Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-11-27 / 48. szám

4 nyirvidék védelmi fegyvert s valódi Krisztusi türelemmel néztük az ellenünk törő áramlat, — eleinte csak aprótámidá­sokban nyilvánuló — hullámcsapásait: azl hívők, hogy a Krisztusi szeretet, a valódi okos szabadság szolgálata, a nemzeti egység nagy és dicső ideáljáért szívesen ho­zott áldozatok megtermik kiváut gyÜTiőlcsükel s meg­szerzik számukra minden oldalról a kivant elismerést. Hiu ábránd, színes szappan buborék volt az egész! íme, — mondjuk meg az igazat, — ott tartunk, hogy a magyar nemzeti tarsadalom darabokra törde­lődzött, s mi, — protestánsok nyakig ülü.ik az ellen reforinátió áradatában. Nyakig ülünk s vedelmi fegyvereink meggyöngültek. Szükséges azért vedelmi fegyvereink szamát sza­porítani, a még fennálló védelmi vonalakat erősíteni. Ilyen nagy es kiszámíthatatlan értékű védelmi vo­nal az iskola. Népiskoláink fejlődéjel kötelesek vagyunk biztosi'ani, külső, adminiszlracziónalis oldalat a kor kö­vetelményeihez mérten, de hagyományos református szellemben atalakitani, belső életet pedig erősíteni hit­ben, buzgósagban a vallasos érzelmek megnyilatkozásá­ban teljesen az egyház javara kamatoztatni. A református iskolák nemcsak a talanos nnvelő­dési, de magyar nemzeti szemponlbol is e sőrendü inis­siót teljesítenek, a nemzeli igységnek, a magyarság erő­sítésének megannyi kapcsai, ang ertekeihetó tényezői. Nagy áldozatok árán lartja fenn ezeket az igy ház, hívei roskadoznak a leher alatt s a szegényseg íjjesztő réme sokszor útját állja a fejlődes utján vuio biztos haladásnak ; s éppen e miatt a hol minta intézeteket szeretnenk szervezni, s másoknak is felmutatni; mert erre nezve meg volna nálunk a szellemi erő, meg — a nemzeti állam megteremtései t — a nemes ambiczió is: ott sokszor örülhetünk, ha versenyképesse lehetünk, a hasonló czélért lelkesülő es munnalkodo allami inteze­tekkel. Anyagi támogatast kell tehát keresnünk olt, a honnan ezt joggal és méltán elvárhatjuk t. i. az államnál. Ugy véljük, hogy az állam köteles, — a maga intezetei mellett — kitogastalanabb magyarsagu es nem­zeti ideálokért lelkesen munkálkodo iskoláknak biztosí­tani a fejlődés anyagi íelleteleit, köteles részeltetni az őt megillető előnyökben s vedeui, — a mint gyengebbet — az erösebb tulkapasai ellen. Éppen azért hangoztatjuk kérő szózatunknak a mi egyházi nagyjaink es órallóuiK előtt, hogy az anyagi megszervezes biztosításául kösse te az áham törvény­szerű tamogatasai. Keressenek módot arra, hogy az állam az 18iö. évi XX. t.-cz. szellemében — de nem betűje szerint — elegitse ki vegre-valahara a mi jogos igényeinket, sze­geny híveink az aranyiaian tehertől megstabaduijanak, ugy azonban, hogy anyagi elönyökerl jogteladásrol vagy elkallódásrol szó se essek. Mert mit ér, ,ha az egész világot megnyerjük is, de a mi lelkünkben kárt vallunk !" (Folyt, köv.) A Bessenyei-kör estéje. Körünk irodalmi es közművelődési egyesület lévén, termeszetesuek kell tartanunk, hogy a vezetőség ezen ket cet megközelítése szempontjából allitotta össze ez évi esteinek programmját is. A terv szerint valamennyi este országos nevű írók, és művészek, fellépéséből, illetőleg előadasaboi all, s nem az egyesületen múlik, hl egyik­masik esetben nem mind a ket irányban oldhatja meg feladatat. Ébből a szemponlból nagyon sajnáljuk hogy Werner Gyula nem tartotta meg felolvasását, holott biztos tudomásunk szerint kötelező ígéretet tett vala­melyik kissebb elbeszélesenek bemutatására. Az ilyen semmivel meg nem okolt eljárás nem igen alkalmas arra, hogy fokozza az íro nimbusát, ha mindjárt Werner Gyuláról van is szó. Ez a pont tehát elmaradt; de volt egyéb műsor­változás is. Anthesz ugyanis, az Operaház tenoristája, közvetlenül az este előtt annyira meghűlt, hogy meg az Operaban .-•em, teljesíthette kötelességát. Jó szerencse, hogy a tötiuárnak sikerült úgyszólván az utolsó pilla­natban V. Krammer Teréz asszonyt megnyernie a föllé­pesre, ki ezen szívességével igazán hálára kötelezte a megjelent közönségét. De hogy sorban haladjunk, az esle Dr. Popini Albert leiolvasásával kezdődött, ki néhány subiectiv ter­meszetü megjegyzes után a hárfáról értekezett röviden es velősen. Ilyen irányú, az este több programmpontjával összefüggő, talpraesett bevezetés mindenesetre értékes és tanulságos, tehát más alkalommal is kívánatos. Utánna Mosshammer Román, az Operaház hárfa művésze, lepett az emelvényre, ki mult évi szerepleséből mar ismeretes közönségünk előtt, s kinek ragyogó művészetet annal inkább elveztük (Hasselmans Capri­cio-jat adta elój mert nem választott oly hosszantartó darabot, hogy fárasztó lett volna. A hárfán tk, ennek a bűbájos hangszernek, szépségei még inkább kitünn k akkor, mikor ugyancsak a fenlemlitett művész és test­veröccse Mosshammer Ottó, aki szinten az Opera t gja, ket hárfán adták elő Poemtz Fantáziá-ját (ges-dur), azután meg a Rákóczi-indulót. A darab helyesielfogásá­val s az érzelmek skálaját híven feltüntető előadásával lökeletss sikert értek el s talán mondanunk se kell, hogy a Rákóczi-indulót, melyet erre az alkalomra tanul tak meg, közkívánatra meg kellett ismetelniök. Halasi Margit úrhölgy, aki Arany János Ráchel siralmát szavalta, újból bebizonyította, hogy jóval fölötte all az átlagos műkedvelőnek ; ez ép olv nehéz, mint hálás darabot annyi drámai erővel, legfeljebb itt-ott túláradó pathosszal adta elő, hogy elismeresünkre mél­tán érdemes. Ami végül V. Krammer Teréz énekszámait ületi, azokat dicsérni annyi volna, mint nem tudni, hogy ez istenáldotta művésznő az Operaház legjobb erőinek sorába tartozik. Goloratűraje a La öra^e-áriában (Erkel : Hunyadi László) és Puccini Tosca-áriájában elragadó, mély érzelmessége Gounod Ave Mariá-]ábnn igazán megható, jellpmző ereje a ráadásul enekelt Azrá­ban (Rubinstein) páratian, p íjzán kedvessége az általá­nos kívánatra előadott magyar dalokban szinte utolér­hetetlen volt. Hatásának eszközei közt nem utolsó helyen állott a minden részebui tökéletes kíséret, melyet zongorán Riedl Nándor, az Opera karmestere, s két hárfán a Mosshammer-testvérek látlak el. Mindent összevéve magas műélvezetről számol­hatunk be, melynek tudatában a közönség sűrűn meg­töltölte a teimet s jó reménnyel várja a Bessenyei-kör löbbi estéjét is. Tizenöt. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium súlyt fektet arra, hogy az állandó Lóavaló-biz llsigok a cs. es kir. csikótelepsk számára, a mennyire csak lehet, az alkalmas 3 éves csikókat lókereskedők és közbenjárók nélkül közvetlenül a tenyésztőknél vásárolják be és e czélra a lótenyésztő elnökökkel, illetőleg a ménes-birlo­kosokkal és tenyésztő urakkal érintkezésbe lepjenek. Fenti bizottság következő eljárást tervez : 1. Felkeri a tenyesztőket, jelentsek be írásban azon csikókat, a melyek jövő év tavaszan a 3 evet betöliik. 2. Ezen bejelentések alapjan a bizottság megálla­pítja utitervét, odaérkezéset irasban jókor tudatja, ápri­lis vége felé, május és junius hónapokban pedig hely­ben (a menesben) átveszi a csíkokat, készpénzben kiűzeti a vételárt. 3. A kisebb privátménesek és azon községek szá­mára, ahol kisebb gazdáknal is akad Csikotelepbe való lóanyag, a Lótenyész-Elnök jk, vagy a Gazdasagi egy­letek ajanlata alapjan centrális gyülekező helyeket fogunk megallapilani, a hol a bejelentett és előállítandó 3 eves csikókat megszemleljük és egyébként a második punt alalt megjelölt eljárást fogjuk követni. 4. A csikótelepek számara következő qualitas szük­séges. a) Mimimalis mérték 157 cenliméter. b) Altalanos elfogadott elvek szennt hátas lónál kívánatos termet, jó ver, korrekt jaras. c) Kilátás arra, hogy az illető csikóból egy év le­telte alatt tiszti, illetőleg kitűnő altiszti lo váljék. 5. A vételár 500 és 650 korona közt variál, a csikó minősége, fejlettsége és magassága szerint, de kitűnő qualilásnal fizet a bizottság megfelelő magasabb árt is. 6. Az Írásbeli bejelentések mentől előbb, de leg­később f. évi deczember hó 3l-ig beküldendők a cs. és kir. 7-ik sz. Lóavató-bizottságnak Miskolczra, Csabai-kapu 1. (Zöldfa). Tartalmazniok kell: a) A csikók számát', lehetőleg szár nazásukat. b) A levelezés es utazásra szükséges adatokat, mint: utolsó posta, megye, távírda és legközelebbi vas­úti állomás, puszta vagy tanyánál a legközelebbi köz­ség stb. 100638-VII. 2. szám. A m. kir. földmivelésügyi ministerium a közök hadsereg és a honvédség termény beli szükségleteinek bérleti szallitasainál szükséges is neretek és eljáráso­elsjjátitása végett az éideklődő termelők, továbbá gaz­dasági egyesületi vagy mezőgazdasági szövetkezeti tagok részére Budapesten f. év deczember 12-től -2-ig tan­folyamot tart. A tanfolyam czélja az, hogy közvetlen érintkezés és gyakorlati útuiutatas alapján megismertesse a gazdaközönséget mindazon tudnivalókkal, melyek isme­letének hiánya tartotta vissza 1< ginkább gazdáinkat attól, hogy terményeiket a hadsereg és honvédség e látásában, mint azok közvetlen szallitója valamely állandó szerző­déses viszony (u. n. bérleti vis'ony) alapján is értékes t hessék. Ily ismeretek pl. a szállítási határidőknek, az adagolásnak, a csomagolásnak, a minőségi követelmé­nyeknek és az utóbbiak megállapítási módjának stb. isinerele. A tanfolyam kitűzött czéljához képest tájékoz­talást nyújtván úgy a közös hadsereg, mint a honvédség szállításainál kívánatos tudnivalók felől, a termelőket lőbbé-kevésbbe bizonytalan próbálgatások nélkül is igye­kezni fog képessé tenni, hogy lerményeiknek ezt a köz­vetetten s igy előnyös értékesítési módját az eddiginel nagyobb mértékben vehessék igénybe. A tanfolyamban legfeljebb 30 —40 hallgató vehet részt, az oktatást a m. kir. honvédelmi miniszter úr megbízottja látja el. Azok, a kik a tanfolyamban résztvenní óhajtanak, ezt gazdasági egyesületeik utján, vagy közvellenül is nevük, foglalkozásuk és czimük pontos közlése mellett f. é. november 30-ig~a m. kir. földmivelésügyi minisz­térium VII. osztályához (Budap st, V. Országház-tér 11. szám, 9. ajtó) jelentsek te. A tanfolyam dij-mentes, vidéki résztvevők azonban Budapesten való tartózkodásuk költségeit sajitjukból fe­dezik. Állami ösztöndíj vagy segely senkinek sem enge­délyeztetik a tantolyamon való részvétel czéljából. A tanfolyamra való előjegyzésről a tanfolyam közelebbi helyének és a tanitasi időnek pontos megjelölésével a jelentkezők külön értesítést nyernek. Aiu nnyiben a tanfolyamban való részvételre az érdeklődők nagyobb számban j lenlkeznének, mint a mennyien az előbbiek szerint arra felvehetők, a jelent­kezés sorrendjében számfelett maradók részére az első tanfolyamot követőleg újabb tanfolyam nyittatik. Czukorrépa termelök figyelmébe. Mar rámutattunk arra a mozgalomra, melyet a deLreczeni és Uebreczen vidéki czukorrépa termelők indítottak abból a czélból, hogy jogos érdekeiknek meg­felelő méltányos szerződés köttessek a szerencsi czukor­gyárral. Ez a mozgalom, hogy mennyire jogos érdekeket szolgál, mi sem bizonyítja jobb.in, mint az a körülmény, hogy magához vonta, nemcsak Hajdú, hanem Szabolcs­vármegyének összes kis- és nagy termelőit, csatlakoztak hozzá Borsod és Abauj vármegyéknek Lermelői.is nagy számmal és lekiutelyes több ezer kat.^holdra^menő ter­melési területtel, sot elenk partolásra talált Zemplénvár­megyének termelői között is, elannnyira, hogy a szerencsi czukorgyár egész körzeteben levő termelők a mozgalom­nak keves kwetellel mindnyáján részís;i. Ezen az akaláuos es örveadetes érdeklődés m felül a mozgalom megindítói altal kiküldött elökeszito bizott­ság immár tontos eiedu>enyeket ert el. Kidolgozta a szer­zodes tervezetet, mely különösen a vetőmag es a répa termes árara, az előleg es szelet jarandosagra vonalko­zolag részelteti a termelői érdeken kielegitő méltánylás­ban. E'. a szerződes tervezet az említett vármegyek ter­melői altal előob Nyíregyházán, majd U mreczenen, legutóbb pedig Miskolczon megtartott ertekezletében beható tárgyalas es kimerítő megvitatás u.án elfogadta­tott. E'.en télül a miskolczi erienezlet elvihatarozaiként kimondta azt, hogy a termelők kőzött szövetkezésnek létrehozását tartja szükségesnek, meg egyrészt a termelő csakis ny modon lehe. egyenlő szerződő fél, a kis ter­melők erdekei csakis ily modon részesülhetnek kellő védelemben, másreszt pedig csakis ily modon lehet egyszer és minuenkorra elejét venni annak, hogy a gyár a maga önkényé szerint diktálja a termelőre a szerződés teltételeit. Az előkészítő bizottság — mint értesülünk — e ho 2a-en Satoralja-Ujhelyben tart ertekezletet a mozga­lom czeljának, eddigi eredményeinek es a szei ződes ter­vezetenek megismertetése czeljabol a Zempienmegyei termelőkkel. Ennek az értekezletnek uiegtarUsa útin összehívjak a termelők nagygyűlései deczember hónap e.só napjának valamelyikére, a mikor is a sierzödis vig.eges szövege es a szövetkezés kérdeseben döntő es érdemleges hatarozat hozatik. Isuietelve ajanljuk ezt a mozgalmat ugy a nagy, mint különösen a kistermelők figyelmébe es lelbívjuK őket arra, hogy az immár közel eső nagy gyü.es hatá­rozatát varjak be es addig az 1905 evi czuuorrepa termésükre nezve a gyárral eladasi sierződest ne kös­senek. A kik a termelői nagygyűlésre meghívást kívánnak, szíveskedjenek eobeli óhajtásukat Dr. Varga Ltjos deb­leczeni ügy vednek egy levelező-lapon novetnb. hó 30-ig beküldeni. Méltóságos gróf Pongrácz Jenő urnák a vármegyei szabadelvű pírt elnökének, Bashaima. Méltóságos Elnök úi! A megye területén megalakult szabadelvű párt azon megtiszteltetésben részesített, hogy a'elnöki, illetve járási elnökségeinek egyikét személyemmel töltötte be, miután ezen megtiszteltetés — bár politikai szerepet nem vindikálok magamnak, — a párttal szemben, és annak érdekeiben esetleges kötelességeket róhatna reám, — mivel pedig az ujabb kor magyarázatait az 1867. XII. kiegyezési törvényekre vonatkozólag, nézeteimmel megegyeztetni nem tudom, különösen és főképen pedig, az eljárást és modot melylyel ujabban az ügyek kezelve lesznek, magamévá nem tehetem, a jövőben hazám boldogitására, 'felvirágzására nézve káiosnak tarlom, kérem méltóztassék tudomásul venni es a pártnak is tudomására hozni hogy a párt keretében betöltött al­elnöki állásomról lemondok — egyszersmind a párt kötelékéből kilépek. , Méltóságos elnök urnák tiszteletem nyilvánítása után vagyok kész híve: Thass, 1904. november 21. Gróf Vay Tibor. ÚJDONSÁGOK. — Hivatal vizsgálat. Szikszay Pál alispán, Fejér Imre tiszti főügyész kíséretében a mult he en megkezdte Nyíregyháza város ügy és pénzkezelésének megvizsgálását. — A szabolcsvármegyei függetlenségi és 48-as párt elnöke a következő meghívót küldte szét: Tisztelt elvtárs ! A jelenlegi politikai eseményekkel szemben sür­gősen összehívandó 48-as és függgetlenségi párt-gyűlés határidejének megállapítása és párlunk állásfoglalása czéljából van szerencsém a t. választmányi tag urat deczember hó 2-án d e. 10 órára a Korona vendéglő termében tartandó érlekezletre tisztelettel meghívni. Nyíregyháza, 1904. november 25. Bory Béla, elnök. — Pártgyülés. A szabolcsvármegyei szabadelvű párt végrehajtó bizottsági mi vasárnap d. e. 10 órakor e Korona nagytermében gyűlést tart, melyre a követ­kező meghívó küldetett szét: A szabolcsvármegyei szabadelvű párt végrehajtó bizottsaga folyó évi november hó 27-én vasárnap Nyír­egyházán a Korina szálló nagytermében délelőtt 10 órakor gyűlést tarl, melyre czi nzett párttagol hazafias tisztelettel meghívja és megjelenését a párt érdekében okvellen kéri a pártbizottság n ;vében : gróf Pongrácz J nő elnö't, dr. Kállay Rudolf elnök, M a r t i n y i József elnök, dr. Vadász Lipót jegyző, dr. H o f f­mann Mór jegyző. Tárgy; Mandel Pál országgyűlési képviselő a politikai helyzetet ismerteti. — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város képvi­selő testülete f. hó 25-én szombaton délután 3 órakor közgyűlést tartott, a városháza nagytermében. Az elin • tázett érdekesebb pontokkal külön újdonságokban szá­molunk be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom