Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-08-06 / 32. szám

Javaink egy részének, vagy az egésznek elidegení­tése • keves ideig megelégedést, talán boldogságot is nynjt, ha annak uevezhető volna, amelyre egy hosszú élet szenvedése jő­Némely ember szerez, a másik tékozol. Egyiket izorgalma boldogítja, a másik a tétlenség kellemesnek tetsző párnáján dobzódja el őseiről rá maradt örökségét Ez utóbbi, erő és vagyon hiányában, mételye lesz a tár­sadalomnak. Pirulái nélkül lép az a szorgalmas gazda haj­lékába, annak asztalánál a legjobb falatot követeli, át­kozza a sorsot, a gondviselést, a vagyon commumsmus hirdető és terjesztő bajnoka lesz. A p4nz jövedelmező volta, megtarthatása a körül­mények változó szeszélyétől függ. A föld a vagyonszer­zés legbiztosabb alapja; mert e nélkül termelés, állat­tenyésztés nem képzelhető. Ebből indulva ki, sokan oda irányítják igyekezeteket, hogy földet vehessenek; mert •gy bő esztendő gazdagon kárpótol minden előbbi csa­pást. A buzakazal hasonlithatlanul többet ér a legzsiro­sabbnak látszó azon pernél, melylyel kamatra adott pén­zünket hajtatjuk be a kőlcsönvevőn. A birtok tudjuk, hogy nem azé, aki szántja és veti, hanem azé, akinek nevén a telekkönyvben áll. Ezért a vevőnek legelső kötelessége legyen azt átíratni. Sokan •légnek tartják, ha a vásárlóit birtokról adásvevési szer­ződést írtak alá. Legtöbben meg sem tekintik, hogy a veendő birtok kinek a nevén áll? hogyan eszközölhető az átirás? vagy nincsen-e annak értékét meghaladó kö­vetelésekkel terhelve?! Meggondolatlanul, minden elővi­gyázat nélkül dobja ki megtakarított pénzét, — amely hogy kölUéget, kellemetlenséget szül, sokszor igazolva lett már. Tudok esetet, midőn egy jómódú gazdálkodó 5000 forintért vásárolt meg egy birtokot. Az eladó teljesen vagyon nélkül maradt. A vevő késett eltelekkönyveztetni azt s mily romlás és meglepetés várt rá? Az eladó X. uzsorásnak a birtok értékét meghaladó összeggel tarto­zott, aki is megtudván, hogy a birtok el lett adva; de még az eladó nevén áll: az uzsorás az eladott birtokra Íratta és perelni kezdett. A birtok árverés alá jött, meg­vette X. B az előbbi vevőnek már lefizetett pénzét nem volt aki visszatérítse. Ki volna képes elmondani az igen sokszor külön­böző alakban jelentkező romlásokat? A birtoknak idején el nem telekkonyvezéséből eredő legtöbb és bonyolul­tabb per, igen sokszor nem a perlekedőket, hanem az ügyvédet boldogítja. Van birtok, mely évtizedek előtt akkori tulajdo­nosának nevére írattatván, most is azon van; holott az kétszer, sőt öt vagy hatszor is adatott el. Mostani tu­lajdonosa szerfelett költségesnek találván az átíráshoz beszerzendő okmányokat, a telekkönyvi állapot érintetle­nül marad, még valamelyik kölcsönadó el nem véteti azt. Azt hiszem, ennek oka abban rejlik, hogy közné­pünk ma sem ismeri a telekkönyvezés felettéb fontos voltát. De legfőbb oka mégis csak az lehet, hogy a bir­toklás után járuló kincstári követelményeket sokalják. A telekkönyvezés nem teljesítése miatt károsulttak nevében, óva kérem az örökszerződés írókat, hogy az évet és napot, amelyen kiállíttatott, pontosan oda jegyezzék a szerződés alá: hogy azokat tábláztatni a törvényszabta időn belől, azért is igyekezzenek az illető vevők; mert mulasztás esetén a kincstári fizetés többszörösen számít­tatik. A törvényhozó testület pedig hozzon világos tör­vényt, melynek végrehajtásánál a kincstár érdekéről is gondoskodva legyen, de a feleknek se nyujtassék alka­lom saját és jogutódaik érdekeinek elhanyagolására: hogy igy azután e messze kiható zavaros ügy tisztáz­tassék. Sipos Lajos. A felső szabolcsi tisza-szabályozás kérdése, illetőleg az e szabályozási társulat admi­nísztráczionalis és pénzkezelési ügyeire vonatkozó igazga­tói eljárás ÍBmét beszéd tárgya kezd lenni; sőt lehet, hogy rövid időn országos érdeklődést fog kelteni. Szabolcsmegye nagy bizottságának f. é. juniushó 6. és 7-én tartott közgyűlésében kimondott határozat értelmiben ugyauis, a felső-szabolcsi tisza-szabályozó tár­sulat ellen, az országgyűléshez intézendő felirat már el­készült s az legközelebb fel is fog terjesztetni a megye közönsége nevében. A felirat előre bocsátván azon közszerencsétlensé­geket, amelyek az ország különböző vidékein a vizek szabályozásából származtak, határozott kifejezést ad azon hitének és meggyőződésének, mely szerént: a felső sza­bolcsi tisza-szabályozó társulat igazgatása és pénzügyi kezelése nem tiszta ; a megyét ért szerencsétlenségek oka abban rejlik, hogy a szabályozások vezetését kezében tartó közlek. minisztérium által, a felső szzabolcsi Tisza­szabályozó-társulat kebelében uralomra vergődött pénz­ügyi és adminisztraczionális kezelés kellően nem ellen­őriztetik ; houy a közmunka és közlek. minisztérium egy oly műszaki közegét bizta meg a vizsgálat vezetésével aki ugyanazon bajoknak volt okait kiderítendő, melyek az ő intézkedéseinek is lehettek kifolyásai; hogy tulajdon­képen nem az volt megvizsgálandó, amivel a miniszteri megbízott napokig foglalkozott, — de megvizsgálandó lett volna első sorban a megtörtént szerencsétlenségnek azon alapoka, hogy egy félig kész csatornába, a hatóság és egy tekintélyes küldöttség óvintése daczára, a viz miért lett bebocsátva ; hogy a felső-szabolcsi Tisza-sza­bályozó társulat működése folytán elő állott nagy mér­vű szerencsétlenségek, részben erkölcsi okokban találják eredetüket; hogy ezen morális bajok részben a közleke­dési minisztérium részéről eddig tanúsított felületes ellen­őrzésből eredtek; hogy a társulat közegeinek eljárása a közi. minisztérium részéről, részre hajló pártfogásban részesittetik, tőle tehát igazságos orvoslás nem remélhető; hogy egy oly vizsgálatnak elrendelését, amely a megtör­tént szerencsétlenségek alapokaiuak felderítését eszközölje, egyedül a képviselőháztól várható. Kéri tehát végül a felirat a képviselőházat, hogy kebeléből egy parlamenti vizsgáló bizottságot kiküldeni méltóztassék; mely félretévén politikai párttekinteteket s egyedül az igazságot tartván szemei előtt: a megtör­tént szerencsétlenségeknek valódi okait felderítve; bölcs, erélyes intézkedései által, a közügyek vezetése iránt már­már hanyatlóban levő bizalmat megerősítse; a megsér­tett köztisztességnek és erkölcsiségnek igazságot szol­gáltasson. Körül-belül ezek vannak a feliratban férfias és ha­tározott hangon elmondva. Most már csak várjuk a képviselőház határozatát. (100) Tarkaságok. Örök zöldek a világ- irodalom kertjéből. Az élet: ut, az eszme, útmutató. Ha nincs útmu­tató : megállunk. Ha a czél elveszve: az erő utáuna hal. A végzetnek szomorú mindenhatósága van; veszszejével még erkölcsi lételünket is érintheti. A kétségbeesés a lélek elzüllése. Osupán na^y szellemek tudnak ellene küz­deni. Azok is gyengén. (Hugó Viktor.) • Minden szeretet, amint idővel támad, úgy idő mér­sékli lángját és hevét. Mert e lángban is él egy fogyasztó kanócz s mindig egyenlő jó nincs semmisem; mert a nagyon meggyült jóság maga saját bővébe ful. (Schakes­peare.) Az a fölény, amit a nő a férfiúban megkíván, nem társadalmi természetű, hanem erkölcsi. Azt nem köve­teli, hogy más embereket felülmúljon az a férfiú, akit szeretni akar; talán fél is attól, hogy ilyen találna lenni, csupán azt kívánja, hogy ő nálánál álljon magasabban, (ifj. Dumas.) Egy szív birtoka nagyon bizonytalan, midőn erő­vel akarják azt megtartani. (Moliére.) * Minden változandó, államok elenyésznek, a polgá­risodás átalakulásokon megy keresztül; egyik vallás meg­semmisíti a másikat: de Isten, férfi és nő, mint a vi­lág ős elemei, mindig ugyanazok maradnak, (ifj. Dumas.) * A nép, akit kedvel, mint némely forrás a fából kö­vet. hibáiból is mind erényt csinál. (Schakespeare). # A bátorság csak vérmérséklet, a merészség csak gondolaterő, a vakmerőség csak erény; egyedül a kitar­tás magasztos. A kitartás az a bátorságnak, ami az eme­lőgépnek a tengely: a támpont örökös megujulása az. (Hugó Viktor.) Értesítés. A szabolcsmegyei tanitóegylet központi választmá­nya f. é. augusztus 9-én d. e. 10 órakor Nyíregyházán, a városháza tanácstermében rendes évnegyedes gyűlést tart, miről a helybeli ós vidéki választmányi tagok tisz­telettel értesíttetnek. A gyűlés tárgyai: elnöki jelentések; a f. évben au­gusztus 30-án megtartandó tanitóegyleti nagy-gyűlés napi rendjének és tárgysorozatának megállapítása; a tanszer kiállítást rendező bizottság jelentése; a népiskolai és ta­nítói nyugdíj törvény hiányaira vonatkozó javaslatok, ugy más a népnevelés körébe vágó tételek megvitatása; szám­vizsgáló küldöttségek választása; indítványok stb. Kelt Nyíregyházán, 1882. év augusztus 1-én. elnöki megbízásból Pazár István, t. egyleti alelnök. ÚJDONSÁGOK. (i) A tisza-eszlári bünügyben hónapokig folyt elő­leges vizsgálat végre befejeztetett. Bary vizsgáló biró azon végzést, amely a letartóztatottak közöl hármat gyilkosság, hetet a gyilkosságban való részvétel s a töb­bit bűnpártolás miatt helyezi vizsgálat alá, hármat pedig szabadon bocsát, a törvényszék megerősítette, s Baryt a különös vizsgálat vezetésével is megbízta. A vizsgáló biró említett végzése általában, főleg pedig a bűntettesekre és bűnsegédekre vonatkozó részei bővebb indokolással vanuak ellátva; amelyből minden egyes letartóztatott előtt külön-külön csak az illetőre vonatkozó rész hirdettetett ki, amely még a védőknek sem fog kézbe­sittetni. Valamint a vizsgálati iratok megtekintése, még a különös vizsgálat alatt sem fog a védőknek megenged­tetni. Ez csak a formális vád alá helyezés után történ­hetik meg. Ennyit és nem többet mondhatunk mint bi­zonyosat ez ügyben. Valamiut eddig, ugy most is, nem­különben jövőre is tartózkodni fogunk olyasmiket közölni olvasóinkkal, amik vagy csak puszta combináczión vagy épen mende mondán alapulnak. * A termény eladások időszaka beállván, köteles­ségünknek tartjuk Nyiregyháza város hatóságát egy igen fontos körülményre figyelmeztetni, amit már sok város figyelemre méltatott s a közönség nagy elismeréssel fo­gadott. Ez pedig áll azon szerény és egyszerű indítvá­nyunkból, hogy tudni illik állítson fel a város egy nyil­vános mázsáló intézetet, amelyben ugy a termelőknek, mint a fogyasztóknak alkalma legyen, a lábra kapott visz­szaélések kikerülése czéljából, az eladott vagy megvett termények súlyáról hiteles kimutatást szerezni. Az ily termény mérések természetesen egy e czélra nyitott külön könyvbe is bevezettetnének s ugy adatnának ki az ügyfeleknek hiteles bárczákon. = A házaló kereskedés gyakorlata betiltatott, de nem Nyiregyháza. hanem Miskolcz város területére nézve, mely intézkedés a földmiv. ipar és keresk. minisztérium közelebbi körrendelete folytán, közhírré tétetik. f Gyászhír. Szikszay Pál Szabolcsmegye tiszti fő­ügyésze mint férj s Gergelyfy Dezső és Gergelyfy János mint testvérek, fájdalomtól vérző szívvel tudatják a fe­ledhetetlen nő és testvér Gergelyfy Annának folyó aug. hó 2-án rövid életének 22-dik, házasságának 3-dik évé­ben hosszas szenvedések után történt gyászos kimultát. A kedves halott földi maradványai folyó hó 2-án adat­tak át az öröknyugalomnak a vasút melletti temetőben általános részvét mellett. Emléke áldott, nyugalma csendes legyen! * Örömmel szereztünk tudomást arról, hogy vá­rosunk felejtehetlen főkapitánya néh: Kralovánszky Gyula ur hasonnevű fia, ki a közöshadseregbeni lovas tiszti vizs­gákat kitűnő sikerrel tette le, a folyó évi juliushó 31-én Weisskirchenben tartott tiszti képezdei lóversenyen, a legelőkelőbb aristocrata családok ivadékaival szemben, az akadályverseny első diját nyerte el. X Örömmel értesültünk a jó minap városi rend­őrségünk azon helyes eljárásáról, amely szeréut több vidéki kofától több régi úgynevezett itczét és meszelyt koboztatott eL Ujabb időben ismét sokan viszsza élést követnek el a régi mértékekkel. Nem ártana egy kis szétütés köztük. — A Sóstói fürdón a lakszobák árai az idén tete­mesen olcsóbbak voltak mint más években; de nem is volt üres szoba soha, sőt mindig nagy volt a kereslet. E hó 10-től azonban még az idény végéig fél árra lesznek a vendég-szobák leszállítva, melyre felhívjuk a közönség figyelmét. %* Szakolyban és a szomszédos községekben, mint levelezőnk irja, a farkasok nagy pusztítást tesznek a juh-nyájakban. Szakolyban magában egy éjjel 14 darab juhot szakgattak szét. * Hymen. Prinz Mór kereskedő Krasznahorka-Vár­aljáról folyó évi augusztushó 1-én tartotta esküvőjét vá­rosunk egyik polgáránál} Goldstein Dánielnek kedves leányával Katalinnal. Áldás és megelégedés kisérje frigyüket. © A balkányi határban egy kerülő saját szolgáját, mert ez véletlenül kaszálás közben kaszáját eltörte, a kasza egyik darabjával kegyetlenül összevagdalta. A gyil­kos kerülő több csapást intézett áldozata fejére, kinek életéhez kevés a remény. (1.) Szakoly közelében, az úgynevezett baromlaki tanyán, egy ott lakó béres, féltékenységből egy napszá­mos fejére oly baltavágást mért, hogy a szereucsétleu azonnal szörnyet halt. (kk) Egy legközelebb életbe lépő honvédelmi mi­niszteri rendelet szerént, az életük 18-adik évét betöltött ifjak, akik még nem léptek be a hadköteles korba, ezen túl szabadon nősülhetnek. Az ily nősüléshez eddig mi­niszteri engedély kellett. A szolgálatban levőkre és tar­talékosokra azonban, az eddigi rendszabályok továbbra is kötelezők maradnak. * Az igazságügyi minisztérium 1883-iki költség-elő­irányzatában, 66,200 forint megtakarítást szándékozik eszközölni a kormány, a budapesti és marosvásárhelyi kir. itélő-táblák tanácselnöki állomásainak eltörlésével. Egyelőre ez állomások számfölöttivé tétetnek s a jelen ­legi tanácselnökök egy része nyugdíjaztatni fog, más része pedig a kir. kúria bíráinak sorába lép, (!) A régi száz forintos bankjegyek elfogadhatásá­nak határidejére nézve, a pénzügyminisztérium körren­deletileg tudatja, hogy azok a pénzügyi hatósá^k és hi­vatalok által, ez évi októberhó végéig elfogadtatnak; onnan azonban a forgalomba többé vissza nem kerülnek. (!!) Az osztrák-magyar hadsereg ujjá szervezése alkalmából, hir szerint, egyes nagyobb városok, különö­sen a megyék székhelyei fel lesznek szóllitva egy-egy zászlóaljnak elhelyezésére. (b) Orvos-rendőri szempontból az ország egyes vi­dékein jelentkező kolera-esetek meggátlása végett, előle­ges óvintézkedésül több város területén levő közhelyek desiuficiálása elrendeltetett. Nyíregyházán ily intézkedés tudtunkkal még eddig nem történt. (dvé) A debreczeni kereskedelmi felsőbb taninté­zetbe, mint a »Debreczeni-Nagyváradi Értesítő*bői ol­vassuk, a jövő tanévre már is tömegesen érkeznek beje­lentések a növendékek belépéséről. Ugy látszik, hogy az első osztályban aligha nem párhuzamos osztály felállítása lesz szükséges. Ez eljárását a magyar szülőknek csak helyeselni lehet. A nemzeti kereskedés megteremtése ná­lunk életkérdés. -+- Zászlóaljak gyermekekből. A mostani viszonyok között, midőn egész Európa a katonaságnak javításán fáradozik, s midőn ily tervek monarchiánkban is közel jutottak megvalósulásukhoz, a legújabb napok alatt alig hívhatjuk fel az olvasók figyelmét érdekesebb tényre, mint a franczia kormány egy rendeletére, mely a mult héten jelent meg a »Journal Officel«-ben. E rendelet az iskolai zászlóaljak felállítására vonatkozik. Francziaország min­den iskolája, melynek legalább 200 növendéke van, a tizenkét éven felüli korban felhatalmaztatik ezen rende­let által, hogy egy zászlóaljat állithasson fel. Minden zászlóaljban lesz négy század, s azokban egyenkint lega­lább ötven fiu, kizárólag olyauok, akiket az orvos meg­ejtett vizsgálat után épeknek, egészségesnek s korukhoz képest a jövendőbeli katonai szolgálatra alkalmasnak talált. A fiuk fegyverekkel lesznek ellátva, melyek köny­nyüek s hasonló zárószerkezettel bírnak, mint a kato­naság fegyverei, csakhogy lőni nem lehet velők. E fegy­verek készítése máskülönben a privát indusztriára bizatik. Ozéllövésre alkalmas fegyverekkel csak a tizennégy esz­tendőn felüli fiuk láttatnak el. Mind a czéllövést, mind a fegyvergyakorlatokat egy a zászlóalj élén álló instruc­teur vezeti akinek segítségére esetleg alinstructeurök is állanak. Minden gyakorlat alkalmával azonban az intézet tanítói közül legalább egynek jelen kell lennie. Ez ere­deti eszméről hazai lapjaink csaknem valamennyien megemlékeztek ; nagy elismeréssel nyilatkozván e min­den esetre fontos s a nemzet harczias életére nagy be­folyást gyakorló kormányintézkedésről; amely bizonnyal Magyarországon sem tévesztené el üdvös hatását ugy harcziassági, mint közgazdasági és egészségügyi tekin­tetben. (s?) Mócs Zsigmond a »Fiume* czimü hetilap szer­kesztője a trieszti kiállítás idejére egy magyar nyelven kiadandó kiállítási értesítőt szerkeszt. Éz értesítőben kü­lönösen a magyar kiállítók nevei s az általok kiállított tárgyak lesznek ismertetve osztályok szerint. A kiállítási értesítő tömeges előfizetés esetén az általa szerkesztett, s úgy a tengerpart vidékén, mint a belföldön elég szép elterjedésnek örvendő »Fiume« czimü magyar olasz lap­hoz is mellékelve leend. A kiállítási értesítő ára, az augusztus elejétől a kiállítás befejezéseig terjedő időtar­tamra, a »Fiume« czimü lappal együtt 3 frt, e nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom