Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-02 / 27. szám

íNYÍRVIDÉ K." kitűnő volt Ezt tanfelügyelő ur ő nagysága is hangsulyozta. Mindinkább a on meggyőződésre jutunk, bogy Nyíregyházán ina már két leánynevelő-intézet nagyon el kol. Örömmel tapasztaltuk, hogy a vidéki jobb módú szülők épen nem idegenkednek a nyíregyházai leánynevelő-intézetektől. Niucs is ok az idegenkedésre. Az itteni tanítási szellem egészséges és hazafias. Ez pedig fődolog! *„* A nyíregyházai kereskedők közelebb egyakaratúlag elhatározták, hogy vasárnap délután ezentúl valamennyien becsukják üzleti helyiségeiket. A mult vasárnap már be is csukták. Másnapon azonban, a dohányés szivar áruló kereskedők fejenkiut 2—2 forint bírságban marasztaltattak, el az itteni kir. pénzügji biztosság által. Tehát a kormány maga kényszeríti oda a kereskedőket, hogy az ünnepeket sem ők, sem tanonczaik meg ne tarthassák, és büntetés terhe mellet tiltja el ez által azt, hogy a kereskedő-tanonczok a vasárnapi iskolázást gyakorolhassák. Ez azután furcsa egy állapot! A kultusz miniszter büntetés terhe mellett szorítja az iparos és üzletembereket tanítványaik iskoláztatására; a pénzügyminiszter pedig szintén pénzbírsággal sújtja azokat a kereskedőket, akik vasárnap délután bezárják kereskedésüket. Ami a pénzügyi bizottság eljárását illeti a bírságolásnál, arra csak annyit jegyzünk meg: hogy ily esetben, mint a kérdéses, nem volt helye a bírságolásnak Jő akaratból, vallási szempontból, nemes indokhói zárták be a kereskedők üzleti helyiségeiket: bogy legyen egy héten legalább egy délután szünetük nekik is és tauouczaiknak is. A pénzügyi bizottság legfeljebb figyelmeztethette volna a dohány árulókat az e tekintetfennálló szabályrendeletre./Az ily túlbuzgósággal többet ártanak az illető pénzügyi közegek állásuknak és a közügynek,mint amennyit az államnak használnak. Reméljük, hogy ha az illető kereskedők e birságolástól felfolyamodnak : ez egyszer fel fognak mentetni a bírság viselésének terhe alól. (§) A nyíregyházai polgári felső leányiskolában, mint ngs Yelkey Pál tanfelügyelő ur Löfkovics Ignácz és neje tanintézetében tartott zárbeszédében kijelenté, a jövő tanévre már a második osztály is megnyílik. Örömmel hozzuk köztudomásra a nevelésügyre nézve ez örvendetes eseményt. X A honvédelmi miniszter körrendeletileg tudatta a törvényhatóságokkal, hogy jövőre uemcsak a tiszti állományban, hanem a legénységi állományban is megmaradhatni, a 32 éves kor meghaladta után is, még két évig szabadságolt honvédnek. (sz.) Beküldetett a nyíregyházai róm. kath. elemi népiskola értesitvénye az 188'/j-dik évről. Közli Orsovszky Gyula. A csinosan kiállított és ügyesen szerkesztett évkönyv teljes ismertetését adja ez elemi iskolának, feltüntetve az iskola fentartásának forrásait, a tanév történetét, a felügyelet szervezetét, a tantervet, a könyvtár állását, a tanszerek számát s a segélyezéseket és jutalmakat. Ez értesitvény szerint volt az iskolába járó fiuk száma az I. osztályban 52. (kimaradt 7.), a II. osztályban 28 (kimaradt 1.), a III. osztályban 29 (kimaradt 3), a IY. osztályban 19. kimaradt 2, meghalt 1., sz V. osztályban 9, (kimaradt 2), a VI. osztályban 3. — A leányok száma volt az L osztályban 65, a II. osztályban 24, a III. osztályban 33, (kimaradt 4.) a IV. osztálybau 11, (kimaradt 4, az V. osztályban 2, (kimaradt 1, meghalt 1), a IV. osztályban 3. — Van szerencsém hálás köszönetet nyilvánítani azon érdeklő tisztelt szülőknek, akik szeréuy működésemet a Pachmayr kisasszony tanintézetében nemcsak figyelemmel kisérni, de érdememen felül tettleg is megjutalmazni méltóztattak. Nyíregyháza, 1882. jun. 30. Chlumetzki Irma, gyermekkertésznő. (i.) Az adóköteles és adómentes vadászfegyverek és vadászati jegyek nyilvántartása iránt, a pénzügyminiszter körrendeletet intézett valamennyi pénzügyigazgatósághoz, adófelügyelügyőhöz és adóhivatal hoz. E körrendelet meghagyja, hogy a községi jegyzők folyó évi juliusbó 1-től külön nyilvántartást kötelesek vezetni azokról: akik a folyó évre fegyver-adóval vannak megróva, és akik az 1875. XXI. t. cz. 23. §-a szerint adómentes fegyverrel bírnak, nem különben azokról, akik f, é. juliusbó 1-től kezdve vadászati jegyek birtokában vannak. A nyilvántartás alapját képezik : a kivetési lajstrom, az adóhivatali bizonyítvány s az alispán (polgármester) által kiállított névjegyzékek. A nyilvántartás az adófelügyelő, szolgabiró (polgármester), a szomszéd területek birtokosai, valamint az 1875. XXI. t. cz. 13 §-ban emiitett közegek bármikor, megtekinthetik. 1833tól kezdve a nyilvántartás évről évre újbóli szerkesztendő. (v.) A piricse-pilisi körjegyzői állás, amelyhez 400 forint évi fizetés, szabad lakás és irodai átalány van kötve, folyó hó 12-én fog, választás utján betöltetni. X Tüz ütött ki Nyíregyházán folyó évi juniushó 27-edikén délelőtt 10 órakor az éralatti utcza végén, amely azonban csakhamar elnyomatott. Egy istáló égett le. — Gyermekeltünés. Dombrádi lakos Vajda Józsefnek 13 éves 3 hónapos Mária nevü leánya juniushó 18-án nyomtalanul eltűnt. (I) Az ipar-törvény revisiója, mint a fővárosi lapok irják, a jövő ülés-szak alatt meg fog történni. Kemény Gábor miniszter erősen dolgozik a javaslaton. A t. cz szülék és gyámokhoz. Azon szülék és gyámok, akik gyermerkeiket a jövő tanévre az állami középipartanodába felvétetni kívánják, felkéretnek, hogy tikét saját érdekükben, a két havi szünidő alatt, gyakorlati ügyesség szerezhetése végett, műhelyekben helyezzék tl; mert ezután, a szabályzatok értelmiben, a felvételnél a gyakorlati előképzés is mind szigorúbban kívántatik. A budapesti állami közép ipartanoda igazgatója. (!.) A magyarhoni földtani társulat földrengési bizottsága megkereste szerkesztőségünket, hogy a megyénkben és vidékein netalán észlelendő földrengéseket eme bizottságnak tudomására hozzuk. Ennek folytán felkérjük lapunk t. olvasóit, különösen levelezőit, hogy a vidékükön netalán észlelendő földrengési esetekről, nevezetesen annak idejéről, helyéről, irányáról s a lökesék számáról, a földrengés tartamáról s egyéb összefüggő körülményekről szerkesztőségünket, a tudomány érdekében, értesíteni szíveskedjenek. * Ez is eltűnt. Debreczenben n.-péterfi-utczai 2692 sz. háztól Papp Juliánná 12 éves árva leány juni 16-án eltűnt s az óta nem látták. Mint tudósítónk írja. a rósz bioáamód miatt búcsúzott el az »ápoló* karok közül. (m ) A „Községi Közlöny" szives volt a *Nyirvidék* íoljó évi 24-ik számában Sípos Lajostól megjelent >Pár szó Szabadházi Béla ur czikkéhez* czimü közleményt átvenni s egész terjedelmében mint vezérczikket közölni. »Ez rendén van.« De az már nincs rendén, hogy azért, mert Szabadházi urnák a »Községi Közlöny »-ben, megjelent >A nép tönkrejutásának okai« czimü czikket, néhány szabolosmegyei községi jegyző figyelmeztetése folytán, amit csillag alatt meg is jegyeztünk, átvettük s a forrás világos megnevezése nőikül közöltük, eljárásunkat rablógazdaságnak nevezni. Hogy melyőnk lapja táplálkozott iukább a másónkéból: azt igen jól tudja Bartha László szerk. ur. Oly tisztességes sorok kíséretében hozta lapunk Szabadházi ur czikkét, hogy amaz átvételt épen a »Községi Közlöny «-nek nem lett volna szabad ugy megtámadni már csak azért sem, mert ama czikk az ország összes jegyzői egyleteihez van intézve. Hiszen aki Szabadhá/.y ur czikkéből 6 sort elolvas: az már tudja, hogy ama czikk a »Községi Közlöny*-bői van átvéve. Mi az átvételt jeleztük, tehát nem miut sajátunkat adtuk. Arra azonban világosan emlékezünk, bogy a »Községi Közlönye nem egy czikküuket közölte, amit mérges kifakadása közt magit is elismer. Egyátalában nem érdemeltük tehát, a rablógazdaság féle kifejezést Barta László úrtól. Különben Szabadházy Béla ur maga sem mondja, hogy a községi jegyzők mind csalhatatlanok s makula nélküliek ; valamint nem mondja Sípos sem ; sőt azt mondja, amit azt hiszem a jegyzők jobbjai mind helyeselnek, hogy épen e makuláktól kell a testületet megtisztítani. Na de uram sokat lehetne erről beszélni és sok férne ebez. Nem közölt-e ön már életében olyan cziket, melyet nem egészen osztott, de tán olyat is, amit épen nem osztott, s még tán az is megtörtént önnél, hogy jegyzettel sem kisérte azt. De azt hiszem egyikünk közönségét sem érdekelné, ha mi hajba kapnák ; mert hát, hogy afrancziával szóljak: kár ilyen nagy lármát csapni egy tojáslepényért. Kinevezés. A ra. kir. közmunka és közlekedési miniszter Heller Samu mérnök gyakornokot, a megyei államépítészeti hivatalhoz, kir. segéd mérnökké nevezte ki. (!) Löfkovics Ignácz leánynövelde tulajdonos felkérése folytán, tudatjuk az illető szülékkel, hogy gyerrae keik a szünidő alatt is nyerhetnek nála oktatást. (!) Kurách Simon helybeli gör. kath. tanitó, a szünidők alatt szintén elfogad néhány tanuló gyermeket tanításra. Színház. Vasárnap, juniushó 18-án Blaha Luiza asszony második föllépteül: »A huszárcsiny*, népszínmű 3 felvonásban, irta Vahot Imre. Kitűnő előadás ismét csekély közönség előtt. Ez méltán rosszul eshetett az országhirü művésznőnek, akit csak közelebbi itt létekor is a bálványozásig emeltek. Mi részünkről a közönséget nem kárhoztatjuk. A közönségnek igaza van, ha drága pénzért élvezni akar. Ismert és kevésbé kitűnő darabok szemlélésére nincs miért rohannia. Oly kitűnő és kikiáltott színésznőtől, mint Blaha Luiza asszony, uj darabokat szerettünk volna látni. Igy az élvezet kettős s a közönség részvéte és érdeklődése élénkebb lett volna. Hétfőn, juniushó 19-én, Blaha Luiza asszony 3-ik föllépteül: »A coruevillei harangok*, nagy operette 3 felvonásban, zenéjét irta Planquette. Blaha Luiza asszony Serpolette-je szintén ismeretes közönségünk előtt. Ujabb vonás most sem volt észlelhető sem játékában sem énekében. Ezúttal is, mint máskor, eleven és kedves Serpolette volt. A leszállított ár következtében szép számmal begyült közönség kifogástalan előzékenységgel fogadta a jeles vendéget; siirü és zajos tapsokkal tüntetvén ki egyes fényesebb részeit játékának és dalainak. Kedden, juliuskó 20-án »Ferreol, vagy egy rejtélyes gyilkosság,* szinmű 4 felvonásban, irta Sardou Viktor, fordították Beniczky L. és Kulifay Ede. Összevágó előadás feltűnően csekély számú közönséggel. Szerdán, juniushó 21-én. Blaha Luiza a. negyedik föllépteül: »Boccsccio,« operette 3 felvonásban. Csütörtökön, juniushó 22-én, Blaha Luiza a. 5-ik fellépteül: »Milimári,« népszínmű 4 felvonásban irta Almásy Tihamér. Vera (Blaha Luiza a.), Jóska (Somló) és Tini (Závodszky Teréz) kivételével, a többi szerepek mind a régi kezekben voltak. Blaha L. a. kétségen kívül ugy játékával, mint dalaival fényesen töndökölt. Más tekintetben azonban meggyőződtünk arról is, hogy Demjén Mari szintén igen jó Vera volt az első előadás alkalmával. Medgyaszay Evelin (Tini) és Závodszky Teréz (Tini) kiállhatatlan szerepeikbe kellő élénkséget öntöttek. Somló mint mindig, ma is merev és hideg volt. Latabár Herschelje ma is mulattatott. Latabár igen sok oldalú színész, minden nap a szinpadon van, szerepét még is mindig tudja; ami csak arra mutat, hogy tanulni nem csak szeret, hanem tud is. Pedig ez a fő. Szombaton, juniushó 24-én Vadnay Vilma jutalmaul: » Kisasszony feleségem*, operette, 3 felvonásban. Vadnay igen kedves jelenség csinos hangjával és kellemes alakjával a szinpadon. Csodálkozünk, hogy közönsége még sem volt. Igen rosz ídópon-ban vette jutalomjátékát. A kevés közönség azemban hálásan viselte magát a csinos kis naiv feleség irányában. De lássuk mit válaszolt mégis Maurer ur azon czikkre? Röviden mondva: semmit, és még egyszer semmit. Mindjárt czikke elején azt mondja Maurer ur, hogy a «Nyirvidék* 25-ik számában >Egy orvosnövendék* aláírással megjelent c/.ikk irója az »elmezavar tüneteit hordja magán*. Valóban Maurer ur na^y Pbysiologus, de daczára e nagyságának, elfelejtette megjegyezni azt, hogy azon »orvosnövendék« mindamellett, hogy az elmezavar tüneteit hordja magán, még Isten segedelmével gyógykezelője lehet olyan őrülteknek, mint Maurer ur. De nézzük, mennyi olvasásra nem méltó badarságot hord még össze Maurer ur czikke további részeiben. Hízelegni akar a »Nyirvidék* szer kesztőségének és következő, de csakis béresektől elsajátítható káromkodással él. >A mocskos vöröshagymaszagu tömlőjéből tele büzölte a »Nyirvidék« kristály-tiszta indulatot bugyogó forrásának medenczéjét fertőztelenitésre áhítozó pogány nyállal* értelem nélkül összehordott szavak akaratlanul nevetésre ingerlik az olvasót; mert csakugyan vagy érthetetlen, vagy nagy megerőltetésébe kerül az embernek, megérteni, hogy mit goudolt azzal Maurer ur. Én véleményem szerint sokkal egyszerűbbnek tartom a következő kitételt: »Az utcza, amelyen Maurer ur végig megy, a krumpli pálinka olyan bűzös nyomokat hagy hátra, hogy komolyan kell valamely ragályos betegség bekövetkezésétől tartani.* Azt hiszem elég érthető. Ami pedig Maurer urnák én ellenem felhozott vádját illeti, hogy én is bűnrészese vagyok Eszter állítólagos meggyilkoltatásának. Ezt visszautasítom, és állítom ugyanazon alapon és ugyanazon jognál fogva, hogy Ön épen olyan büurészese Eszter állítólagos meggyilkoltatásának ; mert aki a Közlönyben oly határozottsággal beszél, Eszter meggyilkoltatásáról, mint ön, t. Maurer ur bátran következtetni lehet, hogy ön az egész ügybe be van avatva. Mert hiszen a törvényszék sokkal kevesebbet tud erről a gyilkolásról, mint ön; mert ha olvassuk a »Szab. Közi. utolsó számait, nolleas, vollens, azon következtetésre kell jutuuuk, hogy ön Maurer ur Eszter állítólagos meggyilkoltatásánál jelen volt, és hogy vagy igazat mondott ön azon czikkekben, és akkor önt súlyos vád terheli, (mert honnan tudja ön mindazokat), vagy ha nem mondott igazat, akkor hazugságaiértés izgató czikkeiért szintén elitélendő. Maurer ur tovább fűzi badar gondolatait és azt állítja, hogy én orthodox vagyok. Együtt gondolkodom azon keresztyén és izr. emberbarátokkal, akiknek legforróbb kívánságuk az, hogy Maurer ur olyan neolog legyen a szellemi haladás terén, mint aminő én vagyok vallás dolgában. Sokan, akik a »Szab. Közi.* utolsó számait olvasták, abban az autisemitismus legszebb példáját vélték feltalálni. T. keresztyén világ! ez roppant tévedés. Nem az antisemitismus szól azon czikkekből, hanem a megtestesült proletár, az egoismus. Hisz Maurer ur nem sajnálja az állítólag meggyilkolt Esztert, és nem véli büntettetni azon elfogott »orthodoxokat; de igenis érti az orthodoxok alatt, mindazon keresztyén és nem keresztyén egyénekből álló társadalmat, aidk vagyonosabbak ő nálánál. Azon czikkekből nem látszik az antisemitismus: de igen is észrevehető azon szándék, hogy egy társadalmi kérdésből egy nemzeti kérdést vél eszközölni ; szóval a zavarosban akarna halászni. E mellett szól azon körülmény is, hogy még a tisza-eszlári esetről szó sem volt, amidőn Nyíregyházán egy röpirat jelent meg. Félek Maurer ur ! igen félek, hogy megsüti kezeit, mert a kályha köriil igen meleg van . . . IíreislerIgnácz, orvosnövendék. Felelős szerkesztő: JO B A E L E KKiadótulajdonosok : PIRINGER JÁNOS és JÓBA ELEKNyilt-tér*) Még mielőtt czikkem a»Nyirvidék« 25-ik számában megjelent volna, jóeleve el voltam arra készülve, hogy mennyire képes Maurer ur egy czikkre válaszolni; mint mondom, már ezelőtt meg voltam arról győződve, hogy mennyire képes Maurer ur egy czikket megezáfolni. — Valljuk meg őszintén, hogy neki arról fogalma sincs, és hogy ezen állitásom igaz, azt szívességből Maurer urnák bebizouyitom. A „Nyirvidék" 25-ik számában megjelent czikknek a tartalma röviden az, hogy I-ször mik kellékei a vidéki sajtónak ? s mely kellékek tartandók bizonyos esetekben szem előtt ? Il-szor képes-e Maurer ur azon kellékeket, ismereteinél fogva, szem elől nem téveszteni ? és mily mértékben tett eleget Maurer ur mint szerkesztő, a sajtó azon emiitett kellékeinek, nemcsak a tisza-eszlári eset folyamában, de bármikor ? Ezek azok a pontok t. keresztyén világ ! amelyre Maurer urnák felelni kellett volna? de amelyre elegendő érettség hiányában, nem válaszolhatott; vagy pedig elismerve a »Nyirvidék« 25-ik számában közzétett czikk igaz voltát, feleslegesnek véli szorosan a czikkre tartozó választ. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a Szerk. Közp. 6. 1882. Hirdetmény. A nyíregyházi választókerület központi választmányának közp. 6/1882. számú határozata nyomán »z érdekelt közönség tudomására juttatik, miszerint az 1874 : XXXIII. és 1876 évi XVIII. t. czikkek rendelkezése nyomán, az 1883. évre érvénynyel bírandó országgyűlési képviselő választók névjegyzéke kiigazitását a meíbizott küldöttség teljesítvén, a központi választmány által átvizsgált és megerősített országgyűlési képviselőválasztók ideiglenes névjegyzéke, az 1876. évi XV11I. t. cz. 2-ik és 1874. évi XXXIII. t. czikk 43. §-a értelmében, a városházánál lévő főjegyzői szobában folyó évi julius 5-ik napjától tiz (10) napon át közszemlére kitétetik, hol az érdekelt fél délelőtt 8 órától 12 óráig d. u 2 órától 6 óráig, a tehető felszólamlásokkal együtt egy előijárósági tag jelenlétében — a névjegyzéket megtekintheti, lemásolhatja. A fentjelzett 1874. évi XXXIII. t. cz. 44 §-a alapján a kitételt követő tiz (10) nap alatt felszólamlását és a felhívott 1874. évi XXXIII. törvény 45 §-a szerint a kitételt követő 20 nap alatt felszólamlásra tehető észrevételeit írásban a polgármesterhez benyújthatja. Kelt Nyíregyházán, 1882 junius 17-én tartott központi választmányi ülésében. Sáry Pál, Krasznay Gábor, közp. vál. jegyző. (139-2-3) közp. vál. elnök. Árverési hirdetmény. 234 V. 1882 Alólirott kiküldött bir. végrehajtó az 1881 évi 60 t. cz. 102 §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a nyíregyházai kir. törvényszék 7730/80 P. számú végzése által a szabolcsmeggyei takarékpénztár javára Dr. Józsa András ur n.-leállói lakos ellen 1900 frt tőke, ennek 1880 julius hó 30-ik napjától járó 6% kamata »/

3 % váltó díj és 42 frt 80 kr. eddigi perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával felülfoglaltattak azon ingóságok, még pedig 3 db ló, 1 fedeles kocsi, 1 féderes kocsi ; 3 lóra való szerszám összesen 400 frt becsértékben, melyek 1880-ik év szeptember hó 1-éu Steiner Lipót miskolczi kereskedő javára lefoglaltattak, ezen ingóságok, a nagy-kállói kir. járásbíróság 3569/81 P. számú végzés alapján Steiner'Lipót miskolczi lakos alap, Zipszer Salamon n.-kállói lakos mint a fenn érintett követelésre a szabolcsmegyei takarékpénztár engedményese, S Kohn Hermán nyíregyházai lakos és a debreczeni ipar és ker. bank felülfoglaltatók követelései kielégítése tekintetében az 1881 évi 60 t. cz. 120 §-a rendelkezéséhez képest nyilvános árverés utján eladandók. Ezen árverésnek a helyszínén vagyis Nagy-Kálióban alperes lakásán leendő eszközlésére 1882-ik év julius hó 7-ik napjának d. e. 8 órája határidóul kitüzetik. és ahoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881 évi 60 t. ez. 107 §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. ,leien árverés nz 1881. évi 60 t. ez. 102 §-ában megállapított feltétel szerint közzé teendő. Kell Nagy-Kálló, 1882 junius hó 10-én. Eördögh Károly (146—1—1) kir. bir. végrehajtó.