Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-01 / 100. szám

Egyes szám ára S5QH líyiregyMza, 1904. május 1. * Csütörtök XLV, évfolyam * 100 szám Előfizetési A.-es helyben és vidéken : Sgy hóre 20000 K. Nagyrévre 60000 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20/e engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postacheque 29556. Kéziratokat nem adunk vissza. Az uj lakbérrendelet a Hivatalos Lap mai számában jelent meg. Az aranykoronának megfelelő papírkorona összegét havonként állapltja meg a pénzügyminiszter. Budapest, április 30. (Magyar Távirati Iroda.) A Hivatalos Lap szerdai száma kö?.li a kormánynak 3333—924. M. E. számú rendeletét '4 lakásügy ideiglenes rendezéséről. A rendelet első része a szabad rendelkezés és szabad házbérmegállapitási jogról szól. A második rész a lakásügy közigazgatásának a bérletváltozásra vonatkozó eljárásait tartalmazza. A harmadik rész a lakásügy közigazgatási ellátására hivatott hatóság szervezetét tárgyalja. A negyedik rész a lakbérmegállapitással foglalkozik. A rendelet értelmében a bérösszeg a szabadrendelkezési jog teljes helyreálltáig az 1917. évi november 1-én érvényben volt évi bér aranyértékének 50 százalékán felül nem emelkedhetik. Az 1924. év május 1-én esedékes lakbérösszeg az 1917. év november 1-én fizetett évi lakbér aranykoronád ban számított egy negyedrészének 7 százalékával egyenlő. Az aranyalapon kiszámított s az évnegyedenként papirkoronában fizetendő lakbérösszeg átszimitási kulcsául a pénzügyminiszter állal havonként az egyenes adó tartozásokra nézve megállapított papírkorona érték veendő. Az aranykorona alapon kiszámított lakbérrészlet mindenkor az esedékesség napjától számiíotl ötödik napig fizetendő. Albérletben levő lakásrészek és szobák után,, legyen bár az albérlet ujabb, vagy régebbi keletű,, az albérletbe adó nem számithat fel magasabb összeget,, mint amennyi az egész lakás után számított bérösszegből az albérletbe adott lakásrész után aránylagosan jár. Konyhának,, fürdőszobának, vagy; közös használatra kiadott lakásrésznek bérleti összege nem lehet magasabb,, mint amennyi az egész lakás bére után egy szobára eső lakbérrészlet fele. Ha bútorozott szoba van kiadva albérletbe,, ugy a bérbeadó az albérlőtől butorhasznÜat cimén az igényelhető lakásbér 100 százalékánál magasabb összeget nem igényelhet. Közüzemi kötségek vis]eésére a bérbeadó kötelezett. A tulajdonost,, mint bérbeadót terhelő eme kötelességek teljesítésére az a jog illeti meg,, hogy a bérlőtől a bérnegyedenként esedékes alapbér négy százalékát követelje,, ha vízvezeték van a lakásban s ha a vízvezetéken kivül csatornázás is van,, ugy az alapbér öt százalékára van jogigény®. > A kincstári haszonrészesedés a bérlettel együtt fizetendő. A rendelet május elsején lép életbe. Hogy a rendeletet egy gyakorlati példával is megvilágosítsuk ,tegyük fel, hogy valaki 1917. november elsején évi 1000 korona lakbért fizetett. Ennek egynegyedévi részlete 250 korona volt. Tiszta lakbér cimén akkor most fizet az 1917. évi lakbérnegyedre eső összeg 7 százalékát, vagyis 17.5 aranykoronát, ehhez jön 3 százalék közüzemi pótlék, jelen esetben 7.5 aranykorona, valamint kincstári haszonrészesedés a most fizetendő tiszta lakbér 25 százaléka, vagyis 4.375 aranykorona. Ennek összege 29.375 aranykorona. A pénzügyminiszter az aranykoronaérték átszámításának alapjául 1924. év május havára 69924—1924. VII számú rendeletével egy aranykoronának megfelelő összegül 16.000 papirkoronát vett. Jelen esetünkben tehát a 29.375 aranykoronának papirkoronában 470.000 korona felel meg. re vonatkozólag polgári politikai körökben az a nézet uralkodik,, hogy benne teljesen a szocialista párt akadékoskodását kell látni,, mert hiszen éppen az aláírás megszerzése előtt két nappal az összehívást kérő polgári ellenzéki tagok is annak a véleményüknek adtak kifejezést,, hogy. a parlament összehívásának nincs értelme. , Sí ( | A kormánypárt a pénteki ülésen csaknem teljes szá™mal vesz részt. Előreláthatólag elnapolja magát a Ház,, mert a bizottságok minden idejét a szanálási törvényjavaslat foglalkoztatja s, így az ülések zavartalansága nem biztositható. — . A' pénteki ülésen a jelek szerint viharos jelenetek várhatók. Egy nyiracsádi kisgazda százmilliót ajánlott fel templomépitésre. Nyíregyháza,, április 30. A Nyirvidék tudósítójától. A kisgazdatársadalomban példás áldozatkészségben jár elől Terdik Miklós nyiracsádi gazda,, aki százmillió koronát ajánlott fel a nyiracsádi gör. kath. templom kibővítésére. Ezt az elhatározást gör. kath. egyházi körökben a legmelegebb elismeréssel vette tudomásul. A Nyíregyházán Illés József dr. nemzetgyűlési képviselő és Papp János t. kanonok elnökletével tarlóit igazgatósági ülésen a Magyar Görögkatholikusok Országos Szövetségének ügyvezető elnöke lelkes örömmel jelentette be Terdik Miklós nyiracsádi kisgazda áldozatkészségének fényes tanújelét, amellyel élénken rácáfol arra a közhitté erősödött felfogásra,, hogy a kisgazda társadalom tagjai nem vesjzik soha ki részüket anyagi érdeküktől független ügyek áldozatos támogatásából. Káüay Tibor a frankalapu pénzrendszer behozatalától várja Európa gazdasági taipraállitásái Budapest, április 30. MTIA Morgen ZeiLung ma reggeli száma érdekes cikket közöl Kállay Tibor volt pénzügyminiszter tollából. Kállay cikke elején általános szemlét tart Európa országainak pénzügyi viszonyai felett. — Legcélszerűbbnek látja azt, ha Európa valamennyi állama a frankalapu pénzrendszert fogadná el, mert kétségtelen, hogy az egyforma értékszámitás nagyon nagy könnyebbségére volna a kereskedelmi életnek. > Eoglalkozik ezután ennek a tervnek Magyarországot érintő részével. — Míg a monarchia fennállott a koronarend- ( szer,, megfelelhetett teljes mértékben, mert Ausztria és Magyarország gazdaságilag és kereskedelmileg meglehetősen zárt egységet képeztek. — Most azonban határaink nyitva vannak, a kereskedelmi és gazdasági életben sokkal jobban összekapcsolódunk a külfölddel, ez pedig arra ösztönöz, hogy frankalapu pénzrendszert vezessünk be. A gondolat nem uj. Az időpont "pfcdig a legalkalmasabb arra, hogy Európa nemzetei közös pénzrendszerre térjenek át, mert a Bekövetkezett gazdasági helyzet következtében valamennyi állam kénytelen lesz előbbutóbb pénzügyeit reorganizálni. A pénteki ülésen heves jelenetek varhaíók a Hazban. A baloldali ellenzék egyes tagjainak támogatásával aláirt is benyújtása után Szcilovszky-elnök meglette az intézkedéseket a Ház összehívására. A pénteki ülésTőzsde. Budapest, 1924. április 30. Zürichi zárlat: Berlin 132 és fél, Holland 210, Newyork 560, London 2459, Páris 3620, Milánó 2510, Prága 1643 és háromnegyed, Budapest 72 és fél, Belgrád 702 és fél, Bukarest 290, Bécs 79, Szófia 410. Terményzárlat76-os buza 320—325, 79-es buza 327 és fél—332 és fél, rozs 282 és fél—285, takarmányárpa 270—280, sörárpa 300—320, zab 287 és fél—292 és fél, tengeri 245—250, korpa 210—215. Irányzat valamivel barátságosabb. Devizaközpont: Napoleon 302 pénz. — Angol font 371300—381300, léva 615—635, dollár 84500—86800, Francia frank 5470— 5620, lira 3790—3900, osztrák korona 11925 —12245, lei 430—450, szokol 2480—2550, svájci frank 15100—15500, dinár 1060—1090 holland forint 31700—32600, belga frank 4640—4780, svéd korona 22300—22900. Takarékkorona 125. — Lapunk legközelebbi száma pénteken este a rendes időben jelenik meg.