Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-07-09 / 55. szám

2 55-ik szám. JMYÍKÖIDÉK. 1914. julius 9. hatósága azon megrendítő gyászesetről, hogy ő császári és kir. fensége Ferencz Ferdinánd trónörökös főherceg ur és fenséges hitvese Hohenberg Zsófia hercegnő 1914. év junius hó 28-dikán Sarajevóban bűnös merényletnek estek áldozatul. Egy elvetemült orgyilkos gaz indulata és átkozott keze megfosztotta a magyar királyok trónját legközelebbi várományosától, hadsere­günket leghivatottabb vezérétől, egy boldog családot a szerető szülőktől, egy nagy jövőt, sok szép reményt a valóra válástól. Megdöbbenéssel és őszinte gyászba borul­tan szemléli az ország népe a balsorsnak ezt a váratlan, oktalan és rettenetes pusztítását ; fájó szívvel érzi át ezt a veszteséget és az igaz részvét érzelmével adózik a fenséges hitvestárs emlékének is, ki méltó társa volt férjének éle­tében és önfeláldozóan egyesült véle a vértanú — halálban is. Szabolcsvármegye közönsége részt kér és részt vesz az országos gyászban, — melyben egyesül e szomorú napokban e királyhü nemzet minden tagja, rajongva szere­tett koronás királya fenkölt személyével. Felséged jóságos szivével szivünk össze­dobban ezen szororu alkalomból is, mert gyá­szos véget ért trónörökösünk nemcsak a királyi ház, hanem hazánk reménysége is volt. Ezért fordulunk most szivünk egész melegével, részt­vevő ragaszkodással és hódolattal a mi szere­tett Urunk és Királyunkhoz s a midőn mélyen átérzett részvétünket alattvalói hódolattal tol­mácsoljuk, kérjük Istenünket, hogy nyújtson Felségednek magyar nemzete résztvevő fájdalma által enyhületet; erősítse Felségednek emberi erőt meghaladó csapásokkal sújtott, bánatos szivét s adjon erőt az uralkodói terhes fel­adatuknak még hosszú éveken át való viselé­séhez. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyír­egyházán, az 1914. évi julius hó 7- ik napján tartott rendkívüli üléséből. Császári és apostoli királyi Felségednek hü alattvalói, Szabolcsvármegye közönsége nevében Mikecz Dezső, alispán. A fölirat szövegét helyesléssel vették tudo­másul, majd elhatározták, hogy gróf Tisza István miniszterelnököt kéri meg a vármegye a föliratnak a királyhoz felterjesztésére, mire a közgyűlés véget ért. Főgimnáziumunk. A nyíregyházi ág. h. ev. főgimnázium 1913—14. évi élete és munkássága az egészsé' ges fejlődésnek és haladásnak mindenben meg­nyugtató képét mutatja annak az egyetlen ténynek leszámításával, hogy a tanulók nagy létszáma egyre érezhetőbben útjába áll a tanul­mányi és nevelői siker teljességének és lehető­leg sürgős intézkedést tesz szükségessé. A beirt 531 tanuló közül 522 tett vizsgá­latot s igy az iskola körülbelül az első helyre jutott zsúfoltság dolgában hazánk valamennyi nyolcosztályu középiskolája között. Hogy ily viszonyok mellett mily súlyos munka várt és vár a tanártestületre akár az oktatás, akár a fegyelmezés terén, csak az nem tudja, akinek sohase volt alkalma belepillantani az iskola életébe. Az ifjúság sorában 19 bejáró leánynöven­dék volt, tehát jóval több, mint bármely más főgimnáziumban. Örömmel vehetjük tudomásúl, hogy a növendékek »szorgalma és kiváló jó magaviselete csak buzdító és épitő hatást gya­korolt fiu-osztálytársaikra*. E tapasztalat alap­ján a tanártestület a felekezeti legfelsőbb ható­ság további engedélyét kérelmezte az iránt, hogy a magántanulókul fölvett leánynövendékek a jövő iskolai évben is bejárhassanak az előadá­sokra ; bár e tekintetben aggodalomra ad okot a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztéri­umnak 185334 — 1914. sz. rendelete, mely az állami középiskolák igazgatóit eltiltja attól, hogy leánytanulókat rendesen bejáró tanulókul föl­vegyenek ; s csupán azt hajlandó megengedni, hogy az ily leánynövendékek csak kivételesen és korlátolt számban egyes demonstrativ tan­tárgyak óráira bocsáttassanak be. A vizsgálatot íett tanulók közül 126 ág. h. ev., 154 ref., 99 r. kath., 17 gör. kath. és 126 izr. hitvallású vólt; valamennyi felekezet hitoktatója a főgimnázium helyiségeiben tanított. Illetőségük szerint 313-an voltak a helybeli, 119-en a megyebeli és 90-en a más megyebeli tanulók; az egészségi állapot kielégítő volt (az iskolának saját orvosa van, aki egyszersmind az egészségtannak a tanítója is), az ifjúság maga­viselete általában megfelelt a követelményeknek. Ami az ifjúság tanulmányainak eredményét illeti, jeles volt 29, jó 120, elégséges 247, egy tárgyból bukott 67, két tárgyból 47, többől 12 tanuló. Az érettségi vizsgálatot nyolcan tették le jeles eredménnyel. Az ifjúság körében alakult egyesületek az elmúlt évben is dicséretre méltó munkát vé­geztünk s ugy az önképzés, mint a humaniz­mus gyakorlása körül jelentékeny sikereket ér­tek el. A tanulókat az intézet 5295 korona segélyben részesítette, 55 alapítvány után is igen tekintélyes összegű jutalom és ösztöndíj­ban részesültek a szorgalmas és jómagaviseletü növendékek. A tanártestület az elmúlt évben is mindent elkövetet, hogy az ifjúságot vallásos és haza­fias szellemben nevelje. Az ifjúsággal együtt ke­gyeletes ünnepet szentelt az aradi vértanuk, a reformáció, báró Eötvös József, március 15-ike és Kossuth Lajos emlékének. Szívesen vett részt az ifjúság által rendezett szépsikerü hangver­senyen is. Az irodalom terén főleg dr. Leffler Béla és dr. Prőhíe Vilmos fejtettek ki nagyobb arányú munkásságot. Változás annyiban állott be a tanártestü­letben, hogy a Debreczenben megválasztott dr. Radó Endre helyét kinevezés folytán dr. Schár­bert Ármin tanár foglalta el, mig a Porubszky Pál elhunytával megüresedett tanszék munka­körét a kormányzó tanács ideiglenesen Valant József tanárjelöltre bizta. Radó tanár távozá­sáról sajnálattal emlékezünk meg e helyütt is, mert igen képzett és jómodoru erőt vesztett benne az iskola; Porubszky Pál halála pedig mély gyászba borította nemcsak az intézetet, hanem helyi közéletünket is, melynek az elhunyt tanár sokoldalú és buzgó munkatársa volt. Ez év folyamán hunyt el Chotvács Ágost nyugal­mazott tanár is, kiknek emlékét kegyelettel őr­zik volt jóbarátai és ismerősei. Az uj tanerők munkája elé sok bizalommal és nagy várako­zással néz a főgimnázium. Ugyan itt emiitjük meg, hogy a Kemecsére plébánossá kinevezett Csima Emil r. k. hitoktató helyére Müller Jenő káplán neveztetett ki s hogy a főgimnáziumi daloskör vezetőjéül a tanács Kovách Árpád polgári iskolai tanárt alkalmazta. Moravszky Ferenc tanárt működésének 25-ik évfordulója alkalmából a tanártestület és a kormányzó tanács melegen üdvözölte s teljes elismeréssel kívánta Istennek áldását további munkásságára. A jubiláns tanár viszont azzal fejezte ki köszönetét, hogy az iskolánál 300 korona összegű ösztöndíj alapítványt létesített, melynek kamatai a főgimnázium i tanárok gyer­mekeinek tankönyvek beszerzésére fognak szol­gálni. Ugyancsak ösztöndíj alapítvány létesité ­sét kezdték meg Porubszky Pál tanár tanítvá­nyai is; ezt az alapitványt a tanártestület 500 koronára akarja kiegészíteni. Kedves ünnep volt azoknak a régebbi ta­nítványoknak találkozása, kik 25 évvel ezelőtt elsőkül tettek érettségi vizsgálatot a főgimná­ziumban. Az intézet jóltevői sorában, az említetten kivül különösen özvegy Palicz Lajosné, özv. Chotvács Ágostné úrnőket és néhai dr. Sum Ferencet kell megemlítenünk, kik igen értékes könyvtárakat adományoztak az iskolának. Nagyrészben a közönség jótékonyságának köszönhető az az eredmény is, hogy a tápin­tézet 39 tanulót volt képes olcsó ebéddel és vacsorával ellátni. A supplicatióból begyült összeg ugyanis több mint 2200 korona volt az elmúlt évben, ugy hogy a konviktusba fölvett tanulóknak több mint egy negyedrészét ebből az összegből lehetett élelmezni. A kormányzó tanács 1913. julius 2-án alakult meg ujabb hat évre, úgyszólván kivétel nélkül a régi tanácsosokból, kik ez évben is kiváló gonddal és ügyszeretettei látták el a tanács körébe tartozó összes tennivalókat. Az államsegély fokozatos emelése a folyó évben megakadt; remélhető azonban, hogy a pénz­ügyi viszonyok jobbra fordulásával tovább emelkedik a segély összege, mert enélkül az iskola alig tudna megfelelni egyre fokozódó anyagi kötelezettségeinek. A könyv- és szertárak gyarapításához a költségvetés keretei között járult az intézet. Mindezekről, valamint az iskolát illető összes ügyekről a főgimnázium 50 ik értesítője nyújt részletes felvilágosítást, melyet ez évben is Leffler Sámuel igazgató állított össze. A. Képviselő választó szavazókörök. Szabolcsvármegye központi választmánya a képviselő választók 1915 márc. 31-től érvény­nyel birandó névjegyzékének elkészítése iránt tett intézkedést a belügyminiszter jóváhagyta. A központi választmány ugy intézkedett, hogy minden egyes szavazókör egy összeíró szakaszt fog képezni. Ennek megfelelőleg az egyes össze­író szakaszokat és az azokba tartozó községeket következőképen állapítja meg: I. Kemecsei választó kerület, Demecseri szavazó kör: Berkesz, Beszte­racz, Demecser Gégény, Kék, Nyírtét, Székely. Elnök: Elek László (Demecser), helyettes elnök és tag: Harsányi László (Kemecse), póttag : László Albert (Demecser). Nagyközségek: De­mecser, körjegyzői székhely: Gégény, Kék, Nyírtét. Gávai szavazó kör: Balsa, Gáva, Kenézlő, Szabolcs, Timár, Vencsellő, Viss, Zalkod. Elnök: Korócz József (Tiszaberczel), h, elnök és tag : Veres Ferencz (Balsa), póttag: Tomory Zoltán (Szabolcs). Nagyközségek: Balsa, Gáva, Timár, Vencsellő, Viss. Körjegyzői székhely: Kenézlő. Ibrányi szavazó kör: Buj, Ibrány, Nagy­halász, Paszab, Tiszaberczel. Elnök: Szikszay András (Ibrány) h. elnök és tag: Bleuer Jenő (Ibrány, póttag: Rácz Gyula (Nagyhalász). Mind nagyközség. Kemecsei szavazó kör:. Kemecse, Kótaj, Nyírbogdány, Nyírpazony, Nyírtura, Oros, Sényő, Tiszarád, Vasmegyer. Elnök: Dr. Kiss Ferencz (Kemecse), h. elnök és tag : Szakolyi Ferencz sérvkötők, köldökkötőkben nagy választék. FŰZÖK Egyenesíartók, \m- és járógépek, mükezek, műlábak ' pontos gipszíiiérték után M «»^ keztyüs és kötszerésznél Legfin. MÖfeMO-keztyük 5 K Bőrkeztyük 2 K-tól feljebfe

Next

/
Oldalképek
Tartalom