Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-05 / 28. szám

28-ik szám. A legmagasabb és legnehezebb rendelte­tésnek az igazság keresését teszi. A szellemi tisztánlátásban találja fel a tiszta erkölcs otthonát, a jellemszilárdságot. Az emberi gyarlóság ősforrásait, ezek nyil ­vánulásait is bemutatja, s Madách szebbnél­szebb mondásait mesteriesen szövi fejtegetéseibe. A IX. részt a Nyírvidék f. évi számainak egyi­kében bemondottuk lapunk szíves olvasóközön­s égének, mely részlet közlése altal is a figye­lemreméltó mü iránt az érdeklődés felkeltése es a pártolásra való figyelmeztetés volt célunk. Mindenki részéről megérdemeli a pártolást, mert mindenkinek szüksége van ily irányú műre, mely az élet leghasznosabb ismeretét hordozza s adja át a haladni vágyóknak. A szerző a szellemi, fáradságos munka mellett az anyagi áldozattól sem riadt vissza, mert müvének kiadója. Kérjük tehát a müveit közönséget, hogy ne nezze le az egyszerű, néptanító munkásságát elfogultságból, hanem ismerje meg, hogy értékelni tudja-e munkát és a munkást s azt az áldozatot, melyet csak az ügyszeretet hozhat a szerény tanítói fizetésből. A megyei tanítóság karlársi kötelességét teljesítené, ha e művet, mely ugy külső kiálli­iásánál, mint belső tartalmánál fogva méltó helyre számithat a könyvtárakban, mennél szélesebb körben terjesztené: az olvasókörök, intézetek, testületek, egyesületeknek a megszer­zésre ajánlaná. Az építőművészet fejlődése hazánkban. — Szabad líceumi előadás. — Irta : Dr. Vietórisz József. 3 Folyt. Ami a kápolna mellett épült dómot illeti, az restauráltatása előtt is magán viselte az építőművész nagy koncepciójának ismertető je­leit. Méretednek aránya (2 : 3) szokatlan ugyan s inkább kényszerűnek, mint szándékosnak lát­szik ; a terv kivitele azonban, ha hosszú ideig tartott is, annál inkább megvalósította a monu­mentális építmény föltételeit. Építéséhez a XIV. század etején fogtak s körülbelül száz év alatt fejezték be; kápolnáit és déli tornyát még ké­sőbben, Mátyás alatt építették. Ugy a külső megjelenés, mint a tartósság szempontjából előnyös tulajdonsága az, hogy a templomnak mérsékelt magassága következtében nem volt szükség kivül alkalmazott támasztó falakra, amit különben e stilus építőművészei alig tud­tak nélkülözni. A stilus szabályainak figyelembevételével eszközölt restauráltatasa után, mely csak a fő­toronynál nem mutat elegendő stilszerüséget, a dóm minden tekintetben a befejezett műre­mek magaslatára emelkedett. Ebben pedig nem kisebb része van a templom belső berendezé­sének, mint külső kiképzésének. A gyönyörű boltozatok, oszlopok, faragványok, festmények műszaki leírása kivül esik feladatom körén; annyi bizonyos, hogy a díszítés részletei külön­külön a leggondosabb művészetnek szemlélte­tői, együttvéve a legtökéletesebb harmóniának ereztetöi. A csúcsíves templomok közös saját­sága, hogy magasba irányuló szerkezetük a lel­ket is az ég felé vonja; e hatást szinte a misz­ticizmus varázsával veszi körül a fénysugarak erejét megtörő festett ablakok tompa színeinek félhomálya; s ha mindehhez azt is hozzávesz­szük még, hogy a templom sírboltjában pihenő Rákóczi emléke a gondolatok és érzelmek egész áradatát indítja meg bennünk, igazán el kell ismernünk, hogy az itt szerezhető hangulat­benyomások egy egész életre alkalmas útrava­lóval látják el az embert. Nagyság tekintetében a kassai dómot is felülmúlja a brassói fekete templom, melynek hatását azonban fölötte csökkenti a helyes ará­nyok mellőzése. Igazi művészet inkább csak egyes részleteiben nyilatkozik meg ; laragványos kapudiszitései például gyakorlott mesterre vagy mesterekre vallanak: messze földön nevezetes féltve őrzött sok drágasága mellett óriási orgo­nája is. A fekete melléknevet az 1689-ben el­szenvedett tűzvész óta viseli. Belső falsíkjainak egyikén érdekes építőmesteri jeleket olvasfam. Brassóról lévén szó, nem hagyhatom emlí­tés nélkül igen szép formájú öttornyos Katalin kapuját, mint a XV. század közepén épített s egyre pusztuló kőfalnak számos tornya és bás­tyája közül ma is ép részletét. Mint egy kisebb fajta vár, úgy tünt szemembe a Cenkről, hon­nan különben is páratlanul gyönyörködtető ké­pet nyújt a város és egész vidéke. De hogy végére érjek a gótikus stilus em­lékeinek, a templomok közül csak egyet aka­rok még kiemelni: a nagyszebeni evangelikus templomot, mely 75 m. magasságú hatalmas tor­nyával tűnik fel és régi síremlékeivel, nemkü­lönben szép falfestményével is érdekli a mű­értőt ; nemhiába voltak szászok az építői, na­gyon emlékeztet a német gótika szebb példá­nyaira. Hasonló jellegűek a nagyszombati, kolozsvári, besztercebányai stb. gótikus temp­lomok. Lovagváraink közül Vajdahunyad vára ma­radt meg oly épségben, hogy nagy gonddal és költséggel végzett restaurálása után nemcsak történeti, hanem művészeti szempontból is leg­szebb emlékeink közé sorolhatjuk. Főrészeit, nevezetesen az erkélyes palotát, a kápolnát s a végén levő úgynevezett Nebojsza-bástyát Hunyadi János építtette s fia Mátyás király egészítette ki az épületet egy szárnnyal, a kaputoronnyal és a híddal. Igen érdekes a várnak egy renaissance-rész­lete, mely a gótikustól eltérő volta mellett se zavarja az egész hatalmas épülettömeg művé­szi hatását. Hogy a vár oszlopos lovagterme, a sok cimer, faragvány mennyire magával ra­gadja a történeti emlékekbe merült lelket, azt költök is megénekelték, személyes tapasztala­tommal is megerősíthetem. A visegrádi vár eredetileg görög szerzete­sek kolostora volt, hol Szt. László fogva tartotta Salamon királyt. A Salamonról nevezett torony­ban több mint kétszáz éven át őrizték a ko­ronát s ma már elpusztult diszitményeit Mátyás király bőkezűségének köszöntötte a vár. A gó­tikus ízlésű szerkezet tehát itt is renaissance dísszel ölelkezett. Várrom különben igen sok maradt ránk, ami azt bizonyítja, hogy a tatárjárás végzetes tapasztalata főurainkat hathatósabb védelmi eszközökről való gondoskodásra serkentette. E romok kétségtelenül nagy erőkifejtésének em­lékei, a művészeti stilus szempontjából azonban már kevésbbé jelentékenyek. Vadregényes vidéken épült például Murány vára, a Bebek nemzetség ősi fészke, mely Gisk­ra idejében valóságos átka volt az egész vi­déknek. Itt ment végbe a Gyöngyösi, Petőfi és Arany által megénekelt regényes történet a murányi Venusnak nevezett Széchy Máriával, itt folytak össze a Wesselényi-féle összeeskü­vés. szálai. Kuruc-labanc gazdát egymásután cserélt, 1720. óta a Koháry-család birtoka. Déva vára is az Árpádokig viszi vissza eredetét, sőt a hagyomány szerint Decebal dák király építtette; az építéséhez fűzött mondák alapján irodalmi érdekessége is van az épít­ménynek. Magasabb hegyek közelsége s a Ma­ros vizének távolsága miatt a védelem érdeké­nek szolgálatára kevésbbé lévén alkalmas, in­kább csak börtönhelyiségül használták. Festői hatása azonban kétségtelen. Ugyanezt mondhatjuk Makovicza várának romjairól is, mely negyedfélszáz évi zajos mult után 1601-ben a Rákóczi-család birtokába ke­rült s épen állott mindaddig, mig Zrínyi Ilo­nától Schultz tábornok el nem foglalta. Alatta a községben szintén a Rákóczia k po mpás kas ­1914. április 5 3. télya látható, e mögött pedig a történeti neve­zetességű száz hársfa, mely keltezésül annyi­szor szerepel a fejedelem oklevelein. Az udva­rán levő csinos templomban az Aspremont-csa­lád síremlékei láthatók. A mindjobban fellépő s nagyobb mérték­ben érvényesülő renaissance hatása alatt épült a bártfai városháza, melyet a XVI. század ele­jén emeltek egy régebbi földszintes épületre. Hogy aránytalanul nagy oromfala egy másik mesternek munkája, aki nem hódolt meg a renaissance előtt, hanem a gótikus izlés hagyo­mányaihoz ragaszkodott, az első pillanatra is nyilvánvalónak látszik; viszont e merev kétféle­ség következtében egészen bizarr hatású az épület, mert szinte agyonnyomja az irdatlan nagy tető. Ha még ezzel kapcsolatban a lőcsei város­házát említem fel, amely azonban a XVII. szá­zadból való s arkádjaival, vagyis ívtornácaival a renaissance sajátságát viseli magán, csak az épület rendeltetésében rejlő összefüggés miatt tettem ezt, mert egyébként a már széltiben al­kalmazott új építési stílusnak területére jutottam. Képviselő választókerületek Szabolcsban. Az uj képviselő választási törvény a kor­mányt hatalmazta fel a képviselő választó ke­rületek uj beosztására. Szabolcsvármegyében az uj beosztás következtében nem áll be lé­nyeges változás. Eddig is 6 választó kerület volt a nyíregyházival egyült ezután is ugyan­annyi lesz, Az eddigi nyírbogdánynak nevezett vá­lasztó kerület címe ezután kemecsei választó ke­rület lesz és székhelye Kemecse. A választó ke­rületek beosztását különben a következőkben közöljük : Kzmecsei választókerület. Székhelye: Ke­mec ;e, Balsa, Berkesz, Beszterce, Buj, Deine­cser, Gáva, Gégény, Ibrány, Kék, Kemecse, Ke­nézlő, Kótaj, Nagyhalász, Nyírbogdány, Nyírpa­zony, Nyírtét, Nyírtura, Oros, Paszab, Rakamaz, Sényő, Szabolcs, Székely, Tímár, Tiszabercel, Tiszanagyfalu. Tiszarád, Vasmegyer, Vencsellő, Viss, Zalkod. (81 község). Kisvárdai választókerület. Székhelye: Kis­várda. Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Eszeny, Fényeslitke, Gemzse, Gyüre, Jéke, Kékese, Kis­várda, Kisvarsány, Komoró, Kopócsapáti, Lövő­petri, Mándok, Mezőladány, Nagyvarsány, Nyír­lövő, Pap, Révaranyos, Szabolcsbáka, Szabolcs­veresmart, Szalóka, Tiszaágtelek, Tiszabezdéd, Tiszakanyár, Tiszamúgyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újkenéz, Zsurk. (33 község.) Nagykállói választókerület. Székhelye: Nagy­kálló. Balkány, Biri, Bökőny, Érpatak, Geszte­réd, Kállósemjén, Kiskálló, Kisléta, Nagykálló, Napkor, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyír­béltek, Nyírgelse, Nyírlugos, Nyírmártonfalva, Nyírmihálydi, Szakoly, Ujfehértó. (20 község.) Nyírbátori választókerület. Székhelye: Nyír­bátor. Ajak, Anarcs, Apagy, Besenyőd, Encsencs, Gyulaháza, Laskod, Levelek, Lorántháza, Magy, Máriapócs, Nyírbakta, Nyírbátor, Nyírbogát, Nyírgyulaj, Nyíribrony, Nyírjákó. Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírpilis, Nyírtass, Ófe­hértó, őr, Pátroha, Petneháza, Piricse, Pócs­petri, Pusztadobos, Ramocsaháza, Rétközbe­rencs, Rohod, Vaja. (33 község.) Nyíregyházi választókerület. Nyíregyháza r. t. v. Tiszalöki választókerület. Székhelye : Tisza­lök. Báj, Büdszentmihály, Csobaj, Polgár, Prügy, Taktakenéz Tiszabüd, Tiszadada, Tiszadob, Tisza­eszlár, Tiszaladány, Tiszalök, Tiszatardos. (13 község.) — Divat ós művészet c. legjobb magyar divatlapra előfizetéseket elfogad e lap kiadóhivatala. sérvkötők, köldökkötőkben nagy választék. Haskötők, F! 17OK Egyenesíartók, tám- és járógépek, mükezek, műlábak \ r\, p Q p| a s gj pszn iérték után készülnek Nyíregyházán BIMM JÓZSEF kötszerésznél Legfin. fööGHO-keztyük 5 K Bőrkeztyűk 2 K-tól feljebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom