Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-08-12 / 32. szám

,N Y f R. V I r> ti K.“

a magyar országgyűlés. Ami még hátra van, az mind e nagy munkálatok szerves kiegészítője, befejezője.

így a magyar büntetőtörvény (az 1878. évi V. t. ez.) kiegészítő részeként közrebocsátotta az igazságügy miniszter a „bűnvádi eljárás tervezetét“, melyet Csemegi Károly kúriai tanácselnök szerkesztett.

Természtes, hogy rögtön megindult jogászaink körében a vita annál inkább, mert az újabb kor, a szabad jog-élet egyik fényes vívmánya az esküdtszék, a jury intézménye a tervezetből kimaradt. E fontos lépést mivel indokolja a javaslat tudós szerzője: alább reá térünk.

Az igazság-szolgáltatás mindenhái főkelléke az alaposság, a gyorsaság és olcsóság. Alaposság nélkül nem lehet igazságot szolgáltatni, mert könnyed, felületes, vizsgálódás nem hat a dolog mélyére, nem veszi szemügyre a bizonyítékok horderejét, a tettek indokait, hanem csak sebtében, a külső látszat után, mely pedig csal, Ítél. Legyen az igazságszolgáltatás gyors, mert minél hamarább tudja helyreállítani a megsértett jogrendet, annál üdvö- sebb a hatás. Mit ér az oly igazságszolgáltatás, mely hosszú idő, nagy huzavona, időveszteség s erőpazarlás után hozná meg Ítéletét? Ha akkor hozná meg, ha a sértés által okozott rosszak már feledésbe mennének, midőn az örök idő minden kiengesztelő hatásával közbelépne ? !

Olcsó legyen az igazságszolgáltatás, hogy a polgárok általa nagyon meg ne terheltessenek, főleg a mai állapotokat tekintetbe véve, tekintetbe véve a mind inkább növekedő államkiadásokat; olcsó legyen, hogy a szegény ember is kereshesse jogát, hogy ne járjon a perlekedés oly költségekkel, miknek előteremtése nem minden polgárra nézve egy formán könnyű. Olcsó legyen az igazságszolgáltatás, nehogy az ügy kiderítésével fennforgó költségek, túlhaladják magát a per tárgyát képező dolog vagy jog értékét.

Mennyivel inkább döntők az elvek a büntető igazságszolgáltatásnál, hol az állampolgárok szabadsága és becsülete forog kérdésben: azt manapság magyarázni fölösleges. Fölösleges pedig annál inkább, mert évszázaddal előbb belátták, hogy a büntető igazság-szolgáltatás nem a magánjog körébe vág, hanem a közjog alkatrészét képezi.

Mert ki egy embertársát személyes épségében és becsületében megsérti, az veszélyes a közszabadságra ; veszélyes pedig azért, mert az együttélhetés, az egymás mellett való békés létezés főfeltétele a jogrend, ez pedig csak úgy valósítható meg, ha az ember természet-adta korlátlan szabadsága a köz javára közérdekből korlátolást szenved.

A bűnös sértő tehát a köz ellen vét, ha ez ennek tagját alkotó állampolgárt személyében vagyonában üldözi; s ezért a sértések ellen, legnagyobb részében az állam lép fel orgánuma az ügyész által, mint vádló és csak a sértések csekélyebb eseteiben van helye a ma- gánjogszerü elintézésnek; vagy különösen azon esetekben, midőn a sértés nyilvános kiderítésével a sértett polgár, vagy családja morális érdeke roppant csorbát szenvedne, mint például a nemi életre vonatkozó bűntetteknél.

Kétségtelenül áll tehát az, miről ma már mindenki meg van győződve, hogy az igazságszolgáltatási, vagyis birói hatalom az államot illeti, „mint a polgárok össze- ségének személyiségét, mint a személyes életre emelkedett társadalmat.“

Ha elismerjük, hogy a büntető igazságszolgáltatás a közjog alkatrésze, amit manapság vitatni bátorság lenne, úgy okvetlenül következik, bogy mint köz dolgokban, az állam polgárai részt vehessenek.

S részt is kell venniök. Egy polgár személye s becsülete drága kincs; jól kell tehát megfontolni, vájjon ki kezére bízzuk, ki annak letéteményese. Elsőrangú kérdés, kire bízhatjuk megnyugvással jogainkat, kit tekinthetünk azok őréül ? E kérdésre pedig nyugodt lélekkel felelhetjük, hogy mind ama kellékekkel, melyekkel egy büntető bíróságot felruházni vélünk, az esküdtszék, a jury bir.

Az esküdtszék, mert szabad független polgárokból összeállított bíróság, mely a közvetlenség alapján Ítél a bűnösség felett, nem a szigorú jogi meggyőződés, hanem a belső, a Ielkiismeret szava szerint. S—

Az eskü.

Az önzés és önérdek eme vétkes korszakában szükségesnek látom az esküről röviden szólani; igyekezvén annak fontosságát lehetőleg kimutatni, a vallásos és társas életben.

Sok évszázad merült a múlandóság mély tengerébe, mióta elhangzott a Sinai begyen ama parancsolat: „A te istenednek nevét hiába fel ne vedd! . . . Felebarátod, ellen hamis tanúbizonyságot ne tégy“.! Mig a hajdan népei vallásának alapját ez képezte az esküvést illetőleg; mig benső vallásos áhítattal tiszteltetett ebben Isten: parancsolata: kevesebb volt a hamis tanú, biztosabb volt az igazságszolgáltatás.

Korunk tudományban előhaladott, magukat műveltnek neveztetni szerető fiai kicsinylőleg elméncz- kednek a múltban élő emberiség tudatlansága felett; holott annak kimagasló alakjai egyes dolgokban ma is mintaképül, irányadóul szolgálhatnának. Eltekintve minden mástól, a vallásosság, igazságszeretet, önzetlenség és, az adott szó beváltása dolgában általunk utólórhet- lenek. Őseinkre ma is jól esik büszkén visszaemlékezni, kik a folytonos hadakozás, barezmoraj között is melegen ragaszkodtak vallásukhoz, ebből kifolyólag a letett eskü szigorú megtartásához. Kérlelbetlenül büntették azt, ki hamisan tanúskodott, vagy letett esküjét megszegte.

Ha a pusztaszeri szerződést esküszerű fogadás nem biztosította volna, melyhez szorosan ragaszkodni szent kötelessége volt a vérszerződés-kötőknek, a meghason- lás szórta volna szét győzbetlen, hóditó eleinket. Az eskü összetartotta, megedzette erejűket, melyen, mint. Aesop rőzsekötegém, megtört minden ellenerő.

Nincs nép, mely esküt vagy esküszerű vallásos fogadást nem ismerne; annak megtartására — bár tágabb vagy szükebb értelemben — csaknem mindnyájan megegyeznek.

Azon ember, ki az idvezitö vallását hiszi, az az eskűszegést a legnagyobb véteknek tartja; tanúskodásoknál, legjobb meggyőződése szerint vall. Az ilyen nem imádja a pénzt, korunk e bálványát, lelkiisjmeretének

tisztasága előtte a legnagyobb boldogság, melyet soha áruba nem bocsát, esküvésnél annak tisztaságát ója, mely egy jobblét elnyerésének reményét kelti és táplálja kebelében. Innen látszik, hogy a legbiztosabb igazságszolgáltatás a vallásban gyökerezik.

De mily nagy azok száma a társadalomban, kik az esküt egyszerűen törvényes szokásnak tartják, minden utókövetkezmény nélkül. Esküsznek, mert érdekük ki- vánja; esküsznek, mert nem annyira műveltek, hogy annak fontosságát ismernék; mert enyhének tartják azon büntetést, melylyel eme bűnük, hamis tanúskodások kiderülvén, törvényáltal büntettetik.

Az esküt különféle körülmények között tétetik egyházi és polgári elöljárók; de sokszor tulságba mennek ezzel is. Legcsekélyebb dolgok tisztázása, fontossággal nem biró kötelességek teljesítése czéljából alkalmaz zák azt, melylyel az értelmileg szegényebb, vallásos oktatásban nem részesült uéposztály előtt annak nagyságát tetemesen leszállítják. Szerintem az eskü csak legszükségesebb esetekben, annak fontosságát, következményeit teljesen értő, emberek által volna tétethető.

A letett eskü megtartásának áldása legszebben nyilvánul a családi életben, Az eskü azon szilárd kötelék, mely egymásra nézve addig teljesen idegen két embert oly szorosan fűz össze, hogy az egy egész életen keresztül felbonthatatlan lesz. A családi jólét, mely a szokásos eskü minden pontjának megtartásán alapul, tápláló talaja az általános társadalmi boldogságnak. Csak ott képzelhető rend, vallásosság, jó nevelés, egyetértés, boldogság, hol a férj és nő az esküvésben tett fogadásokat poutosan megtartani törekszenek.

A társadalmi jó rend, kívánt boldogság, szilárd közbiztonság megóvása czéljából, már régen szükségessé vált, a bíróságok szervezése. Szokás, hogy a megválasztott hivatalnok, hivatalos működésének megkezdése előtt, esküvéssel kötelezi magát állásának pontos betöltésére. Mily szép volna ez, ha az a hivatalnok esendő gyarló ember nem volna? Hányszor szegi meg legtöbb hivatalnok esküjét, járatlanság, vigyázatlanság vagy önérdeke miatt? Mig az egyik hivatalnok törhetlen, vesztegethetlek az igazság érzetében eltávolít magától minden megközelítést; addig a másik viaszként idomítja a törvényt úgy, amint pártfogolja vagy önérdeke megkívánja. Ez megfeledkezik letett esküjéről; mig amannak adott szava is kellő biztosíték volna. Innen van a sok hivatali visszaélés, felfüggesztés, közpénzek sikkasztása, igazságtalanság és a hivatalnokok gyakori öngyilkossága.

Igazságszolgáltatásunk alapja az esküvés. Mily nehéz a biró helyzete akkor, midőn bonyolult ügyben kell ítélnie. Ember keblébe ember nem láthat, az ajak nem mindig mondja a valót, a hamis tanúskodás üzérkedéssé fajult.*) Hányszor megtörténik, hogy a legigazságosabb biró — hamis esküvés miatt — igazságtalanul ítél. Megbünteti azt, ki ártatlanságának érzetében bizalommal folyamodott a törvény végrehajtója elé, a bűnös diadalt arat s tovább megy vétkes élete utján, legnagyobb bűnéből kisegíti őt, a hamis eskü.

Vajha minden ember megértené eme parancsolat nagy fontosságát: „Hamis tanúbizonyságot ne tégy!“

Sípos Lajos.

Közügyek.

Miniszteri körlevél valamenynyi törvényhatósághoz.

Tekintettel ama károkra, melyeket a luezerna, ló- her és egyéb here-félékben az azokban levő aranka (kosz) nevű élősdi növény okoz;

tekintettel arra, hogy az ezen élősdi növény által megtámadott here-félék magvai közé az aranka mag is keveredik és ez utón a baj mind nagyobb mértékben terjesztetik;

tekintettel arra, hogy a nevezett élősdi növény magvai a megtámadott hereföldekről szél által és egyéb utón más, még egészséges herevetésekre is átvitetnek és e szerint azokra nézve is kártékonyak, kik akár egészséges heremag alkalmazása, akár az aranka folytonos irtása által, azt vetéseiktől távoltartani igyekeznek:

szükségesnek ismerem, hogy a gazdaközönség az arankának kiirtása iránt lehetőleg hatályosan figyelmeztessék és pedig a fent érintett indokok mellett, a törvényhatóság által a következőkre hivassák föl.

Minden gazda és község hasson oda, illetőleg saját földjein intézkedjék az iránt, hogy az aranka a szántóföldeken, legelőköu, réteken, útszéleken, árokpartokon, vasúti és egyéb töltéseken a tulajdonosok, illetőleg a bérlők vagy haszonélvezők által kiirtassék ; kiváltképen erkölcsi kötelességévé teendő ez azon gazdáknak, kik luezernát vagy lókert magnak és eladásra termelnek, miután ezek, ha a magot arankás területen termelik, arankamaggal vegyes lóher vagy luezernamagot nyernek s ezzel tudva károsítják a vevőket.

Az aranka irtás módja többféle s ezekre nézve a szakértők által ajánlott hatályosb eljárásokat tájékozás végett következőkben közlöm.

Az arankától meglepett növényeket, még mielőtt az aranka virágzásnak indult volna, ki kell kapálni, vagy Ásni ős a gyökérnek felső részével együtt kiásott vagy ki- : kapált növényeket, a rajta levő élösdivel egyetemben, el kell égetni, ezen czélra szalmát kell odahordani, amit, hogy tartósabban égjen, czélszerü petróleummal megned- vesiteni. A kiégett terület egy idő múlva, ha meggyőződtünk már, hogy az aranka teljesen elpusztult, újból bevethető herével.

A talált arankafoltok, ha épen kezdődnek s még ,| csupán egy vagy nehány arankaszál találtatik, azonnal j lesarlózaudók s a foltocska talaja is felkapálandó s az ily módon kitakarított folt közepére arankával együtt levágott zöld növényzet kis balmocskába összerakandó s jól megtaposandó s itt hagyható a teljes elrothadásig, vagy a levágás után a növényzet azonnal zsákba rakatva eltávolittatik. A támadt s kitakarított foltokat utóbb folyton szemmel tartjuk s ha a folt szélén arankaindák mutatkoznának, az irtást és eltakarítást folytatjuk.

Jelentékenyebb foltokon az irtási eljárás a következő lehet. Az aranka-lepett foltokon a növényzet lehetőleg lekaszáltatik, biztosság kedvéért egy kaszavágással tovább vághatunk, mint a meddig az aranka indáját ta*) Igazolja ezt a legközelebb Nyíregyházin lefolyt eszlári bünper:

láltuk; ekkor a levágott arankát zöld takarmány-szalmával, vagy egy araszos rétegben behintjük az arankalepett folton s a szalmát meggyujtván — a folt felszínén levő növényzetet elégetjük. — Égetés után a foltot fel- ásatjuk vagy jól felkapáltatjuk, s a felásott vagy felkapált foltot újra behintjük szalmával s felégetjük. Az égetés után nehány napra a foltot átgereblyéztetvén, jó maggal bevetjük.

Hol az aranka csak szórványosan, csekély kiterjedésű foltokban előfordul, ott kiirtása legczélszerübben a következő módon történik.

Az arankás folt minél előbb, de okvetlenül a virágzás beállta előtt, éles kaszával még jobban sarlóval, a mennyire csak lehet, alacsonyan, azaz közvetlenül a föld színe felett, levágatik és pedig oly kiterjedésben, hogy egyetlen egy arankával ellepett takarmányszál se maradjon kaszálatlanul vissza; a lekaszált arankás takarmány gondosan összegereblyézendő és kosárban vagy lepedőben óvatosan az útra, illetőleg a kocsihoz viendő — vigyázva, hogy belőle egy szálacska sem hullajtassék el. Erre a kikaszált foltot egy legalább 30 cm. vastag szalmaréteggel borítjuk, melyet elégetünk. — Értékes luczernásoknál a kiégetett foltokat felkapáltatjuk és arankamentes luczernamaggal bevetjük és meggereblyézzük.

Hogy intézkedésünknek biztos sikere legyen, nagyon tanácsos az aranka irtásával egy bizonyos egyént, kerülőt megbízni és neki szigorúan meghagyni, hogy minden arankafoltot azonnal égessen ki.

Hol az aranka annyira elharapódzott, hogy fenti eljárás költség szempontjából alkalmazható nem volna, ott az aranka-kosz terjedése némileg az aranka-foltok gyakori és alacsony megkaszáltatása és gondos megge- reblyézése által gátolható meg.

Felhívom a törvényhatóságot, hogy a gazdaközönséget ezek iránt a lehető tág mértékben figyelmeztetvén, e részben tett intézkedéséről ide mielőbb jelentést tegyen. Kelt Budapesten, 1883, évi junius hó 15-én.

Gr. Széchényi Pál, s. k.

ÚJDONSÁGOK.

(!!) Szabolcsmegye főispánja a napokban elismerő átíratott intézett Nyíregyháza város polgármesteréhez, a város polgárságának az eszlári vérvád izgalmas tárgyalása alatt tanúsított higgadt és tapintatos magatartásáért.

— A felső tiszavidéki gazdasági egylet működési terén alakult „Kisvárdai gazdakör“ alapszabályai, a kereskedelmi miniszter által megerősítve legközelebb érkeztek le. Jótékony működését tehát most már akadály nélkül megkezdheti és folytathatja, a vidék gazdasági viszonyainak lehető javítására. Óhajtandó volna, ha e kör a „földmives bank“ felállítását is műküdési körébe vonná.

(b.) Nyir-Bátorban, mint ottan írják, folyó hó 6-án éjjel az iskola-épület kigyuladván, egy szomszéd lakház is leégett. A tűzoltásnál dicséretes buzgalmat fejtettek ki: az ottani csendőrök és Holnapi pénzügy-őr. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. A leégett épületek biztosítva voltak ugyan, de azért a kár igen nagy.

* Nyíregyháza város tanácsa, mint iparhatóság által, 1882-ben összesen 116 iparengedély adatott ki. E 116 iparos közt van: füszerkeskedő 4, talyigás 7, ko- váca 5, csizmadia 8. szabó 10, czipész 8, posztókereskedő 2, húsvéti lisztáruló 1, gazdasági eszközáruló 1, szatócs 11, szalounaáruló 1, bérkocsis 1, bádogos 1, ró- fös kereskedő, rövidárus 9, építész 1, mészáros 1, kalács sütő 1, házaló 3, kömives 4, ács 1, kerék gyártó 3, kóser vendéglős 1, hentes 4, asztalos 1, fésűs 1, zsákkölcsönző bizományos 1, gépgyáros 1, divatárus 5, kávéház tulajdonos 2, gyolcs és vászon kereskedő 1, kötélverő 1, bútor kereskedő 1, gépész-kovács 1, üveg és porczellán kereskedő 1, termény bizományos 4, ezukrász 1, borbély 1, ital mérő 1, kávé mérő 1, fakereskedö 1, kárpitos 1. órás 1, fényképész 1.

4- Schwartz Salamon, az eszlári bűnvádi per egyik alakja Nyíregyházán akart letelepedni, már lakást is bérelt. Polgármester ur tapintatos tanácsa folytán azonban, e szándékáról lemondott. Igen okosan tette.

(!) Benedicty Hermine özv. Latinál; Jánosné okleveles nevelőnő, mint mai nyiltterünkből is látható, a közelebb elhunyt Paclimayr-féle 6 osztályú leány nevelő intézetet átvévén, a tanfolyamot ugyancsak a Pachinayr- féle intézet helyiségében, folyó évi szeptemberhó 1-én megkezdi. A legilletékesebb helyről vett közvetlen értesülés alapján, örömmel hozzuk a nagy közönség tudomására, hogy nevezett nevelőnő a legkitűnőbb tankópességre és modorra valló bizonyítványoknak van birtokában; amelyek a legnyugtatóbb reményt nyújtják arra nézve, hogy e nevelő intézet kellő arányban és mindenek fölött nemzeti irányban fogja föltárni mindazon ismeretek és erények forrásait, amelyeket az előrehaladó műveltség a kor nemesebb szelleme és a kedves haza, • elengedhetleuül megkivánnak, s amelyeknek megszerzését az idők szelleme, gyermekeink jövő boldogsága, életczélja és saját lelki nyugalmunk kötelességünkké teszik. Üdvözöljük körünkben a kitűnő készültségü s a nevelés terén több mint két évtized óta működő nevelőnőt, és ajánljuk őt és intézetét e város és vidéke közönségének, illetőleg a gyermeik boldogságát szivükön viselő szülők kiváló figyelmébe.

f Egy fiatal élet mócsvilága aludt ki Terényi Ernő jogvégzett ifjúnak, f. é. augusztushó 10-én reggeli 5 órakor, életének 23-ik évében bekövetkezett halálával! A korán készült koporsó egy sok és szép reményekre jogosult életet visz el magával a föld kebelébe. A gyászoló szülék következő jelentésben tudatják a feledhetlen ifjú gyászos kimultát: Bencs LászLó és neje született Gyrasszin Mária mint szülék s gyermekeik: Mariska és Etelka; valamint Tregjár Vilma mint nagynénje, mélyen megszomorodott és fájdalomtól megtört szívvel tudatják szeretett fiók, testvérük és illetve uno- kaöcscse Terényi Ernő, jogvégzett ifjúnak, hosszas szenvedés után életének 23-ik évében folyó évi augusztus fió 10-én reggeli 5 órakor történt gyászos elhunytát. A kedves halott hült teteme folyó angusztus hó 12-én (vasárnap) d. u. 3 órakor fog az ág. evang. szent-egyház szertartása szerint, a vasút melletti sirkertben örök nyugalomra elhelyeztetni. Kelt Nyíregyházán, 1883. aug. 10. Legyen az élte tavaszán elköltözött jó fiú emléke örök! Béke hamvai felett!