területnek a vásárló­ikcpessegét s másrészt a Ruhr meg­szállással egy a német nagyipari koncentrációnak a kialakulásával biztatott- Anglia hadbaszállásának pedig tuláajdonképen a német nagyipari preponderancia megtö­rése volt a célja. Ezért változott az angol külpolitikai közvélemény, amely a háború befeieztekor telje- i sen egy vágányon haladt a francia ! külpolitikával, egy csapásra reví­ziós pártivá s kezdte az angol diplomáciát egy francia-ellenes kül­politikai irány követésére szorí­tani. A francia gazdasági élet felett megvillant a szövetségközi adóssá­gok kérdésének Damokles kardja s már ennek első fölvetésére a fran­cia valuta ßO százalékot vesztett értékébőr. A francia diplomácia minden ügyessége ellenére meg kellett, hogy kezdje az angol szász akció nyomására a visszavonulást s ennek a visszavonulásnak egyik legjelentősebb stációja a locaruoi konferencia, amelynek megállapo­Az épitő kisiparosok panaszkodnak az uj ipar­törvény reájnk vonatkozó rendelkezései eilen „Egy napi elzárásra átváltoztatható ötvenezer Korona pénzbüntetésre ítéltek azért, hogy egy egyszerű sipkéményi mertem építeni, amikor azelőtt középületet is építettem" - mondja a küldöttség vezetője. A legkisebb képesítésű épitő-ipa­rosok: az úgynevezett kisebb kőmű­veseknek egy küldöttsége keresett fel bennünket, kérve arra, hogy hallgassuk meg exisztenciájukba vá­gó sérelmeiket és ha a panaszukat jogosaknak, vagy orvosolhatóknak találjuk, adjunk hangot kívánsá­gaidnak. ' i Mi mindig készséggel állunk rendelkezésére a kisembereknek és ha a panaszukat a törvényes ren­delkezések keretein belül vagy leg­DIADAL MOZGÓ 1926 február 1-én és 2-án, héttőn 5, 7 és 9, kedden 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel EUB BEAUC (FIGARÓ ŐFENSÉGE) Filmjáték 10 felvonásban. — A fő»zerepben: RUDOLF VALENTI&O, DOBiS KEftiYON, BEBE DANIELS ÉS LOUiS WiLSON. Kisérő műsor: 2 felvonásos amerikai burleszk. Jön: Jön: A pünkösdi kiv-álynő é® Efgy qtörbe jssesks* alább is azok szellemében — mint ez esetben is — orvosolhatóknak találjuk, szívesen nyujtunk segítő­kezet az illetékes tényezők figyel­mének a felkeltése érdekében. A küldöttség vezetője — társai" nevében is — a saját estén, mint konkrét példán ismertetve előad­ja, hogy az üj ipartörvény nekik kisebb'kőműveseknek csak egyszerű javitó, tatarozó építőmunkát, gi­jged meg, olyat,. amely az épület szerkezeti részét nem érinti s amely­nél'az állványozás a földszinti ma­gasságot tul nem haladja. Mind­ezek a munkálatok — mondja a panaszoló — olyanok, amelyeket egy teljesen laikus ember is el tud végezni, Legjobb esetben 'pedig, mint számtalan példa bizonyítja, | a munkáltató a festővel szokta el­; végeztetni, akinek a munkáját leg­többször megelőzik a javítás vagy ar tatarozás előmunkálatai. 'Ezek folytá^ teljesen gúzsba vagyunk kötve és^a kenyerünk forog kockán. Mosf tessék nézni tekintetes Szer­kesztő ur — folvtatja a küldöttség vezetője—én például egy 55 éves. j nagv családu ember vagyok. "Az (egvik fiam a harctéren halt hősi ha­lált. én is sulvos vésebajjal ke­rültem haza a háborúból. Közel 30 éve dolgozom az épitő szakmá­ban, melv idő alatt tömérdek ván­dorúton. tanulmányi uton voltam. Ezelőtt 18 évvel már Budapesten négyemeletes ház éoitésénél alkal­maztak, mint munkavezetőt. Azóta és — az uj inartörvénv — életbe­lépéséig - - több házat énitettem teljesen önállóan. Így például a

Next

/
Oldalképek
Tartalom