Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-02-20 / 41. szám

I J^imnte. 1919. február 20 Meg kell hosszabbítani a zárórát Az utasok érdeke követeli ezt. Kylreiryihéjs& > február 19 (A Nyíreim tudóiitápúStfi Pár hónap óta a legnagyobb önmegtar­tóztatással éli napjait Nyiregzháza város lakos­sága. A kilenc órás záróra teljesen megbénítja az esti életet, a sötétség beálltával a város kihal, lelket alig látni az utcán. A kilenc órai záróra voltaképen oka a szénhiány volt, hogy világító és fűtőanyagokban kívül többet takaríthassunk meg. És ezért ez a rendelkezés természetesen helyes is volt, ha ninc3 szén, nincs fűtőanyag, áldozatokat is kell hozni és a legkisebb áld>zat, hogy este kilenc ónkor haza kell takarodni. A helyzet azonban ma az Nyíregyházán, hogy sem világító anyagban, sem fűtőanyagban nincs szükség a városban. A villanytelepeknek elég szén van, hiszen éjjel-nappal tul áramot szolgáltatni, la is van elegendő Nyíregyházán. Más városokban, mint például Szatmáron, Eger­ben stb. ahol szintén ilyen volt a helyzet, a város hatósága engedélyt kért a bel3gyminisz­tertől, hogy a zárórát tiz óráig meghosszabbit­hassák. A belügyminiszter, épen arra való te­kintettel, hogy elegendő viíágitóanyaggal ren­delkezik a város az engedélyt megadta. Nyíregyházán főképen egy szempontból volna szükséges, hogy a zárórát tízig meghosz­szabbitsák. Most már mindennap, rendszerint este kilenc, negyedtiz órakor beérkezik Nyír­egyházára a szerencsi vonat, amely százával hozza az utasokat Bddapestől a városba ós a vármegyébe. A legtöbb utas aznap este nem tud tovább utazni, csak másnap reggel. Ezek éhesen, összefagyva, összetörve, érkeznek meg Nyíregyházára. Nem szólunk arról, hogy .szobát, szállást csak a legnagyobb kínlódások, szalad gálás és néha éjfélig tartó mászkálás után le­het kapni. Ehhez még utóvégre nem kell meg­hosszabbítani a zárórát. De ezek az emberek éhesek, egy falat ételt vágynak enni, egy csésze forró teát inni, — de nem lehet, mert a kávéházakat és vendéglőket egy negyedórá­val előbb becsukták. Ezen az állapoton segíteni kell, amit a szó teljes értelmében embertelenség, hogy haj­naltól estig utazó emberek ne kaphassanak egy korty teját, vagy egy falat hust ebben a vá­rosban. Százával érkeznek naponta idegen és vármegyebeli utasok Nyíregyházára, ezek iránt tartozik a város legalább annyival, hogy ne zárja el őket attól, hogy egyenek. = 1 A P O L L O Kedd, Szerda, Csütörtök NICK FANTOM Az éjféli árny A L I Kedd, Szerda, Csütörtök Az éjféli árny 1= NICK FANTOM 4 rendőrség, csendőrség és vasut­őrség a szociáldemokrata pártban Xj1resr?há*a« február 19 (A Nyltvtáék iuáánúVátH) A nyíregyházi szociáldemokrata párt tér­hódítása egyre nagyobb és nagyobb lesz Nyír­egyházán. A különböző testületek, szervezetek és csoportok egymásután csatlakoznak a párt­hoz, amelynek a táborában ma már minden társadalmi osztály tagjai bőven vannak. Leg­utóbb a" nyíregyházi rendőrség, vasúti nemzet­őrség, valamint a nyíregyházi é3 vármegyeboli csendőrség mondotta ki csatlakozását a szo c'áldeoaokrata párthoz, amely ugy számban és értékben is jelettős csapattal szaporodott. A rendőrség szervező gyűlésén Kazimir Károly Schmidt Mihály és Stricker Jenő ismer­tették a sziciáldemokrata párt programmját, a szervezkedés szükségességét és a szocialista rendőr kötelességeit. A rendőrség tagjainak — mondották — akik épugy bérmunkások, mint az a kőműves, vagy asztalos, a szociáldemok­rácia táborában van helyük, mosl ugy anyagi, mint elvi szempontból ide tartoznak. A szo­cialista rendőrnek fokozottan kell végeznie kö­telességét, tudnia kell, hogy a rend minden ha­ladásnak és fejlődésnek az első biztositéka és a szociálista rendőrnek kell legjobban a köz­rendre vigyáznia. Viszont kell, hogy a szoci­alista rendőr tudatában legyen annak, hogy politikai célokra nem engedi magát fölhasz­nálni, az ellenforradalom és a reakció szolgá­latába nem szabad állania. A vármegyebeli csendőrség szervei a na­pokban összegyűltek Nyíregyházán, ahol három budapesti központi kiküldött ismertette a csend­őrség szociális szervezkedésének a szükséges­ségét Zagyi János Járásőrmester közpoati bi­zaimiférfiu tartott hosszas előadást a szociál­demokrata tömörülésről, amely az egész ország­ban igen nagy sikerrel folyik. Azután Kazimir Károly szólalt föl és a szociáldemokrata rendőr kötelességeit ismertette. A tegyver használatnál a legnagyobb kö­rültekintéssel és óvatossággal kell eljárni, utolsó eset legyen az, amikor a csendőr lő. De po i­tikai mozgalom letörésére, vagy szervezett mun­kásság ellen ne használja fegyverét a csendőr, mert ő a rend és a közbiztonság őre és nem lehet eszköze politikának. A vasutőrség bizalmi iérfi testülete ülést tartott. Schmidt Mihály pártitkár hosszasan foglalkozott a szociáldemokrata párt és a párt­szervek bizalmi férfiainak kötelességeivel. A lelkes és tartalmas előadás után a bizalmiférfi testű et kinyilatkoztatta, hogy a vasutőrséggel kapcsolatos kötelességek teljesítésén kivül az őrséget semmi másra csak a szociáldemokrácia küzdelmeinek támogatására Iqhet felhasználni. Bejelentette a bizalmiférfi testület azt is, hogy a vasutőrség minden egyes tagja hü katonája a szociáldemokrata pártszervezetnek. A bizalmi­férfi testület a munkástanácsba két, a párt­választmányba pedig egy megbízottat delegált. — HMK"* I- • -<WT» - re:!**™*.*-* ' •* r SEB Városi Szinház-Mozgé. Szerda Csütörtök—Péntek VARSÁNYI IRÉNNEL Karenin Anna Tolstoj Leó drámája A nyíregyházi Torna és lfi/é Egylet közgyűlése Kyiregyháia, február 19. (A Nyírvidék tudósítóidtól,) Szokatlanul nagy érdeklődés mellett folyt le sportegyletünk óvi közgyűlése vasárnap dé­lelőtt a városháza tanácstermében, amelyet zsúfolásig megtöltötték a nagy számban össze­gyűlt tagok. Ezt a nagy érdeklődést nemcsak az okozta, hogy az egyesület hosszú öt esz­tendő ut&n most került ismét abba a helyzetbe, hogy közgyűlést tarthasson, hanem jórészt az a hírlapi csata hozta össze a klubtagokat, amelyet a Nyirvidék hasábjairól ismer a kö­zönség. Ennek a hírlapi polémiának a sportra vonatkozólag' utolsó akkordjai hangzottak el a közgyűlésen, amelyen izgatót hangulatban ugyan, de mindig tárgyilagos felszólalások után egyhangúlag elfogadták a titkári és pénztári jelentést és a számvizsgáló bizottság előterjesz­tése alapján egyhangúlag megadta a fölment­vényt dr. Krómy Károly főtitkárnak. A közgyű­lés ezzel a legteljesebb elégtételt nyújtotta az igaztalan támadasokban reszesitett főtitkárnak és az egylet vezetőségnek. Az ellenzéknek is be kellett látni, hogy a könnyelműen és meg­gondolatlanul előhozott személyeskedésekkel csak a sportnak ártanak, — ami nekik sem lehetett a céljuk Ezután pedig elvárjuk a sportegylet veze­tőségétől és a sportszeretettől átihatott mmden tagjától, hogy a meginduló sportszezonban váll­vetett munkával és a fölmerült ellentétek ki­küszöbölésével csak a sportnak a sportért fog­nak müködai. A közgyűlésen a sportpolitika aktái lezárultak, kint a sporttelepen már nincs szerepe az ellenzéknek, ott úgyis csak a lehet­ség érvényesülhet. A klub hadból hazatért régi tagjai, akik eddig is sok dicsőséget szereztek az egyesületnek, fogjanak össze a felnőtt ifjú gárdival és ujult erővel fogjanak a reprezentális nehéz munkájához. Hogy sikereket érjenek el, abban támogatni fogja őket Nyíregyháza város ma már sportszerető és kedvelő közönsége. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel vá­lasztotta meg dr. Szabó László elnökkel a régi vezetőséget, ezzel is dokumentálva azt, hogy ragaszkodik a kipróbált, régi erőkhöz, tág te­ret engedett azonban mindenütt, különösen a szakosztályokban i működő ifjúsági tagoknak. Szakosztályvezetők lettek : atlétika: Pál Sindo?, Matulka Ödön, footbale: Killer Rezső és Vajda Emil, tennis : dr. Garay Kálmán, Kovács László, birkózás : dr. Szamuely Jenő, Katz Ignác, torna: Vajda Emil, vívás: Rónay Jenő, dr. Garay Kálmán. A szakosztályok kiépítése és az évi prog­ramra megállapítása a legrövidebb idő alatt meg fog történi, ugy hogy az egylet teljes fel­készültséggel fog hozzá a meginduló sportsze­zonhoz. — A katonai bíróságilag és becsület­ügyileg: sérelmet szenvedett or*z gos szer­vezkedése. Érdekes radikális mozgalom indult meg a fővárosban, amelynek céija az, hogy helyre hozza azt a sok jogtalanságot, amit a hadbiróságok a hatalom örve alatt tiszteken, katonákon, polgári egyéneken elkövettek. A háborús hatalom szerencsétlen áldozatai, aki­ket nem a bűnözés, hanem a terror és az ül­dözés sodort a börtönbe, most érezvén igaz­ságtalanság kitaszítottságukat, szervezetbe tö­mörültek, hogy kenyeret é3 munkát kapjanak rehabilitáció alapján az igazság és embersze­retet kormányától. A szervezet felszólít min­denkit, tisztet, katonát, polgári egyént, akit a katonai bíróságok, vagy becsületbiróságok ré­széről, esetleg ha háborús szolgálata miatt a polgári bíróságok részéről — valamolyés sé­relem ért, hogy haladéktalanul személyesen, vagy írásban, ajánlott lévélben Budapesiea, a szervezett irodáiban: Andrássy-ut 124 I. vagy Rikóey ut 11 V/2, alatt minél számosabban jelentkezzenek A jelentkezők levélben rövide­sen esetüket is ismertessék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom