Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-20 / 289. szám

JÍYÍRVIDÉK 'Wl. decemb'" 20. Középeurópa sertéskereskedelmének Budapesten Nyíregyházi orvosok való centralizálására sertéstőzsdét állítanak fel. jubileuma. Fel kell lendíteni a hanyatló sertéstenyésztést Budapest lesz a központja a tranzit-kereskedelemnek. — Birö Kálmán tőzsdetanácsos előterjesztését az előkészítő konferencián elfogadták. Budapest, december 19. A trianoni szerződés sok mindentől megfosztotta Magyarországot, mégsem tud ta azonban megváltoztatni földrajzi fekvését, amely predesztinálja arra, hogy a Nyugat és Kelet közötti forgalom és kereskedelem közvetitője legyen. Ennek a helyzetnek a kihasználására és a nemzetgazdaság szolgálatába való állítására kell igyekeznie ma mindenkinek ebben az országban. Az erre irányuló törekvések között is kiemelkedő jelentősége van annak, amely arra irányul, hogy Budapesten — a kontinensen elsőként — sertéstőzsdét létesítsenek, amely lebonyolítaná a tranzító kereskedelmet és a hazai tenyésztést fellendítené. Tudvalevő ugyanis, hogy Budapest egyike a legjobban felszerelt sertéstároló helyeknek, elsőrendű és nagy teljesítőképességű feldolgozó üzemeivannak, amelyek hivatottá teszik erre a nemzetgazdaságilag nagyjelentőségű szerepre. A régebben felvetődött eszme most megvalósításra érzett meg: az illetékes faktorok ankétet tartottak, amelyen megitatták Bibó Kálmán tőzsdetanácsosnak áz Országos Sertésforgatmi Egyesület elnökének előterjesztését, amelyet elfogadva végrehajtó bizottságot választottak az előkészítő munkák elvégzésére. Az ankét lefolyásáró 1 a következőkben számolunk be: Igen előkelő gazdasági faktorok jelenlétében nyitotta meg az elnöklő Bibó Kálmán ma este a budapesti tőzsdepalotában összejött értekezletet Elnöki előterjesztést olvas fel, melyben ajánlja a nagyon szükséges sertéstőzsde felállítását, ami egyrészt lendületet adna a mindjobban visszafejlődő sertéstenyésztésnek, másrészt oly biztos alapokra a vele kapvolt kereskedelmet, hogy a nemzetgazdaságunk egyik legszámottevőbb tényezőjévé vállhasson. Ennek a feladatnak teljesítésében — mondotta az elnök — üttörő munkát végeznénk, mert sertéstőzsde felállítva még sehol nincs. Am megvagyok győződve arról, hogy ha a nyugati nemzetek gazdasági életében oly nagy szerepet játszott volna a sertéstenyésztés, mint nálunk, már mindenütt találkoztunk volna sertéstőzsdével. A sertéstőzsd^ mint árszabályozó testület különös jelentőséggel fog birni a tenyésztésnél. Mert amig most a sertésügyletek minden biztos bázis nélkül köttettnek, a tőzsdén hites ügynöki kar közvetlenül bonolitaná le. — KKülönösen jelentős volna a sertéstermékek értékesítésénél a tőzsde szerepe. Olyan nagy tényleg a ter meélsünk, hogy fokozottabb kivitelt is vállalhatunk, ami azonban ne merüljön ki az élőállatok kiszállításában csupán, hiszen kevés ország rendelkezik olyan tökéletes tároló telepekkei és feldolgozó üzemekkel, mint ép Budapest Kivitelre tehát sertésertmékeket is kell készítenünk, aminek áralakulását és mennyiségét csak a sertéstőzsde tudná szabályozni. A hizlalás visszafejlődését a tőzsdei utján létesülő oldási lehetőség tudná csak megakadályozni, illetve ujralenditeni. Igy. abban a szomorú helyzetben vagyunk, hogy az üzlettelenség mi'att azok a gazdák akik eddig 100 kocát tenyésztettek, most ennek felét tartják. Pedig a felhajtás 75 százaléka a kisgazdáktól került ki, holKott a mai felhajtás tulnyomórésze ipari hizlalóktól ered. A külkereskedelmi mérleg aktívvá tétele szempontjából jelentős kalkulust bizonyít a sertés és termékeinek kivitele, amift nagyszerűen szabályozhatna a tőzsde. Addig is elérhetjük majd ugyanazt a kedtvezményt, amit a liszt és gabonaexport élvez, hogy fizethessenek a sertésexportőrök is nyersanyagban leróható kivitel illetéket, amit az állam a maga szükségleteire fordíthat Nem mulaszthatom el — folytatta az elnök — hogy rá ne mutassak a sertéstőzsde jelentőségére nemzetközi kereskedelmi vonatkozásában is. A budapesti volna igy, mint ebben a nemben egyedüli, hivatva arra, hogy a Balkán állmok tranzit forgalmát Budapesten keresztül lebonyolítsa. Helyes magyar vámpolitika mellett módunkban volna az egész kelet sertéskereskedelmét Budapesten centralizálni A trnazit forgalom eddig Bécsen át bonyolódott le, de az utolsó évek tapasztalata megmutatta, hogy ezt a feladatot Bécs teljesíteni nem tudja. Magyarország kitűnő geográfiái helyzetben van, de amellett kimondott agrárország is, melynek sertéstenyészete régi és világhírű, igy egyedül alkalmas arra, hogy a középeurópai sertéskereskedés vezetését magához ragadja. A sertéstőzsde felállítását a Budapesti Aru és Értéktőzsde szervezetébe kívánnám beleilleszteni. Es mint önkormány zattal biró intézmény uj gazdasággal ággal szaporodnék, részünkre pedig megközelíthetővé lesz a kitűzött cél: a sertéstenyésztés és kereskedelem fellendítése, amivel nemzetgazdaságunk gyarapodna. Az elnök nagy tetszéssel fogadott előterjesztése után dr. Polyák Béla, dr. Vi.segrády József, Bársony Ernő és mások, is felszólaltak. A konyresszuson megjelent a kereskedelmi, közélelmezési és földművelésügyi pénzügy minisztériumok kiküldöttje, Urbanics Kálmán, Héjj Imre, Dréhr Imre és Eörffy Imre nemzetgyűlési képviselők, Frey tőzsdealelnök, Balkányi Kálmán az OMKE igazgatója és sokan a legkiválóbb gazdasági szaktekintélyek közül. Jön! HA—RH—FI Jön! Az Országos Orvosszövetség Szabolcsvármegyei fiókja díszközgyűlést tart. Nyíregyháza, december 19. A Nyirvidék tudósítójától. Dr. .Kontliy Gyula, Nyíregyháza város ügyvezető főorvosa és dr. Rosenberg Emil vármegyei tb. főorvos, körorvos ez évben érkeztek működésük negyvenedik évéhez. A közegészségügy két példás önzetlenséggel és sikerrel tevékenykedő munkása immár négy évtizeden át jár az orvosi kötelességtudás adta törhetetlen energiával a szakadatlan munka rögös utján. A hosszú közéleti munkásság a hálásan tisztelő számosakban azt a spontán elhatározást ébresztette, hogy dr. Konthy Gyulát és dr Rosenberg Emilt munkásságuk negyven éves évfordulója alkalmával szeretettet üdvözöljék. Az ünnepeltek tiszteletére az Orvosszövetség folyó hó 21-én délelőtt fél. 12 órakor a vármegyeháza nagytermében díszközgyűlést rendez. A város közönsége köréből bizonyára számosan lesznek azok, akik megjelenésükkel az ünnepeltekhez méltóan impozánssá teszik * jubiláris diszgyülést. A díszközgyűlés napján délután 5 órakor az Orvosszövetség Fiókja Jósa András volt főorvos emlékét elereniti feü. A halhatatlan szabolcsi tudós orvos emlékét dr. Dohnál Józsel közegészségügyi főtanácsos eleveníti fel, aki dr. Jósáról előadást tart. Ugy a délelőtti díszközgyűlés, mint a délutáni Józsa emlékünnep városunk és vármegyénk széles köreinek érdeklődésére tarthat számot. A Leányegylet uj tisztikara. A Nyíregyházi Leányegyesület vasárnap délelőtt tartotta meg rendkívüli közgyűlését a városháza dísztermében. Kégly Szeréna diszelnök rövid szavakban ismertette a Leányegyesület 15 évi működését és buzdította a jelelevőket, hogy a szép múlthoz méltóan dolgozzanak* ismét a jövőben. Ez alkalommal elbúcsúztatta Prok Juditot, ki rövid ideig volt lelkes elnöknője a nyíregyházi Leányegyesületnek. A .választmány megbízta az egylet vezetésével : Nádossy Lilyt, társelnökül Koránja Annát és Kellner Ilonát. Külön vigalm ibizottság is alakult, bmelynek elnöke Maurer Sára, társelnökei: Rökk Gabi és Barzó Irénke. Hauer Irénke pénztárosi, Liszkay Dezső titkári, Szentpétery Endre ellenőri, Hegyessy Béla jegyzői állásukban megmaradtak. Az uj tisztikar nagy lelkesedéssel fogott a munkához és elhatározták, hogy felújítják a régi kedves leányegyleti tea-délutánokat, az elsőt január 14-ikén délután 5 órai'kezdettel tartják meg a megszokott formában. A műsor összeállításán már fáradozik a rendezőség. Karácsonyi vásár ílMetufi éyermeAru£uz áriíÁf/za- ^ j2tíBeásempei ifö f^akapékpaCoéa.)