Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 197-221. szám)

1921-09-01 / 197. szám

l « ír £ 4# í| 1 I s & ágZ? 19*1. sief » TBMnrfiiTWTírfrrii imTin-í.TT|fi r í,ti , riíWfTTWi' i II' II IiWil'lMHIil

11 íl"lTHill IWBIBIi

1'*!I"li< ni II 1 H1 IHMjMBtfMBg*lIMHilMnHijim l Tartsuk mag i vasárnapot! A Baross-Szövetség országos mozgalmat indított és felszólította Csonkamagyarország valamennyi kereskedőjét, hogy, a vasárnapi munkaszünetet tartsák meg addig' is, mig" a sürgős elintézést váró kérdés törvényhozásilag rendezést nyer. A szomszéd Debrecen városában a mult hó elején, talán éppen a Baross—Szövetség felhívására a kereskedők gyűlést tartottak és nagy szótöbbséggel kimondták, hogy a vasárnapi munkaszünetre §zük •ség nincs, mert az csak néhány ember kényelemszeretetét szolgálná. A törvényhozási rendezés ellen pedig erősen tiltakoz lak, mondván, hogyha az üzletek vasárai aj) egész nap csukva volnának, ugy ezaz országra óriási gazdasági kárt zúdítana, mely ugy a kereskedelmet, mint 3 vasárnapi vevőközönséget sújtaná, mely utóbbit a hétköznapi munkaidőtől vonná el. Paulik János esperes ur e lapban közölt súlyos argumentumai előtt meghajtok és kalapot emelek és csak azt fűzöm hozzá, hogy elég volna, ha nem »komo" lyabban«, hanem csak »komolyam vennénk és vennék a vasárnapot, de sajna, még ott sem tartunk! Holczberger 'Andor keresk. alkalmazott ur alapos érvelésekre felépített s ugyancsak e lapokban megjelent indítványát féltem, hogy a debreceni után ez is kátyúba sülyed. Adja Isten, hogy tévedjek"! Azért én a fogyasztóközönségtől, de főleg a magyar nőktől várom a csatasorba való lépést és a sikeres eredményt. Ne vásároljunk vasárnap és igyekezzünk erről másokat is meggyőzni s akkor majd becsuknak a boltos urak és nem beszélnek debreceni hangnemben, mert hiszen ők volnának miértünk és nem megfordítva! Ne féltsék hát az ország romlásál a vasárnapi munkaszünettől, mert ennek éppen az ellenkezője áll. De lássuk az okokat, amelyek ennek' a kérdésnek a keresztény irányzat nélkül is mielőbbi megoldást sürgetik 1 Mindnyájan tudatában vagyunk annak, hogy 6 napi becsületes és tisztességes munka után jól esik a 7-ik nap pihenni, a lelkijellemet, az istenfélelmet ápolni és egy kicsit szórakozni. Nem volna szabad hát az emberiességi érzésből kifolyólag sem az üzleti alkalmazottakat még a vasárnap bevonásával is igénybe venni, kihasználni. Avagy talán az üzleti forgalom lebonyolítására mutatkozik oly felette szükségesnek a vasárnap?? Nézzük mennyi időről van szó?? 2—3 óráról. Ettől a 2—3 órai üzleti haszontól el kellene tekintenie minden kereskedőnek, ha tekintetbe veszszük, hogy micsoda nagy. erkölcsi értéket dob érte oda. 'Nem állhat meg az a feltevés sem, hogy sokan szombaton kapják a pénzt s igy csak vasárnap vásárolhatnak. Valamint az sem, hogy a tanyasi és falusi nép egész héten a mezőn van elfoglalva és csak vasárnap vásárolhat be. Szeretném tudni, hogy kik azok a munkások, akik önhibájukon JkivüJ csak vasárnap vásárolhatnak.?? Hiszen a szombati hetivásárra olv tömegesen jönnek be, hogy ez mái* magában kizárja a boltoknak a nép, a kisemberek érdekében való vasárnapi nyitását. Igenis, a népet nevelnünk kell és meg kell értetni vele, hogyha nekünk jó a vasárnapi munkaszünet, ugy emberbaráti kö telességünk azt másoknak is megszerezni, biztosítani. Tehát fennhangon kell hirdetnünk, hogy tartsuk meg a vasárnapot és akkor ne vásároljunk jsemmitf A tekintély tisztelet hangoztatását halljuk nagyjainktól és akkor a vasárnapot megnyirbáljuk és ennek rovására, tekintélyének csorbítására jónak látjuk abból 2—3 Órát üzletre lealkudni. A legnagyobb érv lehetne, hogiy az állam maga is megenjgjedi vasárnapokon a 10 óráig való árusítást. De art is nagyon jól tudjuk, hogy a vasárnapi munkaszünetre vonatkozólag uj törvény van készülőben mely a régi törvény, által hagyott repedéseket hivatva van eltüntetni, kitatarozni. Városunkban ez idő szerint 14 üzlet van vasárnap állandóan csukva. Debreceni kereskedő urak ! Engedjék meg, hogy én is tiltakozhassam az ellen, hogy ezeíc az üzletek, köztük a legtöbb alkalmazottai rendelkező Tisztviselők Szövetkezete ezáltal az országra gazdasáfgi kárt indítana. Sőt éppen ellenkezőleg, purrifikálnak. Ha az emberiség elérte volna a műveltségnek (azt a fokát, amikor a rosszat öh magáért nem tenné és nem azért kerülné, mert la törvény tiltja és bünteti, hanem inert kifejlődött önérzete, erős jelleme és keresztény érzése tiltaná, akkor nem volna szükség a törvényre, de mert ettől messze, nagyon messze vagyunk, hassunk oda, hogy a vasárnapi munkaszünetről ugy, alkottassék meg az uj törvény, hogy az a vasárnapot arra a piadesztálra, amelyet mi keresztény hitünkkel óhajtunk, kívánunk, követelünk! Addig pedig a fogyasztó közönséget SZÍVÓS és kitartó munkával igyekezzünk a vasárnapi bevásárlásról leszoktatni éppen ugy

r mint a hitelbe való vásárlástól. Erre a munkára 'kérem én a fogyasztóközönség minden egyes taigját, de főleg a lelkében keresztény háziasszonyokat, hogy szűnjék meg már egyszer nálunk is a nem igazi keresztény nagytőkének ezirányu anti szociális harca a keresztény munkaerők. & kisemberek, a munkásság ellen ! H V. A Keresiténj Missiáiársulat pmekoyaraltatása Nyíregyháza, aug 31. Saját tudósítónktól. Tegnap délelőtt a Máv. pályaudvarán élénk, vidám gyermekcsoport yárla a debreceni vonat indulását. Ott nyüzsögtek a perronon, szőke, barna fiúcskák és kisleányok, egészséges, piros arcocskájukról á megfrissültség, az erő sugárzik. Ezek a haza készülő gyermekek a Keresztény jy[issiőtársulat nyaraltatási akciójának sikerét jelentik. A missziótársulat felhívására a vármegye több községében szerető figyelemmel áldozatkészséggel karolták fel a fővárosi munkás és tisztviselő gyer- mekek nyaraltatásának ügyét. A gyermekeket testi—lelki gondozásban részesítették s most ennek a nemes evangéliumi munkának eredményében az üdülésben uj életet nyert gyermekseregben hálatelt szívvel gyönyörködünk. A Budapestre készülő gyermekekért Ifj. Rónai Antalné és Kugler Izabella missiós hölgyek jöttek Nyíregyházára, akik gondjaikba veszik a nyaralásból hazatérőket. A nyíregyházi Missiótársulat hölgyei közül Lányi Imrén é, Estók Aranka és Mulega Ilonka fáradoznak a gyermekek körül. A dadai nyaralókat, akik a vissiek

1 mellett a legtöbb figyelemben részesültek, most külön csoportba szólítják. Ragyán Lajos aljegyző és Barta Lajos tanító buzgolkodáíía arra is kiterjedt, hogy a gyermekek útiköltséget kapjanak. A gyermekek azonban a Missió társulat költségéi? utaznak s igy az összegyűjtött pénzt most osztogatják szét a dadai gyermekeknek. Ez alkalommal negyvennégy gyermek indul a fővárosba, a még Szabolcsban maradt gyermekek a napokban térnek vissza, A Missió Társulat számos sikerrel járó akciójához méltán sorakozik a jól sikerűit nyaraitatós is. íember 1 öj ajánlat a Városi kúu bérletire Nyíregyháza, aug. 31 (Saját tudósítónktól) A Városi Színházban a jelek szerint mégis csak kapunyitás lesz. Nem régen adtunk hirt a Mariházy-társulattal való tárgyalás kudarcáról s most újra remény van a Városi Színház megnyitásária. Ez alkalommal a miskolciak adták be ajánlatot s ez sok jóval kecsegtet. A Neményitársulat személyi és dologi tekintetben elsőrangú kvalitásokat jelent. A társulat hajlandó a színház tűzbiztonsága erdekében szükséges áLalakitások költségeit fedezni s a tönkrejutott ülőhelyeket rencTbehozatni. Az előadásokat szeptembertől a hideg napok beálltáig, tehát mintegy két hónapra biztositallá. A miskolciak ezeket a befektetéseket abban a reményben vallják, hogy jeles társulatuk megnyeri a közönség rokonszenyét, kiérdemli az intenzív pártfogolást s ők évekre biztosithatják maguknak Nyíregyházát. Elvégre Miskolc sokkal közelebb van, mint Kaposvár, a társulat ideköltözése nem jelent olyan horribilis kiadásokat, mint amilyenre Maftházynak kellett volna elkészülnie. Miskolcznak mindenképpen helye van városunkban. A társulat ajánlatának ügyében a szinügyi bizottság valószinüleg|kedVezően fog dönteni és igy ősszel mégis csak megelevenedik a kihalt Városi Szinház. Üüitjű/naK1 zseMajok Nyíregyháza, angr. 31. Saját tudósítónktól Több 'Zsebmetszés történt hétfőn este a nyicegyházai vasüti állomáson. Nagyvárosok tapasztalt enyveskezüi, akik felhasználják a nagyobb vidéki vásárok alkalmával a vasúton beálló zsúfolt h'elyizetet, jöttek le most is, hogy pénzzel dúsan megrakodva térjenek vissza fészkűkbe Igen sok utast ért hétfőn az a kellemetlen meglepetés, hogy a pénztárcája eltűnt. Neufeld Mór budapesti lakos Mátészalka felől utazott Budapest felé. A nyíregyházi vasútállomáson a vonatot megrohan ók által okozott nagy tolongásból kikerülve Neufeld felesége ijedten vette észre, hogy pénztárcája nyitva van és a benne levő 4150 koronája hiányzik. Erre Neufeld is zsebéhez kapott, de ő is szomorúan vonta vissza a kezét: 1500 koronája eltűnt. A zsebmetszők tovább is dolgoztak. Papp Károly helybeli lakosnak hallatlan ügyességgel a belső zsebéből csentek ki 1200 koronát. Több embert fosztottak még ki, anélkül, hogy rajtavesztettek volna. — Egy vasutas azonban, akinél szintén megpróbálkoztak. észrevette a ravasz szándékot. A dolog ugy történt, hogy a vasutas éppen a tömegben állt, mikor érezte, hogy valaki a hátsó zsebébe nyul. Hirtelen hát ra kapott és megmarkolta a tolvaj tilosban kaparászó kezét, aki azonban addig rángatta, mig sikerült kiszabadítani magát és a nagv tolongást felhasználva elmenekült. Hogy ilyen tolvajlások megtörténhetnek, igen jó alkalom az a "körülmény, hogy a türelmetlen utasok még a vonat befutása előtt kiózönlenek a^peronra s a vonat beérkezésekor nem várják meg a leszállásokát, hanem azonnal a kocsiknak rohannak, amiből persze hatalmas zűrzavar és kavarodás keletkezik. Ezt aztán felhasználják a pénztárcák szerelmesei s az utas hiába fogadkozik ezután, hogy soha többé nem fog tolongani, a pénztárca már. vissza nem kerül. , , • >