Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)
1923-04-29 / 97. szám
2 JSfYÍRYIDÉK április 29. Nyíregyháza, április 28. A Nyirvidék tudósítójától. A szivek legmélyebb, legtisztább húrjai rezdültek meg arra a hírre, hogy a leikünkhöz olyan elválaszthatatlanul kapcsolódó nemzeti hadseregnek városunkban fenkölL ünnepe, zászlóavatása lesz s erre a gyönyörű aktusra közénk jön a nagy magyar hit, erő és bizakodás megszemélyesítője, Nagybányai Horthy Miklós kormányzó a Kormányzóné Őföméltóságával. Szomorú ejárvuitságunkban. ijesztően fokozódó szegénységünkben nem szeretjük az ünnepeket, de vájjon disszonáns ünnepi ténye-e legnagyobb szükségünkben is a harang hitel zsongó ünnepi szava, a templomban kigyúló oltári fény, az orgona himnuszának magasba lendülése? óh nem. Éppen szorongató nagy szenvedésünkben, a becsület vállát sújtó nélkülözések percében szomjúhozunk a lélek erősítő italára, látásra, hangra, eszmére, amely szárnyaszegettségünket üditő magasba emeli. — Igy zendül meg szivünkben az öröm szava, mikor halljuk, látjuk a magyar Nagyúr és Nagyasszony érkezésének előjeleit. Dr. Bencs Kálmán a város képviselőtestületének tegnapi közgyűlésén hivatalosan is bejelentette őfőméllóságáék érkézé sét s közölte a kabinetirodának azt a legmagasabb helyről intézett közlését, hogy a fogadás kerülje a költségesen dus pompát. Egyszerű, de szívvel, szeretettel, lelkesedéssel annál inkább áthatott, annál impozánsabb jesz a fogadtatás, jelentette be a város polgármestere. Maga az ünnepi alkalom, amellyel! kapcsolatban Öfőméltóságáék városunkban megjelennek, egész vármegyénk és városunk őszinte örömmel áthatolt ünnepe. A nyíregyházi 12. honvékdgyalogezred és 4. honvéd huszázezred zászlóit egyrészt a vármegye, másrészt a város lakossága ajánlotta fel legszentebb reményeink letéteményeseinek, nemzeti hadsereg városunkban tartózkodó ezredeinek. A lobogókat, a magyar polgárság és katonaság egyetértésének szimbolumail már az elmúlt évben fel akarták szentelni, de az ünnepség akkor elmaradt. Most már javában folynak az ünnepség előkészületei. Az utvonalak mentén katonák szorgoskodnak, hogy a bevonulás ulja mentén emelkedő trikói óros füzéres oszlopokat elhelyezzék. őfőméllóságáék az állomásról az ünnepi aktus szinterére vonulnak, ahol a számukra elhelyezett díszsátorban foglalnak helyet. Az istentisztelet után szentelik fel a zászlókat, amelyeknek zászlónayai tisztét a Kormányzóné őfőméltósága viseli. A szalagok felkötése után a zászlószegek beverése következik, majd a katholikus és protestáns tábori püspö kök áldást mondanak. Öfőméltóságáék az ünnepi szentmiséről a diszebédre vonulnak s még az ünnep napján elulaznak Nyíregyházáról. A fogadás utvonala mentén az iskolák növendékei és a közönség állanak sorfalat. Az ünnepség egyes aktusaihoz a közönség személyre szóló paspartoul-t kap. A város diszalbuma A Kormányzó őfőméltóságának váró sulikban való időzése alkalmával Nyíregyháza város küldöttsége ál fogja nyújtani azt a diszalbumot, amelyet még 1920-ban, őfoméltóságáéknak elsőizben telt magas látogatása alkalmával készíttetett Nyíregyháza városa. Az albumot Kozák István íanár művészi tervezése alapján Dávidházy debreceni iparművész készítette el. Az albumban a Kormányzó őfőméltóságának látogatása alkalmával történt fényképfelvételek vannak elhelyezve. Az album Kozák István tanár remeke. Megilletődve, majd elragadtatással hódolunk, |a|nagyar sziv és szellem e gyönyörű alkotása előtt. Az album címlapján dus magyar motiváció vonalai élnek, lobognak. A magyar érzésnek, hitnek, lelkesedésnek, cselekvésre jendilő energiája lüktet ebben a páratlan szépségű vonalbeszédben. A második diszlapon a kejeli szépségek álomlátása az albumfeliratot körítő rajz. A sziliek enyhe tónusából ékkövek villognak elő. Az arabeszk szerű vonalak halk muzsikaszóval zsonganak magyar ábrándot. A rajz felső vonalában egyfelől a vármegye, másfelől a város címerének a szinei égnek. Halvány kék sza lagok selyme lebeg finoman. Fent, középen a magyar címer van az Anjou dísszel a legnagyobb, legdicsőbb Magyarországra való büszke utalással. * Az alsó keretvonal közepén a magyar szent korona zománcosan tündöklik, mintegy a jövendő áhilozásával fejezvén be a mesteri gondolatvezelesl. Kozák tanár tisztult művészi Ízlésének ihletének és mesteri technikájának bámulatra méltó remeke ez az album, méltó ahhoz az alkalomhoz, amelynek eszmevilágában megteremtődött. Az albumban a következő hist oriai leliralokat találjuk: A A kormányzó őfőméltóságának fogadása az állomáson; Rózsaeső a diadalkapuról a bevonuló kormányzóra; Díszsátor; A városháza erkélye gyönyörű magyurruhás lányokkal. A papság áldása; Díszmenet. A remekbekészült ajbum bizonyára széleskörű érdeklődést és méltó elismerést vált ki. külön eljárási költségei kell a bíróságnál leiéibe helyezni. Ez az illeték elég magas ahhoz, hogy a szegény lakót zavarba hozza. A külön eljárási költségei, amelyről a közönség keveset lud, könnyű kiszámítani. Ez a költség ugyanis a felemelni Aag3 T leszállítani kért összeg és a megállapított lakbér közötti differencia öt százaléka. Az uj lakbéremelések nagy izgalmat keltettek. Az uj bérmegállapítások ellen Nyíregyháza, április 28. A Nyirvidék tudósítójától A lakbéremelésre vonatkozó rendelet ' nagy konslernációt keltett lakásadók és j bérlők körében, A postán a kitűzött határidő körüli napokban az ajánlott levelek egész raja fordult meg. Mindegyik levél egy-egy súlyos összegről vitt értesítést a bérlők otthonába. Van olyan háziúr, aki vérszemet kapva hihetetlen őszszeget állapított meg lakbérül. Egyik nyíregyházi bérbeadó pl. az 1921-ben birói ulon megállapított magas összeget sokszorozott meg a rendeletben adott kulcs szerint s hivatkozva lakója állítólagos igen kedvező anyagi helyzetére még meg is duplázta a tekintélyes summát. — Igy tömegesen kérnek orvoslást. nem kevesebb, mint egy millió hatszázezer korona lakbért állapított meg. A meghökkeni lakók természetesen nem nyugszanak meg a nehéz tízezresekben kirótt lakbérekben, hanem verejtékező homlokkal sietnek az illetékes bírósághoz, hogy a lakbér leszállítását kérelmezzék. Vannak azonban elégedetlenek a háziurak között is. ők is a bírósághoz forduljak, persze a lakáspénz felemeléséi k^rve. — Mindjárt az első néhány nap a|alt 70—80 ilyen u. n. külön eljárást kérelmező fél 1 jelentkezett a Nyíregyházán illetékes bíróságnál. A külön eljárás lefolytatására vonatkozó miniszteri rendelet azonban előírja, hogy ilyen esetekben Ha pl. egy lakás 1917. évi bére 1000 korona volt, akkor a rendelet értelmében május 1-én 30000 koronát, augusztus 1-én 10000 koronái, november 1-én pedig 50000 korona bért tartozik a lakó fizetni. Ha a háztulajdonos élvén kivételes béremelési jogával és mondjuk ez összeget duplájára , tehát 100000 koronára akarja felemelni, akkor a rendelet szerint fizetni köteles 50000 korona legmagasabb bér és a kért 100000 korona bér közötti különbözetnek 5 százalékát, tartozik külön eljárási költség cimén a kir. járásbíróság elnökénél elnöki letétbe elhelyezni. Ez á legegyszerűbb eset. De pl. ha a lakás 1917-ben nem volt bérbeadva, ilyen esetben a béremelés alapjául az ezt követő első bérbeadás alkalmával érvényesen kikötött tiszta bért kell alapul venni. Ha most az igy kiszámított bérösszeg aránytalanul meghaladja azon bért, amelyet hasonló helyen és hasonló lakásért 1917. november 1-én fizettek, ez esetben a bérlő (mert ez esetben neki kell kérni a bérmegállapítást) tartozik bérmegállapilási kérvényében megjelölni azt az összeget, a melyei ő a kiszámítás a] apjául méltányosnak tekint, s amelyet ő 1917. évi bérül el is fogad. Ilyenkor a külön eljárási költség 5 százaléka lesz azon különbözetnek, mely a bérlő által megállapítani illetve leszállilani kért bér és azon bér összeg között mutatkozik, amelyet a bérbeadó kövelel. Minthogy a bérösszeg egvmásután következő három negyedévben válotzik és mert a bérmegállapítás csak egész évre történhetik, ezért a kiszámításnál mindig a legmagasabb bérösszeget kell alapul venni. (Az ötvenszeres bért.) Ha pl. az 1917. után epső bérbeadás alkalmával kikötött bér 3000 korona volt, s hasonló bel ven, hasonló lakásért a bérlő állítása szerint 1917-ben 1000 koronánál többet nem fizettek, ez esetben a bérlő által akceptált évi bérösszeg évi maximuma 50000 korona lenne, mig a bérbeadó a rendelét szerint 1500 )0 koronát követelt tőle. A különbözet tehát 100000 korona lesz, amely után az 5 százalék külön eljárási költség 5000 korona. Megjegyezzük végül, hogy a közalkalmazottak ezen külön eljárási költségnek a felét tartoznak fizetni, ha a bérmegállapítást mint bérlők kérik. A házigazda bútorozott Szobája Van még egy igen érdekes, és gyakran előforduló eset, amelyről a lakásrendelet kifejezetten nem intézkedik és ez a háztulajdonos által közvetlenül bérbeadóit bútorozott szobák bérmegállapítása. Véleményünk szerint ebben az esetben a bulorozollan albérletbe adott szobák megállapítására vonatkozó szabályok nyerhetnek csakis alkalmazást. Nevezetesen, ha egy háztulajdonos négyszobás lakásának egyik szobáját bulorozottan adja bérbe, akkor ki kell számítani, hogy a négyszobás lakás után mennyi bért fizettek volna 1917-ben buforozátlanul, mennyi esik e bérösszegből arra az egy szobára és ezen összeget vesszük a szoba évi bérösszegének kiszámítási alapjául, hozzászámítva mindazon pótlékokat, amelyeket az albérletbe adó a bérösszeghez hozzászámithat. (Butorhasználat, íakaritás, világítás, kiszolgálás, fényűzően berendezett szoba utáni pótdíj.) Horthy Miklós kormányzó városunkba érkezése előtt A fogadtatás egyszerűségében is impozáns lesz.
