Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-09-22 / 214. szám

1918 szeptember %ftrr ..« A vármegyék uj beosztása A közíoazoatás reformja Jtwv nvüt, szeptember 20 (Fémáron munlertmritiuthUiJ A Nyirvidék beszámolt már arról, hogy iWekerle Sándor miniszterelnök tör­vényjavaslatot kivan a képviselőház elé terjeszteni a vármegyék kikerekitéséről. — Ezt a híradást eddig sem meg nem cáfol­ták. sem meg nem erősítették. Ujabban néhány, a legközvetlenebbül érdekelt vár­megye már előre tiltakozást jelentett be e terv ellen és ezért politikai körökben'az utolsó napokban konkrét formában beszél tek arról, hogy a miniszterelnök látva azt a nagy felzudulást. amelyet korán nyilvánosságra jutott terve előidézett, — egyelőre lemondott a terv végrehajtásáról. Ezeknek a híreszteléseknek azonban — biztos tudomásom szerint — semmi­féle alapja nincs. A vármegyék területének uj beosztásáról minden ellentétes híresz­telés dacára, igenis javaslat kerül a kép­viselőház elé. Ennek a javaslatnak az el­készítése azonban sok szempontból szük­séges is és az eddigi hirek mindössze ab­ban tévedtek, hogy a vármegyék kikereki­tésének a gondolata a miniszterelnök agyá­nan és hirtelen született meg Ez a kérdés a belügyminisztériumban egyáltalában nem uj. Felvetődött már a választói kerületek beosztása kapcsán és aktuális lett abban a pillanatban, amikor szőnyegre került a közigazgatás reform­ja. Mind a két kérdésbe természetszerű­leg belekapcsolódik az a törekvés, kíván­ság és óhaj, hogy a választói kerületek 11 j beosztásával és a közigazgatási reform­mal kapcsolatban a vármegyék uj területi beosztása is dűlőre legyen juttatva. Enélkül ugyanis alig képzelhető el a közigazgatás helyes reorganizálása és még kevésbé képzelhető el a választó kerületek­nek helyes és célszerű beosztása. Csakis a vármegyék helyes, célszerű és praktikus beosztása teszi lehetővé a magyar közigaz­gatásnak magasabb nivóra való felemelé­sét. De a vármegyék uj területi beosztása nélkül nem lehet megcsinálni az uj kerü­leti beosztásokat sem. Kétségkívül igaz. hogy egyes várme­gyék tiltakoznak, viszont azonban a bel­ügyi kormány is tisztában van azzal, hogy lokális érdekek, gyakoriali jelentőséggel nem bíró tradíciók miatt egy országos je lentőségü és nemzeti szempontból a ma­gyarság jövőjére kiható reformol elodázni, vagy elejteni nem lehet. Ugy tudom, hogy a kérdés megítélé­sénél. teljesen ez az álláspontja Wekerle Sándor miniszterelnöknek. Es tudom azt is. hogy a vármegyék uj beosztásáról ké­szülőben van a törvényjavaslat, amelynél természetesen nem léniával és cirklivel dolgoznak, hanem a közgazdasági, gyakor. lati és főként a nemzeti szempontokat ve­szik figyelembe. Minden kilátás megvan arra. hogy a javaslat ősszel a közigaz­gatás reformjával és a választókerületek uj beosztásával kapcsolatban a Ház elé kerül. Paái tfb —•••••••mnooöooü gflPOLLO Szombat Vasírnap Hitfi th straszburgi antikvárius Háború* történet öf felvonásban A betörő ltoristát teltenérté a Koronában SfÍTt-í:, uftm szeptember 21 (A Nyírvutök tis&toiHfiíl£~* Veszedelmes és régen keresett betö­rőt sikerült ártalmatlanná tenni a nyír­egyházi katonai rendőrségnek egy karda­los szinész személyében, aki Nyíregyhá­zán és más városban is több betörést és lopást követett el, de eddig sike­rült az igazságszolgáltatás büntető kezét elkerülnie, mig most a legutóbbi vállal­kozásánál rajta vesztett. Két héttel ezelőtt a rendőrségen föl­jelentést tett egy uj utcai lakos, hogy a szobájából, zárt szekrényből több ezer korona értékű ruhaneműt loptak el. Meg­indult a nyomozás és megállapította, — liogy a lopást Tomcsányi Sándor kórista követte el. aki a károsult rokona. Keres­ték a kóristát, de nem tudták megtalálni, mert még idejében megugrott. Tegnap éjszaka a Kossuth-téren cir­káló katonai rendőrök észrevették, hogy a Hoífmann Adolf-féle csemege kereske­dés vasredőnyei alól világosság szűrődik ki. Oda mentek az üzlethez és rövid hall­gatózás után gyanús motoszkálást hallot­tak a boltból, nyilvánvaló lett, hogy betö­rő dolgozik bent. A közben jött rendőrök és katona ren­dőrök segítségével körülkerítették az egész Korona-szálló épületét és egy embert ha­za küldtek az üzlet tulajdonosáért. Rövid idő múlva megérkezett a tulajdonos, ki­nyitották az üzletet és a bolt közepén ta­lálták Tomcsányi Sándort, a már ösz­szecsomagolt zsákmányával. Természetesen menekülésre gondolnia nem lehetett, megadta magát sorsának. — Tomcsányi Sándor bevallotta, hogy még két óra előtt belopódzott a Korona udva­rára, megvárta mig becsukják a Korona Vay Adám-utcai kapuját és az udvari pin­ce felől jutott be az üzletbe. A boltban két zsákba csomagolta a lopott holmikat, és épen távozni akart, amikor kinyitották az üzletet. Tomcsányi Sándort töredelmes vallo­mása után letartóztatták és megindítják ellene az eljárást. Az ApoHó-sxLahéz és a Diadal-mozgó iegyd egésx nap kaphatók az Ujságboli­ban a vánreh&ca análstt. TcUfon 804. — Az Ipartestület táncmulatsága. Szép tember 29-én rendezi a Korona-szálloda dísztermében a nyíregyházi ipartestület a szüreti mulatságát, amely iránt a város közönségének körében igen nagy érdeklő­dés mutatkozik. A táncmulatság délután hat órakor kezdődik és záróráig tart. — Magyar bakák az olasz íróidról A j Nyírvidék szerkesztősége a kővetkező leve­let kapta az olasz frontról: üdvözletüket küldik a Coll de Rosson harcoló öreg ti­zes bakák: Miskolczy Kálmán örv, Ró­dy János tíz., Szabó József, Meiser Gyula tizedesek. Tóth József honvéd, Lippay Rertalan őrmester, Ralogh Lajos törzsőr­mester és még sok más bakák. — Hősi halál. Roósz Géza technikus tartalékos főhadnagy, ki a háború kezde­te óta különböző frontokon szakadatlanul katonai szolgálatot teljesített, az olasz fronton szerzett tífusz betegségben egy ottani kórházban hősi halált halt. — Szakolyi Ferenc emléke. Nyírpa­zony község képviselőtestülete, amelynek a napokban elhunyt Szakolyi Ferenc föld­birtokos tagja volt, legutóbbi közgyűlé­sén foglalkozott Szakolyi Ferenc halálá­val. A község képviselőtestülete Szakolyi Ferencnek, aki tiz éven át a község főbí­rája, 23 éven át pedig a képviselőtestület tagja volt, az emlékét jegyzőkönyvben örö­kítette (meg, egyben 200 koronát adomá­nyozott a község szegényeinek. — Tamtc& arcképes igazolványainak érvényesítése 1. 'Wilt György dr., tanfelü­gyelő közti: A féláru vasuii jegy váltásá­ra jogosító arcképes igazolványok 1919 évre való érvényesítésének gyors és rend­szeres eszközölhetése céljából az állam­vasutak debreceni üzletvezetőségének fo­lyó hó 2-án kelt 36.909—918. I. sz. meg­keresésére értesítem a szabolcsvármegyei tanerőket, hogy az arcképes igazolványa­ik november hó folyamán fognak érvénye­síttetni. miért is kellően felszerelt kérvé­nyeiket már október hóban küldjék be hivatalomhoz további eljárás végett. A kérvényhez csatolandó a régi arcképes iga­zolvány, illetve uj igazolvány kérésénél aláirt fénykép és egy db 2 K postabélyeg Elveszett igazolványok helyett kért uj iga­zolványok kiállítási illetéke fejében 3 K postabélyeg melléklendő. Családtag arc­képes igazolványt csak akkor kaphat, ha ia családfő — állami tanerő — ilyennel már bir. A gyermekek életkora születési év, hó és nap minden esetben pontosan köz­lendő. Arcképes igazolványt csak 10 éven felüli gyermekek kaphatnak. Tiz éven aluli gyermekek részére egyes utazásra jogosí­tó igazolvány esptről-esetre kérendő. A családfő és családtagok igazolványai egy­szerre küldendők be. Az uj igazolványok iránti kérvényekben jelzendő, hogy a f. év hátralevő idejére is kéretik már az iga­zolvány kiállítása, vagy csak a következő 1919. évre. Nyíregyháza, 1918. szept 18 Dr. Wilt György kir. tanfelügyelő. — Az ecethamisitás ellenőrzése. Az eeethamisitás már számos súlyos iataszhófát idézett elő nálunk, de a hatóságok képtelenek voltak ellenőrizni n hangyasavvai cs mctyl­alkohollfil dolgozó ecetkészitőket. A löldmivc lésügyi miniszter most rendeletet intézett a törvényhatósághoz, amelyben az élelmiszerha­misitók üldözéséről szóló törvény évvényét a törvényben biztosított hatalmánál fogva az ecetbamisitókra is kiterjeszti. A vegyvizsgáló állomások ellenőrzik majd a forgalomba kerül* ecetkészleteket és a hatóságok visszaélés ese­tén a büntetés makszimumot : két hónapi el­zárást é3 000 korona pénzbírságot alkalmaz­hatnak. — Köszönetnyilvánítás. Szakolyi Fe­renc elhunyta alkalmából Szakolyi Ignátz és neje 100 koronát küldtek be koszorú megváltás cimén egyletünk céljaira. — Szántó Ernőné 20 K-t juttatott szegénye­inknek. Jótékonyságukat hálásan köszöni: dr. Flegmáim Jenőné izr. n. e. elnök. — Halálozás. Roré Veronka Iíótaj­ban szeptember 15-én meghalt. Az elhuny­tat igen nagy részvét mellett temették el. — Adomány. Az Erzsébet-árvaházi napközi otthonra N. N. 100 koronát, körtét és szőliőt adományozott, amiért hálás kö­szönetet mond Rásthy Rarnáné elnök. A tiszapolgári lüzkárosultaknak Ta­tai István 10 koronát adományozott. Az adományt rendeltetési helyére juttattuk. N. N. honvéd zászlós, a vak katonák ré­szére 20 koronát küldött. Az adományt a városi házipénztár utján eljuttattuk ren­deltetési helyére. — Tolvaj katona. A szerencs felől ér­kező vonat egyik fülkéjében Fejér Gábor debreceni lakos zsebébe belenyúlt egy sza­kaszvezető és kivette a tárcáját. Fejér azon nal észre vette a lopást, kezdte keresni a tolvajt, aki megneszelte a bajt és kiugrott a robogó vonatból. Az utasok meghúzták a vészféket, a vonat megállott, de a tol­vajnak nem tudtak idomára akadni. — Meglopott katonaorvos. Jaroslar István dr. a nyíregyházi tartalékkórház orvosa a szerencsi vonattal elakart utaz­ni, de még Királytelek előtt észrevette, — hogy zsebtárcája, amelyben négyszázöt­ven korona pénzen kivül fontos iratok is voltak, eltűnt. Ugyanaznap este a barak­kórházból jövő katonák egy csomó ira­tot vittek föl a rendőrségre, amit az egyik vasúti őrháznál találtak. A rendőrségei kitűnt, hogy azok a Jaroslav dr. iratai,

Next

/
Oldalképek
Tartalom