Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-08-27 / 35. szám

NYÍRYIDÉ K.» előmozdítóit. Ha kiki, tehetsége szerint, meghozza a cse­kély anyagi áldozatot, úgy a legszebb siker korouázaud­ja törekvésünket és fáradságunkat. Kelt Nyíregyházán 1882 aug. 25-én. Stoffáu Lajos. László János. taimxerk biz. jegyző. tanszerk. biz. jegyző. A városi felső leány iskola első osztályában a beiratások f. évi szept, hó 1-től 5-ig eszközöltetnek s a felvételi vizsgák szeptb. 6-án, tartatuak az iskola épü­letében ; a második osztályra nézve pedig, a beiratások szeptli. 1-től 10-ig, a városházánál a polgármesteri hiva­fali helyiségben fognak teljesíttetni. A rendes előadások az 1-ső osztályban f. évi szeptb. hó 7-éu, a második osztályban szeptb. 14-én veszik kez­detüket Az iskolaszéki elnökség. Groák Zsigniondné, született Bleuer Berta Őnagysága, alólirotthoz nemes sziv-, ritka műveltség- és fenkölt gondolkozásáról tanúskodó eme levelet intézte : Tekintetes Igazgató ur! Felejthetlen férjem Groák Zsigmond emlékét ke­gyelettel akarván megörökíteni, s a helybeli ágost. ev. gymnasium és annak t. tanári kara iráut mélyen érzett tiszteletem és hálámnak kifejezést adni: egy 500 frtos alapítványt kivánok létesíteni. Az 500 frtot alapítványi tőkének óhajtanám tekin­teni ulykép, hogy az >néhai Groák Zsigmond alapítvá­nya* névvel jelöltessék és annak minden évi kamataival, egy, a tanári kar által, vallás különbség nélkül, szor­galmánál és erkölcsi magaviseleténél fogva, méltónak ki­jelölt szegény sorsú ifjú segélyeztessék. További óhajom, hogy az általam létesítendő ala­pítvány a gymnasium minden más vagyonától ugy a je­lenben, mint jövőre is külön kezeltessék, és más alapít­vány nyal össze ne olvasztassék, s hogy jelen levelem ala­pítványi levél ervényére emelkedjék. Az alapítvány tőkéjéül szolgáló 500 frtot mellékel­ve, maradok Nyíregyházán.* Addig is, mig a gymnasiumunk éléu álló kormány­zó iskolai tanác:- és tanári kar, elismerését és háláját a kellő módon leróhatná a nagylelkű adományozó iránt, fogadja az igen tisztelt úrhölgy, tőlem, adományáért, gymnasiumunk nevében, mélyen érzett tiszteletem és leg­melegebb köszönetemet. Nyíregyháza, 1882. aug. 24. Martinyi József. ÚJDONSÁGOK. (!) Kossuth Lajos hazánk nagy fiának névnapját, a régi ünnepélyes színezettől eltérve, csak igen szük körben és csendben ülték meg ez idén Nyíregyházán. Mi az oka ez el­hidegülésnek? Nem tudjuk. A nagy közönség méltó in­dignáczióval volt kénytelen tapasztalni, a régi vezérférfiak visszavonulását a hazafias cselekvés teréről, Kosuth La­jás névnapjának kegyeletes megülésétől. Ez azonban egy­átalában nem akadályoz meg bennönket abban, hogy megemlékezzünk e helyütt hazánk legkitűnőbb fiáról, életének 80-ik névnapján; és hogy szivünkből kívánjunk neki, küzdelem-teljes életének alkonyán, minél szelídebb és csendesebb lefolyású éveket mindaddig, amig a Gond­viselésnek tetszik őt, ami, a haza, és a müveit világ di­csőségére életben megtartani. Az ünneplő kis kör, egy Turinba feladott levélben is kifejezte a nagy férfiú iránti őszinte tiszteletét. (!!) A nyíregyházai ágost evang. egyházközség tanácsa folyó hó 21-én szavazott az egyetemes felügyelő jelöltre. Szavazatát egyhangúlag és nagy lelkesedéssel báró Prónay Dezsőre adta. A báró megválasztatását bi­zonyosnak mondják. %* Scharf Móriczot, Scharf József tisza-eszlári sakter fiát, Solymosi Eszter rejtélyes eltűnésének, ille­tőleg állítólagos megöletésének egyedüli számbavehető tanuját, folyó hó 23-án bocsátották ki a nyíregyházai kir. börtön helyiségből; ahol azonban nem fogva, csak elhelyezve, vagyis elszállásolva volt. Miután a fiu, tudva levő okokból, zsidókkal nem érintkezhetik: ellátásáról Zol­tán János alispán ur gondoskodik addig is, amig sorsa fölött végleg határoznának. A törvényszéknek ez eljárá­sához igen sok szó férne ; de mi még most tartózkodunk minden megjegyzéstől. Kívánjuk, hogy kibocsáttatásának, illetőleg a külvilággal való eme érintkezésének, ne le­gyenek bal következményei I (p.) Az Oros, Napkor, Pazony, Tura, Sónyő és Téth községekből alakult körorvosi állomás, folyó évi szep­temberhó 10-én lesz, választás utján, betöltve. A pályázati kérvények, a határidőig, a bogdányí járás szolgabirájánál benyújthatók. |~| Pátrohán Forgács Imre pásztor fiu, e hő elején a mezőn, egy égerfára felakasztotta magát, hir szerént, a fölötti fájdalmában, hogy a kezelése alatt volt mar­hákból egy tinó elveszett. (!) Schönbrunn Zsigmond nagykállói izraelita elemi tanitó, legközelebb nevének Katira leendő átváltoztatha­táaaért folyamodott a belügyminisztériumhoz. *#* Kopócs-Apáthiban Lucsky Mária hajadon folyó augusztushó 6-án phosphorral megmérgezte magát, mi­nek következtében meg is halt. Az öngyilkosság oka nem tudatik. (Beküld.) A terménykereskedők több vidéken nem métermázsa, hanem köböl számra vásárolják a búzát. E fo­gással azért élnek, mert most a búza oly súlyos, hogy egy köböl rendesen több egy méter-mázsánál; holott máskor 5 véka tett ki egy méter-mázsát. Figyelmeztet­jük az eladókat, hogy az eladásnál óvatosak legyenek, s csak előleges próbamérés után egyezkedjenek a vevők­kel, vagy csak is súlymérték szerint kössenek. — A nagykállói magyar királyi állami főreálisko­lában, a bekövetkező 1882 —3-iki iskolai évre, a tanulók beiratása f. aug hó 30 és 31 napjain történik; később jelentkező tauulók csak felsőbb tanhatóság által vehetők föl, ha elkésésüket, 50 kros bélyeggel ellátott folyamod­vány és esetleg orvosi bizonyítvány alapján, elfogadható okokkal igazolják. A pót és javitó vizsgálatok f. aug. 30-án, a magán vizsgálatok f. aug. 28-án és 29-én tar­tatnak meg. Az igazgatóság. Benczy Gyula külföldi mü-utazásából, társulatával folyó hó, 24-én haza érkezvén, a megszakadt zene-estélyek rendezését teguap kezdte meg az »Európához« czimzett szállóban. Az estélyről legközelebb bővebben. V Az államtisztviselők fizetés-javitásának kérdése akkép intéztetett el, hogy a jövő évre megállapított ál­lami költségvetésben, a kisebb fizetéssel javadalmazott hivatalnokok lakbére, valamivel feljebb emeltetett. Kü­lönben, mint a fővárosi lapok írják, ez ügynek végleges és sikeres rendezése czéljából, az alantasabb hivatalno­kok a királyhoz szándékoznak fordulni. (§) Országos iparos értekezletet szándékoznak összehivui Budapestre, az ipartörvény revisiójának sürge­tése tárgyában. Az értekezlet a következő határozati ja­vaslat el-, vagy nem fogadása fölött fog határozni: »Mondja ki az országos iparos értekezlet, hogy ha ez évben az ipartörvény revisiója, az előző országos érte­kezletek által kérelmezett alapon, meg nem oldatik, ugy újévtől fogva minden tanuló segéd, illetőleg tanuló és munkaadó közti viszonyt, a föltétlen iparszabadság alap­jára fektetnek; vagyis, sem tanulót uem vesznek fel, sem segédet ez értelemben; csakis fizetett napszámos mun­kásokkal fognak dolgoztatni, miként ez már más álla­mokban, pl. Olaszországban, — hol a szabad-rendszer ré­gebben fenn áll, — szokásban van; s miként ezt már több hazai iparüzlet régebben gyakoroljam Valóban nem le­het eléggé rosszalni a magyar kormánynak ez ügybeni hazafiatlan magatartását. Idegen s a nemzet érdekeivel szemben ellentétes érdekeket dédelgető s külön társa­dalmi és czél után törekvő tőkepénzesek kedveért: veszni hagyja saját iparosait és lépten-nyomon compromitáltatni a hazai ipart és kereskedelmet a qualifikálatlanok légiója által. Magyarországnak tehát mindenképen veszni kell — mások érdekében és miatt I ? Iszonyú vakság, vagy rosz akarat tarthatja kötve a haza sorsát intéző urak kezeit. (bp) A hajtő-vadászatok engedélyezésének jogát, az uj vadásztörvény, jövőre a közigazgatási bizottságokra, illetőleg ezek elnökeire, a főispánokra ruházza. Az 1867. XLIV. t. czikknek e módosítása igen czélszerü ; mert a hajtóvadászatok eddig a belügyminiszter által, a közigaz­gatási bizottságok elnökének előterjesztései folytáu, csakis egyes községekre nézve , esetről-esetre engedélyeztetvén : nem egyszer történt, hogy mire az engedély megérke­zett, a ragadozó vadak már a tizedik határban garázdál­kodtak. (Szent István-napi forgalom Budapesten.) Augusz­tus 20-adikán, a közúti vaspálya összes vonalain, közel 80,000 ember közlekedett. A nemzeti muzeumot augusz­tushó 19-én és 20-án 34,000 ember nézte meg; a gaz­dasági muzeumot mintegy 4000-en, az orsságos képtárt 1500-an, az iparmuzeumot 1200-an, a képcsarnokot 800-an nézték meg. A Margit szigetet e két nap,alatt 7500 személy látogatta. Ezen kivül a zugligetbe, O-bu­dára, Újpestre, Kőbányára szintén számosan rándultak. Ami tisztán a vidékieket illeti, felrándult az István­napi ünnepekre augusztushó 19-én, a magyar ál­lamvasuton 8500, a déli vasúton 2000, a hajókon közel 10,000 ember. Augusztushó 20-adikán érkezett az oszt­rák államvasuton 2000, a magyar államvasuton 1500, a budai vasúton, 1200 utas. E két napon összesen a fő­városba érkezett 39,200 egyén; tehát a Szent István­napi ünnepek alkalmából, a fővárosba felrándult vidé­kiek száma, a 18-án érkezettek hozzáadásával, meghaladja az 55,000-et. Ha pedig a közel fekvő falvakból gyalog s a közeli megyékből kocsin érkezetteket is számítjuk: a vidékiek száma bátran tehető 70,000-re. Mindenesetre nagy szám, ami nagy mérvben a városligeti népünnepély rendezőségének az érdeme. Ez ünnepély közel 40,000 forintot jövedelmezett a » Szeretetház*-nak. X Több kávófogyasztótól halljuk, hogy Nyíregy­házán egyes kereskedésekben festett kávé-babot árulnak. Minthogy tudva levő dolog, bogy az ily festett kávék kisebb-nagyobb mérvben mérges anyagot tartalmaznak: nem ártana, ha a rendőrség fáradtságot venne magának a való kipuhatolására. Ez alkalomból eszünkbe jut, hogy a szomszéd megyékben, nem egy városban találtak és koboztak már el ily mérges festanyagu kávét. (ó) A Solymosi Esztert Jermészetes nagyságban ábrázoló képet volt alkalmunk, Ábrányi Lajos festő mű­termében, a napokban megtekinteni. Mi, akik a szeren­csétlen leánykát személyesen nem ismertük, a hasonlatos­sághoz magához nem szólhatunk ; a képről azonban, mint képről, határozottan állithatjuk, hogy az a legszebb és természetesebb kivitelű. A kép Eszláron, Solymosi Esz­ter testvérei, anyja és rokonai utáu és utasításaik nyomán készülvén: igen valószínű, ho<*y a hasonlatosság seiu hiányzik belőle. A festő még nem fejezte be teljesen müvét, mint az »Egyetértés* nyíregyházai levelezője írja ; pár nap alatt azonban végleg befejezi és árúba bocsátja azt, sok­szorosítás és elárusitás végett, valamely hazai vagy kül­földi műárusnak. (m) A belügyminisztérium, tekintettel arra, hogy a biztosító intézetek és társaságok minél alacsonyabb biz­tosítási tételeket állapíthassanak meg; ami csakis ugy eszközölhető, ha az illető intézetek minél kevésbé vannak kitéve azon veszélynek, hogy a tűzkár elleni biztosítás, egyesek részéről, bűnös szándékkal, könynyen hozzáfér­hető jövedelmi forrássá tétethessék; tekintettel továbbá azon körülményre, hogy az öngyujtogatás következmé­nyei által, nemcsak maga a biztosítási intézmény, ha­nem a közerkölcsiség is nagy sérelmet szenved; tekin­tettel végre arra, hogy az »ártatlansági bizonyítványok* könnyelmű kiállítása, a netaláni gyujtogatóknak méltó megbüntetését is meghiúsíthatja: a törvényhatóságokat utasította, hogy a területükön levő községi elöljáróságo­kat szigorúan utasítsák, mikép tüzeseteknél, a tűz táma­dásának közvetlen okai (t. i. gyújtogatás, gondatlanság, vagy hanyagság, villámcsapás sat.) iránt, jegyzőkönyvek felvétele mellett, kellő erélylyel, alapos és minél gyor­sabb vizsgálatot ejtsenek meg, s csak ezen vizsgálat be­fejezte után, és annak eredményéhez képest állítsák ki az illetők részére, az ártatlansági bizonyítványokat; ame­lyek azután, hitelesség és ellenőrzés szempontjából, min­den egyes esetben, az illetékes szolgabíró által is látta­mozandók. * A magyar északkeleti vasút bevételi kimutatása. 1882. évi julius hóban volt a bevétel: 275,888 frt, 1882 évi januárhó 1-től 1882. évi juliushó végéig 1.523,345 Irt. 1881 évi januárhó 1 tői juliushó végéig 1.371,440 frt. A mult év hasonló időszakához viszonyítva, több 181430 frttal. Budapest, 1882. augusztushó 14 én. Az üzlet-ellenörség. • A münyomásairól s kiállítási képességéről ismert »Deutsch M.-féle művészeti intézet* egy igen korszerű és hasznos vállalatot indit meg e czimen : Forgó bácsi irkája,« amely szép kiállításánál, czélirányos beosztásá­nál, tanulságos czimképeinél és olcsóságánál fogva, egyaránt alkalmas arra, hogy a hazai tanítói kar melegen fölka­rolja, amire, már a népszerű s a magyar gyermekvilág előtt kedves névnél fogva is, oly igen érdemes. Közgazdaság. Meghívó. A felső-tiszavidéki gazdasági egyesület választmá­nya f. évi. szeptember 3-án d. e. 11 órakor a megyeháza termében ülést tart, amelyre a t. választmányi tag urak tisztelettel meghivatnak. Nyíregyházán 1882. évi augusztushó 15-én. elnöki megbízásból Szentkirályi János, e. titkár. M e g h i v ó. A fekő-tiszavidéki gazdasági egyesület, f. 1882. évi szeptember 3-án d. u. 3 órakor, a megyeháza nagyter­mében közgyűlést tartand, amelyre az egyesület alapító, rendes és évdijas tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. Elnöki megnyitó és elnöki jelentés. 2. Az 1881. évi pénztári zárlat bemutatása. 3. Az 1882. évi költség előirányzat. 4. A »K.-Várda vidéki gazdakör« alapszabályainak tárgyalása, 5. A választmány és tisztikar újjáalakítása. 6. Miniszteri leiratok. 7. Esetleges indítványok. Nyíregyházán, 1882 augusztus 15-én. Gróf Dessewffy Aurél, egyesületi elnök. ÜZLET, augusztushó 26-án. A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. BuzalOO kl. 8.80 8.20 Rozs » > 6.30 6.20 Árpa » » 5.75 5.50 Zab » » 5.75 5.50 Kukoricás —.— —.— Köles » » —. — —•— Paszuly » —.— 7.— Szesz lit. k.38— n. 37— Piaczi árak. Borsó » » 20. .— Lencse* i 20. .— Mund-liszt 23.- 23.— Zsemlye » 21.20 21.60 Buza » 18.60—.— Barna k.» 11.10—.— Burgny. Marha Borjú Sertés Juh Háj • uj 2 fr. 40 hús 1 kl. 52 hús 1 kl 52 » » » 52 » » » 44 90 86 88 33 4 60 Disznózsír » Szalonna » Fagyú (nyers) » Zöldség > Paprika » írós vaj Eczet » Széna 100 kl 3.50 Szlm. (tak)» » 1.— Bikfa 1 köbmtr. 3.10 Tölgyfa > » 2.85 1 liter 60 » « 10 Szerkesztői üzenet. Nemónak. Helyben. Az »Egy fiatal leány emlékkönyvébe* Jczimil költeményt már olvastak valahol. Ha jól emlékszünk e köl­teményt Papp Endre irta. Nem merjük ugyan kezünket a tűzre tenni érte, de azért igen, hogy: eme költeményt nem ön irta. Csak emlékező tehetségünknek köszönhetjük, hogy az orgazdaság bűnébe nem estünk. Szíveskedjék jövőre megkímélni bennönket az ily qualífikálatlan megtiszteltetésektől. Felelősszerkesztő: JÓBA ELEK. Kiadótulajdonosok: PIRINGElt JÁNOS és JÓBA ELEK. szám Árverési hirdetmény. 292 1881 Alulírott kiküldött végrehajtó, az 1881. évi LX. t. cz.' 102. S-a értelmében, ezennel közhirré teszi, hogy a nyíregyházai kir. törvényszék 7121/81 számú végzése által, Magyar franczia biztosító társaság végrehajtó Javára, Gyurján János ellen 46 frt. tőke, ennek 1881 év augusztushó 15 napjától számítandó 6% kamatai és eddig összesen 34 frt 45 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt bizto­sítási végrehajtás alkalmával bíróilag felülfoglalt és 3743 frt 30 krra becsült lábaB jószágok, termények, takarmánynemü és gaz­dasági eszközökből álló ingóságok, uyilvános árverés utján,eladatnak. Mely árverésnek az 5371/1882 sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis alperes tanyáján a Simán leendő esz­közlésére 1882-ik év szeptemberhó 9-lk napjának délutáni 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel olv megjegyzéssel hivatnak meg : hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108 §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházán, 1882-ik évi augusztushó 15 napján. Vay Andor, (200—1—1.) ki r bírósági végrehajtó. A „Nyíregyházai általános Ipartársulat" Angyal utczai saját házában, f. év szeptember 29-én megkezdődő italmérés! s étkezési helyiséggel egybekötendő udvar­nokság iránt, f. év szeptember 10-én d. n. 2 órakor a társulat jelenlegi Szt. Mihály utczai.helyiségében tartandó verseny-tárgyalásra az illető érdekeltek meghívatnak Ez iránti feltételek Flegler János társu­lati titkártól a városi közp. irodában — a fent jelzett határidőig megtudhatók. (200—1—2.) \ » I \ I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom