Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-22 / 16. szám

17-ik szám. JNÍYÍM1DBE. 1914. február 26. 3. még az 1908. évi XLIII. t.-c.-ben biztosított állami hozzájárulással sem kínálkozott alkalom. Ezekben a gazdák állatállománya a sovány homok talajú ugar és tarló legelőre van utalva. Nehézzé teszi a helyzetet azon körülmény is hogy ezek éppen azon községek, melyeknek határában a szántóföldek legnagyobb része homok, mely mesterséges takarmány termelésre alig alkalmas. Nyíregyháza város határában igaz, hogy a gazdák sem fogékonysággal, sem előszeretettel nem birnak a szarvasmarha tenyésztés iránt, de az állattenyésztés elmaradottságának főoka az apaállatok nagy hiánya. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében a felügyelőségnek még az 1913. évben megindított mozgalma sajnos eredményre még ma sem vezetett. A felügyelőség felkérésére egy értekezlet a város állattenyésztésének fejlesztése végett a gazd. egyesület bevonásával az alispán elnöklete alatt január hóban meg is tartatott és az akkor történt megállapodás alapján, az alispán felhívást intezett a a város polgármesteréhez. Ezen felhívás következtében az apaállatvizsgálat az abban nevezettek jelenlétében julius hó 12 én, 13 án megtörtént és a 27 drb előállított bika közül csak 9 drb. találtatott tenyésztésre alkalmasnak, miért is a város tulajdonában levő 14 bikával együtt a város határában az apaállatokkal nem biró tulajdonosok birtokában levő 2800 drb. tehénre csak 23 tenyésztésre alkalmas bika volt, holott a vármegyei szabályrendelet szerint 56 bikának kellene lenni, vagyis 33 drb. volt az 1913. évben hiány. Az alispáni felhívás és a megtartott apaállatvizsgálat eredménye alapján a város vezetősége is átérezve a kérés nagy fontosságát, az állattenyésztés fejlesztésére szükséges és alkalmi intézkedések megtételére nézve meg is állapodott. Ugyanis elhatározta, hogy a hiányzó bikákat a város beszerzi és azokat tanya bokronként megbízható gazdáknál elhelyezi, a bikák árát a tulajdonosok között a vármegyei állattenyésztési szabályrendelet 13. § a alapján kiveti. Mivel azonban a város nincs oly helyzetbe, hogy a bikákat tanyánként saját istállójában elhelyezze, a fent közölt megállapodások keresztülvitele érdekében a nyíregyházi gazgaszövetséggel is több izben értekezletet tartott, mely értekezleteken megállapodni; mivel a gazdák csak a régi és az állattenyésztésre oly hátrányos állapot fentartását kívánták — lem sikerült. Igy dacára a polgármester és Balla tanácsos arra való minden igyekezete, hogy a kérdés a gazdaközönséggel egyetértőieg oldassék meg, a gazdák igazán érthetetlen magatartása miatt hajólőrést szenvedett és igy nem marad más hátra, mint a nevezett törvény és ezek alapján alhotott vármegyei állattenyésztési szabályrendelet legszigorúbb végrehajtása, mert a város állattenyésztésének fejlesztése elsőrendű érdek és ha a legszegényebb gazdaközönséggel biró községbe a törvény végrehajtható volt, éppen ugy végrehajtható Nyíregyháza városában is. Épen azért a törvény legszigorúbb végrehajtása végett a felügyelőség már személyesen is tett jelentést a főldmivelésűgyi minisztériumnál és hiszem, hogy az 1915. évben jelentést tehetek annak a legszigorúbb végrehajtásáról. Megemlítem, hogy maga a város vezetősége a felügyelőségnek az állattenyésztés fejlesztésére irányuló munkáját teljes súlyává

1, teljes odaadással támogatta és e tekintetben az eddigi eredménytelenség miatt őket felelősség jelenben nem terheli. A vármegyében is a magyar fajta rovására mindinkább kezd hódítani a pirostarka tehén tartása és ma már több községben a közös csordában a tarka marha túlsúlyban van. Ezek folytán ott, hol különösen nagyobb községeknek tej ellátása indokoltá teszi annak teljesítésétől a gazdákat elzárni nem lehet és módot kell nyújtani a pirostarka bika tartás engedélyezésével, továbbá a piros-tarka marha okszerű tenyésztésének és tartásának oktatásával. Ezért is rá kell szorítani a gazdákat a mesterséges takarmányok nagyobb területen való termelésére, mire sajnos még kisgazdáink legtöbbjénél hiányzik a fogékonyság. Az 1912. évben Kemecse, Polgár, Büdszentmihály községek nyertek engedélyt píros-tarka bika beszerezhetésére és azok közül Folgár és Kemecse községek részére 2—2 drb. piros-tarka bika be is szereztetett. Az 1894. XII. t.-c. és ezek alapián a vármegnei állattenyésztési szabályrendelet a járásokban a főszolgabirák által legszigorúbban végrehajtatott. Tagadhatatlan, hogy a törvény végrehajtása az egyes tehéntartó tulajdonosokra tekintve az apaállatok magas árát, tekintélyes terhet ró ugyan, de az állattenyésztés fejlesztésének elsőrendű érdeke, hogy a községek kellő számú és jó apaállatokkal bírjanak. Igaz, hogy az állattenyésztés fejlesztése nemcsak a tehentartó gazdák, de országos érdek is, ezért méltányos lenne, ha az apaállatok beszerzése és tartási költségei nemcsak az apaállat birtokosait, de másokat is terhelne. E szempontból az 1914. évben javasolni fogom a tek. Törvényhatóságnak az állattenyésztési szabályrendelet oly irányú módosítását, hogy minden községben létesíttessék apaállat beszerzési és tartási alap. A szabályrendelet ily irányú módosításával állattenyésztésünket nagy lépéssel vinnénk előre és tőbb szegény embernek jobban mód nyújtatnék az állattartásra. Egyes községek apaállat beszerzési kötelezettségűknek eleget nem tettek s igy azok részére az 1894. XII. t.-c. 25. §-a alapján a szükséges apaállat hivatalból szereztetett be. Igy a nyírbogdányi járásban Demecser község 4 kan, Beszterec község 1 kan, Nyírpazony 1 bika, a nyírbaktai járásban Vaja, Apagy, Nyírbakta, Ramocsaháza 2—2 drb, Levelek, Nyíribrony 1—1 drb kan, őr 1 drb bika és kan, a kisvárdai járásban Szabolcsbáka, Tiszakanyár, Fényeslitke, Rétkőzberencs 1—1 drb kan, a tiszai járásban Mezőladány 1 kan, a nyírbátori járásban Nyírgyulaj, Nyírbogát és Máriapócs községeknek 1—1 kan szereztetett be. A tenyészapaállatok tartása általában tűrhető volt, van meg néhány községünk, hol a birtokosság azok tartására megfelelő istálókkal nem rendelkezik, de ezen hiányok is a jóváhagyás végett felterjesztett uj állattenyésztési szabályrendeletünk életbeléptetésével pár év alatt orvosolható lesz. Apaállatgondozók jutalmazására az 1913. évben 48 községben 500 korona állami jútalom osztatott ki és pedig a dadai alsó járásban Büdszentmihály. Tiszabüd, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszadada, Taktakenéz, Prügy, a dadai felső járásban Tímár, Balsa, Kenézlő, Viss, Vencsellő, Szabolcs, Gáva, Ibrány, Tiszabercel, a ligetaljai járásban Nyírmártonfalva, Nyíracsád, Nyírgelse, a kisvárdai járásban Komóró, Szabolcsveresmart, Nyírkarász, a nyírbogdányi járásban Kótaj, Demecser, Kemecse, Nyírtét, Székely, Kék, Orós, a nyírbaktai járásban Ófehértó, Besenyőd, Laskod, Nyíribrony, Nyírmada, Vaja, a tiszai járásban Eszeny, Nyírlövő, Szabolcsbáka, Gyüre, Mandok, Tiszabezdéd, a nagykállói járasban Nagykálló, Érpatak, Ujfehértó, Gsszteréd, a nyírbátori járásban Nyírbátor, Encsencs és Pócspetri községek apaállattal gondozói részesültek 5-től 20 korona összegig terjedő állami jutalomban. E jutalom kiosztás határozottan buzditólag hat és egyes községi pásztorok már versenyt fejtenek ki, hogy a gondozásra bizott apaállatjaikat mennél jobb gondozásba mutassák be. Állattenyésztésünk fejlődése végett a felügyelőség nagy súlyt helyezett arra, hogy mentől több községben létesüljön a községi állattenyésztési és állatbiztosító szövetkezet, mert ezek alakítása által az állat elhullásával vagy kiirtásával kárt szenvedett kisgazda kártérítést kap a szövetkezettől és igy azonnal pótolhatja az állatállományában beállott hiányt, miért is az állatokba fektetett vagyona soha el nem veszhet. E célból Polgár, Vencsellő, Balsa, Tiszadob, Nagyhalász, Demecser, Csobaj, Báj, Nyírbogát, Levelek, Mándok, Éperjeske, Nyirgyulaj községekben tartott a téli hónapokban a felügyelőség felolvasást az állatbiztosító szövetkezet céljáról, melyek hatása alatt Báj, Gsóbaj, Demecser, Polgár és Tiszadob községekben meg is alakult az állatbiztosító szövetkezet. Ily szövetkezeteknek vármegyénk több községében való alakítása egyik főcélját fogja képezni az 1914-ben is a felügyelőségnek, annál is inkább, mert erre irányuló törekvésében a járási főszolgabírók által az 1913. évben is igazán elismerésre méltóan támogattatott. December havában Oros községben a főldmivelésűgyi miniszter kiküldöttjének és a járási főszolgabíró jelenlétében községi tejszövetkezet alakítása ügyében népes értekezlet tartatott, melynek alapján vélhető, hogy a szövetkezet a jövőben meg fog alakulni. E szövetkezet létesítését indokolja azon körülmény, hogy a lakosság a tejnek mindennapi értékesítése végett Nyíregyházára való bejövetellel tetemes időt vészit el, mi különösen a munka hónapokban igen nagy kárral is jár, míg ha a szövetkezet létesül, ott helyben értékesíthetné az eladó tejmennyiségét, mit ezután a szövetkezet Nyíregyházára behozva értékesítene. A vármegyében állatbiztosító szövetkezeteket a következő községekben állítottak fel: Báj, Csobaj, Demecser, Ibrány, Nyiradony, Nyír bakta, Lórántháza, Polgár, Tíszadob és Ujfehértó. A felügyelőség a rendes őszi és rendkivüli tavaszi járási apaállatvizsgálatokon kivétel nélkül részt vett s azok a vármegyei állattenyésztési szabályrendeletnek megfelelőleg mindenkor kellő szigorral lettek megtartva, kiosztatott összesen 91 drb. tenyészbika, ebből pirostarka fajta 8 drb., magyar fajta 83 drb. A kiosztott tenyészbikákból megyei tenyésztőktől 8 drb. pirostarka fajta és 59 drb. magyar fajta, más megyebeli tenyésztőtől 24 drb. magyar fajta szereztetett be. Az összes tenyészbikák ára volt: a pirostarka fajtánál 6800 kor. a magyar fajtánál 63316 kor. össszesen 70116 kor. egy darab átlag ára volt: pirostarka fajtánál 850 kor. — fill. magyar fajtánál 762 kor. 81 fill. A 91 drb. bika beszerzésénél összesen 13259 kor. állatkedvezmény, ezenkívül a vételárhátralék 1 évi kamatmentes visszafizetése és a bikák egy évi díjmentes biztosítása engedélyeztetett. Állag tehát a kedvezmény értéke majd 19 százalékot tett ki. & Nyíregyházi Zenekedvelők Egyesületének lll-ik hangversenye. A Nyíregyházi Zenekedvelők Egyesülete f. évi március hó 1-én vasárnap délután fél öt órakor tartja meg ezen idényben harmadik hangversenyét. Ez alkalommal kerül előadásra Schubert örökszép H moll symphoniája, az úgynevezett „ befejezetlen" symphonia. Nehéz vállalkozás műkedvelő zenekarunknak, de hisszük, hogy zenekarunk ügyszeretete tudása le fogja küzdeni a nehézségeket és sikerülni fog a mű szépségeit érvényre juttatni. A hangversenyen mint vendég, egy kiváló énekművésznő is szerepel: Forrai Olga, a budapesti zeneakadémia növendéke, Anthes György mester legkiválóbb tanítványa, ki fővárosi hangversenyen több izben zajos sikert aratott. A művésznő Kovách Árpád zongorakisérete mellett fogja dalait előadni. Tekintettel a felmerült tulkiadásokra, valamint azon körülményre, miszerint a zenekar megerősítésére a 66-ik ungvári gyalogezred 14 tagja is részt vesz a hangversenyen, ezúttal a tagok is csekély 50 fillér belépődijat fizetnek. Műsor: 1. Weber C. M. Nyitány .Oberon" dalműből. 2. Stradella. Piéta Signore (olasz ária a XVII. századból). Előadja Forrai Olga énekművésznő. 3. Schubert. H-moll Symphonia 4. a) Mihalovich: Megírtam a levelemet, b) Wagner R. Fájdalmak. Előadja: Forrai Olga énekművésznő. 5. Bizet G. Egyveleg. „Carmen" operából. Az 1., 3. és 5. számokat Kovách Árpád karnagy vezénylete alatta előadja az egyesitett nagy zenekar. A 2. és 4. számú zongorakiséretét Kovách Árpád karnagy látja el. Helyárak: Üllőhely tagok részére 50 fillér, nem tagok részére 1 K 50 fill. Páholy 6 kor. Felülfizetések és adományok a hangszer alapra köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Műsor ára a pénztárnál 20 fillér. Jegyek a Ferenczi-féle könyvkereskedésben és a pénztárnál kaphatók. A hangverseny pontosan félőt órakor kezdődik és az egyes számok alatt a terem zárva marad. Az egyesületi tagok kéretnek tagsági igazolványaikat ellenőrzés végett felmutatni, csakis az 5-ös jelzésű, kékes-zöld színű igazolványok érvenyesek.