Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-01 / 175. szám

üyiregyháza, 1924. augusztus 1. * Péntek XLY. évfolyam. * 175 szám Elöflzatéal árak halyfean és vldékan: I|y héra 80000 K. Nagya«iévra 90000 K. Ktafoztvisetóknek ét UnHókmak 30•/. engedmény. 1914-192 4. A kocka el volt vetve. A szörnyű tra­gédia kezdetét vette. A szereplők két táborra szakadtak és az egyes felvonások drámai jeleneteit lé­legzet-visszaf ojtva nézte a kicsiny néző­közönség: a semlegesek utiiitárius cso­portja. Áin a 'játékszenvedély olykor át­harapódzott a nézőközönségre is és hol az egyik, hol a másik elegyedett be a rémes tragédiának aktorai közé... A világtörténet eleddig liegszörnyüsé­gesebb decenniumának színjátéka megin­dult és az orcseszter ajaptónusát zűrzava­ros hangegyvelegben ágyuk százezreinek fegyverek millióinak rettentő bömbölcse milliók harci kiáltása, százezrek halálhör. gése és sziven-talált anyák, feleségek és árvák zokogása szolgáltatta... A sekszpiri drámák hátborzongató éj­féli jelenetei szégyenlős kis dajkamesék­ké zsugorodtak és a nagy színpadra, mell­nek kulisszáit négy világrésznek setétbe borult körvonalai nyújtották, a pokol ij­jesztő árnyai vontak gyászkárpitokat!! Nekünk, — szegény magyaroknak, akiknek a játékban semmi keresni valónk nem volt és csak a viszonyok kényszerítő hatása alatt sodródtunk bele a szörnyű tragédiába... az ősöktől örökölt lelki és erkölcsi tradíciók jellemfestő szerepe ju-, tott: a hős kihúzna kardját és elvérzik!! A dráma sok sebesültje és sok áldo­zata között egy szereplő sincs, amelyik annyit veszített volna, mint mi. Mi, akik­nek a tétjére voltaképen semmi se,m volt feltéve a másik oldalon, mert mi csak veszthettünk, de semmit sem nyerhettünk! Es vesztettünk!! Mert így volt meg­írva a sors könyvében. Hasztalan itt min­den rekrimináció, minden tetemre-hivás. Ebbe fatálisán bele kell nyugodnunk, mert itt sors-tragédia játszódott le, melynek végkifejlése ellen bármi ésszerűtlen, bár­mi igazságtalan is, nincs hová fellebbezni! A nemes hős, aki elvérzik a szörnyű színpadon, előkelő gesztussal nyújtja meg­bocsátó jobbját a győzelmes ellenfélnek és megbékélve Istennel és emberrel ha* nyatlik korai sirja szélére... így volt ez, szabály, iskolai törvény a régi sors-tragédiákban és így játszották ezt a régi jó idők naiv színészei!! Ezt a stilisztikai szabályt azonban: alaposan át formálták azóta az ujabb, modern esztétikusok. A modern drámában igazságszolgálta­tást követel a nézőközönség és kritikus ! egyaránt!! A költői igazságszolgáltatás im­már nélkülözhetetlen attribuluma minden komoly drámai irásmünek és enélkül nincs méltó befejezés. Mi is, a dráma jeíiemfestő szerepé­nek hűséges és b ecsül etes kreál ói, mi is tiltakozunk ez ellen a befejezés ellen éts várjuk a végső igazságszolgáltatást. Alapította JÓBA ELEK F6azarkaazt6: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. F«lal6a az ark aszta: VERTSE K. ANDOR. A drámának még nincsen vége. A drá­Inának még folytatódnia kell. Az utolsó, a nagy felvonás még hátra!! Itt még jönni kell valami nagyszerűnek, valami méltó finisnek, valami kiegyenlítő megoldásnak, mert igy ebbe megnyugod­ni nem, mert igy ebbe csak bele-őrülni lehet!! A decennium még nem a befejezés, csak egy felvonásközi szünfet, amely után még a csattanó fordulatnak, a rövid, de megnyugtató utolsó felvonásnak kell kö­vetkeznie. > 1 ( Hogy miképen, milyen istenien szép megoldással fog végződni ez a nagy tragé­dia, azt emberi zseni még ez idő szerint meg nem mondhatja, mert itt emberfe­letti erők, démonok, talán isteni hatal­mak bogozzák és oldják a drámai szála­kat... csak sejtjük, csak érezzük, hogy va­lami szivbe-márkoló és minden érzést el­csititó, megbékítő és Istenhez emelő for­dulatnak kell még következnie!! A reformátusok debreceni tudós papja azt hirdette itt nálunk a múltkoriban, Szarkaaztfiaég éa kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 0. SZÁM. Tatafon asám 139. Postaohequa Kéziratokat nem adunk viasza. hogy nincs tömeglélek, nincsen »világ­lelkiismereb és mi hasztalan appellálunk egy ilyen nem létező fórumhoz!! Nem fogadom el ezt a felfogást. — Igenis van, lennie "kell tömegléleknek és lennie kell világ-lelkiöstneretnek. A tö­megpszichózissal már tudományosan fog. lalkoznak és annak tüneteit szakszerüleg boncolgatják. Ahogy volt egy tömeg-őrület a világ­háború kitörésekor, amely milliókat moz­gatott és hajtott a szörnyűséges tragédia színpadjára, ugy lenni kell tömegfelisme­résnek, egy világot átható másik áram­latnak is, amely eljön elébb, vagy utóbb, mint annak idején a pünkösdi szélnek a zendülése és át fogja hatni a világ lelki­ismeretet és meg fogja hozni a mostani dráma kiengesztelő vég-befejezését!! Hogy istenitélet, vagy népitélet formá­jában-e vagy más megoldással, az mindegy... de hogy te/fog jönni a költői, az isteni igazságszolgáltatás... az egyszer holtbizonyos. Sasi Szabó László* •l i ag-|- | i.I" A londoni konferencia válságba került. A francia lapok a tárgyalások félbeszakításával számolnak. Budapest, julius 31. Az Uj Nemzedék irja. Párisból jelentik: Ma reggel riasztó hirek terjedtek el a francia fővárosban a londoni konferencia válságáról. Az ame­rika Egyesült Államok megbízottja ugyanis visszautasitotta Franciaországnak adönitőL biróság kiküldésiére vonatkozó javaslatát. Anglia pedig nem fogadta el az anyagi szolgáltatásra vonatkozó francia javasi­latot. Herriot szigorúan ragaszkodik állás­pontjához s kijelentette, hogy abból egy betűt sem hajlandó engedni. Vagy elfo­gadja a konferencia a francia javaslato­kat, vagy elveti. Az utóbbi esetben a francia miniszterelnök a szakítás gondo­lata elől sem zárkózik el. A válsághír ékkel Tíapcsoljatbán ma Ireggel a Petit Journal a következőket irja. A londoni konferencián uralkodó hangu­latból arra következtethetünk, hogy 'Né­metország meghívásának előestéjén állunk', de az sincs kizárva, hogy a konferencia utolsó óráit éli. A válság a reánk követ­kező két napon tisztázódik és dől el vég­kép. • • , Az Echo de Paris igy ír a konferen­ciáról. — A konferencia a súlyos válság óráit éli. Nagyon könnyen felbomolhat az eddigi egység . > "'< Románia szépíti az ostrom- j állapotról elterjedt híreket. Berlinből jelentik: Az itteni román követség a Romániáról elterjedt hírek­kel kapcsolatban cáfolatot adott ki. A' cá. folat kijelenti, hogy csak Besszarábiában, Bukarestben és néhány halái-széli város­ban rendelte el a román kormány az ostromállapotot. Az ostromállapot elrenl­delése azonban puszta óvintézkedés, mert a kormány ezúton akarja figyelmeztetni a rendbontásra törekvőket arra, hogy minden erejével kész azok ellen szembe­szállni, akik az ország békéjének megbon­tására törekednek. Az Avarescu tábornok által vezetett mozgalmat a román kor­mány nem tekinti" olyannak, mint amely felforgatásra törekedne. Tifuszgyanus haláleset Szegeden. Budapest, julius 31. Magyar Hírlap. Szegedről jelentik: Egy 12 tagból álló cigánykaraván engedélyt kért arra, hogy a szegedi országos vásáron árulhass,anak. A vásár második napján a karaván egyik családjában lévő egy másféléves gyermek tífuszos tünetek között meghalt. Nyom'­ban kirendelték a hullaszállító kocsit, hogy a gyermeket elszállítsák. A cigányok azonban ellenállást fejtettek ki s nem akarták a "halott gyermeket kiadni a ha­tóság embereinek. — Erre karhatalmat kellett igénybe venni, akik betörték a cigányok lakásának ajtaját. A haiott gyér­meket azonban még igy sem tudták él­vinni, mert az anyja görcsösen átkarolta Ma utoljára az Apollóban A fenséges Musjouhine Iiissenkó-film: Gyönyörváros és a fényes kis érő műsor es I orj Egyes szám ára 2000 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom