Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-16 / 29. szám

,,r* Y I u v I D É K." Bitj&k a műveltség és az emberiség anyagi jólétének ter­jedését, szilárdulását. A távírda, mint a tudomány be­szélő szerve, rövid pár óra alatt közöl mindent a leg­távolabb lakókkal is. A vaspálya eltüntető a távolságot, megkönnyité a közlekedést, hatalmas emeltyűje a ke­reskedelemnek. Mindennek koronájául ott van a sajtó, a mely gon­doskodik arról, bogy a tudomány hivatottjainak, lelkes bajnokainak művei boldogítsák a paloták lakóit, tudat­lanságból kiemeljék a rozzant viskók szerény tulajdo­nosait. Első tekintetre bármily nagynak látszik is a tu­domány terjedése, ha komolyan vizsgálódunk, tapasztalni fogjuk, bogy a népuek legnagyobb része oly kórban szenved, amely a legnagyobb tudatlanságra mutat, szá­zadunkon oly szennyfolt, amelynek eltávolítása első föl­adat ; ez a babona. Könyves Kálmán 780 évvel ezelőtt törvényben mondotta ki, hogy: «A boszorkányokról, babonákról, minthogy nincsenek, kérdést teuni megtiltja!* Ezen idő­től több' felvilágosodott, tudományos fejedelem igyeke­zett a nép babonás hitét elfojtani, de legnagyobb rész mitsern gondolva azzal, szabadon engedé gyakorolni mai napig. Az olvasni nem tudó köznép téli ős ünnepnapokon véghagyományok elbeszélésével űzi unalmát. A gyülhe­lyek annyira látogatottak, hogy alig képesek befogadni a hallgatóságot. A szónok neki melegedve a valótlansá­gokat képtelenségekkel toldja meg; amit a gyermek ifjú szájtátva hallgat, az öregek valóban megtörtéut­teknek bizonyítanak. A szabadságos katona óriások, tör­pék országáról beszél, amelyben egy hadjárat alkalmá­val gyémántokat, aranyokat látott halomba rakva, s csak most bánja, hogy emlékül nem hozott néhány darabot! . . . A község kanásznéja esküvel pecsétli. hogy ő látta, mi­kor az X. gróf elátkozott kastályából, ott a falu végén, éjfélkor boszorkányok lovagoltak szénvonókon, seprűkön. De már ehhez egy merész gyerek is hozzá szól, ő ugyanis látta, mikor a garabonczás diák ördögszekeren nyargalt végig a pusztán . . . Ekkor áll a bába elő s fontos érvekkel igazolja, hogy a Kis Julcsa beteges gyermekét boszorkányok cserélték el! . . . Ember és ember között mily nagy a különbség? Egyik tudományával a világrend titkait avatottan für­készi; mig a másikat tudatlanság, balbit porhoz csa­tolja. Ezt a vallás boldogítja a másikat babonás érzet gyötri, czerimóniákban vél enyhet találni, amelynek végrehajtásánál nem retteg semmitől. Ha nehéz fellegek tornyosulnak, villámot szórnak, dörögnek, a tanult ember tudja, bogy vízhez, vashoz, magas tárgyakhoz, kémény alá stb állani phisicai ok­nál fogva nem szabad, a tudatlan egy haragos Istentől fél ekkor, ösztöne, babonás érzete épen oda viszi, hol a veszélynek van kitéve. Népiskoláinkban tanítsuk a természettant, melyből legalább a szokottabb természeti törvényeket, tünemé­nyeket ismertessük meg a nép fiaival. Akkor nem ret­teg a köznép az ég urától, hanem munkáiból olvassa ki hatalmát, bölcseségét; elejét vesszük sok rémes okos­kodásnak. babonás hiedelemnek. Szorgalmazzuk az életnek való értelmes tanítást. Szorítsuk le a ponyvairodalom babona terjesztő históriáit, a nép felfogásához mért erkölcsnemesitő, vallásos, ter­mészettani igazságokat egyszerűen fejtegető olcsó füzet­kékkel. A tanitó urak lelkészükkel egyetértve alakítsa­nak népies könyvtárakat, tartsanak felolvasásokat. Von­ják el a népet a gyűl helyekről, a helyhez és időhöz al­kalmas intézkedésekkel, mert addig nem képzelhető jó­lét, egyetértés, mig a tudományos világ és az emberiség zömét képező köznép között válaszfalat képez a tudat­lanság és babona. Sipos Lajos. ÚJDONSÁGOK. (!!) Tisztelettel értesítjük lapuuk mindazon meg­rendelőit, akik az esedékes lapdijjal még mindig hátra­lékban vannak, illetőleg akik a lapuuk 38-dik számá­val kiküldött utalványt megkapták, miszerint szíves­kedjenek tartozásaikat 8-10 nap alatt beküldeni ; mert elleukezö esetben, mi lapunkat tovább nem küldhetjük. (sz.) A szabolcsmegyei községi jegyzóegylet elnök­sége és Sipos Lajos közti polémia a legkellemetlenebb helyzetbe hoztak bennünket, a jegyzői egyletnek most let­tüuk hivatalos közlönye, Sipos Lajos pedig lapunk szorgal­mas inuukatársa. Egyik fél elől sem zárhattuk el lapuuk hasábjait. Ily polémiáknak különben, habár soha sem le­hetnek mentek teljesen az érzékenykedésektől és sértegeté­sektől ; de mert tárgya és czélja közérdekű: kénytelenek vagyuuk hely et és tért adni, anélkül, hogy akár az egyik, akár a másik pártjára állauink. ítéljen fölöttük és eljá­rásuk fölött az olvasó közönség maga. — A mulatni vágyó közönség figyelmét előre fel­hívjuk a nyíregyházi ifjúság által e hó 22-én a Sóstón rendezendő majálisra. — A rendezőség élénk mozgalmat fejt ki ugy a városban, miut a vidéken, s hisszük, hogy a közönség annáliukább meg fogja tisztelni jelenlétével a vigalinat, minthogy az esetleges jövedelem jótékony czé­lokra van száuva — Megjegyezzük, hogy a vigalomhoz a zénét Magyari testvérek debreczeni zenekara fojja szolgáltatni. A belépti dij igen mérsékelt, személvjegy 1 frt, családjegy két frt. (!) Jegyzői szigorlat fo* tartatul folyó évi juliushó 23-dik és 24-ik napjain Nyíregyházán, a megyeház nagy­termében. (1) Az orosz utczai útvonal ki kövezésére és .csator­názására, nem külöaben a selyemutczsi torkolatnak ki­köveztetésére, ugy a színkör melletti nyilt kanális elké­szitésére előirányzott 21,537 forint kikiáltási árt, mint halljuk Reichman Hermán elfogadta; de Guttman vállal­kozó ezen összegből 10 és száztólival kevesebbért elvál­lalja az árlejtésre kitűzött munkálatokat, vagy is 2327 frt 99 krral olcsóbbért. Ez is szép péuz, kivált a mai világ­ban. Ugy halljuk, hogy a város gondolkoznék, afelett, vájjon melyikuek adja át a muukálatokat. Szerintünk nincs mit gon­dolkodnia. Az igazság és törvény azt kívánják, hogy egyen­lő biztosíték nyújtása mellett a munka anuak adassék ki, aki kevesebbért vállalja azt. (Beküldetett.) Van-e Nyíregyháza város képvisele­tének tudomása arról, hogy a Szentmihály utczai korcs­máltatási jog, miért fog e folyó juliushó 15-én idő köz­ben, a bérleti idő lejárta elótt ismét béri>e adatni ? Ha nem tudja, megsugjuk. A jelenlegi bérlő beadta a kul­csot, azaz nem képes a bérletet fizetni. Ugy halljuk, hogv körülbelül 1000 frttal maradt adós a városnak. Mi viszont azt kérdezzük a városi képviselettől, hogy vau e a város, mint jogtulajdonos, biztosítva, s mily úton-mó­don? Ha már az árverési hirdetésből kimaradt is az uj árverés megtartásának szükséges volta: reméljük, hogy a nagy közönség mielőbb meg fog uyugtattatui az ok valódiságára uézve. Többen. (cz ) Türelmetlenség. Habár utczai <mhanczok kö­vetik is el, nem helyeselhetjük, hogy nőket és aggokat, le­gyenek azok bármily sorsuak, az utczán tény leg bántalmaz­zanak. A nagykállói utczán ugyanis, mint tudomásunkra ju­tott, több inasgy ermek egy agg zsidót és nejét kövekkel do­báltak meg természetesen juxból Megny ugtatásul azonban kijelenthetjük, hogy erély es alkapitáuyunk, a panasz előter­jesztése utáu, azonnal intézkedett a tettesek megfenyitése j iránt. (k) Az orosz-utczai közelebbi tüzeset alkalmából, meggyőződést meríthettünk, hogy mily nagyon hiányzik városunkban egy jól szervezett és fegyelmezett tűzoltó ! egylet. Láthattuk, hogy a tüzhez tolakodott 2—3 ezer bámuló közzül, alig 40—50 ember foglalkozott a tüz oltásával; azok is gyakorlat ás rendszer nélkül. Szomorúan kellett tapasztalnunk, azt is, bogy a szerelvények és tűz­oltó szerek rendesen haszuálhatlan állapotban vannak. Ha még ezek sem elégségesek arra nézve, hogy Nyír­egyházán is létesüljön már egyszer egy életre való tűz­oltó társaság: megsugjuk a nyíregyháziaknak, hogy e tekintetben már Kótaj is tul tett rajtunk. Mindezeket azért hoztuk fel eme tüzeset alkalmából; mert meg­valljuk, igen különösnek találtuk azt a körülményt, hogy a legközelebbi alakuló tűzoltói közgyűlésen 2, mond két egyén jelent meg. £í Az utazó ügynökök házalását egymás után szün­tetik meg hazai nagyobb városainkban. Csupán Nyíregy­házán hallgatnak róla. Már többször fölszólaltunk e te­kintetben ; de fájdalom, eredmény nélkül. Ismételve kér­jük az intéző köröket, szíveskedjenek az utazó ügyuökök házalásának megszüntetése czéljából a szükséges intézke­déseket megtenni. Beküldetett. Folyó hó 11-éu tartatott meg Rozen­berg Sámuel ininiszterileg engedélyezett nyilvános elemi tanintézetében a rendes évi közvizsga, amelyen szeren­csém volt jelen lenni és ez alkalommal nem mulasztha tora el, hogy ugy az ifjúság, mint a közjó érdekében az eredményről a n. é. közönséget a nyilváuosság utján ne tudassam. Őszinte örömmel kell konstatálnom, hogy a magyaros szellemben vezetett s oktatott ifjúság az elemi iskolák igényeinek jelen vizsga alkalmával ép ugy, mint azelőtt, példás eredménynyel felelt meg. A szabatos és értelmes feleletek mindmegannyi bizonyságai voltak an­nak, hogy a tanitó ur semmi fáradságot nem kiméit, hogy növendékeit alaposan kiképezve, belőlük a társada­lomnak hasznos tagokat és a hazának igdz jó magyar honpolgárokat neveljen. Szolgáljon jutalmul tanitó urnák fáradhatlan szorgalma és buzgalmáért az érdekelt szülők arczárói sugárzó megelégedés, de különösen a uagyságos tanfelügyelő urnák, örömmel tett azon nyilatkozata, amelyhez mi is csatlakozunk, hogy még számos évekig tartsa meg az Ur Isten tanitó urat a haza, a társadalom és az ifjúság javára. Ezek után t. Rosenberg tanitó ur tanintézetét a n. é. közönség meleg párfogásába ajánlom. — Kimutatása a szabolcsmegyei közkórház junius havi betegforgalmának: Mult hóról (májusról) visszama­radt: 43 férfi és 34 nő, összesen 77 beteg. Junius hó­napban ujonnau felvétetett: 62 férfi és 39 nő, összesen 101 beteg. — Igy junius hónapban összesen ápoltatott 105 férfi és 73 nő, összesen 178 beteg. Ezek közül el­bocsáttatott: 61 férfi és 34 nő, összesen 95 beteg. Meg­halt 1 férfi és 2 nő, összesen 3 beteg, (a halálozási arány tehát 1'6 zázalék.) Összes fogyaték : 62 férfi és 36 nő, őszein 98 beteg. Junius hó végéu ápolás alatt maradt juliushó 1 jére : 43 férfi és 37 nő, összesen 80 beteg. A junius hónapban ápolt 178 beteg összesen 2564 ápolási napot tett ki, igy egy egy betegre átlag 14"4 ápolási uap esik. Kálló 1882 julius 9-én. Közli Dr. Lórencz Gyula, megyei közkórházi orvos. — A mult héten városunk orvosi kara ismét egy jeles tehetségű s az orvosi tudományok összes ágában példás képzettségű fiatal orvossal, Dr. Rosenberg Emil­lel szaporodott. Örömmel üdvözöljük e fiatal orvost, sok szerencsét és sikert kívánva orvosi működéséhez s azt, bogy az oly szorgalommal, annyi éven keresztül méhként összegyűjtött tudományt átvive a gyakorlatba, a szenvedő emberiség legjobb hasznára fordítsa. — Propper Samu turai földbirtokos mult hó 6-án Deveoseren a >Devecservidéki gazdakör* ekeversenyén, mint a Sack-féle gépgyár magyarországi lőraktárosa, szintén résztvevén, a nevezett gyáros hármas ekéjével és az egy barázdás egyetemes ekével dijat nyert. f Komoróczy Péter Szatmármegye egyik kiváló alakja, a közügyek íáradhatlau bajnoka és köztisztelet­ben álló férfiú, nincs többé. Folyó juliushó 9 én hunyt el Kisvárdán. Szabolcsmegyében is számos rokona és ba­rátja fajlalja a veszteséget, amelyet halála okozott. Béke hamvaira I (Árverések fognak tartatni.) Szent-Mihálvon folyó juliushó 18-án délelőtt 10 órakor. Molnár Sándor és Moluár Gábornétól lefoglalt s 346 írtra becsült gabona­nemüek ellen. — Nyíregyházán folyó juliushó 17-én d. elótt 10 órakor Friedman Pepi divatárusnö boltjában. — Pasiabon f. é. juliushó 25-én d. e. 10 órakor. Biri Józseftől lefoglalt házi bútorok, ökrök, lovak tehenek s egyéb ingóságok ellen. (Sz—r.) A vörös fonal közelebb Orosházán egy 15 éves szép leány kornhalálának lőu okozója. A leányka nem volt beteg Elhalálozása nagy feltűnést okozott. Az orvosok mérgezést constatáltak. de a méreg nemét csak hetek múlva sikerült felismerniük. Megtudtak ugyanis, hogy a szerencsétlen leány igen sokat varrt és horgolt vörösfonallal. A fonalszálakat rendesen fogaival tépte szét. A méreganyag igv gyűlt meg lassankint benne, mig végre életét oltotta ki. Anyák és nevelőnők vigyáz­zatok a vörös fonalra ! X Kis-Várdán, mint levelezőnk irja, jelenleg a Tokajból oda érkezett Sághy Zsigmond színtársulata működik a közönség meleg részvéte mellett. Kisvárda élénk, életre való kis város, ahol sok egészséges elem van, amelyek az ottani társasélet föl-föl frisitésére kellő képességgel bírnak. Benczy Gyuláékról a franczia lapok szintén nagy elismeréssel emlékeznek meg. A többi közt a Lilieben megjelenő »L'Echo du Nordc czimü napilap egy hosszú újdonságban szól róluk a lehető legméltányosabb és me­leg hangon. Az egyes hangszerek bemutatása után szól a hivatkozott újdonság az előadott darabokról. A nem magyar eredetű zeneművek előadását nem találja oly bámulatra méltónak, mint a magyar zenedarabokat, me­lyeket nem győz eléggé magasztalni. Ez igen természe­tes is. A »Tell Vilmosc-féle ouverturöket igen jól isme­rik a francziák; ellenben a »Hunyady Lászlót, a „ma­gyar hallgatók* a >csárdás,« »Rákóczy induló* előttük ujak. E lap azt is megjegyzi, hogy czélszerübb lett volna Benczyéknek csak a magyar darabok mellett maradni. Különben a magvar eredeti darabokat s az előadást egyaránt csodálatra méltóakuak és eredetieknek találja a nevezett lap. Végül nagy elismeréssel adózik a tár­sulatnak. (pb.) A házaló vagy zugkönyv-árulók rendőri fel­ügyelet alá helyezése tárgyában, a belügyminiszter kör­rendeletet bocsátott ki, melyben hivatkozással az 1847 —48 XVIII. t. cz. 45 § ra s az 1873 évi belügyminiszteri ren­deletre, felemlíti, miszerint sajnosan értesül arról, hogy a közig, hatóságok a sajtótermékek elárusitására vonatkozó törvény és szabályrendeletek megtartását nem mindenütt ellenőrzik a kellő pontossággal. Legújabb időben is több he­lyen oly torz rajzok és röpiratok terjesztetnek házalás ut­ján, melyeknek elárusitása, mert a zsidók ellen fajgyülöle tet czéloznak. a törvények értelmében meg nem engedhető, s igy ezek elárusitására hatósági engedély uem adatott, de nem is adathatott. Ennél fogva a miniszter elrendeli, hogy a fent idézett körrendeletek a legpontosabban megtartas­sanak^ helyi reudőri hatóság főnöke személyes felelősség terhe alatt tartozik egyátaláu az általa árusításra nem en­gedélyezett sajtótermékek házalás utjáui árusítását a leg­erélyesebben megakadályozni, azokat elkobozni s azok törvényellenes terjesztői, miut a törvény és hatósági ren­deletek áthágói iránt, az 1879. évi XL. t. cz. alapján el­járni. A törvényhatóságok első tisztviselője szintén szemé­lyes felelősség terhe alatt köteles a legéberebben felügyel­ni, bogy az idézetttörvény, valamint az erre vonatkozó belügyminiszteri rendelet, az alantas tisztviselők és elöl­járók által, a legpontosabban fogonatosittassék. (Szinügy.) A magy. kir. belügyminiszter a színigaz­gatók részére adandó helyi engedélyek kiadása tárgyá­ban akkép intézkedett közelebb, hogy jövőre csakis azon esetben adandó meg a helyi engedély, ha a folyamodó igazgatók megjelölik a napot, amelytől kezdve azzal élni akarnak; ha pedig a kijelöléstől számított 15 nap alatt azt nem érvényesítik, jogvesztetteknek tekintendők. Ez intézkedésre a minisztert az a körülmény birta, melysze­rint a vidéki színigazgatók több város játékengedélyét ugyanegy időben eszközlik ki ügy társaik kárára, s «zt vagy csak hosszabb idő múlva, vagy egyáltalában igény­be sem veszik. Műkedvelői előadások, a vidéki magyar színé­szet fejlődésének előmozdítása czéljából jövöre kizárólag csak jótékouyczélokra rendezhetők. Állandóan s pusztán üzleti czélokra előadások nem engedélyezhetők. (!) A szivarozóknak, akik szivart százával vagy dohányt kilogramm-számra, vagy csomagokban szoktsk venni, tudomására hozzuk, hogy az eddig élvezett árked­vezmény, a pénzügyminisztérium legújabb rendelkezése folytán, megszűnt. Ily kedvezményben ezentúl csakis az ismét-eladók részesülnek. (k.k) A mezei rendőri kihágások miatt kiszabott bírságok tárgyában, a földniivelési miniszter a következő körreudeletet intézte valamennyi törvényhatósághoz: »A mezőrendőrségi kihágásokért kiszabott bírságok, valamint a gazdátlan jószágok elárverezéséből befolyó pénzössze­gek, a kir. pénzügyminisztériumnak, a vezetésem alatt álló minisztériummal egyetértőleg, 1868. évi augusztus 15-én kibocsátott körrendelete értelmében (R. T. 1868: évi 96 sz.), az ezen minisztérium által kezelt orsz. köz­gazdasági alap javára szállitandók be. Miután egyes törvény­hatóságok ezen rendeletnek csak hiányosau vagy épen nem tesznek eleget; mások pedig a világlatban tartást nehezítő azon eljárást követik, hogy minden előforduló esőt alkalmával külön felterjesztést tesznek a befolyt összeg beszolgáltatásáról ; a jövőben követendő eljárásra nézve, az e tárgyban kiadott 1879. évi 16841. és 1880. évi 20.110. sz. rendeleteim kapcsán, a következőkben utasítom a törvényhatóságot: A szolgabirák, illetőleg törvényhatósági joggal biró városokban az illotő köz­igazgatási tisztviselők utasitandók, hogy a gazdátlan jószágok eladása után és a mezőrendőri birságokból befolyt jövedelmekre vonatkozó okmányokat, vagy ha misem folyt be e czimen, ezt igazoló jelentősöket havonként, a következő hó első napjaiban terjeszszék be a törvényhatósághoz. E jelentésekhez, amennyiben gazdátlan jószág-eladás vagy bírságolás történt, a )egyző­könyv, ezenkívül az esetleges kiadásokra vonatkozó ok­mányok, s a pénzek az adóhivatalba történt befizeté­sét igazoló nyugták csatolandók. A törvényhatóság a beérkezett és kellőleg felszerelt, ugy a nemleges jelen­téseket együttesen, saját kísérő iratával együtt, legké­sőbb minden hó 15-ig ide felterjeszteni tartozik.Az erdőrend­őri kihágás utáu kiszabott bírságok hova fordításáról az 1879. XXXI. t. cz. intézkedvén, ezen bírságok elszámo­lása jelen rendelet által nem érintetik. Irodalom. — A Képes Családi Lapok 41-ik számának tartal­m > . Lidérczfény. Elbeszélés ; irta Szépfaludi 0. Ferencz (Folytatás.) A titok dalaiból Irta Csáktornyái Lajos. — Bois-Loly asszony. Beszély. Pierre de Chatillontól; fran­cziából fordította Bérczy Gyula. — Csókok az erdőben Nyári rege; németből. Városi Malvinától. (Vége.) — Egy miniszter regénye. Novella; irta Virth Bettina; fordította Vrana Hermiu. — Kosarat kapott. Víg be­szély. Irta Cserjés László. — Pista czigány. Rajz. Irta Rakovszky Géza. — Képeinkhez. — Mindenféle. — i Képeink Kivándorló orosz zsidók a hamburgi kikötőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom