Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-08-12 / 32. szám

,N Y f R. V I r> ti K.“ a magyar országgyűlés. Ami még hátra van, az mind e nagy munkálatok szerves kiegészítője, befejezője. így a magyar büntetőtörvény (az 1878. évi V. t. ez.) kiegészítő részeként közrebocsátotta az igazságügy mi­niszter a „bűnvádi eljárás tervezetét“, melyet Csemegi Károly kúriai tanácselnök szerkesztett. Természtes, hogy rögtön megindult jogászaink kö­rében a vita annál inkább, mert az újabb kor, a szabad jog-élet egyik fényes vívmánya az esküdtszék, a jury intézménye a tervezetből kimaradt. E fontos lépést mi­vel indokolja a javaslat tudós szerzője: alább reá térünk. Az igazság-szolgáltatás mindenhái főkelléke az ala­posság, a gyorsaság és olcsóság. Alaposság nélkül nem lehet igazságot szolgáltatni, mert könnyed, felületes, vizs­gálódás nem hat a dolog mélyére, nem veszi szemügyre a bizonyítékok horderejét, a tettek indokait, hanem csak sebtében, a külső látszat után, mely pedig csal, Ítél. Le­gyen az igazságszolgáltatás gyors, mert minél hamarább tudja helyreállítani a megsértett jogrendet, annál üdvö- sebb a hatás. Mit ér az oly igazságszolgáltatás, mely hosszú idő, nagy huzavona, időveszteség s erőpazarlás után hozná meg Ítéletét? Ha akkor hozná meg, ha a sértés által okozott rosszak már feledésbe mennének, midőn az örök idő minden kiengesztelő hatásával közbe­lépne ? ! Olcsó legyen az igazságszolgáltatás, hogy a polgá­rok általa nagyon meg ne terheltessenek, főleg a mai állapotokat tekintetbe véve, tekintetbe véve a mind in­kább növekedő államkiadásokat; olcsó legyen, hogy a szegény ember is kereshesse jogát, hogy ne járjon a perlekedés oly költségekkel, miknek előteremtése nem minden polgárra nézve egy formán könnyű. Olcsó legyen az igazságszolgáltatás, nehogy az ügy kiderítésével fenn­forgó költségek, túlhaladják magát a per tárgyát képező dolog vagy jog értékét. Mennyivel inkább döntők az elvek a büntető igaz­ságszolgáltatásnál, hol az állampolgárok szabadsága és becsülete forog kérdésben: azt manapság magyarázni fölösleges. Fölösleges pedig annál inkább, mert évszázad­dal előbb belátták, hogy a büntető igazság-szolgáltatás nem a magánjog körébe vág, hanem a közjog alkatré­szét képezi. Mert ki egy embertársát személyes épségében és becsületében megsérti, az veszélyes a közszabadságra ; veszélyes pedig azért, mert az együttélhetés, az egymás mellett való békés létezés főfeltétele a jogrend, ez pedig csak úgy valósítható meg, ha az ember természet-adta korlátlan szabadsága a köz javára közérdekből korláto­lást szenved. A bűnös sértő tehát a köz ellen vét, ha ez ennek tagját alkotó állampolgárt személyében vagyonában ül­dözi; s ezért a sértések ellen, legnagyobb részében az állam lép fel orgánuma az ügyész által, mint vádló és csak a sértések csekélyebb eseteiben van helye a ma- gánjogszerü elintézésnek; vagy különösen azon esetek­ben, midőn a sértés nyilvános kiderítésével a sértett polgár, vagy családja morális érdeke roppant csorbát szenvedne, mint például a nemi életre vonatkozó bűntet­teknél. Kétségtelenül áll tehát az, miről ma már mindenki meg van győződve, hogy az igazságszolgáltatási, vagyis birói hatalom az államot illeti, „mint a polgárok össze- ségének személyiségét, mint a személyes életre emel­kedett társadalmat.“ Ha elismerjük, hogy a büntető igazságszolgáltatás a közjog alkatrésze, amit manapság vitatni bátorság lenne, úgy okvetlenül következik, bogy mint köz dolgok­ban, az állam polgárai részt vehessenek. S részt is kell venniök. Egy polgár személye s be­csülete drága kincs; jól kell tehát megfontolni, vájjon ki kezére bízzuk, ki annak letéteményese. Elsőrangú kérdés, kire bízhatjuk megnyugvással jogainkat, kit te­kinthetünk azok őréül ? E kérdésre pedig nyugodt lélek­kel felelhetjük, hogy mind ama kellékekkel, melyekkel egy büntető bíróságot felruházni vélünk, az esküdtszék, a jury bir. Az esküdtszék, mert szabad független polgárokból összeállított bíróság, mely a közvetlenség alapján Ítél a bűnösség felett, nem a szigorú jogi meggyőződés, hanem a belső, a Ielkiismeret szava szerint. S— Az eskü. Az önzés és önérdek eme vétkes korszakában szük­ségesnek látom az esküről röviden szólani; igyekezvén annak fontosságát lehetőleg kimutatni, a vallásos és tár­sas életben. Sok évszázad merült a múlandóság mély tengerébe, mióta elhangzott a Sinai begyen ama parancsolat: „A te istenednek nevét hiába fel ne vedd! . . . Felebarátod, ellen hamis tanúbizonyságot ne tégy“.! Mig a hajdan né­pei vallásának alapját ez képezte az esküvést illetőleg; mig benső vallásos áhítattal tiszteltetett ebben Isten: parancsolata: kevesebb volt a hamis tanú, biztosabb volt az igazságszolgáltatás. Korunk tudományban előhaladott, magukat mű­veltnek neveztetni szerető fiai kicsinylőleg elméncz- kednek a múltban élő emberiség tudatlansága felett; holott annak kimagasló alakjai egyes dolgokban ma is mintaképül, irányadóul szolgálhatnának. Eltekintve min­den mástól, a vallásosság, igazságszeretet, önzetlenség és, az adott szó beváltása dolgában általunk utólórhet- lenek. Őseinkre ma is jól esik büszkén visszaemlékezni, kik a folytonos hadakozás, barezmoraj között is mele­gen ragaszkodtak vallásukhoz, ebből kifolyólag a letett eskü szigorú megtartásához. Kérlelbetlenül büntették azt, ki hamisan tanúskodott, vagy letett esküjét meg­szegte. Ha a pusztaszeri szerződést esküszerű fogadás nem biztosította volna, melyhez szorosan ragaszkodni szent kötelessége volt a vérszerződés-kötőknek, a meghason- lás szórta volna szét győzbetlen, hóditó eleinket. Az eskü összetartotta, megedzette erejűket, melyen, mint. Aesop rőzsekötegém, megtört minden ellenerő. Nincs nép, mely esküt vagy esküszerű vallásos fogadást nem ismerne; annak megtartására — bár tágabb vagy szükebb értelemben — csaknem mindnyájan meg­egyeznek. Azon ember, ki az idvezitö vallását hiszi, az az eskűszegést a legnagyobb véteknek tartja; tanúskodá­soknál, legjobb meggyőződése szerint vall. Az ilyen nem imádja a pénzt, korunk e bálványát, lelkiisjmeretének tisztasága előtte a legnagyobb boldogság, melyet soha áruba nem bocsát, esküvésnél annak tisztaságát ója, mely egy jobblét elnyerésének reményét kelti és táplálja kebelében. Innen látszik, hogy a legbiztosabb igazság­szolgáltatás a vallásban gyökerezik. De mily nagy azok száma a társadalomban, kik az esküt egyszerűen törvényes szokásnak tartják, minden utókövetkezmény nélkül. Esküsznek, mert érdekük ki- vánja; esküsznek, mert nem annyira műveltek, hogy annak fontosságát ismernék; mert enyhének tartják azon büntetést, melylyel eme bűnük, hamis tanúskodá­sok kiderülvén, törvényáltal büntettetik. Az esküt különféle körülmények között tétetik egyházi és polgári elöljárók; de sokszor tulságba men­nek ezzel is. Legcsekélyebb dolgok tisztázása, fontosság­gal nem biró kötelességek teljesítése czéljából alkalmaz zák azt, melylyel az értelmileg szegényebb, vallásos ok­tatásban nem részesült uéposztály előtt annak nagyságát tetemesen leszállítják. Szerintem az eskü csak legszüksé­gesebb esetekben, annak fontosságát, következményeit teljesen értő, emberek által volna tétethető. A letett eskü megtartásának áldása legszebben nyilvánul a családi életben, Az eskü azon szilárd köte­lék, mely egymásra nézve addig teljesen idegen két embert oly szorosan fűz össze, hogy az egy egész életen keresztül felbonthatatlan lesz. A családi jólét, mely a szo­kásos eskü minden pontjának megtartásán alapul, tápláló talaja az általános társadalmi boldogságnak. Csak ott képzelhető rend, vallásosság, jó nevelés, egyetértés, bol­dogság, hol a férj és nő az esküvésben tett fogadásokat poutosan megtartani törekszenek. A társadalmi jó rend, kívánt boldogság, szilárd közbiztonság megóvása czéljából, már régen szüksé­gessé vált, a bíróságok szervezése. Szokás, hogy a meg­választott hivatalnok, hivatalos működésének megkezdése előtt, esküvéssel kötelezi magát állásának pontos betöl­tésére. Mily szép volna ez, ha az a hivatalnok esendő gyarló ember nem volna? Hányszor szegi meg legtöbb hivatalnok esküjét, járatlanság, vigyázatlanság vagy ön­érdeke miatt? Mig az egyik hivatalnok törhetlen, vesz­tegethetlek az igazság érzetében eltávolít magától min­den megközelítést; addig a másik viaszként idomítja a törvényt úgy, amint pártfogolja vagy önérdeke megkí­vánja. Ez megfeledkezik letett esküjéről; mig amannak adott szava is kellő biztosíték volna. Innen van a sok hivatali visszaélés, felfüggesztés, közpénzek sikkasztása, igazságtalanság és a hivatalnokok gyakori öngyilkossága. Igazságszolgáltatásunk alapja az esküvés. Mily ne­héz a biró helyzete akkor, midőn bonyolult ügyben kell ítélnie. Ember keblébe ember nem láthat, az ajak nem mindig mondja a valót, a hamis tanúskodás üzérkedéssé fajult.*) Hányszor megtörténik, hogy a legigazságosabb biró — hamis esküvés miatt — igazságtalanul ítél. Megbünteti azt, ki ártatlanságának érzetében bizalommal folyamodott a törvény végrehajtója elé, a bűnös diadalt arat s tovább megy vétkes élete utján, legnagyobb bű­néből kisegíti őt, a hamis eskü. Vajha minden ember megértené eme parancsolat nagy fontosságát: „Hamis tanúbizonyságot ne tégy!“ Sípos Lajos. Közügyek. Miniszteri körlevél valamenynyi törvényhatósághoz. Tekintettel ama károkra, melyeket a luezerna, ló- her és egyéb here-félékben az azokban levő aranka (kosz) nevű élősdi növény okoz; tekintettel arra, hogy az ezen élősdi növény által megtámadott here-félék magvai közé az aranka mag is keveredik és ez utón a baj mind nagyobb mértékben terjesztetik; tekintettel arra, hogy a nevezett élősdi növény magvai a megtámadott hereföldekről szél által és egyéb utón más, még egészséges herevetésekre is átvitetnek és e szerint azokra nézve is kártékonyak, kik akár egész­séges heremag alkalmazása, akár az aranka folytonos irtása által, azt vetéseiktől távoltartani igyekeznek: szükségesnek ismerem, hogy a gazdaközönség az arankának kiirtása iránt lehetőleg hatályosan figyel­meztessék és pedig a fent érintett indokok mellett, a törvényhatóság által a következőkre hivassák föl. Minden gazda és község hasson oda, illetőleg sa­ját földjein intézkedjék az iránt, hogy az aranka a szán­tóföldeken, legelőköu, réteken, útszéleken, árokpartokon, vasúti és egyéb töltéseken a tulajdonosok, illetőleg a bérlők vagy haszonélvezők által kiirtassék ; kiváltképen erkölcsi kötelességévé teendő ez azon gazdáknak, kik luezernát vagy lókert magnak és eladásra termelnek, mi­után ezek, ha a magot arankás területen termelik, aran­kamaggal vegyes lóher vagy luezernamagot nyernek s ezzel tudva károsítják a vevőket. Az aranka irtás módja többféle s ezekre nézve a szakértők által ajánlott hatályosb eljárásokat tájékozás végett következőkben közlöm. Az arankától meglepett növényeket, még mielőtt az aranka virágzásnak indult volna, ki kell kapálni, vagy Ásni ős a gyökérnek felső részével együtt kiásott vagy ki- : kapált növényeket, a rajta levő élösdivel egyetemben, el kell égetni, ezen czélra szalmát kell odahordani, amit, hogy tartósabban égjen, czélszerü petróleummal megned- vesiteni. A kiégett terület egy idő múlva, ha meggyő­ződtünk már, hogy az aranka teljesen elpusztult, újból bevethető herével. A talált arankafoltok, ha épen kezdődnek s még ,| csupán egy vagy nehány arankaszál találtatik, azonnal j lesarlózaudók s a foltocska talaja is felkapálandó s az ily módon kitakarított folt közepére arankával együtt levágott zöld növényzet kis balmocskába összerakandó s jól megtaposandó s itt hagyható a teljes elrothadásig, vagy a levágás után a növényzet azonnal zsákba rakatva eltávolittatik. A támadt s kitakarított foltokat utóbb folyton szemmel tartjuk s ha a folt szélén arankaindák mutatkoznának, az irtást és eltakarítást folytatjuk. Jelentékenyebb foltokon az irtási eljárás a követ­kező lehet. Az aranka-lepett foltokon a növényzet lehe­tőleg lekaszáltatik, biztosság kedvéért egy kaszavágással tovább vághatunk, mint a meddig az aranka indáját ta­*) Igazolja ezt a legközelebb Nyíregyházin lefolyt eszlári bünper: láltuk; ekkor a levágott arankát zöld takarmány-szal­mával, vagy egy araszos rétegben behintjük az aranka­lepett folton s a szalmát meggyujtván — a folt felszínén levő növényzetet elégetjük. — Égetés után a foltot fel- ásatjuk vagy jól felkapáltatjuk, s a felásott vagy fel­kapált foltot újra behintjük szalmával s felégetjük. Az égetés után nehány napra a foltot átgereblyéztetvén, jó maggal bevetjük. Hol az aranka csak szórványosan, csekély kiterje­désű foltokban előfordul, ott kiirtása legczélszerübben a következő módon történik. Az arankás folt minél előbb, de okvetlenül a virág­zás beállta előtt, éles kaszával még jobban sarlóval, a mennyire csak lehet, alacsonyan, azaz közvetlenül a föld színe felett, levágatik és pedig oly kiterjedésben, hogy egyetlen egy arankával ellepett takarmányszál se ma­radjon kaszálatlanul vissza; a lekaszált arankás takar­mány gondosan összegereblyézendő és kosárban vagy le­pedőben óvatosan az útra, illetőleg a kocsihoz viendő — vigyázva, hogy belőle egy szálacska sem hullajtassék el. Erre a kikaszált foltot egy legalább 30 cm. vastag szalmaréteggel borítjuk, melyet elégetünk. — Értékes luczernásoknál a kiégetett foltokat felkapáltatjuk és aran­kamentes luczernamaggal bevetjük és meggereblyézzük. Hogy intézkedésünknek biztos sikere legyen, na­gyon tanácsos az aranka irtásával egy bizonyos egyént, kerülőt megbízni és neki szigorúan meghagyni, hogy minden arankafoltot azonnal égessen ki. Hol az aranka annyira elharapódzott, hogy fenti eljárás költség szempontjából alkalmazható nem volna, ott az aranka-kosz terjedése némileg az aranka-foltok gyakori és alacsony megkaszáltatása és gondos megge- reblyézése által gátolható meg. Felhívom a törvényhatóságot, hogy a gazdaközön­séget ezek iránt a lehető tág mértékben figyelmeztetvén, e részben tett intézkedéséről ide mielőbb jelentést te­gyen. Kelt Budapesten, 1883, évi junius hó 15-én. Gr. Széchényi Pál, s. k. ÚJDONSÁGOK. (!!) Szabolcsmegye főispánja a napokban elismerő átíratott intézett Nyíregyháza város polgármesteréhez, a város polgárságának az eszlári vérvád izgalmas tárgya­lása alatt tanúsított higgadt és tapintatos magatartásáért. — A felső tiszavidéki gazdasági egylet működési terén alakult „Kisvárdai gazdakör“ alapszabályai, a kereskedelmi miniszter által megerősítve legközelebb érkeztek le. Jótékony működését tehát most már aka­dály nélkül megkezdheti és folytathatja, a vidék gazda­sági viszonyainak lehető javítására. Óhajtandó volna, ha e kör a „földmives bank“ felállítását is műküdési kö­rébe vonná. (b.) Nyir-Bátorban, mint ottan írják, folyó hó 6-án éjjel az iskola-épület kigyuladván, egy szomszéd lakház is leégett. A tűzoltásnál dicséretes buzgalmat fejtettek ki: az ottani csendőrök és Holnapi pénzügy-őr. A tűz ke­letkezésének oka ismeretlen. A leégett épületek biztosít­va voltak ugyan, de azért a kár igen nagy. * Nyíregyháza város tanácsa, mint iparhatóság által, 1882-ben összesen 116 iparengedély adatott ki. E 116 iparos közt van: füszerkeskedő 4, talyigás 7, ko- váca 5, csizmadia 8. szabó 10, czipész 8, posztókereske­dő 2, húsvéti lisztáruló 1, gazdasági eszközáruló 1, szatócs 11, szalounaáruló 1, bérkocsis 1, bádogos 1, ró- fös kereskedő, rövidárus 9, építész 1, mészáros 1, ka­lács sütő 1, házaló 3, kömives 4, ács 1, kerék gyártó 3, kóser vendéglős 1, hentes 4, asztalos 1, fésűs 1, zsák­kölcsönző bizományos 1, gépgyáros 1, divatárus 5, kávé­ház tulajdonos 2, gyolcs és vászon kereskedő 1, kötél­verő 1, bútor kereskedő 1, gépész-kovács 1, üveg és porczellán kereskedő 1, termény bizományos 4, ezukrász 1, borbély 1, ital mérő 1, kávé mérő 1, fakereskedö 1, kárpitos 1. órás 1, fényképész 1. 4- Schwartz Salamon, az eszlári bűnvádi per egyik alakja Nyíregyházán akart letelepedni, már lakást is bé­relt. Polgármester ur tapintatos tanácsa folytán azonban, e szándékáról lemondott. Igen okosan tette. (!) Benedicty Hermine özv. Latinál; Jánosné okle­veles nevelőnő, mint mai nyiltterünkből is látható, a kö­zelebb elhunyt Paclimayr-féle 6 osztályú leány nevelő intézetet átvévén, a tanfolyamot ugyancsak a Pachinayr- féle intézet helyiségében, folyó évi szeptemberhó 1-én megkezdi. A legilletékesebb helyről vett közvetlen érte­sülés alapján, örömmel hozzuk a nagy közönség tudomá­sára, hogy nevezett nevelőnő a legkitűnőbb tankópességre és modorra valló bizonyítványoknak van birtokában; ame­lyek a legnyugtatóbb reményt nyújtják arra nézve, hogy e nevelő intézet kellő arányban és mindenek fölött nem­zeti irányban fogja föltárni mindazon ismeretek és eré­nyek forrásait, amelyeket az előrehaladó műveltség a kor nemesebb szelleme és a kedves haza, • elengedhetleuül megkivánnak, s amelyeknek megszerzését az idők szel­leme, gyermekeink jövő boldogsága, életczélja és saját lelki nyugalmunk kötelességünkké teszik. Üdvözöljük kö­rünkben a kitűnő készültségü s a nevelés terén több mint két évtized óta működő nevelőnőt, és ajánljuk őt és intézetét e város és vidéke közönségének, illetőleg a gyermeik boldogságát szivükön viselő szülők kiváló figyelmébe. f Egy fiatal élet mócsvilága aludt ki Terényi Ernő jogvégzett ifjúnak, f. é. augusztushó 10-én reggeli 5 óra­kor, életének 23-ik évében bekövetkezett halálával! A korán készült koporsó egy sok és szép reményekre jo­gosult életet visz el magával a föld kebelébe. A gyá­szoló szülék következő jelentésben tudatják a feledhetlen ifjú gyászos kimultát: Bencs LászLó és neje szü­letett Gyrasszin Mária mint szülék s gyermekeik: Ma­riska és Etelka; valamint Tregjár Vilma mint nagy­nénje, mélyen megszomorodott és fájdalomtól megtört szívvel tudatják szeretett fiók, testvérük és illetve uno- kaöcscse Terényi Ernő, jogvégzett ifjúnak, hosszas szen­vedés után életének 23-ik évében folyó évi augusztus fió 10-én reggeli 5 órakor történt gyászos elhunytát. A kedves halott hült teteme folyó angusztus hó 12-én (vasárnap) d. u. 3 órakor fog az ág. evang. szent-egyház szertartása szerint, a vasút melletti sirkertben örök nyu­galomra elhelyeztetni. Kelt Nyíregyházán, 1883. aug. 10. Legyen az élte tavaszán elköltözött jó fiú emléke örök! Béke hamvai felett!

Next

/
Oldalképek
Tartalom