Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-12 / 106. szám

2 Dadai felső járás lakossága szemben az 1911. évi 30048-al 1921. évben 30803, az emelkedés tehát 755 (2.51%) Legnagyobb az 1 emelkedés Zalkod (19.96%), Gáva (12 48%) és Timár (6.98%) községekben mig a csökkenés Tiszanagyfalu (10 79%) ős Vencsellő (4 26%) községekben. A Tcisvárdai járás lakossága szemben az 1911. évi 40720-al, jelenleg 41497 az emelkedés tehát 787, a lakosság 2.01 %-a Legnagyobb az emelkedés Gyulaháza (12.46%), Papp (12 18%) ós Kisvárda (6.88%) községekben, mig a csökkenés Jéke (4.79%), Komoró (4 51%) községekben. A ligetaljai járás lakossága szemben az 1911 évi 22096 al jelenleg 22765. az emelkedés tehát 669, a lakosság 3,03% a. Legnagyobb az emelkedés Nyirlugos (10 94%), Nyiradony (7.30%) és Nyirábrány (6.63%) községekben, mig a csökkenés Nyirmártonfalva (13 42%) községben A nagylcállói járás lakossága szemben az 1911. évi 40084 ol jelenleg 42001, az emelkedés tehát 1917, a lakosság 478% a. Legnagyobb az emelkedés Kisbálló (2848%), Napkor (12 55%) és Üjfehértó (11.90%) községekben, mig a csökkenés Szakoly (6.46%) ós Balkány (3 00%) községekben. A nyirbaktai járás lakossága szemben az 1911. évi 23056-al jelenleg 24337, tehát 1301-el több, a szaporodás tehát 5,62%-a. Legnagyobb az emelkedés Nyirkércs (20 51%) Loránfháza (18.34%) és Nyirmada (13.73%) községekben, mig a csökkenés legnagyobb volt Nyiribrony (11.91%) községben A nyírbátori járás lakossága szemben az 1911. évi 23056 al jelenleg 24615. tehát 1559 el több, a szaporodás tehát 6.76% Legnagyobb a szaporodás Nyírbátor (16 57%) és Piricse (7.93 százalék) községekben, mig csökkenés volt Nyírpilis (4.34 százalék),- Encsencs[(2 88 százalék) községekben A nyirbogdányi járás lakossága az 1911. évi 35235 el szemben jelenleg 37394, tehát 2159 el több, a szaporodás 6.12 százalék. Legnagyobb az emelkedés Sényő (23 83 százalék), Nyírtét (18 63 százalék) és Nyirpazony (13 50 százalék) községekben, mig a csökkenés volt Székely (7.91 százalék) és Nyirbogdány (2.32 százalék) községekben. A tissai járás lakossága szemben az 1911. évi 25845-el, jelenleg 23177, a csökkenés tehát 2668, ha azonban nem vesszük tekintetbe a cseh megszállás alatt levő £szeny, Szalóka és Tiszaágtelék lakosságát, ugy az 1911. évi lakosság csak 22366 a jelenlegi 23177 el szemben, tehát 811-el több, a szaporodás 0 36 százalék. Legnagyobb volt a szaporodás Eperjeske (12.80 százalék), Tornyospálca (1120 százalék) és Kopócsapáti (10.46 százalék) községekben, míg a csökkenés legnagyobb volt Zsurk (13.53 százalék) és Nyírlövő (6.03 százalék községekben. A szaporodás Nyíregyházán Nyíregyháza r. t. város lakossága az 1911. évi 38198-al szemben jelenleg 43909, tehát 5711 -el több a szaporodás 14.90 százalékkal. A közigazgatásilag a vármegyéhez csatolt szatmármegyei Penészlek község lakossága szemben az 1911. évi 1506-al jelenleg 1578, tehát 72-vel több, a szaporodás 4.64 százalék. — Vizsgálati elnökök. A kultuszminiszter a nyíregyházai m. kir. all, tanítóképző intézetbe az év végi képesítő vizsgálatokra vizsgá lati elnökül Köveskuthy Jenő igazgatót, a Petőfi-Társaság tagját küldte ki. — A kisvárdai Orsolya-rendü tanítónőképző intézet vizsgálataira miniszteri biztosul Hegedül János Kassáról menekült s a nyíregyházi áll. tanítóképző intézetbe beosztott tanítóképző intézeti igazgatót küldte ki. Jfttwnnöfc | á ffiiajili aagyaf esreáek zászlói Prsemysl várának 1215. március 22-én történt feladásakor a 23. honvéd gyalogezred had. hoz tartozott 2, 5, 7. és 8 ik honvéd gyalog ezredek zászlóit a hősies védők földarabolták a kijelölt személyek többnyire tisztek és altisztek között szétosztották. Ezeknek becsücsületügyi kötelessége volt á rájuk bízott zászlórészeket megmenteni és hazahozni. A minden sejtelmet meghaladóan hosszura nyúlt hadifogság alatt a zászlórejtő egyének s igy az általuk rejtegetett ereklyéknek is különböző sorsa lett. A háborúnak minden eddigitől eltérő körülmények közt történt befejezése, egyrészről az orosz forradalom másrészről Magyarország forradalmai, megszállása és felosztása még fokozták ama eshetőségek számát, amelyek a megmentőket ős ereklyéiket érhették A m. kir. Hadtörténelmi Levéltár ;és Muzeumhoz beérkezett zászlórészek a nevezett ezredek zászlóinak aránylag csekély részét teszik ki, a beszolgáltatók által küldött jelenté, sek pedig a megmentéssel megbízott társaikról vagy a náluk levő zászlórészekről nagyon hiányosak. Felhívunk ez okból minden hadviselt katonát, ki ezen ezredek zászlóira és azok megmentöikre vonatkozó adatokat tud, azt egyenesen a m. kir. Hadtörténelmi Muzeumban és Levéltár csoportjának (Budapest, I. ker., Bécsi u. II. emelet) levelezőlapon írják meg, illetve a náluk lévő zászlórésze^et ide szolgáltassák be. Megjegyeztetik, hogy a zászlómentők hon védelmi miniszteri dicséretben és a muzeum részéről ama szép kitüntetésben fognak részesülni, hogy nevük és arcképük a megmentett zászlórész mellett és a nyilvános katalógusban is megörökíttetik. A vérengző mozdony Riadalom a gulyalegplőn Nyíregyháza, máj 11. Saját tudósítónktól. A kállói határban levő, nagy kiterjedésű gulyalegelőn, ahová az elmúlt vasárnapon szokott ünnepséggel hajtották ki a sok száz gulyanevelésre adott jószágot, a keddre virradó éjszaka valósággal véres dráma játszódott le. A pusz'ák éjszakai csendjében riasztó zakatolással száguldó vasút a dráma szomorú hőse, és számos gu'yabeli állat az áldozata. A súlyos anyagi kárt is okozó eset részletei még ismeretlenek s a felelősség kérdése is tisztázásra vár de annyi bizonyos, hogy valakit nagy gondatlanság terhel e rémes szerencsétlenségben. A kállói határban elterülő több mint ezer hold kiterjedésű gulyalegelőn a kihajtott állatok állandó felügyelet és gondozás alatt van nak. Nem vagyunk Amerika füves térségének egyikéo, ahol a gulyára éjszaka ellenségek leskelődnek, az óvatos őrizósre azonban itt is szükség van, hiszen a számadó gulyás minden egyes állattal tízezreket érő vagyont vesz át. A császárszállási legelőn ahol egy csapatba terelődve éjszakázik a gulya, minden tekintetben jó fekvesü s az állatok nyugalmát mi sem zavarja rajta, A debreceni vasúti sinpár aránylag messze esik a legelőtől, ugy, hogy a', vonatelgázolástól sem féltették soha a legelésző jószágot Most mégis itt történt a szerencsétlenség. Az éjszaka csendjében néhány száz darab állat elcsatangolt és a vasúti töltést lépte el. Tehervonat jött. A mozdonyvezető nem vette észre a sinen vonuló állatokat és kösébük vezette a mordonyt. Hat marha a kerekek alá került s a tehervonat a szóazoros értelemben gulyáshussá aprította őket. A kegyetlenül vérengző mozdony azonban flegmatikusán vehette az incidenset, mert észre sem vették rajta a szerencsétlenséget. A megriasztott állatok közül mintegy százötven vad irammal futott szerteszét, huszonöt pedig nem térre se jobbra se balra, ott, a riasztó, mozdony előtt iramo1911. május 12 dott előre é3 a sinek között életre-halálra üldöztetve őrt be Üjfehértó állomásra. A mozdony hidegvérrel játszotta végig ezt a hajszát s csak az ujfehértói állomáson vették észre, hogy mi történt. A minden irányban szét futott állatokat kedden fogdosták össze, igy kettőt Nyíregyházán az államrendőrség fogott el belőlük. A szerencsétlenség híre binos feltűnést keltett és erélyes vizsgálat indult meg, kit, mennyiben terhel a felelősség érte. Öngyilkos lett, mert elkeserítették adósságai Hulla a téglagyár mellett Nyíregyháza, május 11. Saját tudósítónktól. Az alkohol szenvedélyének ismét áldozata van. Egy munkásember, aki korcsmázásai miatt mind jobban elmerült az adósságokba, elkeseredésében a Barzó-féle téglagyár mellett lévő gödörbe fojtotta magát. Az eset reszletei a következők: Kedden reggel hat órakor Lovas Imre cipőkészítő tanuló jelent meg az aliamrendőrságen, és előadta, hogy a Barzó-féle téglagyár mellett lévő gödörben egy férfi hullát látott. A helyszínen kiszállt bizottság csakugyan megtalálta a hullát. Kihúzták a partra s nyomban meg is állapították, hogy Koperdák Vencel kőműves mester a szerencsétlen. Kopsrdák Nyíregyházán, a Hunyady utcában lakik. Az államrendőrség megállapította, hogy legutóbb Pazonyban dolgozo.t és kihallgatta Brader Mihály kőművest, aki együtt dolgozott Koperdákkai. Kiderült, hogy Koperdák még e hó 4-én szerdán tünt el. Ezen a napon délután Pazonyból Braderrel együtt útnak indultak. Útközben a Széles korcsmába tértek be, ahol Koperdák több száz koronával tartozott már a korcsmárosnak. Most sem tudott fizetni, ezért a korcsmáros lefoglalta szerszámait. Ez annyira elkeserítette Koperdákot, hogy öngyilkosságot követett el. A bullát a Morgó temető halottasházába szállították, ahol a megejtett vizsgálat semmiféle külső erőszak nyomat nem talált rajta, s igy kétségtelen, hogy öngyilkosságról van szó. A gunár és a pofon Debrecenből jelentik: Nemrégen mulatságos eset történt a lajosmizsei vonaton. Szombati nap volt, a közönség zsúfolásig megtöltöttfc a kocsikat. Ahogyan ilyenkor történni szokott, legkülönbözőbb elemek kerültek össze. Egy meglehetősen nagy terjedelmű kofa néni mellett egy csendesen megliuzódó leány ült, vele szemben egy fiatalember. Nagynehezen elhelyezkednek s a kávédarálónak csúfolt derék masina erős szuszogással indult Budapest felé Az utasok elcsendesedtek, a legtöbben szundikáltak, mikor egyszerre csak rákiabál a leány a fiatalemberre: — Maga szemtelen, miért csipkedi a lábamat 1 ? A legény azonban váltig erősítette, hogy ő bizony nem csipkedte az utitársnő lábát. Csend lett ismét, a vonat zakatolt, mikor egy hatalmas pofon zavarta meg a csendet. A fiatalember persze felugrott a helyéről, a leány is, persze nagy zsivaj támadt s ekkor vették észre a végzetes tévedést. A kofa néni alatt egy jókora gunár volt, ez csipkedte a galambepéjü utitársnő lábát. Persze a kölcsönös kimagyarázások és bocsánatkérés után ismét csend lett. Ahogy hallottuk az utitársnő és a fiatalember a legjobb egyetértésben váltak el, sőt a barátság talán már azóta az oltárnál nyert megpecsételést. — A Magyar Helikon, Nyugat, Független Szemle ós Uj magyar Szemle májusi füzetei számónként kaphatók az Ujságboltban.