Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-09-09 / 36. szám

jénél fogva, az iparos tanulók iskoláztatását éppen oly szigorral hajlatom végre, mint a népokatási törvény rendeletéit, az iskolai kötelezettségre nézve, végrehajtani szoktam.

Minthogy pedig az ipar mai fejlődése és folytonos haladása, az iparost saját szakmájára nézve, szakszerű tanulásra kényszerítiaz iparos tanulókat épen ez okból is kényszeríteni kell az iskolai tanulásra. E czél elérhetése végett elhatároztam, hogy minden oly községben, ahol legalább 30 iparos tanuló találtatik: alsó fokú ipariskolát állittatok, melyben a népiskolában szerzett átalános ismeretek tovább fejlesztése mellett, a rajz tanítását kívánom a tanítás központjává tenni s annak fősulyát e tantárgyra fektetni.

Az iparos tanulók számára szolgáló ily iskolák szervezésére éppen e czélból adtam ki múlt évi augusztushó 16-ik napján 23439 sz. a. kelt rendeletemet, melynek egy példányát a közigazgatási bizottságnak ide csatolva, ismételve meg is küldöm.

E szervezetben kijelöltem a tanítás tervezetét; megállapítottam a tanítási idő minimumát, mely alatt az iparos tanuló hetenkint ez iskolába járni és ott tanulni tartozik; megszabtam a rendtartási szabályokat mind az iparos tanulók, mind az iparosok, mind a tanítókra nézve; elrendeltem az ily intézetek feletti felügyelet gyakorlásának módját.

Midőn a fenforgó ügy érdekében, mindezeket czél- ravezetőknek találtam, egyszersmind ez által elkülönözni kívántam az iparos tanulók tanítása módját, a népoktatási törvényben megállapított ismétlő iskolai tanítástól. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az 1868 évi XXXVIII. t. ez. 50 §-ában elrendelt ismétlő iskolai oktatás azok számára elrendeltetett, akik a 6 évi tanfolyamban megszabott mindennapi elemi iskolázást befejezték és közfoglalkozásukra utaltattak; holott az iparos tanulók, kik ipari szakpályára léptek, az ide tartozó ismereteket, a hat évi tanfolyamu elemi iskola bevégzése után, az 1872. évi VIII. t. ez. 42 §. c) pontja alá foglalt ipariskolában szerezhetik meg, s kell, hogy ott szerezzék meg.

Az ipariskolák állítása s fentartási költségeiknek viselése első sorban az illető polgári községek kötelessége, hozzá kell, hogy járuljanak e költségek viseléséhez maguk az iparos tanulót tartó mesterek vagy az ipartársulatok és ezeken felül az iparkamarák.

Ezen iskolák vezetése, az azokra való közvetlen felügyelet az illető községeket és különösen az ott lakó párosokat illeti.

Hogy az ily ipariskolák minden oly községben, melyben legalább 30 iparos tanuló találtatik felálittassanak, fenntartassanak, és bennök a tanítás a kiszabott tauterv értelmében rendesen folyjon az, a közigazgatási bizottság ügyköréhez tartozik, mint ez az 1876 évi szeptem- berhó 2-án 20311 sz. a. kelt rendeletem 1 §-a pontjában a közigazgatási bizottságnak kötelességévé tétetett.

Ez intézetek feletti felügyelet gyakorlása a vallás- és közoktatásügyi minisztert illeti, aki azt átalában a kir. tanfelügyelők által gyakorolja, akik azután, a számukra kiadott utasítás szerént, a közigazgatási bizottság támogatása mellett járnak el (Lásd: az 1882. évi 23439 sz. a. kiadott iparos tanulók iskolai szorvezetét 22 lap 19 §. a) pontját).

Gyakorolja továbbá az iparkamarák és iparegyesületek által ajánlott s az általa kinevezett és megbízott oly miniszteri biztosok által is, akik egyes községekben, vagy kisebb körben együvé fogható több községben meglátogatják a fennálló iparos tanulók iskoláit s ott a helyi ipartanodái bizottságtól az ügy folyamáról felvilágosítást szereznek, és mint szemtanuk az iskolai tanítás és az iskolába járás állapotáról meggyőződnek, s a reáják bízott intézetek állásáról, a tanfelügyelő utján, első sorban a hatóság közig, bizottságát értesítik, szükség esetére támogatását kérik s a jelentést a közig, bizottság hozzám felterjeszti.

Minthogy azonban, mind a közig, bizottság mind a annak tanügyi előadója a kir. tanfelügyelő, sokkal inkább el vannak teendőkkel halmozva, semhogy a létre hozott és területükön fennálló iparos tanulók iskoláit gyakrabban meglátogathatnák s a helyi felügyelő bizottságot avagy a miniszteri biztosok működését közvetlenöl figyelemmel kísérhetnék; szükségesnek találtam hogy a közig, bizottság és a tanfelügyelők segítségére, az ország egész területére egy általános miniszteri biztost nevezzek ki, kinek kötelességévé teszem :

1) Hogya közigaztási bizottság támogatása és a kir. tanfelügyelő vezetése és utasítása mellett, miDden oly közben, hol legalább 30 iparos tanuló találtatik, az iparos tanulók iskoláit, az e végre kiadott szabályrendelet értelmében, fálállitsa, a fentartására szükséges anyagi erőt az illető községeknél iparosoknál, ipar-társulatoknál és iparkamaráknál kieszközölje, szükség esetén mérsékelt állami segély elnyerhetése végett, hozzám forduljon.

2) Eljárásában s átalában az iskola felállítására, rendezésére és fenntartására tartozó minden munkájában a közigazg. bizottság hatályos támogatását kérje és megnyerje.

3) Kötelessége lesz a közigazgatási bizottságtól nem csak támogatást kérni, hanem eljárása eredményét a közigazgatási bizottságnak annyiszor, amennyiszer szükséges, minden esetre évenkint legalább egyszer írásban bejelenteni.

Midőn tehát ez általános miaiszteri biztosom az iparos tanulók iskoláinak e közös felügyelője minisztériumomnak egyik oly közege, mint a kir. tanfelügyelő, egyszersmind az iparos tanulók iskoláit illető ügyekben, közege a közigazgatási bizottságnak is.

Ha a közigazgatási bizottság közreműködésével az iparos tanulók iskoláját létrehozta s az a közvetlen felügyelőség vezetése alatt foly és virágzik, a szóban forgó általános miniszteri biztosnak, illetve az iparos tanulók iskolai közös felügyelőjének akkor is kötelessége minden iparos tanulók iskoláját, évenkint legalább egyszer, a szükséghez képest többször is meglátogatni s az iskola állapotát megvizsgálni, a szabályok értelmében az ügyvezetést útba igazítani s tapasztalatairól és eljárásáról, úgy a hatósági közigazgatási bizottságnak, mint nekem jelentést tenni.

Ezen általános miniszteri biztos hivatali egyenes összeköttetésben áll a közoktatásügyi minisztériummal, a közigazgatási bizottsággal és a kiiv taufolügyővel.

„N Y f B v i D É K.“

Ezek értelmében felhívom a közigazg. bizottságot, hogy a fentebbiek értelmében és a felhozott törvények s az azokon alapuló rendeletek szerint járjon el az iparos tanulók iskoláinak felállítására, fentartására és vezetésére tartozó ügyekben; támogassa egész erélylyel mind az ezekre hivatolt kir. tanfelügyelőt, mind az ezen iskolák általános felügyeletével megbízott miniszteri biztosomat.

Ily általános miniszteri biztosul neveztem ki Jagó- csi Péterffy Józsefet, ki utasítása szerint a közigazgatási bizottság támogatását igénybe veendi s kit a közig, bizottság hivatali figyelmébe ajánlok.

Budapesten, 1883. évi auguszt. 3.

Trefort mk.

7511/K. 1883.

Szabolcsmegye közgyűlése ügyviteli rendszabályának 3-ik §-a értelmében, e megye közönsége f. évi szeptemberhó 18-án d. e. 10 órakor Nyíregyháza városában, a megye háza nagy termében rendes évnegye- des közgyűlést tart, mely alkalommal a következő ügyek ős tárgyak vétetnek tanácskozás alá.

Tárgy sorozat.

1. Miniszteri leirat (1883 évi XV. t. ez. 10 §-a értelmében) a pótadó kivetésére vonatkozó szabályrendelet alkotása tárgyában.

2. Ugyan az, a magán hirdetmények megrongálása és leszállításának meggátlása czéljából alkotandó szabályrendelet iránt.

3. Ugyan az a Szent-mihály-T.-Lök-Királytelki útvonalat illetőleg.

4. Ugyan az a községi nagyobb ős kisebb, birtokosok vagy magán csordák tulajdonosai által tartott bikákra és kanokra vonatkozó szabályrendelet tárgyában.

5. Ugyan az. T.-Eszlár ős Nagy-falu közötti védgátok- nak állam-segélylyel való kiépítésének megtagadása tárgyában.

6. Torda-Arauyosinegye felirata a kihágási ügyekre nézve.

7. Torontálmegye felirata a Csángók ügyében.

8. A nyíregyházai takarékpénztár jelentőse, a megyei árva és egyéb közpénzek elhelyezésére vonatkozólag.

9. Szalóka-község kérvénye, a bemutatott vételi és eladási szerződés jóváhagyása iránt.

10. A kir építészeti hivatal jelentése, a Bezdéd- Zákonyi útszakaszra vonatkozólag.

11. Horváth Gyula balsai jegyző kérvénye, a jegyzői lak átalakítása iránt.

12. Néhai Heincze Ferencz megyei Írnok özvegyének kérvénye segély nyújtás iránt.

13. Rakamaz község kérvénye 12584 frt 25 kr kölcsön engedélyezés iránt.

14. Sütő István kérvénye, Dada községének az 1782 évi közköltség-kivetése tárgyálmu hozott határozat ellen.

15. Dombrád község kérvénye a bevehetetlenné vált közmunka-váltság leiratása iránt.

16. Cs-Iíenéz község elöljáróinak kérvénye, fizetésük felemelése iránt.

17. A közgyűlés napjáig érkezeudő miniszteri leiratok, tiszti jelentések és magán kérvények.

Az alispán helyett: Bégányi Ferencz, in. k. főjegyző.

ÚJDONSÁGOK.

(!) Figyelmeztetjük olvasóinkat, különösen pedig az iparosokat, a vallás- és közoktatásügyi miniszternek lapunk mai számában megjelent, felették érdekes körrendeletére s ajánljuk annak figyelmes elolvasását.

— Stephánia Ö fensége szerencsés szülése alkalmából a nyíregyházai templomokban folyó hó 5-én hála- istenitisztelet tartatott, a melyen a királyi megyei és városi összes tisztviselői kar részt vett. Mi sem akarván az örvendők és a hódolók közül elmaradni: ürömünknek és hódolatunknak a következő sorokban adunk kifejezést:

Piros hajnal mosolygott fel Országunk békés egére;

Kedves nappalt jósolva szép Lány-arczával hű népére.

Oda nézvén honnan ragyog,

Szivünkben hő ima támad :

Isten! tartsd meg a Hazánák!

— A megyei állandó választmány folyó szeptemberhó 14-edikén délelőtt 9 órakor ülést tart a szokott helyiségben.

— Jegyzői vizsga lesz folyó hó 27. és 28-dik napjain Nyíregyházán a megyeház termében. Eddig 6 vizsgázandó jelentkezett.

— Az orosi körorvos lakására vonatkozó megyei

felterjesztés alkalmából, a belügyminiszter határozottan utasította Szabolcsmegye közönségét, hogy a körorvos kerületében köteles lakni.

— A tanuló sereg berukkolt két havi pihenés után: hogy tanulmányaikat tovább folytassák saját hasznukra, szülőik örömére és a haza dicsőségére. Városunk életének külalakja tehát jelentékenyen megváltozik, a pezsgő tanuló sereg élénkségétől. Az előadások már valamennyi tanintézetben megkezdettek. Eszine-láuczolatnál fogva, örömmel hozzuk a közönség tudomására, hogy a gymnázium ez évi ügybuzgó igazgatója tiszt. Leffler Sámuel ur elhatározta, hogy az iskolai törvényeket több példányban kinyomatja és kiosztja a tanuló ifjúság közt. Igen helyes intézkedés. Hadd lássa az a tanuló naponkint a törvényeket. Sokszor csak egy tekintés a törvényekre is visszatarthatja a pajkos tanulót a kihágástól.

— Nyíregyháza város képviselete folyó hó 4-edi- kén reudkivüli gyűlést tartott a városház tanácstermében. E gyűlés tárgyát a főispán által Nyíregyházára, a csend s rend biztosítás czéljából siguált katonaság beszállásolásával járó teher és megbélyegzés elhárítása fölötti tanácskozás képezte. Hosszas vita és eszme-csere után, a közgyűlés, a tanács és bizalmi férfiak által kibocsátott két rendbeli fölhívás kiüggesztésével, a csend és rend érdekében tett intézkedésnek s az önkéntes polgár-őrség felállításának helyeslő tudomásul vétele mellett, elhatározta, hogy a főispán által kívánt jótállási nyilatkozat minél több polgár által irassék alá. Az aláírást a jelen volt képviselő polgárok azonnal megkezdték s az nap és másnap a városban köröztették. E jótállási nyilatkozattal a katona beszállásolás ez úttal el lett hárítva a lakosságtól. Reméljük, hogy nem is lesz reá szükség

(ó) Pisztoly-párbaj történt tegnap délelőtt 10 órakor a Sóstón, Zoltán János alispán és Szunyogh Bertalan szolgabiró közt, Ez utóbbi erős sebet kapottá karján ős oldalán. A párbaj oka személyes sértés.

— Vogel János kis-várdai állatorvos vezeték nevének Madarast kért átváltoztatása, közelebb megengedtetett.

— A belügyminisztérium a nyíregyházai kir. törvényszéket közelebb utasította, hogy gondnokság alá helyezési esetekben, a foganatosítással mindig a tiszti ügyész bízandó meg.

— (Helyreigazítás.) Lapunk közelebbi számában a nyíregyházai róm. kath. iskolánál újonnan rendszeresített tanítónői állásnak választás utján történt betöltésére vonatkozó újdonságunkban, a megválasztott tanítónő Dragos Irén neve hibáson szedetett Darvas Irénnek kérjük tehát e sajtó hibát ekkép kiagazitottnak tekinteni.

— A nyíregyházai ágost. evang. gimnázium életére szebb napok hajnala hasadt ez idén, szeptember hó 8-ig 200 egynéhány tanuló iratkozott be. Még ennyi növendéke nem volt ez intézetnek, fennállása óta. E jelenség csakis középiskolánk életrevalósága, létjogosultsága, szükséges volta és a tanárikar helyes vezetése mellett bizonyít. Vajha mielőbb 8 osztályúvá emelhetnénk megyénk e legrégibb tanintézetótj!

— (A sajtó megszorítása) A „Budapest. Corr* a következő fontos sorokat közli. „Kétségtelen tény, hogy a horvát zavargások épen úgy, mint a zalamegyei pusztítások, főkép a sajtó szabagság zászlója alatt zabolátlanul izgató, agitáló, s ebből az izgatásból valóságos kenyérkeresetet csináló sajtó bizonyos részének, különösen a ponyva-irodalom termékeinek köszönhetők. Azt hiszszük, hogy a közelebb összeülő országgyűlés, ha maga a kormány nem terjesztene elő azonnal a sajtó szabadságnak bizonyos irányban való korlátozása czéljából törvényjavaslatot, ily javaslat beadását maga fogja követelni. És elég sajnos, hogy odáig jutottunk, mikép a magyar országgyűlés előre láthatólag nagy többséggel fogja megszavazni a sajtószabadságot megszorító törvényt. Az a sajtó, mely tisztességes eszközökkel akar ezen túl is működni, ily intézkedéseket csak köszönettel vehet.“ így ir a Budapest. Corresp., mely lap, mint tudjuk, ez időszeréut „félhivatalos“ jelleggel bir.

— Az aratás eredményéről és a mezőgazdasági állapotokról, a földmivelesi minisztériumhoz beküldött jelentések szeréut, az őszi vetések hozadéka kevés helyen felelt meg a várakozásnak. A cséplési munkálatok kedvező időjárás mellett, folyamatban vaunak. Az eső hiánya a munkálatoknak kedvez; de a kapás növényekre és sarju termésre sok helyen a gyümölcsre is rósz hatással vau. Erdélyben és az alsó vidékeken a tengeri fonyadui kezd. A szántási munkálatok, a szárazság miatt, alig eszközölhetők; A burgonya, főleg némely felvidéki megyében, rothadásnak indult. Jelentékeny jégkárok csak Arad-és Huuyadinegyékben okoz- tattak. A gyümölcs jól mutatkozik. A szőllők általában szépen fejlődnek.

— (Értesítés.) A nyíregyházai ág. ev. népiskolákban az 1883/4 tanévi tanköteles tanulók beiratása szeptemberhó 10-én kezdődnek; a rendes tauelőadások pedig két hét múlva. Figyelmeztetnek a tisztelt szülők, miszerint tanköteles gyermekeiket az illető osztálytanítónál mielőbb beíratni s a rendes iskoláztatást előmozdítani szíveskedjenek. Nyíregyháza 1883 év szeptember 6-áu Pazár István, ez évi ág. ev. népiskolai igazgató- tauitó.

— A Szabolcsmegyei Takarékpénztár-Egylet 1883 évi augusztushavi forgalom himutatása. Bevétel. Áthozott készpénz 1883. julius 31-ről 15,917 frt 99 kr. Betét 28,204 frt 19 kr. Visszafizetett váltók 150,223 frt. Leszámítolási kamat 3659 frt 37 kr. .Késedelmi kamat 746 frt 99 kr. Könyvecske-dij 1 frt 68 kr. Részvény átirási-dij 4 frt. Bélyeg 59 frt 77 kr. '/2 évi lejáratú ingatlan kölcsön 3550 frt. Hazai pénzint. elh. tőke 6000 frt. Ennek kamata 225 frt 46 kr. Összesen 208,592 frt 44 kr. Kiadás. Visszafizetett betét 14,862 frt 47 kr. Folyó kamat 45 frt 35 krt. Váltó 129,847 frt. Tiszt- fizetés 524 frt 98 kr. Költség 68 frt 29 kr. Napibiz- tosi-dij 50 frt. Osztalék 450 frt. Adó 650 frt. '/a évi lejáratú ingatlan kölcsön 3550 frt. Hazai pénzint. elh. tőke 45,000 frt. Pénztár maradvány 1883. augusztushő 31. 13,544 frt 35 kr. Összesen 208,592 frt 44 kr. Kálló 1883. augusztus 31. Meskó könyvvezető.

KÖZGAZDASÁG.

Meghivás.

A felső- tiszavidéki gazdasági egyesület által folyó 1883-dik évi szeptemberhó 20-án délelőtt, a királytelki uradalomban rendezendő ekeversenyre; valamint az ugyanazon nap délután 3 órakor Nyíregyházán a megyeház termében tartandó közgyűlésre: az egyesület alapító, rendes és évdijas tagjai tisztelettel meghivatnak.

Nyíregyházán, 1883 évi szeptemberhó 6-áu.

Szentkirályi János,

e. titkár

A t. gazdaközönség figyelmébe!

A gazdasági egylet alkalmat kívánván nyújtani a megye t. gazdaközönsőgnek, a különféle földmivelő eszközük munkájáról összehasonlító versenyrendezése, által tájékozást nyerhetni,ezen czél kivihetése tekintetéből, felhívást intézett a hazai gépgyárosokhoz, hogy a gróf Desewffy testvér urak Királytelki uradalmában folyó hó 20-án délelőtt tartandó ekeversenyen egyes, ketös, hármas és négyes ekéiket mutatnák he.

Ezen felhívására az egyesületnek a bejelentések már beérkeztek s igy a verseny az említett napon és helyen meg fog tartatni. A t. gazdaközöuségnek vélt az egyesület, ezen verseny rendezése által, hasznos szolgá-