Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-03-29 / 72. szám
1925. március 29. JSÍYÍRJnDÉK 11 készletünk gyári feldolgozását s a magyar ipar versenyképességét. Annak idején a lapokból olvastam, hogy újonnan szervezett iskolát Békéscsabán, Orosházán vagy Nyiregyházán szándékoznak felállítani illetőleg a polgári iskolát gazdasági középiskolává fejlesztem. Azóta nem tudom, hogy áll az ügy. Tény azonban az, hogy az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatásügyi Tanácsban állandóan komoly megfontolás tárgyát képezi a gazdasági és ipari középiskolák megszervezésének illetőleg reformjának a kérdése. Nyíregyháza ma Keletmagyarország végvára, Szabolcsvármegye áldott földje Csonkamagyarország Bánsága, Bánátja. Van jóhirnevü népes polgári iskolánk. Ha valahol, ugy nálunk kell a gazdasági vagy- ipari középiskolát felállítani. A legszerencsésebb iskolapolitikának tartom, ha az illetékes tényezők mindent elkövetnek, hogy Szabolcsmegye székhelye középfokú ipari vagy gazdasági iskolához jusson. | Ilyen iskolatípusra szükségünk I van az átalakult társadalmi élet te- j remtette kenyérkereseti harcban. A megváltozott gazdasági viszonyok a társadalmi étet és ifjuságunk egy j részének figyelmét az ipar, gaz- j daság és kereskedelem felé terelik. Ennek oka nagyon természetes. A , legtöbb szülő iparos, gazda, vagy ; kereskedő. Hogy tehát gyerme- j keikből öntudatos gazdák, értelmes ' iparosok, vagy müveit kereskedők váljanak s e "téren nagyobb intel- ; Iigencíával és szélesebb látókörrel rendelkezhessenek, a középto- j ku ipar és gazdasági iskoláknak J megszervezése és felállítása s a > felsőkereskedelmi iskolák küszö- ! bön álló nívós reformja valóságos korkövetelmények. Minden pedagógusnak feltünhetik, hogy a szülők sokszor nem elég körültekintők az iskolatípus megválasztásánál. Mindig csodálkozom azon, ha egy kereskedő, kinek üzletét talán "még nagyatyja alapozta meg, vagy édesatyja vasszorgalma virágoztatta fel, fiát — sokszor ennek akarata ellenére vagy megfelelő talentum hiányában is — egyetemre küldi ahelyett, hogy kereskedelmi iskolai tanulmányaival egyidejűleg elsajátittatná fiával a kereskedelem gyakorlati részét s az érettségi vizsgálat után az üzletében értékesítené elméleti ismereteit. Modern mezőgazdaságáról is csak akkor- álmodhatunk, ha lesz magasabb nivóju gazdasági képzésünk, agrikulturális műveltségűnk. Csakis igy remélhetjük az ésszerűbb termelőmunkát, mezőgazdasági kincseinknek jobb kiaknázását. Szakképzett, tekintélyes iparos sokszor erőnek erejével - hajlamával mit sem törődve — hivatalnoki pályára adja fiát ahelyett, hogy iparis'kolába járatná vagy iskolai nevelése közben elsajátíttatná vele szép iparát, tanulmányainak elvégzése után pedig műhelyében vagy vállalatában alkalmazná s fia nagyobb tudását, magasabb intelligenciáját arra használná, hogy iparát szélesebb alapokra fektesse, esetleg párteleppé vagy nagyobb ipari vállalattá fejlessze. Ha igy az elméleti szakképzéssel és az elmélyülő intellektuális erővel karöltve jár a tapasztalati tanítás, gyakorlati ügyesség és indusztriális készség, akkor méltán remélhetjük müiparunk fellendülését. A jövőben sokkal intenzivebb ipari, gazdasági és kereskedelmi életműködésre lesz szükségünk. Ettől várjuk országunk anyagi jólétét, elnsenyvedt gazdasági életünknek fellendülését. Praktikusabb gazdasági 'és ipari politikát kellett volna űznünk már a múltban ,5 ,amint azt annak idején néhány komoly politikusunk mindig "sürgette^ a többi között a fényes elméjű és előrelátó Wekerie Sándor, aki már 1904. február 1-én nyiltan igy szólt: «Hafárazottan kimondom, nem elég többé fiainkat harci készségre, bátor kitartásra, önzetlenségre és a jogfolytonosság fenntartására inteni, buzdítani csupán! Akkor, midőn azt látjuk, hogy a nemzetek egész erőkifejtése a gazdasági élet fejlesztése és naggyá tétele tele irányul; akkor, mikor azt látjuk, hogy a verseny még a kulturális téren is a gazdasági erőtől van föltételezve és hogy a népeknek a vagyonosodás által teremtett szükségfete képes uj kulturákat teremteni és a népeknek harcát talán nem is ágyukkaf, hanem füstölgő kürtőkkel fogják megvívni: akkor ezeket az uj irányeszméket és elveket is bele kell vinnünk a társadalomba; akkor sokszor és sokban szakitanunk kell nekünk a megszokottsággal, életmódunkkal, uri és nem uri, elegáns és nem elegáns foglalkozás iránti előítéletünkkel !» Elemi, polgári és szakiskoláinak felvirágoztatása, középiskoláinak magas nívója mintegy' arra predesztinálja Nyíregyházát, az iskolák városát, hogy' minél-erőbb ipari vagy gazdasági középiskolához jusson. Bácskai József. mai. kacagó esten Beregi Gyula és Varga Ilus ének és táncszámokkal személyesen | fellépnek az Apollóban. J U K O Tavaszi és nyári divatujdonságok albuma újból kapható az Ujságboltban. A városi tanács a nyiregyházi iparosság érdekében jelentős inditványt terjesztett a képviselőtestölet elé. A Táros képviselőtestületének közgyűlése. Nyíregyháza, március 28. A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délután 3 órakor tartotta rendes havi közgyűlését, amelyet dr. Bencs Kálmán kormány főtanácsos, polgármester a Hiszekegy imás soraival nyitott meg. A polgármester a közgyűlés tárgysorozata előtt meleg szavakkal köszöntötte a képviselőtestület uj virilis tagjait, kérte őket, hogy a város iránt való ügyszeretettel munkálkodjanak a közjó előmozdítására és Isten áldását kérte képviselőtestületi működésűkre. A képviselőtestület részvé&i Ezután az elmúlt hónap halottairól emlékezett meg a polgármester. Mélységes hazafiúi részvéttel és kegyelettel aposztrofálta és méltatta a nagy magyar asszonyt Tisza István gróf inártirsorsot viselő özvegyét, akinek halála az egész ország közvéleményét megrendítette. Bejelenti, hogy a tanács Rakovszky Iván belügyminiszterhez részvéttáviratot intézett. Majd a város tisztikarát és a képviselőtestületet sújtó' gyászeseteket je lenti be a polgármester. A közelmúltban hunyt el id. Rajtik Miklós végrehajtó, aki huszonhét éven át szolgálta a várost hűséggel, szor galommal, majd László József iktató, aki negyven éven át volt Nyíregyháza buzgó tisztviselője, végül Borsy Béla számvevő, a munkás, lelkes tisztviselő. Március 22-én hunyt el a képviselőtestület egyik kiválóan értékes tagja, Rácz Jenő ny. ezredes. A képviselőtestület az elhunytak emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg és elhatarozza, hogy mélységes részvétéről értesiti a gyászoló családokat. Kormány főtanácsosi kinevezések. A polgármester ezután bejelenti, hogy Horthy Miklós Kormányzó Őfőméltósága Sasi Szabó László dr. ügyvédet és dr. Szesztay Zoltán vármegyei főügyészt kormányfőtanácsossá nevezte ki. Sasi Szabó László dr. két évtizede tagja a képviselőtestületnek s ő, valamint Szesztay Zoltán dr. a közélet terén kifejtett rendkívül értékes munkásságával méltán érdemelte ki a legfelsőbb helyről jött kitüntető elismerést. A képviselőtestület a bejelentés kapcsán megéljenzi a kitüntetteket és elhatározza, hogy jegyzőkönyvi kivonatban üdvözli őket. A képviselőtestület az iparosságért, Dr. Bencs Kálmán polgármester bejelenti, hogy a tanács az Üzemi R. T. első közgyűlése alkalmából inditványt terjeszt a közgyü lés elé. Az inditványt Szohor Pál főjegyző ismerteti. A tanács indítványozta, hogy a képviselőtestület a város közönségének, mint főrészvényesnek nevében dr. Bencs Kálmán polgármestert küldje ki a részvénytársaság első közgyűlésére. A képviselőtestület felkéri a polgármestert a közgyűlésen való megjelenésre és arra, hogy a város közönsége nevében, a iparos társadalom kívánalmainak megfelelően a következő indítványt terjessze elő : Mondja ki a Városi Üzemi R. T. közgyűlése, hogy azok az ipari üzemek, amelyeket a város a részvénytársaságnak bérbe adott, kizárólag• azok között a keretek között mozogjanak, mint békében és kizárólag a városházi szükségletének ellátására vállalkozzanak. A képviselőtestület örömmel fogadta a tanácsnak a város iparos polgárságát felkaroló indítványát és felhatalmazta a polgármestert a f város iparosainak érdekeit védő javaslat megtételére. • Ennek a közmegnyugvást keltő indítványnak elfogadása után rátért a közgyűlés a tárgysorozatra. Az uj husfogyasztási adótételek. Az első közgyűlési tárgy a pén2» ügyminiszternek a husfogyasztási adó aranykoronában való megállapítására vonatkozó ujabb körrendelete volt. A körrendeletet a közgyűlés tudomásul vette. Az eddigi hus fogyasztási adótételek megmaradtak csak a következőkben történt változás. Malac 6—20 kg.-ig 1.50 aranykorona, süldő és sertés 20— 70 kg.-ig 2 aranykorona. 70—110 kg.-ig 2.50 arany korona, 110 kg. felül 3 arany korona. A közgyűlés tudomásul vette az O. F. B. végzését Nyirpazony község és a pazonyi g. kath. egyház között, továbbá Csizmarik János és Nyárádi István nyiregyházi lakósok között létrejött ingatlan átruházás tárgyában, majd több törvényhatósági jóváhagyás tudomásul vétele után kimondotta a városi tisztviselők és alkalmazottak családi pótlékáról szóló szabályrendelet életbelépését. A közgyűlés egyéb jelentős tárgyairól más helyen emlékezünk meg. Az Óceán ura Kémek és hősök harca 1 $1133 ¥ ároi ú Mo; z|i m és m Diads il Ismét kap ható Személyesen vagy levelezőlapon tett megrendelések még aznap házhoz szállíttatnak. Ötven üvegnél nagyobb megrendelések vidékre is a legol- 1 7S T vállalat Nyíregyháza, csóbb árak mellett eszközöltetnek. jjlmlClI C* "VIZ* Valmlal Laktanya-sor 15. 1499-5
