Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-04-01 / 67. szám

1917. április 1. JN(YÍR¥IDÉK. 3 A nyíregyházi utcák burkolását tárgyalás alá veszik. A városi szakosztályok legközelebb o­lyan kérdéssel foglalkoznak majd, amely már a béke idejét lesz hivatva szolgálni. A polgármester ugyanis tárgyalás alá vé­teti a nyíregyházi (közterületek burkolásá­ról alkotott szabályrendelet-tervezetet, a­melyet a napokban a következő sorok kí­séretében küldött meg a város jogügyi-, pénzügyi és épitkezésügyi szakosztályai­nak tagjaihoz: Bár a háború még nem engedi meg, hogy a város kövezetlen utcáinak bur­kolásával foglalkozzunk, úgyszintén nin­csen meg a lehetősége annak,' hogy a­zokon az utcákon, (ahol még járda nin­csen, járdát létesítsünk, ahol pedig a meglevő járdát meg kellene szélesíteni, vagy aszfalt járdával kicserélni, ezt már már most végrehajtsuk. Mindazonáltal, figyelemmel arra, hogy az útburkolások­hoz szükséges szabályrendelet tervezet elkészítése és kormányhatósági jóváha­gyása hosszabb időt igényel, sőt esetleg éveket vesz igénybe, a szabályrendelet tervezetét azzal a kéréssel küldöm meg a szakosztályi tag uraknak, hogy azt át­tanulmányozni szíveskedjenek, mert rö­vid időn belül tárgyalás alá vesszük. A hasonló kérdésekben tapasztalható közhangulatnak elevenét jobban érintően nem lehetne kifejezni valamit, mint a pol­gármester sorai teszik. Azt mondja a pol­gármester, hogy bár a háború még nem engedi meg, hogy a város kövezetlen utai­nak burkolásáról, a járdák megépítéséről, azok esetleges szélesítéséről már most gondoskodjanak, pláne, hogy ezeket] a mun kákát végre is hajtsuk, mégis foglalkoz­nunk kell a vonatkozó szabályrendelet ter­vezettel, mert hiszen az ilyen szabályza­toknak megtárgyalása és kormányhatósági jóváhagyása hosszabb időt, sőt esetleg é­veket is vesz iégnybe. Tökéletesen igaz, hogy az ilyen és eh­hez hasonló alkotások megteremtése — rendszerint sok-sok időt vesz igénybe. Saj­nos, hogy igy van. Példa erre az épitési szabályrendelet is, amelynek már régen életbe kellett volna lépnie, ha egy igazán lényegtelen kérdés, útját nem állja a sza­bályzat jóváhagyásának. Bár ez a liosz­szadalmas eljárás a szabályzatok megal­kotása terén általán ismert is, mégis, mint­ha mentegetőzés volna, az említett sorok­ban, hogy a tervezet tárgyalását már most kívánja megindítani a polgármester, pe­dig arról alig beszélhetünk, hogy most készítsük el a burkoló munkákat. Hihe­tőleg nem jut senkinek eszébe azt mon­dani, hogy minek tárgyaljuk máris a sza­bályrendeletet. Mert azt, de meg sok-sok más kérdést már is helyes volna előven­ni, előkészíteni a béke idejére és kidol­gozni az átmeneti időszak terveit. Helyes tehát, hogy már most kerül szóba a mon­dott szabályzat. A tervezet ötödik szakaszának harma­dik és ötödik bekezdése némi többterhet ró az olyan telkekre, amelyen az egy ol­dalon telkekkel biró utca mentén feksze­nek. Mert míg másutt a kocsiút burkolási költségeknek negyedrésze esik az ut egyik oldalán levő telektulajdonosokra, addig a mondott utcákon e költségeknek felét kel­lene a telektulajdonosnak fedeznie. Itt ta­lán az egynegyed és háromnegyed elosz­tás lenne a méltányos. A gyalogjárók hasz­nálata és a 'gyalogjárók szabadon tartásá­ról szóló szakaszok egybe volnának ol­vaszthatok, mert mindkettőben körül belől ugyanazok foglaltaknak. Ellenben e sza­kaszokból kimaradhatnának azok az in­tézkedések, amelyek az építkezési szabály­rendeletben már amúgy is benn foglal­tatnak, avagy elég lenne itt a másik sza­bályzatra hivatkozni. E szabályrendelet keretében lehetne módját találni annak is, hogy a gyalogjá­rók tisztántartását, bizonyos meghatáro­zott díjért, a város látná ef. épen ugy, mint a kicsiutak tisztántartását. Örvendetes, hogy a béke idejében szol­gálatot tenni hivatott eme szabályrende­let tervezet tárgyalása már közelebb na­pirendre kerül. Megokolt lenne a további teendőknek is napirendre tűzése. i i iww m i t Sem lel! személyesen sürgetni a kérelmek elintézését Az alispán a falusi nép idő- és pénzpocséklása ellen Nyíregyháza, március Sl. (A Nyirvidék tudósítójától.) A háborús viszonyok hozták maguk­gukkal, hogy a falusi nép ügyes-bajos dol­gainak elintézése végett minduntalan be­jön a városba, mivel azt hiszi, hoogy ké­relmének személyes előterjesztése által az ügye gyorsabb elintézést nyer. A falusi azonban ezzel, amellett, hogy időt vészit és pénzt költ, - nem gyorsítja ügyé elin­tézését, mert azt a hatóságok ugy is a lehető leggyorsabban elintézik. Ez ellen a hiábavaló járás-kelés ellen Mikecz Dezső alispán most rendeletet adott ki, amelyben * t fölhívja a jegyzőket, hogy magyarázzák meg a népnek, hogy a személyes megje­lenéssel ügyük nem nyer gyorsabb elin­tézést és ők a bejövetellel hiábavaló fá­radtságot és költséget okoznak maguknak. A rendelet a következőkép hangzik: Napról-napra érkeznek be hivatalom­hoz, sokszor a vármegye távoli részéből is, többnyire szegénysorsu panaszosok, — akik abban a hitben, hogy csak az eset­ben találnak meghallgatásra, ha ügj^es-ba­jos dolgaikat személyesen adhatják elő, pénzt, fáradtságot és időt nem kiméivé, keresnek fel hivatalomban. Ez a teljesen téves hiedelmen alapuló ténykedésük, különösen a mai nehéz viszo­nyok közölt ugy a közre, mint az egyesek­re káros következményekkel, munka és idő veszteséggel s hiába való kiadásokkal jár. Minthogy pedig a most előadott bajok főoka a nép tájékozatlanságában keresen­dő, felhívom az összes községi és kör­jegyzőket: a vármegye összes községeiben dobszó utján ismételten tétessék közhírré, hogy ügyes-bajos dolgaikban hozzám va­ló személyes bejövetelük Telesleges; töké­letesen elegendő, ha panaszukat levélben, sürgős esetekben pedig táviratban, posta utján hozzák tudomásomra. A levelek vagy táviratok irni nem tu­dás esetén mással is megírhatók. Meghirdetendő az is, hogy ilyen, posta utján beérkezett panaszok éppen olyan el­bírálásban részesülnek, mint a személye­sen, szóval előadottak s hogy az, aki sze­mélyesen jön be hivatalomhoz, ügye el­intézésénél semmiféle előnyben nem ré­szesül. MIKECZ DEZSŐ, alispán. ÚJDONSÁGOK — Kitüntetés. Vasmegyeri Megyery Pál, tartaléékos huszárfőhadnagyot, a m. kir. 71. tart. tarackezred ütegparancsnokát, a német császár a II. osztályú német vas­kereszttel, a hadseregfőparancsnokság pe­dig a II. osztátyu ezüst vitézségi érem­mel tüntette ki. — 'A közigazgatási bizottság ülése. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsá­ga jövő havi rendes ülését április hó 12-én délelőtt kilenc órakor tartja a vár­megyeháza kistermében. — Biztosítja a szénbízottság a nyír­egyházi villamostelep iizcmí>t. Jj[émethy Károly dr. belügyminiszteri államtitkár ma érte­sítette Mikecz Dezső alispánt, hogy a szén­bizottság ugyan nem teljesíthette a vármegyé­nek azt a kívánságát, hogy a nyíregyházi villa­mostársaságot a szénellátás szempontjából az első osztályba sorozza, de a bizottság figyelem­mel lesz arra, hogy a nyíregyházi villamostelep szükséglete a mostani csoportosítás mellett is mindig teljes kielégítést nyerjen. — Húsvéti vakáció. Ma délben vette kezdetét a nyíregyházi elemi és középis­kolákban a húsvéti vakáció, amely tiz napig tart. Az elemi iskolákban ma kap­ták ki a tanulók a húsvéti értesítőt. — A vármegye 'tavaszi közgyűlése. Sza bolcsvármegye törvényhatósága szokásos tavaszi közgyűlését május 8-án tartja, a vármegye székházában. A tavaszi közgyű­lésen több, igen fontos tárgy szerepel, — többek között egy megüresedett szolgabí­rói állást is betöltenek. — Hólyasos himlő Nyireeyházán. Néhány heti szünetelés után most ujabban két hólyagos himlő eset fordult elő Nyíregyházán. Springer Géza dr. jelentette Konthy Gyula dr. városi orvosnak, hogy Hartmann József pék­mester hólyagos himlőben megbetegedett. A főorvos intézkedésére Hartmannt nyomban be­szállították a járványkórházba, lakását és mű­helyét fertőtlenítették, hozzátartozóit pedig be­oltották. Ugyancsak Springer dr. jelentette a főorvosnak, hogy Fried Emil Szarvas-utca 21. szám alatti lakós hólyagos himlőt kapott. Itt is lezárták a lakást, Friedet is kivitték a járvány­kórházba s mivel gyermekei a megbetegedés idejében iskolába jártak, HofTmann Emil dr. városi orvos a női ipariskolának és a főgimná­zium hatodik osztályának növendékeit beoltotta. — Holnaptól kezdve drágább a vas­út. Ismerletes, hogy a kormány már régeb­ban elhatározta a vasúti dijak felemelé­sét. A magasabb Vasúti hiteldíj holnap, április elsején lé életbe és átlag 30 szá­zalékos lesz. — A kisvasút beszünteti a városmajori járatokat. A Bessenyei-tér—Városmajor között annak idején kisérletképen bevezetett villamos járatokat a kisvasút^ holnap beszünteti, mert a jármüvek a közeljövőben meginduló sóstó­szőlőtelepi, illetve sóstógyógyfürdői menetekhez szükségesek. — Tenserimoly a vármegyében. Sza­bolcsvármegye egyes pontjain — ugy látszik — számolni kell avval, hogy az idén a tengeri­moly jelentkezni fog. A tengeritermésnek ez a nagy ellensége sok kárt okozhat, ha idejében nem járnak el ellene a legnagyobb eréllyel és ezért az alispán intézkedése folytán a várme­gye ama helyeiről, a-hol gyanús a kukorica, küldjék föl a kukoricaszárat megvizsgálás vé­gett az országos rovartani intézetbe. Ennek az intézetnek a vezetősége ma arról értesítette a vármegyét, hogy a kemecsei határból oda kül­dött tengeri szárakon megállapították a tenge­rimolyt, miért is a moly irtására vonatkozó kormányrendelki jzések végrehajtása szükségessé válik. Az alispán ennek megfelelően intézkedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom