Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 222-247. szám)

1921-10-05 / 225. szám

/ okióbar 5. A katftiigazitf bizottságok érkezése Most Ungban és Beregien vannak — Hol less a zemplénmepyei uj határ ? — As újhelyi tanácskozások Sátoraljaújhely, okt. 4. 'K »Nyírvidéki tudósítójától. y A napokban jelentik a ziemplénmegyei határ megállapítására érkező bizottság jöttét. A határmegállapitó bizottság ottlé­téről és működéséről újhelyi tudósítónk a következőket jelenti: Megérkezett végre az oly rég várt ha­tármegállapitó bizottság. Minden reményünket, minden vá­gyunkat e bizottság eljövetelébe helyez­tük. Hisz tőle várjuk azt — és ne essék ez iaz önzés a többi megmaradt és elszakított testvéreinknek zokon — hogy visszakap­juk végre az esztendők óta elszakított kor­nyékünket. Azt a környékét, mely a mi éléstárunk volt és amelynek mi yoltunk kereskedői és iparosai és amelytől elsza­kítva csonka lett a város épp ugy, mini csonkák lettek a falvak!- Azok a falvak, me­lyeknek színmagyar népe visszavágyik hozzánk, testvéreihez. * A határmegállapitó bizottság csütör­tök délelőtt fél 12 órakor érkezett Uj­lielybe Kassa felől 4 autón. A bizottság': tagjai Uffler francia ezredes, Perichelli olasz ezredes, Roubik kapitány és Kovarik' min. tanácsos cseh, dr. Gerevich Tibor min. oszt. tanácsos és gr. Csákv István követségi attache magyar delegátusok. — Kíséretükben voltak: Szlavik zcm pl én me­gyei zsupán, Szolnoky. legényei főszolga­bíró és 3 cseh tiszt. A bizottság megérkezése után a »Ma­gyar Király« szállóban ebédelt, utána fél 2 órakor dátogátást tett Thuránszky főis­pánnál, ahol Bernáth alispán, báró Mail­íof.t megyei megbízott és Ujhely város képviselői Berkesi h. polgármester, dr. Ambrózy, dr. Hornyay és dr. Chudovszky valamint gróf Széchenyi~»Wolkenstein Er­nőné részvételével közel másfél 1 óra hosz­szat tanácskoztak. A magyar kiküldöttek, különösen a megye képviselői egy Ujhelyiiél minél távolabb fek­vő' határ elérésére törekedtek s ezért először egly Sztropkó alatt elhúzódó határvonalhoz ragasz­kodtak. Majd a tárgyalások folyamán látva cél­juk elérhetetlenségét — ugy a csiehek, mini az entente megbízottak az Ungvár felé vivő vasútvonal feltétlen szükségességét hangoztatták — oda módosították kíván­ságukat, hogy ha máskép nem lehetséges, bele mennek, hogy a csehek yasuti össze­köttetést kapjanak Ungvárral, de ehhez nem szükséges nekik Ujhely és a Bodrog­köz, hanem a határ már készlen lévő Bánócz—Deregnyö—Vajáni vo­nali alatt huzódhatik el. Ilyenfor­mán a cseheknek meg van a vas­úti összeköttetésük és visszake­rülnek az elszakított magyar községiek is. Az entente kiküldöttek szinte inegle" petve ismerték fel az okfejtés helyességét és UjhelybŐl délután 3 órakor eltávozván az igy ajánlott határvonal megszemlélé­sére mentek. Jellemző, hogy a bizottság tagjai té­vesen voltak informálva, mert csak itt a tanácskozás alatt hozták tudomásukra, hogy a cseheknek nejm 1 esz* a város alatt vé­gigfutó vasút az egyetlen összeköttetésük LJngvár felé, hanem az immár készen álló Bánócz—Vaján—Ungvári vasútvonal is al­kalmas e célra. Innen ez a bizottság tovább ment Ung és Be­regmegvék felé, előbb a megszál­lott, azután a meg nem szállott területre A bizottság hatásköre pontosan meg van állapítva és ettől el nem térhet. Ál­talában csak egész kis határkiigazi táshoz van joguk. Például, ha egy falu, vagy ha­tára ugy van az uj határ által felosztva, hogy az a lakosság megélhetését és a föl­dek megművelését akadályozza, a bizott­ságnak joga van a területet átcsatolni. Nagyobb terület átcsatolása azon­ban nincs jogiában. , Ilyen esetekben meghallgatja az 1! érdekeltek véleményét, összegyűjti az adatokat és ezeket épp ugy, mint a kisebb vitás kérdé­seket, melyekben a bizottság nem "tud megállapodni, a nagykövetek tanácsa döntése alá bocsátja. A kassai »Szabadság« egy interjút kö­zöl a bizottság magyar tagjaival, mely a következőket tartalmazza: — Magyarország előterjesztéseit mi már Brünnben megtettük, melyeknek sor­sa ismeretes. Az itteni tárgyalásokról sok konkrétumot nem tudok. Programmunkat naponként állapi tjük meg. Igv a mai gyű­lés határozata szerint először Tőketere­besre és Gálszécsrc megyünk, majd a kö­zeli napokban Sátoraljaújhelyre. A dön­tésbe természetesen mi'aekünk csak ;un­nyi beleszólásunk van, mint egy bizott­sági tagnak. A döntés súlya tehát az en­tente hatalmak megbízottjain van, akik igyekeznek, hogy a maguk szempontja szerint az igazságnak megfelelően hoz­zák meg ítéletüket. A helyszíni szemlék befejezése után Váczra megyiünk vissza, mi­vel tulajdonképpen mindkét' bi- $ zottságnak itt van a közös szék­helye. Előreláthatólag tehát a vitás kérdések el­bírálására is csak itt kerül sor. Más egye­bet nem tudunk mondani. Zala vármegye a nyugatma­gyarországi harcokban eleset­teket a nemzeti hősök sorába iktatja Ny ir egy háza, október 4. A »Nyírvi­déki tudósítójától. A magyar vármegyék sorra állást fog­lalnak a ny ugatmagyarországi kérdésben. Tegnap Zalavármegye átirata jött meg Sza bölcs vár m egy éhe z, mely hasonló állásfog­lalásra hívja fel a vármegyét. Zalavár­megye törvényhatósága a nyugati vége­ken folyó hősies küzdelemmel együtt érez, a halottakat együtt gyászolja a nyugat­magyarországi lakossággal és őket a nemzeti hősök sorába iktatja. Kijelenti, hogy a legmesszebbmenő támo­gatásban részesiti a küzdőket, Beismeri, hogy e kérdésben nehéz a kormán}^ hely­zete. de vegye figyelembe a kormány, hogy a nemzet m.nd }>n tettre késZ és a nyugatmagyarországiak el­szántságát magáévá teszi. Zalavármegye állásfoglalásáról értesítette a nemzetgyűlést, a kormány, és valameny­nyi törvényhatóságot hasonló szellemű nyilatkozat illetve felirat megtételére szó­lítja fel. — Az Orsz. magyar Fox-terrier és tacskó tenyésztők egyesülele f. évi októ­ber 16-án Debrecenben az Aranybika szálló dísztermében egy speciális kiállítást és mü­kotorék versenyt rendez. Az érdeklődők ne­vezési ivekért forduljanak Görgey Géza sá­toraljaújhelyi lakos m. főjegyzőhöz. Nevezési határidő : 1921. október hó 10. A Jósa-muzeumot külön épü­letben kall elhelyezni Tornay János festőmii oéss műkincsei Nyíregyháza, október 4. A »NyirYí­dék« tudósítójától. • A vármegye Jósa-muaeümöt, amint jelentettük, a napokban előkelő szakem­berek látogatták meg. A Muzeumok Orszá­gos Főfelügyelősége nevében dr. Bibó és Divald Kornél tekintették meg a múzeum gazdag anyagát. A szabolcsvármegyei mu­zeum tudvalevőleg különösen honfoglaláskori emlékekben pá­ratlanul gazdag. Ezt ismételten elismeréssel állapítot­ták meg a fővárosi küldöttek is. A mú­zeum azonban nagy pedagógiai feladatát a mai viszonyok között, a muzeum néhány; szobájában, zsúfoltan nem teljesitheti. A! látogatók a véiök együtt megjelent Mikecz István alispánnal egyöntetűen megállapi­tották, hogy elhatározó lépéseket kell len­ni a muzeum helyiségeinek kibővítésére. A gyönyörű bronzkori és honfoglaláskora béli tárgyak, prae—historikus emlékek' s a többi értékesebbnél-értékesebb relikvia csak akkor nyer tanító nevelő hatalmat, ha jól áttekinthető csoportosításban a közönség elé jut. Arról nem lehet szó, hogy a vármegye épületében adjanak uj helyiségeket a muzeumnak, mert a vármegyeháza igy is szük a hivatali helyiségek számára. Ezért elodázhatatlan az önálló muZeumi épület meg­szerzése. Minthogy uj épület emeléséről ma alig lehet szó, legalkalmasabb ítész kész s a muzeum céljainak meg­felelő épület vásárlása. Szó van arról, hogy ezt az épületet a vár­megye Nyíregyháza városával együtt szerezné be és a Jósa—muzeumot a város muzeális tárgyaival, így a Benczúrra vonatkozó gazdag gyűjteménnyel egészítenék ki. A vármegyében s a város vezetőségében egyaránt a legmesszebbme­nő áldozatkészség van Sneg a muzeum 1 mél­tó keretekbe helyezése érdekében s yaiö­szihüL, hogy rövidesen hatalmas, minden­kinek hozzáférhető modern muzeuma lesz "Nyiregyházának. A Jósa-muzeum egyébként állandóan gazdagszik. A vármegye őszi közgyűlésé­nek tárgysorozatán ismét ott van a mu­zeum gyarapítása. A muzeumnak az al­föld egyik legértékesebb magángyűjtemé­nyét ajánlották megvételre. A gyűjtemény kiváló művész egy életen át gonddal őr­zött műtárgyaiból áll. Tornay János festőművésznek, a festőművészet Petőfijének« gyjöf teménye ez. amelyet Szabolcsvármegyének ajánlotta fel megvételre Tornay Fadrusz János szobrászszal és több kiváló kortársával volt s zoros kapcsolatban s számos rendkí­vüli becsű szobor, kép, levél, kézirat, autogrammos könyv van birtokában. — Ezeket mérsékelt áron engedné át Sza­bolcsvármegyének. A vármegye alispánja e tárgybán az őszi közgyűlésen előterjesztést fog tenni s bizonyosra vesszük, hogy a törvényha­tósági bizottság örömmel fogadja a gaz­dag gvüjtemény megszerzésének gondola­tát. .. !

Next

/
Oldalképek
Tartalom