Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-23 / 30. szám

NTÍBVIDÉ K." (Egészségügy.) Az egészségi állapot, Nyíregyháza kivételével, az egész megyében kedvező volt a mult ju­nius hóban. A váltóláz is feltüuően kevesebb volt, mint bármelyik évűek e hónapjában. A járványok közül a ké­ki kanyaró járt lo 41 beteggel, akik mindnyájan meg­gyógyultak. Al Őrben föllépett hólyagos himlő 4 életet oltott ki 28 beteg közül. Nyiregyházán tüdö-lob és gü­mőkoros báutalomban 25 halál eset fordult elő; a vör­heny-járványban pedig 52 beteg közül 18 halt el. A marhák közt esak Oroson fordult elő elhullás. 213 da­rab csordabeli marha közt megbetegült (tályagos vér­eset) 7 darabból elhullott 6. A járváuy azonban, orvo­si rendőri intézkedés folytáu csakhamar megszűnt. (y.) Velkey Pál szabolcsmegyei tanfelügyelő ur ő nagysága, mint megbízható forrásból tudjuk, Biharme­gyébe helyeztetett át. Hivatali utódja dr. Oláh Gyula bihari volt tanfelügyelő leend. A távozó tanfelügyelő úr­tól sajnálattal veszüuk bucsut; az érkező uj tanfelügye­lő urat pedig reménytőlt kebellel fogadjuk körünkbe. (Városi árvaszéki ügyforgalom.) Folyó évi april—ju­nius negyedben volt az elintézendő ügy darabok száma 741; elintéztetett 657, hátralékban maradt 84. Ezekből feldolgozott Majerszky Béla árvaszéki ülnök és helyet­tes elnök 357, Nikelszki Lajos ülnök 209, — Sáry Pál jegyző és árvaszéki előadó 91 darabot. Az összes árvák és gondnokoltak száma 1355. A 30,431 frt. 82 kr. ár­vapénz készletből kiadatott ápril—junius negyedben 29,822 frt. 01 kr. pénzkészlet 609 frt. 81 kr. (időjárás.) A junius havi időjárás lefolyása, a lég ­mérsékletnek feltűnő alacsonysága s a tartós szárazság miatt, a közkivánalomnak nem felelt meg. A légnyo­mat maximuma volt 756'61 mm., minim. 744 42 mm., havi középszám 749"36 mm. A hőmérséklet maxim. 30"0° C. juuius 8-án minim. 9"4° C. junius 12-én havi középszám 20'5° C. Esett összesen 12 napou át. A csa­padék összege 39'45. Tiszta nap volt 3', borult 0; bo­rongó 27. Szél ereje: 2. 4. Iránya: Ék. 16, — Ék. 15. - K. 4, — DK. 3, — D. 8, — Dny. 17, — Ny. 12, — Eny. 2.=77. (!!) Megyei közmunkaügyi statisztika. A megyei köz­munka váltsági pénztárba befolyt e folyó évben juliua l-ig az 1882. évi 41040 frt. 60 krt. tevő váltság összeg­ből 3466 frt. 80 kr.; hátralékban van egész évre 37,573 frt. 80 kr. A befizetéshez 30 község járult; 107 köz­ségből tehát semmisem folyt be még ez évben. A tokaj­kolozsvári útvonal kiépített részének kavicsolása foga­natba vehető nem volt; minthogy a pénztár állapota nem engedte, a szükséges kőanyag kiszállítását. Csakis a nyiregyháza-n.-kállói szakaszon megkopott 500 folyó méter hosszú hat kis részlet javításához van 150 köb­méter kavics kiszállítása folyamatban. Az általános ka­vicsolás az őszi hónapokban lesz eszközölhető. A nyi­regyháza-ungvári útvonalon Berkesz, Thass, Ajak, Kis­várda, Döghe és F.-Litke községek határaiban, a termé­szetbeni közmunka-erő jelentékeny ré?ze ledolgoztatott. (Bűnügyi statisztika.) Folyó évi juniushóban letar­tóztatva volt a nyíregyházai kir. törvényszék fogházai­ban 213 egyén, akik közül jogérvényesen elitéltetett 63., fölebbezés alatt van 83, vizsgálat alatt 67. A nagykál­lói kir. járásbíróságnál letartóztatva volt 13 egyén, köz­tük elitélt 4, vizsgálati 9. A kisvárdai kir. járásbíróság börtönében elzárva volt 43 fegyencz, és pedig elitélve 18, vizsgálat alatti 25. A nyírbátori kir. járásbíróságnál jog­erejüleg elitéltetett 15, vizsgálat alatt van 10, összesen 25. (m) A nyíregyházai ág. evang. népiskolák igazga­tójául, az e hó 9-én tartottt általános közgyűlésen, Pa­zar István, egyleti pénztárnokul Stoffan Lajos, jegy­zőül Ruman Andor, választattak meg a jövő 18873-dik iskolai évre. Groák Zsigmond Nyíregyháza város egyik te­kintélyes izraelita polgára s a helybeli takarékpénztár igazgatója folyó juliushó 20-án, életének 44-ik, boldog házasságának 20-ik évében, hosszas szenvedés után el­hunyván, hűlt tetemei juliushó 21-én tétettek örök nyu­galomra az izrael. sírkertben. A boldogult szerettei kö­rében szelid családapa, a közéletben csendes és jótékony emberbarát, az üzleti világban komoly és szolid üzlet­ember volt. A közelebbi Ínséges időkben 26 szegényt lá­tott el valláskülömbség nélkül, a szükséges élelmezéssel. A koporsójára helyezett emlék-koszoruk is jósága és tisz­teletreméltó volta mellett bizonyítanak. Koszorút küldtek koporsójára: Kornstein Ignácz és neje »A legjobb barát­nak*, — a Takarékpénztár: »Érdemes igazgatójának, a nyíregyházai takarékpénztár*, — gyermekei: »Szeretett atyánknak*. Szeretett gyermekének : Bleuer Leopold. Sze­retett testvérünknek : Groák testvérek és a Flegmann család. Feledhetetlen sógorunknak: Hermán és Lajos; Jennyés Samu; Berta és Mór. A nyíregyházai Terménycsainok, érdemes tagjának. Jó barátunknak; Szamuely Aurél és - neje; Flegmán Lipót és neje feliratokkal. Béke hamvaira! — A szabolcsmegyei hitfelekzet nélküli tanitóegy­let máj. 4-én tartott központi választmáuyi gyűlése ha­tározata folytán, tisztelettel felhívom az egylet tagjait, hogy tagdíj-hátralékaikat jövő hó 15-éig haladéktalanul kezeimhez megküldeni szíveskedjenek ; ellenkező esetben kénytelen lesz az egylet azoknak biróság utjáni behaj­tását igénybe venni. Nyíregyháza 1882 év juliushó Mráz Károly a »Szabolcsmegyei hitfelekezetnélküli tanitó-egy­let* pénztárnoka. (c.) A »Szabolcsmegyei Közlöny* szerkesztője ellen, a btk. 172 §. alapján, »egyik hitfelekezelet a másik el­len gyülölségre való izgatásért* a közvádló sajtópert in­dított a debreczeni sajtóbiróság előtt. A vád tárgyát há­rom czikk képezi, u. in. a »Zsidókról a zsidóknak*, a »Nehéz állapotok* és a »Tisza-eszlári népballada* czi­mü közlemények. (Köszönet nyilvánítás.) Tekintetes szerkesztő úr! Je­len sorok által a nyilvánosság útján szándékozom meleg köszönetet mondani az >Eötvös alap* tek. kezelő bizott­ságának, mely az 188'/a tanévre fimat, tanulmányaiban kifejtett szorgalma alapján, ösztöndíjra érdemesnek ítél­vén, őt száz forinttal segélyezte. Fogadja ezért a fent­nevezett tek. bizottság legmelegebb köszönetemet fiam nevében is. De nem mulaszthatom el, hogy t. Pazár Ist­ván tanitó urnák is köszönetet mondjak azon szívesség­ért, melyszerint mint a fent nevezett alap szabolcsme­gyei gyűjtő bizottságának elnöke, az egylet érdekében tett működű-t-mért ajánlólevelet szolgáltatott ki fiam szá­mira. Végűi bátorkodom ezennel megyebeli t. kartársai­mat felhívni, miszerint el ne mulaszszák az >Eötvös alap* tagjai sorába magukat minél számosabban felvétetni, és igy a nemes intézményt, fiaik jövője érdekében, tőllük kitelhetőleg pártolni és támogatni. Ki midőn tek. szer­kesztő urat jelen soraim felvételére az alap és a közjó érdekében ezennel fölkérem, maradtam Nyiregyházán, 1882 juliushó 21 én hazafiúi tisztelettel: Rósenberg Sá­muel, taniutézeti tulajdonos. (k.) A régi százas bankjegyek 1863 január 15-iki kelettel, még e folyó juliushó 31-ig beválthatók az oszt­rák magyar banknál és annak fiókjainál; augusziusbó 1-től októberhó 31-ig pedig csak a bécsi és a budapes­ti anyaüzletekben válthatók be ; november 1-én tul pe­dig már sehol sem fogadtatnak el. (b) A Rákóczy asztal, amelyen II. Rákóczy Ferencz Podpolóczon utolszor hált meg hazájában, s mely eddig egy paraszt család birtokában volt, nehogy üzérkedők kezére kerüljön, Beregmegye részére, Bay Ilona urnő közbejárása folytán, megszereztetett. Örömmel hozzuk tudomásra, hogy a történeti nevezetességű asztalnak Be­regszászra Tájnel Ödön megyei főjegyző úrhoz történt átszállítása körül, városunk szülötte és volt polgára Bertalau Pál ur, a luhi Margit-forrás tulajdonosa, tevé­keny részt vett. A kisérő levelet is ő irta Tajnel Ödön főjegyző úrhoz az asztal érdekében. Az asztal körül be­belöl 150 forintba került, amely öszeg közadakozás utján szereztetett be *** A földmivelés ipar- és kereskedelem-ügyi mi­niszter utasította a törvényhatóságokat, hogy ló- vagy marhalevelek elvesztése esetében, ha a tulajdonos az elvesztés tényét legalább valószínűvé tudja tenni, s a levélnek lényeges tartalmát az illető községi elöljáróság­gal is közlendőleg előadni képes: egy havi hirdetményi határidő lejárta után, megtétetheti a szükséges lépéseket a ló- vagy marhalevelek másolatának kiállítására. * A magyar kir. belügyminisztérium elrendelte, hogy a kisebb fizetéses hivatalnokok gyógyítási díjtartozása­ikat, egyes figyelemreméltó esetekben, megfelelő havi részletekben is törleszthessék ; esetleg nekik e czélra fize­tési előlegek is utalványoztassanak. X A dombrádi körorvosi hivatalnak választás ut­ján leendő betöltése, folyó hó 30-adikán délelőtt 9 óra­kor fog Dombrádon a községházánál eszközöltetni. (v) A nyir-baktai körorvosi állomás folyó 1882. évi augusztushó 8-adikán délelőtt 9 órakor fog betöltetni. — A sárospataki állami tanitóképezdében, az 188 2/ 3. év, síeptember 1-én kezdődik. Felvétetnek oly éptestü növendékek, kik 15-ik életévöket már betöltötték s a magyarnyelv, földrajz, történelem és mennyiségtanból annyi ismerettel bírnak, mennyit a középtanoda négy alsó osztályában elsajátíthatni. A fölvétel iránti folya­modványok a képezde igazgatóságához czimezve, aug 25-ig nyújtandók be következő mellékletekkel: a) iskolai bi­zonyítvány, b) keresztlevél, c) orvosi bizonyítvány, d) azok részéről, kik segélyben kívánnak részeltetni: a szülők vagyoni állapotát előtüutető hatósági bízonyitváuy. (k) Kemecsei lakos Szabó Jánosné 13 éves Mária nevű leánya, folyó juliushó 17-én reggel Kemecséről el­indult a vasúti sínek közt Nyíregyháza felé, de Nyíregy­házára nem jutott el s holléte ma sem tudatik. Útköz­ben nyom nélkül eltűnt. A. hatóság erősen nyomozza. (ó) Kemecsén egy szép hím szarvast látott több mezei munkás e hó 20-án. — Sipos Lajos Lapunk munkatársa téthi tanitó, Szakolyba vála>ztatott meg ugyanoly minőségben. (d) A debreczen guthi keskeny vágányu ipar-vasut mütani bejárásával megbízott közigazgatási bizottsági képviselők folyó hó 17 én teljesítették feladatukat; amely alkalommal a pálya jókarban találtatván, a megnyitási engedély megadatott. A bejárásnál Szabolcsmegye is képviselve volt. E vasutat a vállalkozók sajátjokból épí­tették, minek fejében Debreczen város, 15 év tartamára bizonyos famennyiségnek szállítását biztositá számukra oly egység-árakon, amelyek által a vasút építési költsége, a fa uzállitási szerződés tartama alatt, törlesztetvén, ennek lejártával apálya tehermentesen a város tulajdonába Bzáll át. A „Képes Családi Lapok" 42-ik számának tartalma: Li­dérezfény. Elbeszélés ; irta Szé[>faludi Ö. Ferencz. (Folytatás.) — Elaine. Költemény ; irta Kiss József — Bóis-Joly asszony. Beszély; Pierre de Chatillontól; fordította Bérczy Gyula — A vén fehér ló. Steinermarki népmese; A. Sch. után közli Incze Jenő. — Egy miniszter regénye. Novella ; irta Wirih Bettina ; fordította Vrana Hermiu. — Mese mai 1200 hetes fiuk és 90;) hetes leányok szá­mára. — Séta a magyar Tempevölgyhen. Éti jfgyzetek; irta Bánfi János. — Gondolatok. — Képeinkhez. — Mindenféle. Képeink: Krokodil-vadászat. — A .Paprika Jancsi*-nál. — Simor János ! herczegprimis. Melléklet: A .Tavasz és nyárutó* czimü regény 33—48. oldala. — A »Nóvilág* jtilius havi száma. Előfizethetni: Mehner Vilmosnál, Budapest ÍV. ker., papnövelde utcza 8. szám Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Nyilt-tér*) A „Szafoolcsmegyei Közlöny" hőseinek figyelmébe. Tehát üljünk le óh Demosthenese a »Szabolcsme­gyei Közlöny*-nek! »Beszéljünk kissé higgadtan!* mond­ja ön, a vitéz bajnoka Maurer Károlynak ! míg ajkain a kanibalis düh habzik ; elegyünk emberek a szónak legne­mesebb értelmében* folytatja mig szemeiben még az öröm ragyog, hogy irtószert talált ön az én fajom ki­pusztítására. Elfogultság és vak gyűlölet lengi át czikke minden mondatát; ezekben én önnel nem versenyezhetek, verse­nyezni soh'sem akartam; sőt megígérem önnek, hogy czikkére, amennyiben az ön módja a polémiának azt ki nem zárja tisztán tárgyilagosan s menten minden előíté­lettől fogok válaszolni. Engedje meg, hogy válaszomat egy kérdéssel kezd­jem meg: ugyan, hogy olvashatott ön ki mult héten megjelent czikkem második részéből támadást a keresz­ténység ellen ? hát ha a lélek mélységes mélyéből fakadó azon meggyőződésnek adunk kifejezést, hogy rituális gyilkosság a zsidóság kebelében nem létezhetik, ha azt mondjuk, hogy ismerve a zsidó vallást és irodalmat, ri­tuális gyilkosságot absolute kizártnak, lehetetlennek kell mondanunk, ha azt valjuk, hogy az egész zsidóság ta­lálva és sértve érzi magát a rituális gyilkosság vádja által, hát ezek elmondása által az egész keresztény vi­lág van megtámadva? Meg van e támadva a keresztény­világ ezáltal, hogy a bűnök legfertelmesebbikének vádját *) Az o rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerk. a legnagyobb felháborodással magunktól visszautasítjuk? s ha azt állítjuk, hogy ba léteznék a zsidóvalláBban a rituális gyilkosságot megengedő leghalváuyabb lehetőség, akkor a zsidóság ellökné magától ezt a zsidóvallást, mint valami fekélyes nyavalyát, ,hát ezen állítás által a kereszténység van megbántva? Ó Demosthenes, Demo­sthenes! hol olvasott ön czikkemben támadást a keresz­tény világ ellen? látja ott a felsoroltakon kivül más­egyéb nincsen, hanem ön rám fogta, hogy én czikkemben » hallatlan szemtelenséggel lobbantom az egész keresz­tény világ szemébe, hogy hazug, csaló és lázitó* rám­fogta, hogy lehessen önnek alkalma egyszer úgy igazá­ban lehordani a kutya zsidót. Meg is tette ön egész demosthenesiesen, sikerült is pompásan. Szidott, ócsárolt, köpött, káromkodott, piszkolt és aláirta Demosthenest. Meg lehet elégedve magával. Most már reméllem, hogy miután kedvetelt, vágya teljesült, nyugodtan végig fog halgatni engemet is. Van egy könyv, melynek első lapjai már három­ezer évvel ezelőtt Írattak, s melyet bevégezni vájjon me­lyik kornak maradt fenn ! Izrael szenvedéseinek könyve ; s ebből a könyvből azt olvassuk, hogy igen ittak vért, de nem a zsidók, és nem keresztény vért és nem val­lásból: Ittak vért, Izrael vakgyülölői itták, a zsidók ki­ontott vérét, itták gonoszságból s butaságból. Valahány­szor zsidó vérre, zsidó szerezményre szomjúhozott a zsi­dógyűlölet, mindannyiszor keresztény tünt el húsvét előtt, kinek vérével páBzkájokat gyúrták meg a zsidók. E fo­gás tehát nem uj, csakhogy már régen nem gyakoroltatott. — Mert látja ön maga is bevallja, hogy voltaképen nem is a rituális gyilkosság vádja és hite az, mely önöket (önök alatt soh'sem a kereszténységet értem) annyira tűzbe hozza, sőt valaszinü, hogy ön éB elv­társai legkevésbé hisznek e vádban, vagy ha hiszik is, legyen meggyőzve, hogy csak azért hiszik, mert hinni akar­ják, mert hinni szeretik. A rituális gyilkosság vádja kitűnő ürügyet szolgáltat, hogy a2 oly soká elnyomott gyűlöletük­nek hatalmas kifejezést adjanak önök, hogy szítsanak az önök által gyűlölt zsidók ellen, hogy fellázítsák ellenök minden áron és minden eszközzel a nyugodt és higgadt és a zsidók mellett igeu jól megférő parasztságot. S higyjék el önök,ha nem hatnák keresztül az önök által font és terjesztett középkori ködhállót a minden sötétet, ködöst és zavarost kérlelhetlenül megsemmisítő sugarai a felvilágosodottság­nak, az igazságnak, s nem lenne a magyar parasztság leg­nagyobb része oly páratlanul érett, józan, higgadt és gondol­kodó, önök ma már azon czivakodnának, hogy miként osz­szák fel egymás közt a zsidóktól elvett birtokokat. Igen jól fel fogom tehát az önök megbotránkoztatá­sát az iránt, hogy találkozott valaki, ki leplezetlenül és ha­tározottan ki meri mondani azt, mit minden zsidó érez és tud, hogy a rituális gyilkosság vádja az absurdumok ab­surduma s hogy a zsidók mindegyikénél e meggyőződés oly erős, hogy solidaritást vállal a rituális gyilkossággal vádlot­takkal. Az ily határozott enuncziátió persze rontja vala­mennyiképen az önök játékát. Mi más oka lehet annak, hogy önök már hónapok óta terrorisalják a közvéleményt, megtöltenek számtalan hasábokat költött lázitó hírekkel s ba hébe-hóba felszóllal, légyen az bárki, az önök által ül­dözöttek érdekében összeröffennek önök s jaj annak, ki egy antisemitának tyúkszemére merészelt hágni. Miért nem várják be önök a törvényszék Ítéletét, mit lár­máznak mit jajgatnak előre ? Az önök által zsidó lapoknak nevezettek hetek óta a legnagyobb reservaval vannak, ma­ga a zsidóság visszavonult és halgatag, csak önök folyton lázítanak, ingerkednek, hazug rémhíreket terjesztenek, felzaklatják a munkájával elfoglalt parasztságot s rémü­letet keltenek zsidókban és nem zidókban egyaránt. Nem hazafiasság vezérli önöket müködésökben, mert önök nem jó hazajiak. Aki hazáját igazán szereti, az nem akarhatja, ho?y hire bemocskoltassék, hitele tönkre menjen. Hát vakok önök, hogy nem látják a rombadőlt viruló városokat, a szünetelő kereskedelmet Oroszország­ban ? S nem mutatkoznak-e már nálunk is a pangás ré­mületes symptomai? S a zsidóság? nem tett-e eddig mindent, hogy magyarrá, tökéletesen magyarrá legyen ? Ha akarattal szemöket be nem bunják önök, lehetetlen, hogy észre ne vegyék az óriási baladást, mit a zsidóság rövid 15 év alatt, mióta t. i. törvényes gyerme­kévé lett, úgyszólván e hazának tett Igyekszik letenni minden tekintetben a sötét századok nyomása alatt rá kényszeritett rut tulajdonokat, lemondani minden nem tiszta keresetforrásról, melyekre egy szűkkeblű kor pa­rancsolólag utalta, elzárva előtte a kereset tisztességes forrását. Egy neiiáuy évtized csak, és a zsidóság köze­péből el fog tűnni a legutolsó czafrangja is a lengyel­német slendriánnak. A zsidó családi tűzhelye, nyelve, gondolkodása és érzése magyar, kizárólagosan magyar lesz, a zsinagógák szószékeiről zengzetes magyar nyel­ven fog hangzani a szent ige — keblem örömtől dagad a tudatnál, hogy a magyar zsidóság tekintélyes részénél ezek már is valósultak — bánatát ós örömét, mulatozá­sát és keservét, gyászát és vigalmát a zsidónak is ma­gyar szellem lengi át. Szentek szente leend előtte a haza, melyet szeret és melyet imád, adóz neki vagyonával, tehetségével és vérével. A közjó pártfogóját találandja beune, a nemzeti ügy az ő ügye leend, melyért áldoz, lelkesül, hevül és lángol. Fájdalom a zsidóság egy részé­nél ezek még csak távol fekvő kilátások ; antisemitismussal azonban biztosan nem fogják előre mozdítani, de igen visszalökik, vissza messzire. Hogy az antisemiták e vissza­lökést is czélozzák, valószínű. A szükkeblüek el nem tud­ják viselni, hogy azok, kiket ők páriaknak voltak szokva tekintetni, hogy azok emberekké emberi jogokkal lettek. Emészti őket a sárga irigység, hogy a zsidó helyt áll­hat ott, hol ők: hogy unokája azon őszszakállú zsidónak, kit az úrfi csak per »te zsidó* szólított, s kit oly gyak­ran meghajigált, hogy annak a zsidónak unokája főnöke legyen .most az urfiuak, Az úrfi henyélt és mulatott, a zsidófiu fáradozott és dolgozott. Igenis urak I az Itzigek, Bórekek és Jóklik unokái egykor díszére fognak válni a magyar hazának, hűséges, tevékeny napszámosai lesz­nek a nemzetnek. * Reflektálni a szerkesztő ur »megjegyzéseire« annyit tenne, mint reflektálni egy részeg kocsis szidalmazásaira. Ez az ember vagy mindig részeg, vagy osak akkor issza le magát, midőn »czikkei* Írásához lát; a sorokon leg­alább rajta van mindegyikén a pálinka büz. Weinstein Miksa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom