Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-01-01 / 1. szám

4 1-ső szám. A telvételnél a jelentkező által az iparigazolvány, illetve munkakönyv és az illetékes község részéről kiállított erkölcsi bizonyítvány bemutatandó. 6. §. A tanítványok száma 25 nél kevesebb és 35-nél több nem lehet. 7. §. A helyben lakó tanítványok napi 60 fillér élelmezési segélyben részesülnek. A vidékről bejövök ellenben élelmezési segélyképen minden előadói napon 1 koronát kapnak. A vidékről bejövő tanítványoknak a III. osztályú vasúti, költség is megtérittetik; azoknak pedig, ahol nincs vasúti összeköttetés, kilométerenként 10 fillér fuvarpénz fog kifizettetni. Ha azonban egy községből, vagy ugyanezen útirányban eső szomszédos, vagy lánczolatban lévő községekből több hallgató jelentkezik, azon esetre nekik az ottani szokásos fuvardíj téríttetik meg, mely azonban 8 kor.-nál nagyobb nem lehet, ily esetben azonban tartoznak legalább is négyen egy fogatot használni. — Ezen segélyösszeg részükre k t hetenkint az előadási napon fizettetik kí. 8. §. A rendetlenül járó, iszákos, tanulni nem akaró, vagy ezen kiképeztetésre nem alkalmas a rendzavaró, különösen pedig a gyakorlati munkától vonakodó tanítványok a felügyelettel megbízott állategészségügyi felügyelő által az elméleti oktatással megbízott törvényhatóságilag kir. állatorvos, vagy a gyakorlati oktatással megbízott gyógykovács indítványára a tanfolyamból bármikor kitilthatok. 9. §. A tanfolyamot végzett és záróra vizsgálaton ugy elméleti, mint gyakorlati tudásukról tanúságot tett tanítványok bizonyítványt nyernek, amelyeknek bélyegköltségeit azonban a sajátjukból fedezni tartoznak. 10 §. Minden egyes résztvevő tartozik a gyakorlati patkoláshoz sajáf patkoló eszközeit magával hozni és a patkolási tankönyvet saját költségén megvenni. 11. § Egyebekben a m. kir. állategészségügyi felügyelőhöz intézett miniszteri rendeletek irányadók. k városi takarékpénztár. Több ízben volt már szó a „Nyírvidékiben arról az eszméről, hogy Nyíregyháza városának saját jövedelmei fokozására városi takarékpénztárt keiiene alapítania. Ugy tudjuk, hogy „a leányzó nem halt meg, csak aluszik". A belügyminisztériumban ugyanis, ahol több uj városi takarékpénztár alapszabályai várják a megerősítést, egy törvényjavaslaton dolgoznak, amely a városi, illetve községi takarékpénztárok létesítésének módozatait lesz hivatva országszerte egyöntetűen szabályozni. Ennek a törvényjavaslatnak elkészültére, sőt talán törvényerőre emelkedéseig a bminisztérium függőben tartja a hozzá felterjesztett alapszabályok elbírálását. Ezért nem volna időszerű Nyíregyházán a városi takarékpénztár kérdését most érdemlegesen felvetni. Nem árt azonban, ha a közvéleménynek időnként alkalma nyílik ezzel a kérdéssel foglalkozni. A székesfőváros kiadásában megjelenő „Városi Szemle" decemberi füzetében ismertetést közöl a temesvári Városi Közlönyben megjelent tanulmányról, amely a magyarországi községi hitelintézetek kérdésével foglalkozik A tanulmány egyebek közt közli a jelenleg fenálló 12 magyar községi takarékpénztárra vonatkozó adatokat. Az 1908. év végén városi takarékpénztárak voltak Nagybányán, Nagykőrösön, Hajdúböszörményben, Fiúméban, Kisújszálláson és Karczagon ; községi takarékpénztárak Pinkafőn, Tiszaszentimrén, Bégaszentgyörgvön, Ferenchalmán, Földesen és Katalinfalván. A 12 intézet alaptökéje 1.674,100 K., tartaléktőkéje 2.519315 K. Betétállományuk 41.996,766 K. Üzleti nyeresé548,647 K., amelyből 424,052 koronát "Hottak községi célokra. •^nagyobb a fiumei, amelynek külön alapicsen is. Ez kereken 100,000 koronát áros pénztárának 1908-ban. A nagyN Y I R V I D É K bányai 500,000 K. alaptőke mellett, ami nagyobbára a tartalékokból gyűlt össze, 74882 koronát; a nagykőrösi 200,000 K. alaptőke mellett 67,331 korcnát; a karcagi 200,000 lv alaptőke mellett 24,932 koronát; a hajdúböszörményi 100,000 K. alaptőke mellett 17,027 koronát; a kisújszállási 213,300 K. alaptőke mellett 10665 koronát juttatott a város házipénztárának. Megjegyzendő azonban, hogy egyes városi takarékpénztárak tisztajövedelmük egy részét külön városi célokra: szegénymenház, iskolák, járdaépítés stb. fordítják, tehát ezektől a kiadásoktól mentesitik a város pénztárát. A kisújszállási például nyereségének 65°/o-át fordítja közvetlenül közművelődési és jótékonysági célokra. A hajdúböszörményi a nyereségek egy részének tőkésítéséből az uj városházát építette meg s külön jótékony céiokra 1908-ban 9127 koronát juttatott. Nagykőrösön a városi takarékpénztár lehetővé tette, hogy a községi pótadó 64 5 %> helyett csak 32°/o. Egyszóval a városi takarékpénztárak, anélkül, hogy a többi pénzintézetek boldogulását veszélyeztetnék, mindenütt igen nagy jelentőségű közérdekű intézménynek bizonyulnak Magyarországon is. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. Boldog új évet kívánunk lapunk előfizetőinek és munkatársainknak. Farsangi naptár. Január 5-én. A Nyíregyházi Jótékony Nőegylet bálja. Február 5-én. A jótékony Nőegylet teaestéje a .Gazdák Otthoná"-ban. Fráter Lóránd hangversenye Nyíregyházán január 8. Január 15-én. Az izr. Nőegylet estéje. A vármegye rendkívüli közgyűlése. Gyér érdeklődés mellett, mindössze 73 bizottsági tag részvételével tartotta meg a tör vényhatóság a december 29-dikére összehívott közgyűlést, Mikecz Dezső alispán elnöklete alatt. Nagyobb jelentőségű dolgok egyébként nem is voltak a közgyűlés napirendjén. A főldmivelésügyi miniszternek a Duna és Tisza folyók hajózhatóvá tétele tárgyában kelt leiratát, mely válaszul szolgált a törvényható ság ama föllerjesztésére, hogy e munkálatok párhuzamosan hajtassanak végre — tudomásul vette a közgyűlés. Fejérvármegyének a marólúg kicsinyben való elárusitásának szabályozása, Nyitravármegyének a boritaladó leszállítása s a csigerbor után való adó eltörlése, Békésvármegyének az idegen nyelvű feliratoknak az iskolákról való eltávolítása, Moson, Zala, Heves és Veszprém vármegyéknek a cigányügyrendezése tárgyában kelt átiratait a törvényhitóság hasonló szellemű feliratokkal támogatja. Marostordavármegyének a községi jegyzők fizetésének, nyugdíj ügyének s közjogi helyzetének rendezése tárgyában kelt átiratát a közgyűlés tudomásul vette, Csongrádvármegye átiratára pedig 2ü0 koronát szavazott meg a Horváth Mihály emlékét megörökítő szoborra. Jóváhagyó tudomásul vette a közgyűlés az alispánnak jelentését a községek részére beszerzett községi jelző, községi útjelző és községháza jelző táblák beszerzése felől. Az alispán előterjesztésére elhatározta a közgyűlés a közig, kiadói állás beszüntetésével iroda-igazgatói állás szervezését, kérve e határozatának a belügyminiszter által laendő jóváhagyását. A közigazgatási bizottságból az év végével törvény szerint kilépő tagokat: névszerint Szikszay Pált, Lázár Kálmánt, gróf Vay Tibort, Kállay Lipótot és id. Okolicsányi Lajost újra megválasztottáh. Az állandó választmányban megüresedett helyekre gróf Vay Gábor, Petrovics Gyula és ifj. Korniss Ferenc választattak meg. Az igazoló választmány tagjai lettek: Megyery Géza, Petrovics Gyula, Haas Ignác, Lázár Kálmán és Geduly Henrik. 1910. január 1. Az igazoló választmány tagjaiul dr. Bodn István, Martinyi József, Jármy Márton, Somo Gyula és Krasznay Péter választattak meg. Az egészségügyi bizottságban megüresed két helyre Gergelyffy Dezsőt és dr. Rosenberg" Emilt választotta meg a közgyűlés. A vármegyei földadó bizottságot a következőleg alakította meg a közgyűlés: rendes ta • gok: Szalánczy Bertalan, Mszőssy Gusztáv, Okolicsányi M-nyhért, Szomjas Gusztáv, Mikecz Pál, Reizman Jenő, Kerekes József, Szikszay Sándor, Kertész István, Makay Fe euc, PauliH-c Márton, Aranyos József. Pottagok : Liszló I úre, Hitler Lajos, Várady István, Klár Sándor. Horváth Ferenc, Barek István, Marsaikó Lijos, Erényi Sándor, Bőjtös Imre, Béni József, Lvzl t Albert, Imre István. Községi ügyeket és segély kér vényeket tárgyalt ezután a közgyűlés. Mikecz Dezső alispán, megnyitó beszéd,>b.»n kegyeletes szavakkal emlékezett meg Péch Pál és Grósz Vilmos biz. tagok elhunytáról, kikiin családjához a közgyűlés részvétiratot intéz. A 219 pontból álló napirendet 12Vs órára letárgyalták. — Lelkészi kinevezések. Szaplonczay György kislétai g. kath. lelkész Ujfehértöra, Zahonyay Zsigmond szárazberki lelkész Kislétára, Szabó Izidor Ujfehértói id. h. lelkész Szárazb it-krc neveztettek ki lelkészekül, az utóbbi h. lelkeit minőségben. — Közigazgatási értekezlet. Okolicsányi Dezső a kisvárdai járás főszolgabirája januar hu 10-dikére értekezletre hívta egybe a járá^ab !i községi jegyzőket, a közigazgatas terén fölmerül* ujabb kérdések, törvények és rendeletek ismertetése és megbeszélese czéljából. — Riplllffgép bemutatás. Szatke Ödön zágrábi kir. mérnök a heten, 29. és 30-dikán mu^ tatta be az általa feltalált repülőgép mintáját. A gép a monoplán rendszerhez, tartozik, azzal a sajátossággal, hogy szárnyai gázzal duzzaszthatók. A föltaláló tanulságos előadást tartott a repülés pi obiémájáról, az eddigi rendszerekről és eredményekről, és részletesen az ő gépjének szerkezetéről, az abban megvalósított újításokról. A bemutatáson mind a két napon nagy közönség jelent meg. Szatke — aki tudvalevőleg városunk szülötte — tovább folytatja körútját, melynek egyik főcélja az, hogy repülőgépének végleges megszerkesztéséhez szükséges pénzt megszerezze. — A leányegyesület vasárnapi teadélutánja 5 órai kezdettel gróf Vay Gáborné védnöksége alatt a „Kotona" nagytermében lesz megtartva, még pedig ugy, hogy a nagyteremben lesz az előadás, a tea pedig a kis teremben lesz felszolgáltatva. Műsor a következő: Bir^ Babarczy Jenőné felolvas a délimerikai viszonyokról, Gergelyffy Eudre gordonkázik, Zoltán Béla magánjelenetet, Szabó József pedig tréfás kuplekat ad elő. — Esküvő. Makoviczky Emil szirki ev. lelkész, a helybeli ág. h. ev. egyház volt káplánja e hó "28 án tartolta esküvőjet Barzó Zsuzsókával Barzó Pál leányával. Király Imre helybeli ref. tanitó e hó 29-én tartotta esküvőjét Mácsnnszky Zsófikával, Mácsánszky S*muel leányával. — Nyilvános nyugtázás Epbinder Károlyné 5 K. N. N. ú nő 5 koronát küldtek lapunk kiadóhivatalába az Erzsébet árvaház részére. Rendeltetési helyére juttattuk. — Aki a vonatra lövöldöz. Batka József jókéi lakos kedvtelesét találta abban, hogy a Fényeslitkeről—Kisvarda felé robogó vonatra forgópisztolyából lövöldözgessen. A csendőrség kinyomozta a tettest és az ügyészséghez kisérte. — Peronjegyek a vasúti állomáson. Lapunk egy régi olvasója írja nekünk, hogy a nyíregyházi vasúti állomáson, amióta a nevetségesen befejezetlen uj állomás • pület átadatott rendeltetésének, furcsa gyakorlat honosult meg. nevezetesen az, hogy az I-ső és Il-od osztályú várótermekből nem eresztik ki az utasokat a perronra, ha csak már meg váltott vasúti jegyükhöz még külön perronjegyet is nem váltanak. A perronjegy váltás kötelezettségét a nem utazó közönséggel szemben, jogosultaknak tartjuk, tekintettel különösen arra, hogy az e címen befolyó összeg a vasúti altisztek megsegítésére szolgál, de hogy aki az elutazáshoz már jegyet váltott, attól még külön perronjegyet is követeljenek, ez bosszantó és jogtalan abuzus. Mint ahogy abuzus az is, amelyet más oldalról