Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 48-72. szám)

1921-03-01 / 48. szám

9S21. március I. ' Kedd .H.íl» é¥f«%«m * 48, S9BS& m—r » A nyomdai munkások sztrájkolnak Budapesten A nemzetgyülés jnai ülése Budapest, febr. 28. (Saját tudóaitónktíl) A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed tizenegykor nyitotta meg Rakovsaky elnök, ©rstz Gusztáv külügyminiszter személyes kér­désben szólal fel és nyilatkozik Hagedüs György múltkori kádjára, mely ssarint ő tagja volt a arabadlsímives páholynak. Beismtri, hogy 1913 ban tényleg belépett egy páholyba, de •ehány heti működés ntán, miután meggyőző­dött a páholy nemzetellenei iriayzatlK-1, ki­lépett. Ezután Giesswein Sándor SÍ ólai fel szin­tén személyes kérdésben. Hegedős György — *f?ymocd — megdöbbent azon, amiket a mult ülésen a zsidókról mondott, hát most alkalmat ad neki, hogy még jobban megdöbbenjen. Ugyanazokat mondotta a zsidókról, amiket pár évvel ezelőtt nem kisebb ember i mondott, m Bt Csernoch hercegprímás. Nem helyes a zsidó kérdésnek faji térre való terelése, amelyet bizonyos fekete páholyból irányítanak. A sza­badkőmives páholyok felosztását helyesli, de ufyanngy fel kellene oszlatni az összes titkosan működő egyesfiieteket. A liberális blokkot vé­delmébe veszi, mert szerinte az a magyar al­kotmányotság egyik erőssége. Hegedűs György ssólal fel azután és ki­jelenti, hogy Giesswein 25 évvel ezelőtt nem igy beszélt. Azóta „elfajzott" s volt idő, ami­kor a Galilei Körben tartott előadásokat — Giesswein erre megjegyzi, hogy a Galilei Kör­ben sohasem volt, hanem igenis a Társadalom­tudományi Társaság felszólítására tartott nó­bány előadást. Ezután áttértek az italmérési és trafik­jogok revíziójáról szóló törvényjavaslat tárgya­lására. Ujfalussy Dezső dr. egyházmegye gondnok beiktatása Baltazár püspök Nyíregyházán Nyiregyháza, febr 28. Saját tudósítóiktól A középszabolcsi református egyházmegye egyházai a Gencsy Albert lemondása foly án megüresedett egyházmegyei gondnoki tisztségre Ujfa'ussy Dezső dr t, Szabolcsvármegye volt iójspánját választották meg. Ax egyházmegy* élére igy egy erős akaratú, izigvérig magyar és tetőtőltaipig férfi ember került, skinek egyéni kiválóságait és szel'emi értékeit mindnyájan ii-merjük Az újonnan megválasztott egyházme­gyei gondnok ünnepélyes beiktatása március 3 án csütörtökön délelőtt 10 órakor lesz a kö • gépszabolcsi református egyházmegyének a vár­megyeháza nagytermében megtartandó díszköz­gyűlése keretében. A közgyűlés fényét emelni lógja Baltazár Dezső dr- a tiszántúli reformá­tus egyházmegyék debreczeni kerületi püspöké­nek a megjelenése, akit ez alkalommal a köz­j gyűlésen üdvözölni fognak. A közgyűlés prog ramja a következő: 1. Megnyitó. Tartja Szabó Lajos ref. lel* késs, a középszabolcsi egyházmegye esperese, aki a gyűlésen elnökölni is fog. 2. Egy küldöttvég, melynek tagjait az elnök jelöli ki, elmegy az újonnan megválasz­tott egyházmegyei gondnokért. 3. A gondnok üdvözlése. 4 Baltazár püspök üdvözlése. 5. Esetleges felszólalások. A közgyűlés után déli 1 órakor a Korona szálló nagytermében ünnepi ebéd lesz, amelyen a meghívott vendégek vesznek részt. Á debreceni közigazgatási tanfolyam igazgatója Budapest, febr. 28. (Saját tudósítóktól.) A MTI jelenti, hogy a debreceni közigaz­gatási tanfolyam igazgatójává a belügyminiszter Pákózdy Sándort Hajdú vármegye volt alispán­ját nevezte ki. Közlegényből tizedes Budapest febr. 28. (Saját tudósítónktól.) Még 1920. december 28 án törtónt, hogy Bosznai Kálmán nemzeti hadseregbeli közle­gényt szolgálat közben egy Kovács nevezetű egyén kommunista izü megszólítással fegyelem­ellenes magatartásra akarta bírni. Miut n Ko­vács ismételt felizólitásra sem akart távozni, Bosznai öt letartóztatta és a hadbirósá- hoz feljelentette. A hadbíróság most Kovácsot 2 évi és hat havi súlyosbított börtönre Ítélte, a kormányzó pedig Bosznai közvitézt tizedessé léptetette elő és 1000 korona jutalomban része­sítette. Benes intervenciója Nyugatmagyarország kérdésében Parisból jelentik, hogy Benes cseh kül­ügyminiszter erélyesen sürgette Nyugatmagyar­országnak véglegesen és teljes egészében Ausztriához való csatolását. A cseh külügymi­niszternek ugy látszik az a célja, hogy Ma­gyarország és Auiztria között minden gyökeres közeledési kísérletet meghiúsítson. A mai tőzsde hírei A legajabb tőzsdei árfolyamok a követ­kezők: Napoleon 1480-1520, angol fost 1880-1920, dollár 435-501, francia frank 3475 - 3615, márka 790-800. lira 1810-1820, osztrák kora 68-72, rubel 195—210, lei 606, sí okol 605, svájci frank 8150—8500, korona­dinár 1155, lengyel márka 53—57­Zürichi nyitás: Badapest 117.5, osztrák bélyegzett 0 90. Az oláhok keze Nyíregyháza, febr. 28. Saját tudósítónktól. A szabadoktatási bizottásg vasárnap dél­utáni előadása a legmegszégyenitőbb magyar témával, az oláhokkal foglalkozott. Megszégye­nítő a téma. mert ma ezzel az eldurvult náció­val, mint milliónyi magyar urával kell foglal­koznunk A szabsdoktatás bevezetéseként Benkő András kir tanfelügyelő, a szabadoktatási bi­zottság elnöke jellemző adatok segítségével szemléletesen tárta fel, hogy mit is vesztet­tünk mi akkor, amikor, hisszük ideiglenesen, Erdély az oláh impériuma alá került. Mérhe­tetlen kiccs, életfeltétel kerűit a tudatlan oláh­ság kezére, ugy hogy ebből az emberiségnek semmi haszna sincs. Benkő András 15 évig működött Hunyadban s amikor rámutatott az ö személyes tapasztalatai alapján ennek az egy erdélyi vármegyének termőerejére, arany bányainak kimeríthetetlen kincseire, vasterme­lésére, erdő és gyümölcsgazdaságára, ásvány­vizeire, a kincses Erdélyből elvonult szemünk előtt a dus kép és szírünkbe markolt annak tudata, hogy mindent elvesztettük. Fábry Ignác kir. s. tanfelügyelő előadása következett ezután, mely mintegy arra világított rá, hogy miként jutott e mérhetetlen gazdag­ság az oláhok kezére. Fenkölt bánattól áthatott, meggyőző szavakban értette meg, hogyan tör­tént Magyarország ezeréves keleti bástyájának, Erdélynek következetes aláaknázása. Feltárta az oláh irredentizmus fanatikus magyarpuszti­tásának útjait,;,a dakoromáaizmus agyremének első kisértéaét, majd irtózatos fölülkerekedését. A tudományos kutatás eredményeinek leszöge­zésével lerántotta a római származással tet­szelgő oláhságról a hazugsággal vont leplet. Láttuk irredenta harcuk félelmetes eszkízenak a mindig résen álló bankoknak céltudatosan oláhositó akcióját, a tehetetlen és magára hagyott erdélyi magyar birtokosság pusztulásá­nak arcpirító tényeit. E szivet marcangoló kép feltárása utáa méltán vádolta a jelen magyarságát is a muia­tásnak, gyűlölködésnek ós szertehuzásnak e megdöbbentő napjaiban és rajongva szeretett Erdélyének sebeire mutatva méltán lel­kesítette a magyarságot meg nem aifcuvó irre­dentizmusra. Fábry Ignác megrázó sza­vai még soká visszhangoztak a lelkekben s aa oláhokról tartott gondolatos, leikea előadása utan szűnni nem akaró tapssal köszöntöttek. Fabry előadása után Pillér József titkár foly­tatta előadását a háború okairól. Budapest, febr. 28. Saját tudósítónktól. A Nyomdai Munkások Szakszervezete is­mételt bérköveteiéit támasztott a munkaidők ellen, amely azonban dacára ai egyezkedési kísérleteknek, sikertelen maradt, mire Budapes­ten az összes nyomdai alkalmazottak sztrájkba léptek. Ma már egyetlen lap aem jelent meg Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom