Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-06-25 / 26. szám

26. szám. -• Vasárnap, 1882. juniushó 25. III. évfalyam. Nyiregyháza, (SZABOLCSI TÁRSADALMI MEGJELENIK MINDÉ HIRLAP.) HETILAP. N VASÁRNAPON. Előfizetési föltételek: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre 2 „ Negyedévre 1 A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő fölszólamlások firiiijjei* János és Jóba. Klek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-dcbre­czeni-utczu 1551. szám) intézendók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fo­gadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek viszsza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirde­tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint, 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadó-hivatalunkban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteiu és Yogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. Társadalmunk mételyei, n. A szegénység. A közelebbi czikkemben einlitett s az állam tulajdonképeni részét alkotó elem erkölcsi néze­teivel, társadalmi szokásaival, állami czéljaival, nemzeti erkölcseivel s szellemi és anyagi érdekei­vel ellentétben álló idegen elemeket képezik ha­zánkban : az úgynevezett nemzetiségek és a zsidók. Ezek azok, amelyek előtt minden nemzeti intézmény, minden országos hivatal s társadalmi állás nyitva van; még sincsennek benn a nemzet szivében és vér­lüktetésében. A magyar törvényhozás minden itt lakó ide­gennel megosztá jogait; a zsidóságot emanczipálta elnyomott szolgai helyzetéből, szivéhez ölelte: és mit kapott cserébe mindezért a nemzet? Semmit. A szász Saxoniáról, az oláh Dákó-Romániáról, az alvidéki szerb Szerbiáról, a felvidéki tót és rut­hén Muszkaországról, a horvát Dél-Szláviáról álma­dozik; s a zsidóság legnagyobb része, kulturális te­kintetben, még most is ott van, ahol száz évekkel ezelőtt volt. Igazolják ezt a Bausserek, Zayak. Mileticsek, Dobrzánszkiak s a tisza-eszlári mesés esemény. A nemzetiségi állam-ellenes törekvések minden esetre veszélyesek, sőt végzetszerüek is lehetnek hazánkra, és nemzeti lételünkre nézve; de ezeket a magyarosodás, a humánus törvényhozás, az őszinte felebaráti szeretet s az érdekek közös volta lassan­kint szépen kiegyenlíthetik; amint már is tapasz­talhatni különösen a német-, a rom. katli. és protestáns vallású tót elemeknél. Ellenben a zsidó­ságnak, a közös hazával szemben, már századok óta elfoglalt ellentétes álláspontja társadalmi elszige­teltsége, specziális törekvése és czélja: sokkal rom­bolóbb hatással lehetnek a magyar társadalomra és államra nézve, mint azt e hazában igen sokan még mindig hiszik. Jelen czikksorozatom II. részének második köz­leményében érintettem volt, hogy nem faj- nem vallásgyülölet, nem elfogultság vezeti tollamat, e fontos hazai társadalmi kérdésnek, az általános el­szegényedés kérdésének megoldásánál. Ugyanezt ismétlem most is. Ne jajduljanak fel tehát zsidó polgártársaim a felmeritett kérdésnek ilyszerü megoldásánál. „A haza minden előtti" Mondá az ország egykori bölcse. A haza érdeke, jóléte és fennállásának kér­dése mellett, minden magán- és részleges panasz­nak, jajnak el kell némulnia. Távol van tőlem, hogy a magyar nemzet lassú, de biztos tönkrejutásának okául, kizárólag a zsidó­ság társadalmi életét, saját faji czéljait kívánnám tekintetni; csak mint annak egyik szintén veszélyes tényezőjére óhajtóm a közfigyelmet fölhívni. Sőt még emez emiitett abnormis állapotok alapföltéte­lének sem őket és intézményeiket tekintem csupán. Nagy része van abban a keresztény társadalomnak és a magyar törvényhozó testületnek is. A tisza-eszlári esetnek még hire sem volt, amidőn én jelen czikksorozatomat a „Nyirvidék" 21-dik számában megkezdtem. Nagy tévedés volna tehát föltenni rólam azt, hogy e kérdésnek ilyszerü fejtegetésére a t.-eszlári esemény bírt volna. Ne ámítsuk magunkat. Nálunk a zsidó kérdés már nem uj. Egyáltalában nem volt szükség sem az oroszországi zsidók kiűzésére, sem a t.-eszlári jeánj rejtélyes eltűnésére s azon titokteljes jeleue­ek scenirozására, amelyek most Eszláron és vidé­kén egymást érik: hogy Magyarországon a zsidó­kérdés napirendre kerüljön. Előidézték azt: a zsidóságnak azon különleges társadalmi helyzete, amelyet az ma hazánkban elfog­lal, vagy elfoglalni kényszerül; ama titokszerüség, amely a zsidó vallási ritust jellemzi; az a nem­zeti, vallási és társadalmi különczködés, ami legin­kábbb az orthodox zsidóság viseletében, magábavonu­lásában, mindennapi életében és a czivilizácziótól való idegenkedésében nyilatkozik; a zsidók fenye gető számban való szaporodása s anyagi boldogu­lása s a magyar, a nemzeti elem számának feltűnő apadása és szegényedése, ami ugy látszik, hogy fo­kozatosan és rendszeresen készíttetik elő. E mozzanatok és jelenségek már-már ijesztő alakot kezdenek ölteni magukra. A magyar, a nem­zeti elem nem lehet tovább is közönyös e tekin­tetben. Tennie kell valamit. Módokat, eszközöket kell keresni és találni, amelyek segélyével az orthodox zsidóság legalább oda emelkedjék, ahol ma már a haladó rész, az úgynevezett neologok állanak; előkészítve őket a modern társadalmi szokások és életmód elsajátí­tására. A haladó párti zsidóság előtt pedig ki kell nyitni a nemzetnek a keresztény házi tűzhelyhez vezető utat még mindig eltorlaszolva tartó sorom­pókat, a kötelező polgári házasság behozatala ál­tal. Ekkor azután: általános forgalomba jő a vagyon; szabadabb lesz az életpályaválasztás; a pártikuláris érdekek egygyé forrnak; uj, egészségesebb vérkerin­gés támad a nemzet létereiben; az ország népes, gazdag és hatalmas lesz, mint aminő még talán soha sem volt; szívós, erőteljes és munkás elemmel fog szaporodni a nemzet, s nem lesz szükség a szegé­nyedés kérdésével bíbelődni a sajtónak. A magyar törvényhozás kétségen kivül meg fogja ezt tenni. Hiszen ez nem áldozat lesz tőle. Ezt tennie kötelessége, ha csak öngyilkos nem akar lenni. A magas klérus és a küllönféle vallás felekezetek, minden bizonynyal le fogják vetkezni eddig táplált előítéleteiket. Ne feledjék, hogy előbb volt Magyarország, mintsem a keresztyén vallás elfogadtatott. A papságnak is teliát előbb kell ha­zafinak lenni, mint keresztyénnek, bármely sectához tartozzék is. De ne csak a törvényhozás kezdje meg a kö­zeledést, tegye azt meg maga a müveit zsidóság is. Vigyék be a nemzet nyelvét a családba, a temp­lomba, az üzletbe. Alakítsanak saját kebelükben egyleteket; hogy a zsidóságnak társadalmilag is orthodox részét, a haladásnak, a magyarság s az európai műveltség kívánalmainak, a magyar állami­ság eszméjének és a keresztyéni erkölcsök tiszte­letének megnyerje. Avagy lealacsonyító lenne az a magyar zsidóságra nézve, ha a történet azt jegyez­né fel róluk: hogy a magyar zsidók ősei nem vet­tek ugyan részt a honfoglalás munkájában; de az unokák mindent elkövettek annak ujjá, nagygyá és vi­rágzóvá alakítása érdekében! Szabolcsmegye nagy bizottságának gyűléséből. (juniiis 8. 9.) Olvastatott a Nyiregyháza városában felállítandó vámsorompó tárgyában megbízott küldöttség jelentése, kapcsolatban a nyiregyháza város képviselete által tett ajánlattal: Az állandó választmány véleménye, a közgyűlés előtt vita tárgyát képezvén, s főispán ur őméltósága által felhivatván a gyűlés, hogy az állandó választmány véle­ményét kik akarják elfogadni kik uem ? a névszeréuti sza­vazás elrendeltetett A szavazás megtörténvén : 60 bízott, tag az állan­dó választmány véleménye mellett, 44 elleue szavazott ; vagyis határozatilag kimondatott, hogy : a váinsorompónak 50 évre terjedő időszakra való felállításának engedélyezése mellett, köteleztetik Nyiregy­háza városa, a városnak nyugati oldalától a nagy-kállói utcza keleti végéig, valamint a vasúthoz vezető útnak fentartására, a vámsorompó felállításától kezdve. Ezen engedményezés folytán, Nyiregyháza város köteles a megyei közmunka-alap javára 20,000 forintot 4 év alatt, egyenlő részletben kamat, és minden a me­gyét illető utókötelezettség nélkül kifizetni. A díjszabályzat következőleg állapittatik meg: Egyes fogat 4 krajczár ; kettős fogat 6 kr., hármas fogat 8 kr., négyes fogat 10 kr., minden egyes hajtó marha után 2 kr., minden egyes kisebb hajtó marha (juh, borjú, sertés, csikó) után 1 kr. A vámfizetés alól felmentendők lesznek : 1. A királyi udvar, főherczegek és külhatalmasságok követeinek fogatai, hátas lovai; ugy a cs. kir. katonai és magy. kir. honvédségi szolgálatban levő fogatok és hátas lovak; valamint az azok szállítmányánál hasz­nált fogatok. 2. A magy. kir. posta-kocsik és ezek fogatai ; az egyházi, iskolai, vagy más közczélra, a törvény szeréat ingyen kiszolgáltatandó fuvarok; nem különben a fog­lyokat vagy tolonczokat szállító fogatok. 3. Az állami és megyei vagy községi országos utak építéséhez vagy fentartásához szükséges anyagok szál­lítói. 4. Azon lovak, amelyek az állam tulajdonát képe ­zik, ha szolgálat-tételre, vagy szemlére berendeltetnek. 5. Felmentési kedvezményben részesülnek továbbá a megyei és városi tisztviselők, saját személyes haszná­latukra szolgáló, valamint a községi elöljárók, lelkészek és néptanítók fogatai, ha hivatalosan berendeltetnek; ez azonban a rendelet felmutatásával igazolandó; valamint a helybeli lakosok; ugy azon bérkocsisok, akik az iudó­házhoz oly czélból hajtanak ki, hogy onnan utasokat, vagy terhet szállítsanak és akik onnan üresen jőnek viszsza. A vámsorompók a következő helyeken állítha­tók fel: a) a tokaji uton, az ungvári vasut-átjárásnál; b) a kótaji uton az uj szőlők sarkánál; c) a kemecsei uton a temető északnyugati sarkánál; d) a pazonyi uton Kovács Mihály földjénél: e) az orosi uton a Jager-féle olaj-ütő malomnál; /) a kállai uton, az örökös földeknél; g) a debreczeni uton, a gazdasági minta-kertnél; h) a simái uton a bródi hídnál; i) a vasúthoz vezető uton, az úgynevezett »huszár­korcsmáuáW, derék szeglet formában; Ti) a szeut-mihályi uton a kőhidnál; l) a sóstóra vezető uton a városi majornál. Ezen határozat, a város által beterjesztett javaslat és tervezetek csatolása mellett, miuden ez ügyre vonat­kozó iratokkal együtt, a közmunka- és közlekedési mi­nisztériumhoz felterjeszteni rendeltetik A megyei kőutou felállitaudó vámsorompók léte­sítése tárgyában megbízott küldöttség, az alispán indít­ványa folytán, utasitatott e tárgyú jelentésének mielőbbi beadására. , * » * Olvastatott a m. kir. pénzügyminiszter 19409/882 számú körrendelete, az 1882-ik évre alakítandó egyenes adó-felszólamlási bizottsághoz szükséges tagoknak meg­választása tárgyában. Az állandó választmány javaslata alapján, bizott­sági rendes tagokul: Székely Benedek, és Vályi Ferencz, póttagokul Török Péter és May Adolf megyei bizottsá­gi tagok megválasztattak. * * * Előterjesztetett a nyiregyházai ágostai hitvallású 6 oszt. gymuaziumnak 8 osztályú állami gymnásiumíná való átalakításához szükséges előmunkálatok foganatosí­tásával megbízott megyei küldöttség által, a városi ós egyházi megbízottakkal tartott közös értekezleten felvett jegyzőkönyv: A felolvasott egyháztanácsi é-i városi képviselő-tes­1 tllleti jegyzőköuyvekből meggyőződvéu a megye közöu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom