Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-07-01 / 145. szám

Nyíregyháza, 1919. julius i. * Kedd Ára 30 fillér. ÁL. évfolyam * 145 SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Szeilcesztik:: Dr. Y1ETÓHIS2 JÓZSEF GERGELY ANDOR felelős szerkesztő SWHzetés: Egész évre 72 K. félévre... 36 K, | ALAPÍTOTTA: f ' negyedévre 18 K, egy hónapra oK. | |UBA ELEK ? TELEFON SZAM 323. POSTACHEQUE 2955® Tanítóknak félévre 24 korona. ! f Kéziratokat nem adunk vissza. .mr.vi.'iyfimtMWT-g'urr-yr,- r,- r -i r -y-r—-t-Y —----^rm—

mt Románia és Itália együttes akciója Bukarest, junius 30. Románia és Olaszország között a közös baj, a jugoszláv kérdés érezhető közeledést hozott létre. Tárgyalás folyik a két kormány között, hogy kezdjenek közös akciót, illetve kössenek külön békét a versaillesi konferencia megkerülésével. A tárgyalásokat Románia részéről Lahováry György rendkívüli követ vezeti Romában, akit most várnak Bukarestbe. Fiume hadsereget állit tel Bukarest, junius 30. l.aibachból jelentik : Fiume és környékének nemzeti tanácsa elhatározta, hogy hadsereget állit fel, amely meg fogja védeni a kikiáltott köztársaság határait minden szláv támadás elien A hadseregbe rengeteg olasz tiszt Károlyi Gyuia kormányának jegyzéke Szeged, junius 30. Károlyi Gyula gróf elnöklete alatt alakult kormány Bécsen keresztül jegyzéket intézett a Versailles i békekonferenciához, amelyben kéri a konferenciát, hogy Magyarország képviseletéin hivják meg a szegedi ko>mány delegátusait tárgyalásai <ra. Hangsúlyozza a jegyzék, hogy az ország lakossága, amennyiben a vörösek teirorja ebben nem akadalyozza elismerte a Károlyi kormányt, ezzel szemben Kun Béla csupán a terroriaált budapesti munkásságra támaszkodik, mig a hatalma alatt tartott vidékek lakossága egyenesen ellene van. Az Adriai kérdést újból tárgyalják Bukarest, junius 0. Parisból jelentik: A békekonferencia az Adria kérdését újra tárgyalás alá vette és remélik, hogy az uj olasz kormány engedékenységével lehetővé teszi a végleges megegyezést. Paris ujongva fogadta a német béke alairását Parisból jelentik : Az egész főváros örömmámorban úszik, mindenfelé ujongó menetek járják be az utcákat és tüntetnek Clemenceau mellett. Clemenceau miniszterelnök beszédet mondott a tüntetőkhöz és kijelentette, hogy 40 évig varta ezt a pillanatot és egész élete munkája erre irányult. Intette a tüntetőket, hogy kettőzött erővel lássanak a munkához, mert a nagyszerű győzelem gyümölcsét csak akkor élvezhetik, ha a nagy pusztulást a termelő munkával jovateszik. Bucsrest, junius 29. A Viitorul irja : Bauer, az uj német kormány minisztere a békeszerződés aláírása előtt még egy utolsó jegyzéket intézett a szövetségesekhez, amelyben rámutat, hogy a békeszerződés mely pontjai azok, amelyeket nem fogadhatnak el. A jegyzék egyebek közt a következőket irja : A német nép nem akarja a véres háborút folytatni s őszintén kivánja a tarlós békét. A német kormány a vitás keleti tartományokból szenvedélyes tüntetésekről kapott értesüléseket, melyek szerint a lakosság minden eszközzel ellen akar állani e tartományok elválasztásának. miután azok évszázadok óta a német birodalomhoz..... tartó jtjikiminden "TWTtrsseget 'minden esetleges' nehézségért, ami a lakosság ellenállása fo'ytán állana elő. Ha a német köztársaság kormanya mégis kész aláírni a szövetségesek kívánságait az alábbi fenfartásokkal, azt nem j szántából teszi. Az előirt feltételek meghaladják azokat a mértékeket, amelyeket Németország teljesíteni képes. A német köztársaság kormánya kötelességének érzi kijelenteni, hogy minden fentartással él, elhárítván minden felelősséget a következményekkel szemben, amelyek Németországban előá'lhatnának, ha a feltételek a német teljesítőképesség legerősebb megfeszítése mellett sem volnának teljesíthetők. Németország különösen hangsúlyozza azt a kijelentést, hogy nem fogadhatja el és nem Írhatja alá a békeszerződés 231. cikkelyét, amely azt követeli Németországtól, hogy ismerje el, hogy egyedüli okozója A háborúnak. Ebből következik, hogy Németországnak vissza kell utasítania a háború kezdésének eredményeként mutatkozó terhek elvállalását. Hasonlóképen Németország nem tartja méltóságával és tisztességével összeegyezhetőnek, hogy e fogadja a 22 — 230 cikkelyeket és hogy azokat végrehajtsa, miután azt kívánják Németországtól, hogy német állampolgárokat adjanak át a szövetséges és csatlakozott hatalmaknak elitéltetésük végett, akiket azzal vádolnak, hogy megszegték a nemzetközi törvényeket a hadijoggal ellenkező eljárásokkal és cselekedettekkel. A német köztársaság kormánya feltételezi, hogy a szövetséges és csatlakozott hatalmak azt kívánják, hogy Németország nyíltan beszéljen. Tekintettel jó indulatára és fentartásaira és tekintetbe véve azt a súlyos ' helyzetet, amelybe a szövetségesek követeié..ei a német népet juttatták, azt a helyzetet, amelynél súlyosabbat és fatálisabbat népnek még nom teremtettek, hivatkozással az 1919. junius 10-iki jegyzékben foglaltakra, feljogosítottnak érzi magát, hogy a szövetséges és csatlakozott hatalmaktól a következő kérést intézze, elvárva, hogy a szövetséges és csatla kozott kormányok az alábbi kijelentést, mint a szírződés kiegészítő részét tekinti. A szerződés aláírásától számított két év alatt a szövetséges és csatlakozott kormányok a szerződést alá fogják vetni a hatalmak legfelsőbb tanácsa ''elü L-J;- tán

:: k. amel v

_ a_ 1 I

MINX«A SOOIIIY. - ...IIIIJII-— - -Van megállapítva. A német felhatalmazottaknak e legfelsőbb tanács előtt ugyanolyan jogaik lesznek, mint a többi ellenőrző hatalmak képviselőinek, azoknak a kérdéseknek a felülvizsgálatánál, amelyek a német nép önrendelkezési jogát sértik, valamint azoknak a határozatoknak a fetulvizsgálaíánál, amelyek Németország szabad és egyenlő gazdasági fejlődését gátolják. A német köztársaság kormánya kibocsátja tehát az lölü. junius lü-iki átiratban kívánt nyilat kozatot a következőkben : A német közt.irsasági kormánya kész aláírni a békeszerződést, anélkül azonban, hogy elismerné, hogy a német nép volna a háború szerzője és anélkül, hogy vállalná a kiadas kötelezettségét a békeszerződés 227. és 230. cikkelyeinek megfelelően. Hogyan kényszeriíették a a németeket a iiéke aláírására Az „Independance" jelenti Mainzból : A Rajnán tul gyors előnyomulásra szükséges összes csapatmozdu latok befejezést nyertek. Azok a csapategységek, amelyek eddig a Rajna balpartját tartották megszállva, átkeltek a folyón, hogy a mainzi-koblenzi és kölni hídfőknél tömörüljenek. Ezeket a csapatokat eddig hátrább elhelyezett tartalékokkal pótolták. Emellett a tengereszet előkészületeket tett a Németország elleni blo kád szigorítására, amennyiben erre j szükség lenne. Az e célra kijelölt | egységek mindenre készen állnak. A | béke aláírásának hirére a csapatmozdulatokat beszüntették. Román konservativek szervezkedése Bukarest, junius 30. A Nemzeti Konzervatív párt Take Jonesku elnöklete alatt nagy gyűlést tartott, A gyüiés határozatait Take J i iku külön kihallgatáson jelentette be a királynak. A kihallgatás eredményéről Take beszámolt a végrehajtó bizottságnak, amely örömmel vette tudomásul a királyi akarat — nyilvánítást. Jugoszlávia ünnepel Bukarest, junius 30. Belgrádból jelentik, hogy Péter király születés-napját egész Jugoszláviában meg ünneplik. Az ünnepségeken a hadirokkantaknak és a bolsevismus elől oda menekült oro iriga

it javára fog"»

k Qhagy Pal ezredest szabadon bocsátották Máramaros-Sziget, jun. 30. Nagy Pál ezredes a derék székelyek parancsnoka a napokban ideérkezett. Az ezredest mar előbb is elbocsátották volna Bra-.,sóból, ahová internálva volt, de a lelkiismeretei parancsnok nem hagyta el Brassót mindaddig, mig valamennyi katonájának nem biztosította a szabadságét. A magyar-cseh határ Bukarest, junius 30. Az Epoea jelenti : A Tetnps prágai fonás után közli, ho^y C'emenceau távirata, amely a cseh-szlovakuk és & magyarok közö t oisZHghalár megállapításai közli, ni'-gt'rkczeU Prágába. A iiew valószínű hiradás szerint a otek-magyar határ a Tatragerine lesz ó« tovább huzóűik az Ipoly alsó völgyen. Fenyegető az orosz pénzügyi helyzet Nagyszilben, jun us 30 Stockholmból jeieniik, hogy az orosz szovjet-köztársaság budgetjo erre a felevra 20 ir.ii iard bevételie, szeujboji 50 mi iiárd kiadást mutat A deficitet uj bankjegyek kiadusával fogják fedezni. Az oiaszok berendezkednek Dalmáciában Nagyszeben, junius 30 Liibachbíl jelentik, hogy ax olaszok Isztriában és Dalmáciában mindenütt berendezkednek, mintha az ország már veglegesin át volna nekik adva. Adot szednek, iskolákat állítanak fel, ugy hogy a jugosziá? lakosság kóiségbe ven esve. Jugoszlávia az olaszok elja* rásában a tekeszerzödesnek olaaz részről való fuaiigáiását látja. ára a a Íiíiir. német béke