Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1882-06-25 / 26. szám
26. szám. -• Vasárnap, 1882. juniushó 25. III. évfalyam. Nyiregyháza, (SZABOLCSI TÁRSADALMI MEGJELENIK MINDÉ HIRLAP.) HETILAP. N VASÁRNAPON. Előfizetési föltételek: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre 2 „ Negyedévre 1 A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő fölszólamlások firiiijjei* János és Jóba. Klek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-dcbreczeni-utczu 1551. szám) intézendók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek viszsza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint, 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadó-hivatalunkban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteiu és Yogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. Társadalmunk mételyei, n. A szegénység. A közelebbi czikkemben einlitett s az állam tulajdonképeni részét alkotó elem erkölcsi nézeteivel, társadalmi szokásaival, állami czéljaival, nemzeti erkölcseivel s szellemi és anyagi érdekeivel ellentétben álló idegen elemeket képezik hazánkban : az úgynevezett nemzetiségek és a zsidók. Ezek azok, amelyek előtt minden nemzeti intézmény, minden országos hivatal s társadalmi állás nyitva van; még sincsennek benn a nemzet szivében és vérlüktetésében. A magyar törvényhozás minden itt lakó idegennel megosztá jogait; a zsidóságot emanczipálta elnyomott szolgai helyzetéből, szivéhez ölelte: és mit kapott cserébe mindezért a nemzet? Semmit. A szász Saxoniáról, az oláh Dákó-Romániáról, az alvidéki szerb Szerbiáról, a felvidéki tót és ruthén Muszkaországról, a horvát Dél-Szláviáról álmadozik; s a zsidóság legnagyobb része, kulturális tekintetben, még most is ott van, ahol száz évekkel ezelőtt volt. Igazolják ezt a Bausserek, Zayak. Mileticsek, Dobrzánszkiak s a tisza-eszlári mesés esemény. A nemzetiségi állam-ellenes törekvések minden esetre veszélyesek, sőt végzetszerüek is lehetnek hazánkra, és nemzeti lételünkre nézve; de ezeket a magyarosodás, a humánus törvényhozás, az őszinte felebaráti szeretet s az érdekek közös volta lassankint szépen kiegyenlíthetik; amint már is tapasztalhatni különösen a német-, a rom. katli. és protestáns vallású tót elemeknél. Ellenben a zsidóságnak, a közös hazával szemben, már századok óta elfoglalt ellentétes álláspontja társadalmi elszigeteltsége, specziális törekvése és czélja: sokkal rombolóbb hatással lehetnek a magyar társadalomra és államra nézve, mint azt e hazában igen sokan még mindig hiszik. Jelen czikksorozatom II. részének második közleményében érintettem volt, hogy nem faj- nem vallásgyülölet, nem elfogultság vezeti tollamat, e fontos hazai társadalmi kérdésnek, az általános elszegényedés kérdésének megoldásánál. Ugyanezt ismétlem most is. Ne jajduljanak fel tehát zsidó polgártársaim a felmeritett kérdésnek ilyszerü megoldásánál. „A haza minden előtti" Mondá az ország egykori bölcse. A haza érdeke, jóléte és fennállásának kérdése mellett, minden magán- és részleges panasznak, jajnak el kell némulnia. Távol van tőlem, hogy a magyar nemzet lassú, de biztos tönkrejutásának okául, kizárólag a zsidóság társadalmi életét, saját faji czéljait kívánnám tekintetni; csak mint annak egyik szintén veszélyes tényezőjére óhajtóm a közfigyelmet fölhívni. Sőt még emez emiitett abnormis állapotok alapföltételének sem őket és intézményeiket tekintem csupán. Nagy része van abban a keresztény társadalomnak és a magyar törvényhozó testületnek is. A tisza-eszlári esetnek még hire sem volt, amidőn én jelen czikksorozatomat a „Nyirvidék" 21-dik számában megkezdtem. Nagy tévedés volna tehát föltenni rólam azt, hogy e kérdésnek ilyszerü fejtegetésére a t.-eszlári esemény bírt volna. Ne ámítsuk magunkat. Nálunk a zsidó kérdés már nem uj. Egyáltalában nem volt szükség sem az oroszországi zsidók kiűzésére, sem a t.-eszlári jeánj rejtélyes eltűnésére s azon titokteljes jeleueek scenirozására, amelyek most Eszláron és vidékén egymást érik: hogy Magyarországon a zsidókérdés napirendre kerüljön. Előidézték azt: a zsidóságnak azon különleges társadalmi helyzete, amelyet az ma hazánkban elfoglal, vagy elfoglalni kényszerül; ama titokszerüség, amely a zsidó vallási ritust jellemzi; az a nemzeti, vallási és társadalmi különczködés, ami leginkábbb az orthodox zsidóság viseletében, magábavonulásában, mindennapi életében és a czivilizácziótól való idegenkedésében nyilatkozik; a zsidók fenye gető számban való szaporodása s anyagi boldogulása s a magyar, a nemzeti elem számának feltűnő apadása és szegényedése, ami ugy látszik, hogy fokozatosan és rendszeresen készíttetik elő. E mozzanatok és jelenségek már-már ijesztő alakot kezdenek ölteni magukra. A magyar, a nemzeti elem nem lehet tovább is közönyös e tekintetben. Tennie kell valamit. Módokat, eszközöket kell keresni és találni, amelyek segélyével az orthodox zsidóság legalább oda emelkedjék, ahol ma már a haladó rész, az úgynevezett neologok állanak; előkészítve őket a modern társadalmi szokások és életmód elsajátítására. A haladó párti zsidóság előtt pedig ki kell nyitni a nemzetnek a keresztény házi tűzhelyhez vezető utat még mindig eltorlaszolva tartó sorompókat, a kötelező polgári házasság behozatala által. Ekkor azután: általános forgalomba jő a vagyon; szabadabb lesz az életpályaválasztás; a pártikuláris érdekek egygyé forrnak; uj, egészségesebb vérkeringés támad a nemzet létereiben; az ország népes, gazdag és hatalmas lesz, mint aminő még talán soha sem volt; szívós, erőteljes és munkás elemmel fog szaporodni a nemzet, s nem lesz szükség a szegényedés kérdésével bíbelődni a sajtónak. A magyar törvényhozás kétségen kivül meg fogja ezt tenni. Hiszen ez nem áldozat lesz tőle. Ezt tennie kötelessége, ha csak öngyilkos nem akar lenni. A magas klérus és a küllönféle vallás felekezetek, minden bizonynyal le fogják vetkezni eddig táplált előítéleteiket. Ne feledjék, hogy előbb volt Magyarország, mintsem a keresztyén vallás elfogadtatott. A papságnak is teliát előbb kell hazafinak lenni, mint keresztyénnek, bármely sectához tartozzék is. De ne csak a törvényhozás kezdje meg a közeledést, tegye azt meg maga a müveit zsidóság is. Vigyék be a nemzet nyelvét a családba, a templomba, az üzletbe. Alakítsanak saját kebelükben egyleteket; hogy a zsidóságnak társadalmilag is orthodox részét, a haladásnak, a magyarság s az európai műveltség kívánalmainak, a magyar államiság eszméjének és a keresztyéni erkölcsök tiszteletének megnyerje. Avagy lealacsonyító lenne az a magyar zsidóságra nézve, ha a történet azt jegyezné fel róluk: hogy a magyar zsidók ősei nem vettek ugyan részt a honfoglalás munkájában; de az unokák mindent elkövettek annak ujjá, nagygyá és virágzóvá alakítása érdekében! Szabolcsmegye nagy bizottságának gyűléséből. (juniiis 8. 9.) Olvastatott a Nyiregyháza városában felállítandó vámsorompó tárgyában megbízott küldöttség jelentése, kapcsolatban a nyiregyháza város képviselete által tett ajánlattal: Az állandó választmány véleménye, a közgyűlés előtt vita tárgyát képezvén, s főispán ur őméltósága által felhivatván a gyűlés, hogy az állandó választmány véleményét kik akarják elfogadni kik uem ? a névszeréuti szavazás elrendeltetett A szavazás megtörténvén : 60 bízott, tag az állandó választmány véleménye mellett, 44 elleue szavazott ; vagyis határozatilag kimondatott, hogy : a váinsorompónak 50 évre terjedő időszakra való felállításának engedélyezése mellett, köteleztetik Nyiregyháza városa, a városnak nyugati oldalától a nagy-kállói utcza keleti végéig, valamint a vasúthoz vezető útnak fentartására, a vámsorompó felállításától kezdve. Ezen engedményezés folytán, Nyiregyháza város köteles a megyei közmunka-alap javára 20,000 forintot 4 év alatt, egyenlő részletben kamat, és minden a megyét illető utókötelezettség nélkül kifizetni. A díjszabályzat következőleg állapittatik meg: Egyes fogat 4 krajczár ; kettős fogat 6 kr., hármas fogat 8 kr., négyes fogat 10 kr., minden egyes hajtó marha után 2 kr., minden egyes kisebb hajtó marha (juh, borjú, sertés, csikó) után 1 kr. A vámfizetés alól felmentendők lesznek : 1. A királyi udvar, főherczegek és külhatalmasságok követeinek fogatai, hátas lovai; ugy a cs. kir. katonai és magy. kir. honvédségi szolgálatban levő fogatok és hátas lovak; valamint az azok szállítmányánál használt fogatok. 2. A magy. kir. posta-kocsik és ezek fogatai ; az egyházi, iskolai, vagy más közczélra, a törvény szeréat ingyen kiszolgáltatandó fuvarok; nem különben a foglyokat vagy tolonczokat szállító fogatok. 3. Az állami és megyei vagy községi országos utak építéséhez vagy fentartásához szükséges anyagok szállítói. 4. Azon lovak, amelyek az állam tulajdonát képe zik, ha szolgálat-tételre, vagy szemlére berendeltetnek. 5. Felmentési kedvezményben részesülnek továbbá a megyei és városi tisztviselők, saját személyes használatukra szolgáló, valamint a községi elöljárók, lelkészek és néptanítók fogatai, ha hivatalosan berendeltetnek; ez azonban a rendelet felmutatásával igazolandó; valamint a helybeli lakosok; ugy azon bérkocsisok, akik az iudóházhoz oly czélból hajtanak ki, hogy onnan utasokat, vagy terhet szállítsanak és akik onnan üresen jőnek viszsza. A vámsorompók a következő helyeken állíthatók fel: a) a tokaji uton, az ungvári vasut-átjárásnál; b) a kótaji uton az uj szőlők sarkánál; c) a kemecsei uton a temető északnyugati sarkánál; d) a pazonyi uton Kovács Mihály földjénél: e) az orosi uton a Jager-féle olaj-ütő malomnál; /) a kállai uton, az örökös földeknél; g) a debreczeni uton, a gazdasági minta-kertnél; h) a simái uton a bródi hídnál; i) a vasúthoz vezető uton, az úgynevezett »huszárkorcsmáuáW, derék szeglet formában; Ti) a szeut-mihályi uton a kőhidnál; l) a sóstóra vezető uton a városi majornál. Ezen határozat, a város által beterjesztett javaslat és tervezetek csatolása mellett, miuden ez ügyre vonatkozó iratokkal együtt, a közmunka- és közlekedési minisztériumhoz felterjeszteni rendeltetik A megyei kőutou felállitaudó vámsorompók létesítése tárgyában megbízott küldöttség, az alispán indítványa folytán, utasitatott e tárgyú jelentésének mielőbbi beadására. , * » * Olvastatott a m. kir. pénzügyminiszter 19409/882 számú körrendelete, az 1882-ik évre alakítandó egyenes adó-felszólamlási bizottsághoz szükséges tagoknak megválasztása tárgyában. Az állandó választmány javaslata alapján, bizottsági rendes tagokul: Székely Benedek, és Vályi Ferencz, póttagokul Török Péter és May Adolf megyei bizottsági tagok megválasztattak. * * * Előterjesztetett a nyiregyházai ágostai hitvallású 6 oszt. gymuaziumnak 8 osztályú állami gymnásiumíná való átalakításához szükséges előmunkálatok foganatosításával megbízott megyei küldöttség által, a városi ós egyházi megbízottakkal tartott közös értekezleten felvett jegyzőkönyv: A felolvasott egyháztanácsi é-i városi képviselő-tes1 tllleti jegyzőköuyvekből meggyőződvéu a megye közöu-