Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-04 / 28. szám

2 r.-Mjx^-isjgrmrT, ws^MMM&taatsmmmaBiifias A zsemle, kifli és a felszeletelt kenyér adag. Az árvizsgáló bizottság a pékekhez és elárusítókhoz. is fel kell tüntetni az árakat. Még a kosara,kon Nyíregyháza, február 3. A Nyirvidék

; tudósítójától. Az Országos Központi Árvizsgáló bizottság az egész ország területén megrendszabályozta a péksütemények árait. Az intézkedés .mely egyaránt ériinti a sütőiparosokat, az árusítókat és fogyasztókat a következő rendeletben nyer kifejezést: A sütőiparosok minden sütőipari terméklet ia közvetlen fogyasztóinak is ugya

nazon áron tartoznak árusítani, mint a viszontelárusitónak. A viszontelárusitónak a fogyasztóval szemben felszámitható elárusítói jutaléka aprósüteménynél (zsemle, kifli, stb.) darabonként 20 fillér, egyéb fehér süteménynél (kalács) pedig kilogrammonként egy, korona. A nyilvános étkezési üzemekben (vendéglő, kávéház, kávémérés, tejivócsarnok stb.) a felszeletelve felszolgált kenyéradagnak legalább hét dekagramm súlyúnak. a kalács (tejes kenyér) adagjának pedig legalább Öt dekagramm súlyúnak kell lenni. Az étkezési üzemekben a fogyasztóval szemben felszámítható elárusítói jutaléka apró süteménynél (zsemle, kifli, stb.) darabonként 20 fillér, egyéb fehér süteménynél

1 és kenyérnél adagonként 20 fillér. Azok a nyilvános étkezési üzemek, a melyek a sütőipari termékek után is fényűzési forgalmi adót vonnak le, az ennek az adónak megfelelő összeget az elárusítói jutalékon felül hozzászámíthatják az eladási árhoz. Ha aprópénz hiány miatt kikerekités válnék szükségessé 4 fillérig lefelé kell kikerekíteni, "í filléren félül pedig felfelé. Minden sütőiparos és viszontelárusitó tartozik az általa forgalomba hozott minden sütőipari termék árát üzlethelyiségében aként feltüntetni, hogy az árak ugy bent az üzlethelyiségben, mint az utcáról könnyen olvashatók legyenek. A viszontelárusitók ezenfelül kötelesek a kifüggesztett árjegyzékeken azoknak a sütőiparosoknak nevét és üzlete címét is feltüntetni, akiktől az árut beszerezték. Nyilvános étkezési üzemekben a kenyérnek és egyéb sütőipari termékek árát az étlapon és az árusítással megbízott tálcáján (kosarán) ha pedig erre külön alkalmazott nincs, a süteményt tartalmazó kosárban, tányéron, olvashatóan fel kell tüntetni. Aki ennek a rendeletnek valamely ren_ delkezését megszegi vagy kijátsza, az, amennyiben cselekménye súlyosabb bünte tő rendelkezésbe nem ütközik, kihágást köjvet el és 6 —hat — hónapig terjedhető elzárással, valamint kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek mennyisége, ameljyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalma- ! zandó pénzbüntetés legmagasabb mértéke ennek a nyereségnek kétszeresével felemelt összegig terjedhet. A kihágási eljárás a közigazgatási hatóságnak. mint rendőri büntető bíróságnak a m. kir. államrendőrség működési területén pedig az áltamrendőrségnek a hatáskörébe tartozik. Aki három liter tejért kilencven koronát követel. Tettenért árdrágító. Nyíregyháza, február 3. A Nyirvidék j tudósítójától. i Az árdrágítás ma a termelő szenvedélye is. A pénzszerzés, a sok pénz szerzésének

1 vágya megfosztja az embereket józanságuktól. Az általános áremelkedés lavinaszerű növekedése az áraknak. A lökést bűnös kezek adják meg. Az államhatalom a törvény keze itt-ott lesújt a veszedelmes árdrágítóra. Ez történt Gutyán Jánossal is. aki február 1-én Fried Sándortól a Szívutcában 90 koronát kért három liter tejért A megindult alkura figyelmessé lett , Hudák György államrendőr tetten érte • és bekísérte a tej úgyis magas árának égig emelőjét. A kir. törvényszéken az árdrá- / gitók ügyével foglalkozó Kosinszky-ta- \ nács még aznap törvényt ült Gutyán Já- ' nos felett, akit egy havi fogházra, ? 1000 korona pénzbüntetésre, és három évi jogvesztésre ítélt el. Az ár- , drágító köteles az ítéletet a Nyirvidékben 1 közzététetni. Hétköznapra teszik át a vasár- és ünnepnapi vásárokat Nyíregyháza, február 3. A Nyirvidék tudósítójától. .Vármegyénkben, de az ország más helyén is több vásárt vasárnapon vagy ünnepnapon tartanak. A vásárjogot nyert hatóságok közül egyesek királyi kormányfevélléli, mások miniszteri rendelettel bizLositott jog alapján hirdetik a. vasárnapi vagy ünnepnapi vásárt, néhol több száz év óta. Most az illetékes miniszter rendeletet adott ki a vasárnapi és ünnepnapi vásárok ügyében. Ez a rendelet Szabolcsvármegye alispánjához is megérkezett. Arról van szó, hogy a vasárnapi és ünnepnapi vásárokat helyezzék át hétköznapra. Elismeri a miniszter, hogy így egy munkanapot vonnának el a lakosságtól, de az itt érintett érdek a miniszter intenciói szerint okvetlen alárendelendő annak a magasabb érdeknek, amely a vasárnap és ünnepnap felszabadulása esetén nyerne. A vasárnapi és ünnepnapi vásárok ugyanis elvonják a lakosság ezreit a templom látogatásától, már pedig a vallásosság mélyítése a tisztültabb erkölcsi felfogás utja. A törvényhatóságok kimutatást terjesztenek fel a területükön szokásos vasárnapi és ünnepnapi vásárokról, megjelölve azokat a helyeket, ahol remélhető a vásárok hétköznapra helyezése. minden legújabb sziüekben Hosszúszárú báli keztyük és divat hak risnyák a farsangi idényre megérkezteFODOR FERENC űivatíkletében Wyiregyháza, Zrínyi Ilona utca 5. Riport a falusi iskolákról. — A kótaji iskolák helyzete. — Hideg a tét, — rongyosak a gyermeke — nélkütöy.nsk a tanitók, — sok a munka. Megakartam tudni, hogy dolgoznak a falusi iskolák, milyen a belső életök, mit csinálnak a kis nebulók, mi a legnagyobb gondja a tanítónak, hogy viselik a telet s azért felkerestem az egyes iskolák tanítóit és kikérdeztem, szíves nyilatkozataik azok, amiket itt adok!!... Az állami iskola egyik legrégibb és legöregebb tanítója: Rédi Ferenc a következőképen nyilatkozott az iskola belső életéről: — A kótaji áll. el. iskolánál négy tanteremben működik öt tanító (t. i. az egyik tanteremben félnapos tanitás van) de az ötödik tanerőt áttették a »kótaji-szőlők«be s igy most egy tanító két osztályt vezet, félnapos tanítással. — A tanév rendesen megnyílt, de teljesen rendes tanitás nem folyhatott, mert az elhalálozott ig. tanító, a boldogult Kecskeméthy Mihály helye csak októberben lett betöltve, később pedig több heti szünet volt tüzelőfa hiánya miatt. — Hetek óta igen nagy a tanulók között a betegek száma, ami szintén akadályozta a rendes oktatást. A tanerők közül is egy-kettő rövidebb hosszabb ideig beteg volt. — A tantermek közül egy nehezen, egy majdnem füthetetlen, ami a kályhák és a kémények hiányosságának tudható be " f, Egyébként ezektől eltekintve — a leli e tőség szerint tantestületünk teljes harmóniában törekszik a kitűzött tanítási célt és eredményt elérni!! Arra a kérdésemre, »hogy, viselik a tanitók a telét« a következőket mondta Rédi bácsi — a tanitók a rettenetes drágaság miatt nagyon nehezen viselik el a tél gondjait, de különösen a tűzifa hiánya majdnem leküzdhetetlen gondokat és nélkülözésekel okoz mindnyájunknak... Kb. 242 tanuló a mindennapi és 100 az ismétlőbe van beírva; hiányzik még a tankötelesek közül vagy 150 tanuló. — Az intézet vezetésében iz idén kedvező válLozás történt. Az iskola uj igazgatója buzgón fáradozik a szabadoktatás körül és az ifjúsági egyesületeket nagyban törekszik diadalira vinni.... Radványí Sándor. a gör. katli. iskola tanítója a következőiket mondta: aki öt osztályt tanit jelenleg és a téli évadban 9 óránál nem képes hamarabb az iskolában megjelenni, mivel — mint kántor is — mindennap köznapi sz. mise van, annak egész délelőttje és délutánja le van foglalva. Különben is a gyermekek nem jönnek hamarább az iskolába, mint 9 órakor. Hideg a tél. nincs megfelelő ruházat, a falu is szétszórt, a tanyák is messze esnek, tehát várni kell rájuk, hogy egyöntetű légyen a tanitás. r — Tanulóim közül az egyik sirva jön fel. mert a cipőből kinn a lába, a másik ruhája hiányos, rongyos s ahelyett, hogy, átismételnék a feladott leckét, "addig inkább a gyengén fűtött kályhához huzóds míg a tanító be nem jön az iskolába, addig ott dideregnek, ott melegszenek a kályha körük. . — 71 tanulóm van, ezek közül első osztályba jár 28 növendék. A jelenlegi influenziát tekintve, naponta hiányzik 18—20 tanköteles. Legnagyobb gondom — mondja a tanító ur — az, hogy mennél nagyobb eredményt tudjak felmutatni, de hiába. Mert mikor egy-egy osztályból 8—10 gyér